Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-12 / 11. szám

ezer Margit, Vajay Imre dr. (6), Zajonghy Elemér. f) Zenével: Ámbrózy Sándor (3), Buttykay Ákos, Bossin Gizella, Bossin József, Borbola Laura, BenkŐ Miksa (n), Baron Margit, Domahidy Viktor, Damokos Andor, Dely Margit, Fejes Mariska, Fodor Izsó, Füredi Sándor (4), Füredi Lajos, Füredi Henrik, Fogarassi Juliska (4), Farkas Imre, Ferencz Ágoston, Gaal Ferenc, Havas Miklós dr (2), Honvéd zenekar (20),' Háwel Edith, Jónás Béla, Kovács Károlyné, Kovács Mihály (2), Komka Böske, Kövér Dezső (2). Kovách Géza, Kovács Leo (2), Leitner Margit, Muzsik Jakab, Méder Mihály (12), Mátray Lajosné, Műkedvelő zenekar (8), Majdik Béla, Mándy Bertalanná (2), Mándy Bertalan (2), Matolay Gáborné, Nyáry József, Naeter Pál, Qsváth Elemérné, Posz- vék Olga, Richter Pál, Saja Viktor, Si­mon Aurélné (3), Schönherr Sándor, Sző- nyi Margit, Szlávy Dezsőné, Szenger Gusztáv, Tanódy Endre dr. (6), Vass Irén, Vass Gyula, Veres Lajos, Wittek Károly. Színház. Ad erelő szépe, (miire. 5.) Hogy ezt az ócskaságot mire való volt. előszedni u lomtárból, s terhelni vele a szinészeket, un­tatni a közönséget,— ép úgy nem tudjuk megérteni. — mint a szinházi directiónak önmaga ellen elkövetett többi bűneit. A kö­zönség lanyhán fogadta a repris-et, a színé­szek roszu) játszottak, szerepüket nem -tud­ták, a rajtuk is látszo.tt, hogy. nem volt ked­vük u darabhoz. Lumpácius Vagabundus. (miire. 7.) A Tisztái Miksa jutalomjátékára zsúfolásig megtelt a sziuház. Színészi érdemeit u múlt számunkban méltattuk ép azért most csak az est eseményeire terjeszkedünk ki. Öröm­mel láttuk, hogy a közönség lelkesen ünne­pelte s pálma ággal jutalmazta Tisztáit. A darab mulatságos volta mellett külön Caba­ret szórakoztatta a közönséget, amit Tihanyi rendezett s állított össze ' igen ügyesen. Az előadás jól ment, Tisztái vezetett természe­tesen. Mellette Váradi volt kitűnő. Meglepő volt a Tábori alakítása; mióta itt van, még ilyen kifogástalanul nem játszott. Talán az ünnepelt rendező iránti rokouszetrv ambicio­nált«. A Cabaret számai közül első helyen kell említeni a Koméromy és Tihanyi páros jelenetét. A rövid kedves életkép szövegét Tihanyi irta. A szellemes szöveg mellé a zenét R. Kövér Dezső honvéd karnagy szer­zett e. A szép Terézu balladája darab szö­vege és 'zenéje pompásan simul össze. Kövér Dezső, ki egy személyben zenetudós és bo­béin szivü poéta, eme kisebb alkotásával megmutatta, hogy a lelkében megvun az eredeti melódiák ősforrása és van alapos túr dása s készültsége ahhoz, hogy azt olyan formában, öntötte ki, ami meg találja az utat a közönség szivéhez., Különben mint értesü-- lünk a szép Teréza balladája egy készülő­ben levő nagyobb zeneműnek egy kis része, A Cabaret eme száma alatt maga a szerző vezette u zenekart. Jól esett látnunk az ő tinóm, egyszerű, prózmentes s a mellett min­denre. ki terjeszkedő dirigálását. A közönség úgy őt, mint Tihanyit s Komáromit 7-ezer 8-szor a lámpák elé hívta s lelkesen ünne­pelte. A Cabaretből tetszett még a Kérényi Adél s a Váradi soló éneke. Déryné ifjasszony. (márc. 9.) A Herceg- legujabb ,színjátékét,a mit inkább korrajz- nuk lehetne nevezni, különböző hatással fo­gadta a közönség. A fővárosban s a nagyobb színpadokon általános s zajos tetszést keltett a darab; — hogy Szatmáron u közönség egy jó részének nem tetszett, annak oka főképen a-/, hogy a mi színészetünk nem alkalmas az ilyen darab alkalmazására. A fántazia alkotta szerepek kreálása ugyanis sokkal könnyebb, — mint a nem oly rég múlt idők történelmi vagy mint e darabban, — művészettörténeti