Szatmár és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1908-06-09 / 24. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ) ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Piros pünkösd. (e) A sokszínű virágok, illatos rózsák ünnepe a piros pünkösd elérkezett. Újra eljött, hogy rideg szivünkbe életet lopjon, az élet küzdelmeibe belefásult lelkünket felvidítsa, balzsamos lehellete tespedt idegeinket felüditse. Hozott Isten virágok ünnepe! Édes örömmel fogadunk. Jöttödre megujho- dunk. Óh szentelj meg minket is szent lelked által, miként egykor az apostolokat! önts tüzet, meleget, szeretetet önzö szivünk, gyarló lelkűnkbe! Tanits meg bennünket hinni, remélni! Ébreszd fel bennünk a múlt dicső emlékeit, varázsold szivünkbe a jövő szép álmait 1 Befejeztetett az isteni mű. A világ megváltója végigszenvedte a szenvedések emberfeletti végtelen kínjait. Meghalt, de harmadnapra feltámadott. Feltámadása után azonban még negyven napig a földön maradt, hogy erősítse, bátorítsa azt a tizenkettőt, akik hivatva voltak a-tévelygő emberiséget az örök világosság honaba vezetni. Egyszerű tanulatlan halász emberek, kik még csak koruk műveltségét, vívmányait sem ismerték, hirdették az emberiség végzetéig örökérvényű hitigazságokat. Ezek a félénk, egyszerű emberek megrendítették, megfélemlítették a zsarnoki hatalom által fenntartott államszervezeteket. így lett pünkösd a keresztény világ legszebb ünnepe. Azóta harangzuTÁECA. Balek fogás. Irta -. Weisz Ferenc. Éjfél után egy óra. Az éppen hazafelé készülő hold bután bámul bele a villanyos sötétségbe burkolt város frissen aszfaltozott utcáiba. Az egyik sarkon, háttal a falnak támaszkodva a rendnek éber őre hangos szuszogással kéjeleg Morféus karjai között. Feje fölött bu3an himbál az éjjeli szél két száll sodronyt, amelyről valami műkedvelő electrotechnikus leoperálta a villamos lámpást. Egy háztetőről keserves, elnyújtott sirás haitik, mintha valami elátkozott lélek sirná bele fájdalmas panaszát az éjszakába. Pedig nem az; egy szerelmes kandúr hivogatja epedö szóval szerelme- tes társát; A „Pórpász“ kávéház kászirnője fülig érő ásítással nagyol nyújtózik és csaknem oly dühös, mint amilyen álmos szemekkel mustrálja végig a sarokasztalnál blattozó társaságot. Eközben azt gondolja, hogy: — A fene enné meg ezt a komisz életet! »Nincs senki, akimondaná: szeretlek gyermekem,..“ gás, orgonabugás kísérete mellett, vallásos áhítattal árad az égnek a hívők gyönyörű éneke: „Jövel Szentlélek Úristen, Töltsd bé sziveinket épen.“ Pünkösd a szentlélek eljövetelének ünnepe. Ünnepe azon buzgó munkálkodás kezdetének, melynek eredménye a keresztény világ, a keresztény életnézetek örökérvényű létesülése. Mily kimondhatatlan nagy lelkierő, bámulatraméltó kitartás, az isteni malasztnak mily teljessége kellett ahhoz, hogy egy legyőzhetetlennek hitt világot legyőzzön az a tizenkettő. És megdöntötték! Akkor győzték le, amikor már az emberek csaknem minden erkölcsi érzületükből ki voltak vetkőzve. Óriási áldozatok árán, vérüket, életüket kockára téve szálltak síkra az eszme diadaláért. Csüggedést, akadályt nem ismertek, azért lett győzelmük teljes. Velük volt nagy mesterük szelleme s az Isten! Isten s az igazság! S hol e kettő jelen van, ott a poklok kapuin is győzni