Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-24 / 39. szám

0SATXAB ES VIDE» Tájékozásul pedig felemlítjük, hogy a pénztári szolgálatra vállalkozó orvosok minden nap rendelő órát fognak tartani s ezen az órán a pénztári betegek rendelke­zésére fognak állani, ellenben ha a beteg képtelen az orvos meglátogatására, a rög­töni orvosi segélyeztetéstől eltekintve, csak azon esetben hívhatja az orvost lakására, ha ebbeli kérelmét az orvossal reggeli -•7—-8 óra, vagy délután i—2 óra között közli. Félreértések kikerülése végett itt meg­jegyezzük, hogy ha vidéki, valamely köz­ségben lakó pénztári tag kívánja a pénztár orvossától a vidékre való kiszállást, úgy az orvos ezen kiszállásért hat korona napidij és ötven fillér kilométer pénz felszámítá­sára jogosult a pénztárral szemben. Ezen feltételek azok, amelyekkel a jogosság korlátái között a méltányosság legszélső határáig mentünk, s a melyhez e szatmárvármegyei orvosi fiók szövetséghez tartozó valamennyi orvos szigorúan ragasz­kodik s csak ezeknek elfogadása esetében hajlandók a kerületi betegsegélyző és bal­eset biztositó pénztárnál felmerülő orvosi teendőket ellátni. Kérjük ezen elsorolt feltételekhez kö­tött s felajánlott orvosi ténykedésünket el­fogadni, az illetékes tényezőkkel jóvá­hagyatni s az eredményről a szatmár- megyei orvosi fiók szövetség elnökségét (vármegyei főorvosi hivatal Nagykároly) legkésőbben szeptember hó 23-ig értesíteni. Amennyiben időközben a szatmár- németii fiókszövetség végérvényesen meg­alakulna és ezen megalakulás megtörténtét hivatalos formában közölné, úgy a jelen átiratban több helyen említett vármegyei fiókszövetség helyett szatmárnémetii fiók- szövetség értendő. Kelt Nagykároly, 1907 szept. hó 6. Dr. Somossi Ignácz Dr. Aáron Sándor • a szatmármegyei orvosi az országos orvosszövet- fiókszövétség titkára. ség szatmárvármegyei fiókjának elnöke. Hát bizony ezen átirát elolvasása után nagyon is érthető, ha a közönség körében orvosi sztrájkról beszélnek, bár el kell ismerni, hogy a fenyegetést nem váltották be és igy alapos a re­mény, hogy az orvos-kérdés a mi pénz­tárunknál mindkét fél megelégedésére rendezhető lesz. Az bizonyos, hogy a múltban a pénztári orvosok csekély díjazásban részesültek, de ennek oka nem az orvosi működés vagy állás kicsinylése, hanem az anyagi eszközök hiánya volt, a mit maguk az orvosok is jól tudtak. Ha tehát az intézmény újabb alakulása folytán anyagi eszközökben megerősö­dik, magától értetődő dolog, hogy a változott helyzet előnyeit az orvosok is élvezni fogják, s az orvosi karnak fenti fellépése annál kevésbé indokolt, mert a pénztár részéről semmi olyas nem történt, a melyből arra lehetne következtetni, hogy az orvoskérdés méltányos rendezését nem akarná. 