alakjait személyesíteni. A Déryné legendás alakját Jászay igyekezett szemlélhetővé tenni sok jóra való - ambícióval,..Több kedvesség-, 'gél, nemesebb egyszerűséggel, s mélyebb ér­zéssel inkább ért volna el — értékes sikert. Két crealás vált ki az ensombleből, mint ki­fogástalan. A Peterdi Thurelzkyje 3 a Ti­hanyi grófja. Báthory. M., Szűcs L, Kiss Miklós, Tábori, Tisztái nyújtottak elfo­gadhatót. Ara,nyvirág. (márc. 11.) A bájos darab reprize — nem. .sikerült.. A Szereposztásául, megölte a direktor a darabot. Talán harag­szik .a közönségre, s azért játszatta a cím­szerepet Barna ' Mariskával. Barna M. igen jó; harmadrendű- énekes szerepekre, de, az Arnnyvirághoz só hungja,,ee ének se játék*, tudása nem qualifikálja. Utó végre azt fogjuk megérni,.hogy a Komáromy szerepeit kórista-, nőknek pszt ja ki az igazgató. Bármikép is halkította a karmester u zenét, — alig ér­tettük az énekét, — mert nincs értelmes szó-, kiejtése. Tihanyi Ó3 Váradi követtek el min­dent, hogy némileg kárpótolják a közönséget,, a mely hálásan tapsolt is nekük. Tihanyi és Komáromy. Három helyről kaptak már ajánlatot, hogy együtt SSATHÁB áS VIDÉKE. mint férj és feleség szerődjenek. S mint'övöm­mel halljuk Tihanyi 240, Komáromy pedig 500 koronás szerződést köt egyik színház igazgatójával. Esküvőjük még itt Szatmáron lesz megtartva a legközelebbi napokban. Apróságok. A dalárda vasárnapi közgyűlésén a régi választmányt megrostálták. Én is, a sógorom is, kimaradtunk. Megnéztem, hogy kik azok, a kik be lettek .választvu, s miután meggyő­ződtem, hogy külömb emberek, mint én va­gyok, a magam személyét illetőleg te.ljesen megnyugodtam. Hanem az már ro9/ul esik, hogy á sógort, is kihagyták, mert nnnuk a kis körme többet ér a dal és zene terén, mint az az egész csoport, mely ezt a komé­diát csinálta. * A napokban egy falusi ember volt ná- lum, a ki épen Amerikába induló fiát kísérte ki a vasúthoz. Érdekelt a dolog, s megkér­deztem tőle, hogy miért megyén ki, hiszen idehaza is boldogulhat. — Hja urqm — válaszolt — nagy ál­dás az az Amerika. Ez már a harmadik fiam, a melyik kimegyeu. Pénzt keres az mind és küldi haza. Tessék elhinni, ha Ame­rika néni volna, már régen a bankoké, volnánk. * ' — Apuka, lelkem, egy tavaszi felsőt kellene venni. — Ugyan gyermekem, hogyan jut' ilyen badarság az eszedbe. Soha sem hallottam' még, hogy valaki télen tavaszi felsőt akar­jon. Hátha az idén tavasz sem lesz? * v A tegnapi közgyűlésen, mikor a pol­gármester felszólalt, a karzatról mindig egy lelkes „Éljen a polgármester!“ hangzott el, a mi vagy háromszor ismétlődött, A főispán mindunyiszor a csengőhöz akart nyúlni, de a polgármester oda súgta neki, hogy ne bántsa, mert egyik polgártársunk, mire a rendreutasítás elmaradt. — Ejnye be nagyszerű volt! — mondja az illető- polgártárs haza menet — ide. más­kor is eljövünk. Végre a németi gör. kath. lelkészi állás is be van töltve. Gönczy Autalt a közgyű­lés majd nem egyhangúlag megválasztotta. Csupán egy szavazat nem volt mellette. — No ez különös — mondja egy bi­zottsági tag — én azt hittem, hogy mi Gönczyt már régen megválasztottuk. • Demeter* HÍREINK. Március 15. A megemlékezés nagy palotájá­ban megint friss üde levegő áramlik szét. Minden év tavaszán meglátogat­juk kegyeletből, vagy Isten tudja ve­lünk született kényszerből á palota legfrisebben 'szerzett kincsét. Bizony ötvenkilenc küzdelmes Áv óta ez a leg­újabb. Talán az 1848. márciusának imponálóan nagy és hatalmas átala­kító hatása ez, mely az azóta történt események értékét csökkenti, vagy az újabb generáció meddősége nem tud megemlékezésre