kell. Emelkedjünk fel a fürtös orgonavirágok, ringó ákácok, vérpiros bazsarózsák és illatos rózsák ünnepén mi is az Istenséghez. Rázzuk le magunkról a földi salakot. Kérjük őt, hogy miként apostolaiba átöntötte az erős hitet, beléjök oltotta az igazság melletti küzdelmükben a reftenthetlen bátorságot, úgy ne vonja meg tőlünk sem szeretetét, végtelen jóságát! Ámde olt, a zöld posztóval bevont asztalnál ki törődnék most a más bajával ? Erős most ott a drukk. Még a legedzettebb kibicek is úgy izzadnak, mint az eszkimó Dél-Áfrikában. Egy kopasz, fehérbajuszos bácsi azt mondja : — Öt korona blind 1 Azt mondja rá egy sovány, pápaszemes ember : — Nix blind! A kopasz erre markába szorítja a kártyákat, megnyalja a hüvelykujját és kezdi lefelé húzogatni egyik kártyát a másikról, de csak a szélét nézi. Gusztál. — No, ba nix blind, hát hívok tíz koronát — mondja diadalmasan. Most a másikon van a gusztálás sora. Lehúzza az egyik kártyát és azt' mondja: — Hm... — Lehúzza a másik kártyát is, erre meg azt mondja: — Hm ... Hm ... No, holt s’ der Teifl! megadom és visszahívok még húszat. — Még húszat? Maga nem fog engem firolni; itt a húsz, — még negyvenet 1 A kibicek virtustáncot járnak székeiken. Az egyik hirtelen egymásután megiszik három pohár vizet, a másik meg nagy izgatottságában belemarkol az asztal szélén közhasználatra kitett szivaros skatulyába. jÉ Mert ha valaha, úgy a mai evolúciós világban ugyancsak nagy szükségünk van a hitre, a szentlélekre. Minden nemesen gondolkodó ember érzi azt, hogy az a kábító haladás, mely a természet és bölcseleti tudomány terén az utolsó évtizedek alatt elértünk, s a mely a mechanikusan működő gépek formájára akarja átido- mitani az egyént, előbb-utóbb a boldogságát, a nyugalmát, idegrendszerét teszi tönkre. Milyen üres, sivár lehet annak élete, ki céltalanul szenvedi át nyomorúságos életét. Ki nem hisz, nem remél egy szebb jövőt! Ki csak a mindennapi kenyérért robotol. A ma emberei Ők, kik engesztelhetetlen harcot üzentek a tegnapnak épugy, mint a holnapnak. A múltból semmit sem akarnak, de a holnappal sem törődnek. A boldog jövőt még a múlt romjain sem akarják felépíteni. Ezeknél hitről szó sincs. Csak legfeljebb a kenyérről. Pedig a hit alapja az erkölcsnek. A7 erkölcs pedig talpköve az államnak. Az ilyen magasztos ünnepek épen arra valók, hogy a tévelygőket — a magukba szállás nehéz perceiben — visszavezessék a hit, remény üdvözítő forrásához. Ilyenkor a fásult szivek hangosabban kezdenek dobogni, a lelkek kibontják szárnyaikat, s felszállnak a magasba Istenhez. Néma szivükben viszhangzik a zsoltár éneke, kiszáradt szemükben felcsillan az enyhülés könnye! Szent Harras Rudolf; Mijök van ezeknek? Mijök van, mijök lehet, hogy ily ádázul csatáznak?! Csakhamar jön a megoldás is. A sovány ur betolja a kasszába a negyven koronákat és azt mondja: — Auf 1 A kopasz bácsi a felsőbbség biztos tudatában kivág az asztalra három disznót és boldog vigyorgással nyúl a pénz után, de a másik nagyot bődül reá: — Megálljunk, a kirilájzumát! Csak három? No azt csak tegye el, amig még egyet kap hozzá,; nekem négy királyom van, látja? — És az egyik kezével az orra alá tartja mind a négyet, a másikkal pedig söpri maga elé a pénzt. A kopaszt kellemetlenül érinti e nemvárt meglepetés. Végig simítja a fejét, a homlokától a tarkójáig és busán dörmögi: — Ájnye, hogy az istennyila üsse meg, pedig egész zikherre mentem. Én is — sóhajt az egyik kibic, aki szintén érdekelve volt a rosszul végződött manőverben, ámbár ő kárt nem vallott, mert bámulatra méltó gyakorlottsággal kezelt el egy ötkoronást a kétes kimenetelű kasszából. A játék tovább folyik, közben két úriember vetődik be a kávéházba. Az egyik ügyet sem vetve a kár- tyázókra, egyenesen a kasszának tart és az elkeseredett kasszírnőt kezdi vigaszEzért kedvelik az emberek annyira piros pünkösd lélekemelő ünnepét. Isten hozott hát újra virágok ünnepe. Édes örömmel fogadunk. Jöttödre megujhodunk. Óh szentejl meg minket is szent lelked által, miként egykor az apostolokot l önts tüzet, meleget, szeretetet önző szivünk, gyarló lelkűnkbe 1 Tanits meg bennünket hinni, remélni! Ébreszd fel bennünk a múlt dicső emlékeit, varázsold szivünkbe a jövő szép álmait! Oktroy. (Th.) Fenti francia szó talán a latin auctoritásból született s engedélyezést, vagy helyesebben rátukmálást magyarán mondva agyonboldogitást jelent. Valamelyik francia uralkodónak — ki maga is nagyon szerette a szárnyasokat (nem vévén ki belőlük az angyalt sem; de ezt nem sülve 1) az a pompás ötlete támadt, hogy minden alattvalójának vasárnaponként tyuk főjjön a fazekában 1 Az ötletet követte a parancs, a parancsot azonban nem igen követte a végrehajtás. Az is megesett, hogy valakinek nem volt tyúkja — előre bocsátóm, hogy cikkem keretében nem a közös konyhásokról fogok elmélkedni — vagy ha volt tyúkja esetleg hiányzott a fazeka, vagy ha mindkettő meg volt talán az appetitum volt más pl. virsli, vagy fényezett borjú- szegy stb. Tehát az oktroy nem mindig sikerül I Szatmár-Németi városának van egy pár vicinális express vonatja a Sz. E. H- V., a Sz. B. V., a G. nagysomkuti vasút s ma holnap meg lesz a Sz. m.-szalkai vasút. Az előbbiekből jókora mennyiségű kamattalni, aki szapora ásitozással fejezi ki háláját a szives udvarlásért. A másik, e szavakkal: — Megengedik uraim ? — letelepszik a kártyaasztalhoz és elkezd buzgón ki- bicelni. A kártya pattog, zizegnek a kék és vöröshasu bankók, gyűl a bank szépen. Lehet már benne háromszáz korona is, midőn az újonnan érkezett kibic hirtelen felugrik, mindkét tenyerét az asztal közepén levő pénzhalmazra teszi és dörgő hangon kiáltja: — A törvény nevében... I — mire társa az álmélkodó kassza-tündért a fa- képnél hagyva, szintén a kártyázóknál terem. Egy pillanatra kínos csend áll be. Az asztalon álló két száll gyertya halálsápadt arcokra veti imbolygó fényét. Majd egyszerre örült kapkodás, kavarodás keletkezik. A kibicek kétségbeesetten markolnak bele a hivatalos tenyerek által még el nem takart pénzbe. A játszók is igyekeznek nagy gyorsasággal zsebre takarítani a még előttük fekvő pénzeket, de ismét megszólal az előbbi dörgő hang: — A törvény nevében I Senki ne mozduljon 1 Rudas Gergély detektív vagyok. Igazolják magukat, a neveiket kérem, I És társa vaskos jegyzőkönyvet véve Csakis kipróbált elsőrendű legjobb gyártmányú gyapjuszöTetet árusít GYULÄ Szatmár, HDeácJs-téx szám. Utolérhetetlen olcsó szabott árak. 1 Maradék vásár !!! minden pénteken mélyen leszállított árak mellett Legújabb eredetű párizsi és angol női GOSttLül :: kelmék.::