2>. Apróságok. — No ez mégis hallatlan! A szom­szédom elvette feleségül a szakácsnéját. — Hagyd el, u mostani cselédviszo­nyok mellett az még nem is olyan bolondság. * Ember ember hátán tolong a jegyzői irodában, valamennyien útlevelet kérnek Amerikába. A jegyző egy kis hazafias be­szédet intéz hozzájuk, hogy nem helyes do­log ezt az édes hizát. elhagyni, ahova Árpád épen 1000 évvel ezelőtt hozott bennünket. — Bár ne hozott volnál — ,szól egy elkeseredett magyar. — Inkább vitt volna egyenesen Amerikába, legalább most nem kellene azt a drága útiköltséget fizetni. * Bögre ur olvasván az újságban, hogy az országos gazdasági egyesület feliratot intézett a miniszterhez, melyben a gólyák kártékony voltát kimutatva, azok pusztítá­sának megengedését kérte, imigy szólt a feleségéhez: — Sajnálom szegényeket, de hát tény­leg nincs rájuk szükség, mert a mai időben már az ördög sem kívánja őket. • A gyarmati hangverseny utáni ban­ketten n szatmári főgondnok magasztalta az esperest, mint a kié volt a gondolat, hogy a dalárdát kivigyék, lekötelezetté té­vén ilyen módon Fehérgyarmat közönségét. — Bár soha se jutott volna eszébe I! — mondták másnap reggel a dalárok egy­hangúlag. * A drágaságról folyik a beszéd, hogy nap nap után emelik az árát mindennek, sőt umi a legborzasztóbb, már a gyufa ára is feljebb megy. — Mi lesz akkor velünk magyarok­kal — sóhajt egy gavallér — mikor mi eddig is csak a gyufán tudtunk spórolni! * Pan aszkodnak a szőllősgazdák a szá­razságra, hogy mennyi kár lesz, ebből, leg kevesebb 30 százalék a veszteség. Mondóm egy ilyen panaszkodónak, hogy lehet azon segíteni, ha nem is esett,' viz azért min­dig kapható. — Óh! te okos — szólt lenézőleg — hiszen ezt akkor is megtehettük volna. Demeter. más után. ők mételyezték meg a lóerköl­csöket. Én: Amint látom, erkölcsi r.lapon mél- tóztatík négy lábon állani. 0: Ne bizalmaskodjék, ön felejti, hogy atyám ^Prímás volt. Én: Persze, persze. Sok szépet hallot­tam jól szervezett zenekaráról. 0: Távozzék, távozzék azonnal, külön­ben lo-vagias útra terelem az ügyet. Én távozom és megyek Trawnához. II. Én: Patáit csókolom Nagyságos asz« szonyom. 0: Ne bántsa kérem, inkább mondja meg, mit szól a versenyhez P Én : £1 vagyok ragadtatva. 0: El fogok ragadni. Én: De miért, nagyságos asszonyom F 0: Na hallja, maga a legelnézőbb em­ber a vilógon. Én: (Hamisan belehunyoritva gyönyörű két szemébe) A félvilágon, patáit csókolom. 0: (orrcimpáival jelzi, hogy remél­hetek). Én: (A, nyeregben ülők szemtelen in- timitásával nyakát cirógatva): De igazán, hát miért olyan haragos, mondja ? 0: Nézzen körül ebben a vegyes tár­saságban. Fél vér, íélvér, csupa fél vér az egész. © » Én: (Szeretném kíméletesen a tudtára HÍREINK. Hangverseny. Szept. 29.-én telt színházban tartotta Geyer Stefi hegedű-hangversenyét. Min­den nagy várakozásunkat felülmúló művész­nőt ismertünk meg benne. Tartózkodó hév, lehelletszerü finomság színezik előadását, amely technikailag kifo­gástalan. A Tschaikovszky hegedűversenyben különösen nagy értelmessége, egyéniségének közvetlen lirája hatotta meg a közönséget, amely a többi darabok alatt is elvarázsolva hallgatta a lágy, édes s/.avu muzsikát. Minden számra nagy taps, s egy Íz­ben egy gyönyörű kis ráadás következett (Dvoráktól). adni, hogy az ő apja is félvér volt ; Dolai, ipszilon nélkül. De nem találok ügyes for­mát rá. Szerencsémre ő folytatja): — .........Szegény édesanyám mindig azt sóhajtotta: „Minek is van lóverseny a vidéken!“ — Mennyire igaza volt .... Én: Dolai urat, kedves atyja urát méltóztatott ismerni ? 