méltó nagy al­kotást létrehozni? Mindegy. Ne elmél­kedjünk most ezen. Legyen ez a nap a múlté s annak is csalt dicséretéé, örüljünk á múlt eme kis részletének, mely örök tanúságot tud nekünk nyúj­tani, hogy mi magyarok nem csak széthúzni, de tudunk egy gondolatban egyesülni s azért a gondolatért vé­rünkkel s vagyonúnkkal áldozni is. Sújtsa örök megvetésünk , a fenséges idők széthuzóit, de jaj nekünk, oly kis számú magyaroknak, ha megfeled­keznénk az emberi jogok és szabadság oroszlánlel kü bajnokairól s, azok ve­zéreiről. Tartsuk ezt a napot mind­örökre a szabadság legszentebb ünne­pének, mert ez a kötelessége minden hazafinak, ki az egyenlőség hatalmas eszméjét- nern csak,.az ajkán, hordja, de a szivében is s aki a magyar haza erejének és boldogságának legbiztosabb talpkövét a testvériség eszméjében látja. S ha majd jönne egy uj március, mikor elementáris erővel törne ki mind az, a mi az .első küzdelemben elrejtve maradt, s a mit az idők méhe azóta megérlelt, hagy lelkesítsen ak- . kor' minket is, nagyapáinktól hallott március Örök emléke, akkor is ezt su­sogja a Kárpátok öléből szárnyra kelt. szellő, hogy mi is a harcban lehessünk. Legyen ez a küzdőknek .örök eszmény­képe, b. — Március 15-iki ünnepélyek: A Kölese y-K ii r március 15 én délután a városi sziuházban tartja meg szokásos ha­zafias előadását. Műsora: 1. Hymnus Elő­adja a dalegyesület. 2. Talpra magyar, irta Petőfi Sándor, szavalja Fábián Lujos. 3. Emlékbeszéd, mondja Duuay Sándor. 4. Ma­dár ária a Bajazzokból. Kacagó dal a Bőr­egérből, énekli Herényi Adél urhölgy, zon­gorán kíséri Veress Lajos. 5. Kossuth, irta és szavalja dr. Lén'árd István. 6. Napnyu­gatról, messze földről: Irta és zenéjét szer­zetté Egri György, énekli Várady Márton, zongorán kiséri Veress Lajos. 7. Leborulok a nemzet nagysága előtt, alkalmi kép az Arany lakodalom című színműből. írták Rákosi V. és Beöthy L. Előadják: Kor­mányzó: Kiss -M.'Képviselőházi elnök : Szer­dahelyi. Nyári Pál: Kőszeghyx K. Koltay: Le Derle K. Katalin:,Jászai Olga. Krausz Sándor: Tisztái M. Bodó hadnagy: Balogh B. Huszár futár: Bodor O. Mikulák: Ti­hanyi V. Közhonvéd: Török S. Képviselő- házi titkár: Barna A. Képviselőházi írnok: Pogány Mi A szatmárnémeti k i r. kath. főgimnázium Kazinczy-Önképzőköre 1907 március hó 15-ikén d. e. 10 órakor a gimnázium tornatermében az 1848. évi már­cius 15-iki események emlékért; díszgyűlést rendez. Műsor : 1. Harcidal, énekli az ifjú­sági vegyeskar zenekipéretlel. 2. Nemzeti dal Petőfitől, szavalja Bornemissza Miklós. 3. Népdalok Mandics László ifjúsági elnök­től. előadja az ifjúsági vegyeskar. 4. Ünnepi beszéd, mondja Szilágyi Gábor. .5. Cinka Panna és Boka kesergője, quartett Blochtól. Előadják: Banner Zoltán, Gönczy István, Leitner János, Halász Sándor. 6., Szabadság ünnepén, alkalmi óda Imrédy Dezsőtől, sza­valja Suta János. 7. Magyar dal, melodráma KernertŐl. Zenéjét vonós-négyesre átírta Leitner János. Szavalja Mán Zoltán, quar- tettben kisérik: Banner Zoltán, Gönczy István, Leitner János, Halász Sándor; har- moniumon kiséri.: Menszáros Zoltán, közben énekel az ifjúsági vegyeskar, magánének Suta Jánostól. 8. Hunyadi induló Erkeltől, előadja az ifjúsági vegyeskar. A Szatmárnémetit e v. r e f. főgimnázium „KöIcsey-Önképzőkör'-e március 15 ikén délelőtt alkalmi istentiszte­let után a tornacsarnokban hazafias emlék­ünnepélyt rendez. Műsora: 1. Nyitány, elő­adja a főgmnáziurn énekkara, 2. „Talpra magyar“ szavalja Vincze Elek. 3. Emlékbe­széd, tartja Széli György. 4. „Gavotte“ Linka Camillótól, előadja a főgimn. zene­kara. 5. „Március Idusán“ irta Vincze Elek, szavalja Kürthy Zoltán. 