0: Sajnos, nem. Édesanyám sokszor emlegette, hogy milyen elragadó volt. Én: Akkor hámban nem is lehetett használni P 0: Fidoncl Hámban? Hát kinek néz maga bennünket? Én: Obi Nagyságos asszonyom, távol áll tőlem. Méltóztutik a bálban részt venni? 0 * Még nem tudom; ahány négyest ma láttam, az mind le volt foglalva . . . Én: Úgy látszik ismerős végrehajtó: körökben . . . 0: Szamár! Attól félek, hogy mi nők többségben leszünk, és nem _lesz táncosom Én: Parlamenti körökben úgy hallot­tam, bpgy többségben lenni jó. 0: Megint szamárI Nők és ellenzéki képviselők akkor kereshetnek, ha kevesen vannak. És most menjen, ne kompromittál­jon ilyen sokáig. Én: (Férfiúi kérdő jellel nézek rá.) 0: („Nem“-et mond; szép sörényes fejével „igent“ bólogat). . Dazaroff. A kíséretet D i n z 1 Oszkár szolgál tatta és két nagyon jó, szépen betanult zon- goraszámmal is járult a programmhoz. — Szerkesztőségi hir. Erdőssy Vilmos vivőmester, biztosítási tiszt­viselő, lapunk régi, jónevii munka társa, mai naptól kezdve egyik fő­munkatársunk lett. — A Kölcsey-kör irodalmi szakosz­tálya Orosz Alajos elnöklete mellett tegnap délután 5 órakor ülést tartott, a melyen megállapította, hogy a matinékat november havában megkezdi, s az első matinét Köl­csey Ferenc emlékének fogja szentelni. Majd eszmecserét folytatott a választmány által tervbe vett Árpád ünnepélyről, a melyre nézve az általános felfogás abban csúcsoso­dott ki, hogy tekintve a mai napság uralkodó általános közönyt, mely az országos ünnepély­nél is látható volt, a jelen időt nem találja alkalmasnak egy ilyen ünnepély rendezésére. — Gondnoksági ülés. Az állami elemi iskolák gondnoksága tegnap délután 4 órakor tartotta alakuló ülését dr. Kereszt szeghy Lajos elnöklete alatt. A gondnokság ugyanis újból szerveztetek,'amennyiben tag­jait felerészben a városi közgyűlés választotta, felerészben a főispán nevezte ki, mig azokat, a kik hivatalból tagjai, a közoktatásügyi miniszter jelölte ki. A nagyszámban megje­lent tagok letették az előirt esküt, melynek megtörténte után a gondnokság nyomban megkezdte működését. Két állásra megejtette a jelölést. A külterületi iskolához szükséges tanítónői állásra a 12 pályázó tanítónő közül jelölte Madzsar Irén, Vári Irma és Slaf- kovszky Irén tanítónőket, s a Nyisztor Endre halálával megüresedett tanitói állásra a 38 pályázó közül Filippi Vilmos. Gulácsy Gyula és Marosán János tanítókat. — Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ev. ref. egyházmegye m. hó 26-án tartotta meg közgyűlését Fehérgyarmaton. A gyűlésen igen sok fontos tárgyat intéztek el. A gyűlés után bankát volt, mikor is Osváth Elemér ezntmári tanár; Komáromy Lajos takarékpénztári pénztárnok, Biky Ká­roly esperes, Kocsis József lelkész, Luby Géza orsz. képviselő-és még szémosan tar­tottak toasztokat. _ I Hámon József. A ,róm- k“íh­I székesegyház­nak nagy gyásza van. Ma éjjeli egy órakor hosszas szenvedés után jobblétre szenderült Hámon József pápai praelátus, székes- egyházi őrkauanok, a sz. Vincéről elnevezett irgalmas nénék anyaházának tartományi superiora. Megboldogult az irgalmas nénék, a püspöki s káptalani uradalmaknak volt hosszú éveken át jószágigazgatója s ezen nagyfontosságu s nagykiterjedésü munka­körét igen nagy szaktudással, odaadó párat­lan lelkesedéssel töltötte be, úgy hogy ezen uradalmak jövedelmét csaknem megtizsze rezte. 