6. „Nemzeti in­duló“ előadja a főgimnázium énekkara. 7. „Tavasz elmúlt“ előadja a főgimn. zenekara. 8. „Szózat“ énekli a közönség. — Ezen ha­zafias ünnepélyre az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Lampionos ünnepély. A szociál­demokrata-párt szintén kiveszi részét az 1848 március 15-iki események megünneplésében. Az évfordulón este 7 órakor lampionos me­netben vonulnak a Kazinczy utcán, Deákté­ren keresztül az Eötvös utcába u Petőfi-em- léktáblához, hol alkalmi beszéd és szavalat lesz. Gyülekezés az Ietvántéren. — Városi közgyűlés. A tegnapi közgyűlés rövid tárgysorozata dacára 5 óráig tartott. Volt egy választás és volt néhány felszólulás, ez a magyarázata. A németi gör. kath. lel készi állásra, melyre u püspök Mitrovich Eleket, Gönczy Antalt és. Patrik Jenőt jelölte, közgyűlés Gönczy Antalt 56 szavazattal Mitrovich Elek i szavazata el­lenében megválasztotta. Elfogadta közgyűlés a ezatmárhegyi gör. kath. egyház önállósí­tására nézve a nagyváradi g. kath, püspök­kel létrejött egyezséget, hogy t. i. a város a lelkésznek ad/1200 K fizetést, s a püs­pök által jelölendő 3 lelkész közül a köz­gyűlés fog választani. Pap Hona kérvényét, hogy részére a testvére, Pap Géza által a nyugdij-alapba befizetett összeg kiadassák, kiadta előkészítés végett a gazdasági és jogügyi szakosztálynak. A kőszállitásra nézve beadott ajánlatok közül a Glaszner József ajánlatát fogadta el. Perez Andrásnak a községi kötelékbe való felvételt kilátásba helyezte. A műgyalogjáróról alkotott sza­bályrendeletét életbe léptette és annak köz­hírré tételét elrendelte. Kőrösmezei Antal főjegyzőnek, kihosszább ideig a polgármes­tert helyettesítette,, a helyettesítési időre járó külömbséget kiutalta; A esküdtek összeírá­sát teljesítő bizottságot megválasztotta. Az újonnan felállítandó óvodák részére szüksé­ges telkek vételét elhatározta, s a végből f. hó 23-ra rendkívüli közgyűlést, tűzött ki. A városi villamos mű építéséről felvett felül­vizsgálati beterjesztést tudomásul vette. A hatósági iratokat részint tudomásul vette, részint pedig hason szellemű felirat küldé­sét határozta. A közgyűlés 5 órakor véget ért. — A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta rendes- havi ülését n főispán elnöklete- alatt. Jelen vol­tak: dr. Vajay Károly polgármester, Kőrös­mezei Antal főjegyzői dr; Antal Sándor tisztiügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, Ferencz Ágoston tanáosjegyző, Kacsó Károly- kir. főmérnök, Placliy Gyula kir pénzügyigaz­gató, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Papp Béla kir. ügyész és Korányi Jánosa Uray Géza, Uray Gáspár, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Fojes István, dr. Farkas Antiik Jákó Sándor, dr. Tanódy Márton, Jákó Mihály, dr. Kelemen Samu bizottsági tagok. A főorvos jelentéséből megemlítjük, hogy a múlt hóban a nagy aráoyokban fellépett influenzán kívül volt hevenyfertőző beteg­ség 20, és pedig diftéria 4, vörheny 10, kanyaró 3 és béltifusz 3. Minthogy a ka­nyaró a vasúti internátusbán is fellépett; a hatóság az intézetet 10 napra zár alá vé­tette és az elemi iskolai tanulókat onnun 14 napra haza küldötte. Ebből kifolyólag, a bizottság megkeresi a kereskedelmi minisz­tert, hogy az internátusbán egy megfelelő járvány kórházat létesítsen, a hol a betegek elkillönözve gyógykezeltessenek. A pénzügy- igazgató, jelentése szerint február végéig az adóhátralék 611156 K, s erre befizettetett 99100 K. A kir. ügyész jelentése szerint a foglyok száma 168 és pedig 145 férfi és 23 nő. Rabmuukáért befolyt az elmúlt hó­ban 172 K 72 f, ebből a kincstárnak jutott 71 K 28 f, a foglyoknuk 101 K 44 f. Az ülés 11 órakor véget ért. — A századik matiné. A Kőlcaey- kör irodalmi szakosztálya által rendezett ün­nepélyek között jubiláns számot képvisel az a matiné, mely vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel folyt le a városháza nagytermében, minthogy ez volt a századik nyilvános elő­adás, mit ezen kiváló kulturális tevékenysé­get kifejtő egyesület rendezett. A jubiláns matinén még a szokottnál is nagyobb és elő- kellőbb közönség jelent meg s a matiné va­lóban megérdemelté a nagyérdeklődést, mint­hogy műsorának sikerült számai kivétel nél­kül nagy élvezetet szereztek s méltán ragad­ták tapsokra a közönséget. A műsor meg­nyitó, valamint berekesztő Száma a honvéd zenekar által Kővár Dezső karnagy pre­cíz vezetése alatt pompás összjátékkal elő­adott égy-egy zenedarab volt. E kitűnő kez­detet és befejezést képező zeneszámok között folytak le a programon többi pontjai. O r ősz Alajos irodalmi szakosztályi eloök rövid be­széd kíséretében előadta statisztikáját azon' ünnepélyeknek — nagyobbrészt matinéknak, melyeket a- Kölcsey-kör e jubiláns matiné előtt rendezett s beszédében valóban méltán mutatott rá, hogy a száraz statisztikai ada­tok is eléggé igazolják, milyen szép kultu­rális missziót teljesített városunkban a Köl­csey-kör. Ezután lapunk szerkesztője, dr. Fejes István lépett a felolvasó asztalhoz s tartotta meg a „Hosszú életről* irt humo­ros és mulatságos fordulatokban bővelkedő felolvasását. A felolvasás elhangzása után márkusfalvi Márkusa Béláné urasz- szony énekelt el néhány dalt, kellemesen csengő hangjával s tökéletes énekteknikájá- val egyaránt nagy hatást keltve. E szám hatásának emeléséhez nagyban hozzájárult dr. T a n ó d y Endre kitűnő zongorakisérete is. Eíután Nagy Yinoe szavalt el egy nagyon érdekes vig monológot oly kiváló alakitó ké­pességgel, hogy, akik eddig nem látták sze­repelni városunk ezen jeles műkedvelőjét,' egészen elcsodálkoztak azon művészi színvo­nalon, melyen előadása állott. Mindent összegezve bátran el lehet monduni, hogy ez a századik matiné kétségtelenül egyike volt a legsikerültebb matinéknak, melyeket a Kölcsey-kör eddigelé rendezett. — Dalestély. A Helybeli dalegyesü­let f. hó 9-én fényesen sikerült dalestélyt rendezett a Társas-kör termeiken. A nagy termét zsúfolásig megtöltötte a közönség, mely nagy lelkesedéssel hallgatta az egyes számokat, s több ízben adott kifejezést el­ismerésének. A programra első száma a mű­kedvelő úri zenekar játéka volt, előadván a Norma nyitányt, melyet a zenekar tagjai' precízen, nagy művészéttel adta elő Veres Lajos karmester vezetése mellett. A dal­egyesület a „Párisi ifjak* című számot az­zal a művészettel adták elő, melyet dalosaink­tól már rég’ megszoktunk hallani. Az est legkedvesebb száma volt a színtársulatunk ünnepelt tagjának Komáromy Gizinek éneke, ki a kis alamusziból elragudó bajjal és kedvességei énekelt több számot. Az ének elhangzása után méltán zúgott föl a közön­ség tapsa és éljenzése: Ezután ismét a dal­egyesület szerepelt, Sztojanovits szerenád­jával, melyben a magán részt Márton Lázár kitűnő tenoristánk énekelte sikerrel. Ugyan­csak a dulegyesület szerepelt e programra szám után a „Rózsa teremtése“ c~. énekkel, melynek különös érdekességet kölcsönzött; • hogy a magán részt Komáromy Gizi éne­kelte. A minden pontjában kitünően sikerült programmot az úri zenekar pompás játéka fejezte be. Prögamm' után a közönség' egy része a fehér asztalokhoz ült társás szóra­kozásra, majd a fiatalság táncra perdült s

Next

/
Thumbnails
Contents