1903-ban szélhüdés érte; azóta bár fennjárt, sokat gyöngélkedett, munkakedve hanyatlott, mig végre szombaton egy ujubb roham érte s azótu nem is tért magához. Halottas ágyánál ott voltak öccse Hámon Róbert püspöki titkár, rokonai és ápoló apácái. Temetése csütörtökön e hó 3.-án délelőtt 9 órakor lesz a székesegyházi nagy­templomból. Eletrujzi adutai következők: 1838 december 17.-én született helyben. Gimnáziumi s theológiai tanulmányainak elvégzése után 1863-ban a helybeli gimná­ziumhoz lett helyettes majd rendes tanárnak kinevezve. 1868-ban papnöveldéi tanár és aligazgató, 1874-ben szentszéki ülnök, s a sz. Vincéről elnevezett ii'galmas nénék jószág- igazgatója lett. 1895-ben alapítványi pénz­tár gondnokává és az irg. nénék tartományi superiorává lett kinevezve. 1898-ban itőbői C- prépost, 190Ó-ban őrkananok s tanitónő képzők igazgatója, 1904-ben praelutus lett. — Honvéd önkéntes iskola városunkban. Mint örömmel értesü­lünk, Jeke’falussy honvédelmi minisz­ter elrendelte, hogy az V. honvéd kerületi honvéd önkéntes iskola Kas­sáról városunkba helyeztessék át. A kerülethez tartozó négy honvédgyalog­ezred önkéntesei mintegy hetvenen a hét folyamán vonulnak be. A helybeli ezredparancsnokság az iskola helyisé­géül a József főherceg laktanyában a zenekar által elfoglalt szobákat jelölte ki, a zenekart pedig a Gubaszin föld­szinti helyiségébe lakoltatta át. — Kinevezések. Dorcsák Jenő nyiregyházai pénzügyi igazgatósági fogal­mazó gyakornokot Dorcsák Antal kit*, ügyész­ségi irodatiszt fiát, a m. feir. pénzügyminisz­térium vezetésével megbízott miniszterelnök a nagybecskereki pénzügyigazgatósághoz vég­leges minőségű fogalmazónak nevezte ki. — A vallás és közoktatásügyi miniszter Dörner Istvánt u róiu. kuth. főgimná­ziumhoz helyettes tanárrá, Dómján Titusz lekencei g. kath. lelkészt pedig ugyanezen főgimnáziumhoz hitoktatóul s a román nyelv tanárául kinevezte. — A nagykárolyi városi színház építése rohamosan közeleg befejezéée felé, úgy hogy a megnyitás legnagyobb valószí­nűség szerint e hó 8.-án lesz. A megnyitás iránt az egész városban oly nagy az érdek­lődés, hogy az összes páholyok s földszinti ülőhelyek már mind le vannak foglalva. Nem csalódunk azonban, ha azt állítjuk, hogy a megnyitás iránt mégis csak Krémer direktor érdeklődik a legjobban azon nyo­mós oknál fogva, mert bár .két hét óta pihennek, szórakoznak társulatának tagjai, a gázsit azonban pontosan megkövetelik. A színházlátogató közönség örömére. itt emlitjük meg, hogy a kassai V. honvéd kerület parancsnoksága továbbra is megen­gedte, hogy a zenekar úgy a helybeli mint a nagykárolyi színházban továbbra is játsz­hasson. — Sporthír. A helybeli torna s vivó- égylet múlt hó 25-ikén tartott választ­mányi ülésén 33 uj tagot vett fel kebeléba, kikkel együtt ma már közel száz tagja van az egyletnek. E tömeges belépés arra enged következtetni, hogy városunk ifjúsága végre a jövőben a vivást és tornázást — e testet s lelket fejlesztő sportokat — céltudatosan és állandóan fogja gyakorolni. Készünkről örömmel üdvözöljük at lilét a egyletünk fel­lendülését s bízunk annak sikeres működésé­ben annál is inkább, mert egyrészt Erdőssy Vilmos vivómesterben az egylet igen ügyes és lelkes művezetőt bir, másrészt pedig az uj tagok között nagyon sok olyan férfi ne­vét olvatsuk, kik ha valami célt tűznek ki maguk elé, úgy a fél utón nem állanak meg, fél munkát nem végeznek. Ennek igy kell lenni, mert a jövő nemzedék sorsát szi­vén viselő hazafi kötelességének csak akkor felel meg teljesen, ha szellemének harmonikus fejlesztése mellett testére is gondol. Példát, nyújt erre az angol nemzet, mely a tested­zést a műveltség, az állam s a fujfentartás>i szempontjából épen oly nagyfontosságu té­nyezőnek ismeri, mint a tudományos, a szel- emi elet fejlesztését. Mi a legmelegebbem ajánljuk városunk azon számos fiatal tagjá­nak, kik az egyletnek ez idő szerint nem tagjai, kövessék az angolok példáját, gondol­janak petyhedt izmaik erősbitésére, lépjenek be a torna s vivóegyletbe. Itt emlitjük meg, hogy az egylet ismerkedési estélye ma este 8 órukor lesz az Európa éttermében s az előjelekből Ítélve azon ezúttal igen számosán jelennek meg úgy a régi, mint az uj tagolt közzül. — Ügető ŐS lóverseny. A szatmár­megyei gazdasági egyesület által rendezett ügetőverseny múlt hó 28-án, a lóverseny pedig 29-én délután folyt le gyönyörű verő- fényes őszi időben. Az ügetőversenyben, — elsőgyőztes Horváth József, második Dorna- hidy Elemér, harmadik Láczay László föld- birtokos lett. — A milyen lanyha volt az érdeklődés az ügető verseny iránt, épen olyan nagy volt a népvándorlás vasárnap délután a lóversenytérre. Kinek, hogy volt módjában, magánfogaton, fiakeren, túl­zsúfolt vasúti kocsiban, vagy pedes apos­tolomra, de mindanyian óriási portengerben jutottak ki a pályára, nem hogy tribün, de még kordon sem lévén, jegyet csak azon boldog halandók váltottak, kiknek felesleges bankó is volt a zsebükben s a jegy feltüzése által megkülönböztetést akartak tenni azon lenézett plebs társaikról, kik — Uram bocsá’ — ingyen jutottak a lóverseny ritka gyö­nyörűségéhez. A mezőgazdák versenyében az első dijat a németi gazdák legnagyobb örömére az idén is Laky Sándor polgártár­sunk vitte el. A sikversenyben. I. Nagy Ákos kapitány. II. Hagelin Hennig kap. III. Reök István főhadnagy. A vadászver­senyben. I. Kállay Szabolcs lován Horváth József. II. Bay Bertalan lován Kölcsey Sán­dor. Galgóczy István Sólyom nevű lovával kitört, s minthogy csak hárman indultak a harmadik dij nem lett kiadva. Az akadály- versenyben I. Gróf Merveldt Max kapitány. II. Báró Btírg Herman kap. III. Hagelin Hennig kap. A tenyészversenyben. I. Kállay S;abo)cs. II. berencei Kovács Miklós lován Streicher Lajos hadnagy. III. Streicher An­dor. A gátversenyben. I. Sárdy Tibor had­nagy. II. Telegdy József hadnagy.-- A szüret kezdetét a városi ta­nács folyó hó 14.-éré tűzte ki. — Kálmán-estőly. A Deák Kálmán asztaltársaság szombaton este az iparos ifjak otthonában Kálmán estélyt tart, a melyen vendégeket is szívesen lát. Külön belépti dij nem lesz, a vacsora jegy belépőjegyül is szolgál. Férfi ÍHg* gallér és kézellők, fegyházban és fiú kötött harisnyák minden nagyság­ban, legjobb minőségben; fésűk, kefék, nadrágtartók, leg­jobb kézmosó szappanok ©IsCSÓJÍ beszerezhetők es ebei Szatmár, Deák-tér 19. sz. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents