Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-10 / 37. szám

0

SZATMÁE es vidéke.

uzt, a korunk idegességére valló jelszót: Gyorsan, gyorsun.

S ezen lázas sietségben nem vesszük észre, hogy vannak teendők, melyeket ma is, az általános sietség közepeit is oly csigalassúsággal végzünk, mint a nyugalmas őskorban. Csak ezen a téren nem sajnáljuk drága időnket vesztegetni ; csak itt nem akarjuk igénybe venni a jelenleginél tökéletesebb rendelkezésünkre álló eszközt, mely tartózkodásnak okát abban találhatjuk, hogy ez nem azoo eszközök közül való, melyeket pénzért igénybe vehetünk s annál inkább, minél könnyebben tehetjük azt anyagilag. Hanem azok közül való, melyeket saját szorgalmunk árán tehetünk csupán magunkévá, hogy aztán oly előnyöket nyerhessünk általa, melyeknek hasznát a legközvetlenebbül érezzük. S ezen, önmagunk ellen elkövetett mulasztás, a gondolat megrögzítésének, az Írásnak eddigi módjában rejlik, mely mulasztás könnyen helyrehozható a sokkul célszerűbb „gyorsírás“ igénybe vétele által.

Igaz ugyan, hogy valaminek az előnyös voltát csak akkor mérlegelhetjük, hu azt ismerjük, de ezen utón igen nehezen lehet meggyőzni másokat, mert könnyebben rávehető valaki arra, hogy egy automobilt, vagy egy repülőgépet vásároljon, mint arra, hogy néhány hónapot, már a tanulás tartama alatt is élvezetet, később óriási időnyereséget nyújtó gyorsirási ismeretek elsajátítására szenteljen.

Nem hiszem, hogy a t, olvasók közül egy is kivételt képezne, az u. n. levélírás,- iszonyban szenvedést illetőleg. De mi ennek oka P Talán az, hogy nein szívesen Írunk az illetőnek ? Hisz ily esetben könnyen megszabadulhatnánk e kötelezettség alól, mert akinek nem szívesen Írunk, egyszerűen örökre adósok maradunk a felelettel.

De hiszen, — kivéve a levélírás kötelezettségének egy faját, amelyre célozni, ko romnál fogvu nem merek, mert a tapasztalásból való kiindulás látszatát keltené, ami dőn nem átüljük a szükséges éjjeli pihenésre szánt időből lelopni azt n néhány órácskát, amibe azoknak a lizenöt-husz oldalas levélkéknek megírása kerül... ugyanígy vagyunk vele, midőn szüléink, vagy legkedvesebb barátunknak „sietünk“ „szives válaszunkat“ az elévülés határidején belül megadni.

Mondhatom, engem semmi sem buSz- szant annyira idővesztegetés címén, mint mikor olyannak irok, kivel kénytelen vagyok kurzív Írással levelezni. Mert mig gyorsírással megírom legterjedelmesebb levelemet tíz- tizenöt perc alatt, addig rendes-írással órákat vesz az igénybe. Egyébiránt miből magyarázható u különösen minket nőket épen nőket nem előnyösen jellemző utóirat, vagy még rosszabb esetben, a leglényegesebb közlendő elmaradása ? Onnan ered ez, hogy nem győzzük a tollal gondolataink gyorsmenetét kisérni. Mig gyorsírással, oly tempóban rögvállalat. amely a siető utazók számára gyors bemutatást rendezett be.

Ezüstös szerszámmal felruházott, liv- rés kocsis által hajtott öt ló van fogva egy óriási omnibusz elé, amelynek belsejében huszonnégy kiváncsi foglalhat kényelmes helyet.

A felhágó lépcsőn jó tüdejü és erős hangú vezető áll, aki a három órán át tartó körúton végig magyarázza a város összes nevezetességeit.

Nem írom le, amit az a kikiáltó nekünk elmondott. Az én emlékemben úgyis kevés maradt meg abból. Alig is érne valamit, olvasni azt, amit látni kell. De meg, ha mégis kedve van hozzá valakinek, szerezzen egy Baedekert. Olvasmánynak ez elég bő, élvezetnek persze egészen üres.

A forráshoz járuljon, aki ebből a tiszta vízből inni óhajt.

Igaz, hogy Münchenben magam is, meg mások is, talán mindenki, egyebet iszunk: sört.

Tetszett bizonyára hallani valamit erről az italról. Ha sokban mögötte maradt is tán, de ebben az egyben okvetlenül felülmúlja az Isarparti Athén ‘a görögországi ősanyját.

A városnak számtalan sörfőzője van, mindegyik számos millió márka vagyonnal. A demokrácia hű kifejezéseként van egy udvari és egy polgári is. Fejedelem és nép egyaránt megbecsüli a tisztes sör ipart. Sőt, hogy az egyház se maradjon ki a harmóniából, az auguszti.iusok papi rendje is főzeti az illatos nedűt.

Azt magyarázták nekem, hogy a müncheni embernek a sör nem ital, hanem étel. Táplálkozik, amiközben mulat.

így érthető, hogy némely sörfőző- nek, pl. a Lőwenbraunak, tizenkétezer emberre berendezett sörháza van. A többié sem sokkal szükebb.

zithetjük meg azokat, amint születnek. S képzeljük el, ha gyorsírással volna módunkban eme kötelezettségünknek eleget tenni, mily szívesen teljesitnők azt.

De tekintsünk el a magán életben mutatkozó hasznától; vegyük figyelembe a kereskedelmi pályán általa elérhető óriási időmegtakarítást.

Számos pénzintézetben s kereskedelmi irodában, ahol a levelezés tollbamondás utján történik, mennyivel előnyösebb volna, hu a diktáló nem szótagolva hanem folyóbeszédben diktálhatna, s az Írónak is, ha nem lóhalálában s mégis elkésve, hanem lassan, szinte játszva s mégis pontosan Írhatna.

S végül, mérhetlen haszna van az iskolában, ahol a tanulók a szükséges jegyzeteket, magyarázatokat, a napokat igénybe vevő rendes írás helyett, gyorsírás segítségével néhány óra alatt írhatnák le, ami a tanulás eredményét előnyösen befolyásolja.

S mindezen előnyöktől eltekintünk, midőn arról van szó, hogy a gyorsirás elsajátítására fordítandó odaudáeunk s szorgalmunk igénybevételével ezt magunknak megszerezzük.

Sokan azért idegenkednek tőle, mert azt hiszik, ezt lehetetlen egyhamar elsajátítani, pedig ez az egyedüli képesség, melyet aránylag rövid időn belül meglehet tanulni, mert nincsen elszigetelve többi képességeinktől, sőt ezekre támaszkodik. S nem állunk vele úgy, mint a zenével, vagy más művészettel, hogy t. i. későbbi korban nem lehet elsajátítani, hanem ellenkezőleg, a felnőttek félannyi fáradsággal s szinte észrevétlenül juthatnak birtokába s cserélhetik fel a hosz- szadnlmas rendes Írást ezzel.

De hála az előhaladásnak, már e téren is szép előmenetelt észlelhetünk a közönség érdeklődése fokán.

Erre építünk, midőn a gyorsirás elsajátításának elősegítését célzó gyorsírászati iskolát megnyitjuk s annak virágzását reméljük. S ha városunk a zene terén is vezér s úttörő szerepet visz a vidéki városok között, legyen első, egy, ennél meg életrevalóbb s reális célt szolgáló eszme megvalósítása s életbe léptetetése terén is.

S mutassa ki érdeklődését ezen üdvös mozgalom iránt azzal, hogy minél többen álljunak a kulturális értelmű, „Előre“ jeligés zászló állá, illetve járuljanak hozzá a megnyitandó tanfolyam létszámának emeléséhez a maguk s a közcél érdekében s a mi erkölcsi sikerünk emelésére.

Szatmár, 1907. aug. 20.

Hartmann Leona, oki. tanítónő.

Apróságok.

A Majos ügy egészen felzavarta a megyét; egymást éri a sértés, s akárki meglássa, még vér is talál folyni, mert tinta az

Tartózkodom a müncheni sör fellen- gős dicsőitésétől Attól félek, némely olvasóin még azt találná hinni, hogy magam is kedvelem. (Pedig dehogy nem kedvelem!)

Annyit azonban mégis fölhozok róla, hogy sok egyéb közt egy kitűnő sajátsága van: hihetetlenül olcsó. Egy pohár belőle alig kerül négy krajcárba.

Csuda-é, ha a müncheni ember nemcsak issza, hanem eszi is?

Föltettem magamban, hogy még egyszer meglátogatom hosszabb időre Münchent. Eddig azt hittem, azért, mert keveset láttam benne.

Most, hogy ezeket leírom, rajta csípem magamat, mintha azért vágynám vissza az Isar mellé, mert nem ittam — eleget.

Aki szomjas, Münchenben egyébként mást is ihatik. K apha tó ott minden, amit csak megkíván az ember szeme.........

Azt, amit a szája, már mint a magyar emberé, nem igen.

Kezdődik a legmgyobb csapásunk : az idegen „koszt“.

A gazdasszonyáink átalán azt hiszik, hogy a mi konyhánk meg a nyugatiaké közt nincs más különbség, mint amennyi a zsir és vaj közt van.

Hisz ha csak ez volna 1 De nagyobb a baj. Egyetlen étel sincs olyanformán készítve, mint a magyar konyhán. És, jóllehet föltételezem, hiszem is, hogy a francia eledel könnyebb és ezért föltétle-. nül jobb a miénknél, nekünk csak rossz az. Még pedig abból az egyszerű okból, hogy nem tudjuk enni. Mikép emészthetjük azt könnyen, amit nem vagyunk képesek lenyelni ?

Ördög vigye a gyomromat, ezt az egyetlen részemet, anjely nem akarja befogadni iiz általam annyira imádott — ku’Hurát._

Dr. Xanódy Márton.

már sok elfolyt és a kedélyek még eem akarnak csillapodni.

— Nem is lesz addig béke — mondja egy kemény 48-as — mig a darabontokat az ördög mind el nem viszi.

*

A megyei közgyűlésen a mi országgyűlési képviselőnket is megtámadták, de a főispán nem engedte a szónokot beszélni.

— Képzelem — jegyezte meg valaki —. mennyire boszankodhutott ezért Kelemen. Mert a dolog úgy áll, hogy mindig többet ér, még ha az embert nem dicsérik is, lm róla beszélnek, mintha egyáltalán szóba se hozzák.

*

Nem sokára megtörténik Nagykárolyban az uj színház megnyitása és n Kossuth- szobor leleplezése. Mint az ottani lapokból olvasom, egyszerre tartják meg, ha addig a szobrot ércbe öntik és Kossuth Ferenc is lejön, ha beteg nem lesz. Hogy Wekerle semmi körülmények közt nem fog lejönni, az több mint bizonyos.

*

— Barátom — mondja u közgyűlés után egy öreg függetlenségi a többi knek — végünk már minékünkI

— De hát miért? — kérdik a többiek.

— Mert már puszta szónak is hiszünk, pedig az igazi függetlenségi a miniszternek még akkor se higyjen, ha írásba adja.

*

A tegnapi közgyűlésen C»omay Imre a főispánt ért megtánmdtatásokra reflektálva indítványozta, hogy részére bizalom szuvaz- tassék. A régi függetlenségi vezérnek, a ki eddig mindig csak támadta a hatalom em- bereit, egy kissé nehéz volt a szokatlan szerep, de végezetül mégis derekasan kivágta.

— Nem tesz semmit — mondom neki a közgyűlés után — lassanként csak ebbe is bele szokunk.

Demeter.

híreink.

— Erzsébet királyné emlékezete. Erzsébet királyné meggyilkolásának keddi szomorú évfordulóján d. e. 9 órakor a székesegyházban gyászistentisztelet volt, melyen megjelentek a hatóságok és a katonaság képviselői.

— Közigazgatási bizottság. A főispán elnöklete mellett tegnap délelőtt tartott ülésen jelenvoltak a bizottság tagjain kivül: Csomay Imre, Jákó Mihály és Sándor, Kelemen Samu, Korányi János és Ta- nódy Márton. A polgármester havi jelentéséből a legtöbb 'figyelmet keltette annak fölemlitése, hogy a közegészség a lefolyt augusztus hónapban igen kedvezőtlen volt, amennyiben (a t. főorvos előadása szeriül) összesen 113 egyén betegedett meg és 18 halt el heveny-fertőző betegségekben. Részletesen; difiériábun megbetegedett 3 gyermek, meghalt 2, vörhenyben 1 nő, 74 gyermek, meghalt 16 gyermek, tífuszban megbetegedett 7 férfi, 2 nő, 9 gyermek. Szamárhurutban 3 gyermek, kanyaróban 1 férfi 2 nő és 11 gyermek. Polgármester bejeleuti, hogy a hatóság az egészségügyi bizottság javaslatára rendkívüli eszközök alkalmazásával is erősen küzd a fennforgó baj ellen, uminek folyományaként a ragályos megbetegedésekben határozott apadás észlelhető. Az állategészségügy kedvező volt. Teljjsen meg- szüut a Csonkáson föllépett volt lépfene s a behurcolás folytán felmerült 6 darab száj- és körötnfájós állat kiirtása folytán a köz.ben elrendelt zárlat feloldható lévén holnap megnyílik a hetivásár is.

— Uj udvari tanácsos. Őfelsége a király dr. Bársony János, a budapesti tudomány-egyetem nyilvános rendes tanárának, aki középiskolai tanulmányait városunkban végezte, u felső oktatás és tudomány terén szerzett érdemei ilismeréseül a kir. udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta.

— Pénzügyi kíné vésések. A kir.

pénzügyminiszter K a m i n s z k y János nagyváradi pénzügyi s. titkárt a szegszárdi p. ü. igazgatósághoz pénzügyi titkárrá, Jeszenszky Zsigmond nagyváradi kir. állumpénztári tisztet pénzügyi fogalmazóvá s földadónyilvántartási biztossá a szolnoki pénzügy igazgat ósághoz kinevezte.

— Kinevezés. A főispán Dr. Lacheta Brúnó szatmári körorvost tiszteletbeli járás- orvosá nevezte ki.

— Szabadságolás. Lehóczky József, á helybeli kir. kath. főgimn. tanáia e hó 1-ével kezdődőleg hat havi szabadságot kapott, melyet családjával együtt Budapesten fog eltölteni.

— Lelkószi értekezlet. A szatmári ev. ref. egyház lelkészei e hó 11.-én az ev.

ref. főgymiiasiutn tanácstermében lelkész1 értekezletet tartanak.

— Esküdtfelügyelő választás.

Sárközi Lajost, városunk szülöttét, a reformátusok debreceni főiskolájának tanárikara az ottani theologin akadémia esküdt- felügyelőjévé választotta. — Szivből örvendünk s gratulálunk a kiváló tehetségű, szorgalmas ifjúnak e jól megérdemelt kitüntetéshez, s szép reményeket fűzünk további sikeres előhaladásáboz.

— Hymen. V u r g a Géza Ungváriból jegyet váltott Melles Bertha kisasz- szonnyal, Melles Emil budapesti g. kath. apát-lelkész szép és kedves leányával.

— Eljegyzések. Kovács Sándor

szatmári kir. törvényszéki bilnügyi kiadó eljegyezte Römer Frigyes nyug. kincstári erdőmester és neje Schuszter Adél leányát Herminát . Máramafosszigetről. — Nemes András szatmári nyomdatulajdonos eljegyezte Kaszanitzky Margit kisasszonyt özv. Kaszanitzky Ferenctié csongrádi földbirtokosnő leányát. — Nagy Gusztáv nagykárolyi polgár leányát Erzsi két, eljegyezte Kató L'tjos szatmári pókiparos. — Propper Samu apngyi nagybérlő eljegyezte Mayer Blanka urleányt Szatmáriból. — Zober József m. kir. honvédzenekari őrmester eljegyezte Markovié s“Maliid kisasszonyt.

— Esküvő. B e r e y Károly helybeli kir. állampénztári tiszt mai napon esküdött örök hűséget Horváth Erzsiké urleány- nuk, Horváth János ny. cs. és királyi százados s beje Hentz Olinda nruő kedves és szeretetre méltó leányának. A polgári házasság kötést Kőrösmezey Autal v. főjegyző végezte, az egyházi áldását pedig Zaho- ránszky István alapítványi főkönyvelő adta az ifjú párra.

— Házasság. Dr. B r ó d y Ernő országgyűlési képviselő szeptember 15-én köt házasságot H i r s c h f e 1 d Erzsiké kisasszonynyal, ilencfalvi Linzer Imre gyámleányával.

— A felső kereskedelmi tanári kara három uj tanerővel erősbödött. A jogi és közgazdasági tanszékre Tanódy Endre dr., az áruisme és földrajzra B-'Uingnrten Zsigmond, gyorsirás oktatására pedig Csomay Győző hivatlak meg. Betöltetlen még a könyvviteli tanszék, melyre pályázat vnn hirdetve.

— Uj gyorsíró tanár. Jordán Aladár, városunk fia a gyorsirás tanári vizsgát Budapesten sikeresen letette. Szatmári gyorsíró tanfolyamát ezentúl ily minőségben fogja vezetni.

— Nagy idők tanúja. Sarján adunk hirt 48-us honvédek elhunytáról. Most ismét megemlékezünk egyről, utoljára. .. Mert megkívánja a hálás tisztelet és szeretet az emlékezést... De csak úgy szerezhetünk kellő érvényt az emlékezésnek, ha az igaz, őszinte szivből jő s kegyelettel teljes. így kell megemlékeznünk minden 48-as honvéd-' ről. Ok mindent, saját életüket tették kockára, ajánlották fel a haza szabadságáért. A Teremtő legdrágább ajándékát tették égő szövétnekül a hazaszeretet szent tűzii oltárára. Ezért irta a lánglelUü Petőfi ama dicsőséggel teljes napokban: „Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők mint a hadvezérek..Valóban úgy van. De mi, unokák, habár a képzelet seb ;s szárnyán repülhetünk is vissza, nekünk ezen dicsőséges időnek csak emléke jut. De nem! Példája, intő, tanító, soha nem feledhető' követésreméltó példája, miként példányképül szolgál egy-egy köztünk élő, vagy sírba dőlt nagy idők tanújának öuzetlen életfolyása. Mi, unokák, hálánkat a nemzet eme nagy közkatonái iránt már csak a kegyeletes megemlékezéssel róhat juk le. Emlékezzünk tehát!... Szukái József 1848 — 49-es honvédhuszár, e hó 3.-án, három heti szenvedés után 81 éves-korában jobb létre szenderült. A tisztes, jó öregnek torka és gyomorszervezete mondta fel a szo- gálatot, no meg a vele jaró, nupról-napra jobban tapasztalható testi gyöngeség. is siettette a végórát. Szakái József, mint oly sok vitéz honvedtársa végig harcolta a nemzet küzdelmes háborúit, meg is sebesült; de testo és lelke azért épen került ki a küzdelemből. A szabadságharc befejezése után gazdálkodott és szorgalmas munkássága jómóddal fizetett. Családja nem maradt. Élettársát 6 évvel ezelőtt ttmette sirba, azóla egyedül él. Volt azonban mégis családja. A jóemberek s ismerősök egéaz serege. Mert szerették, tisztelték ám a jó öreg József bácsit sokan. Temetésére, mely e hó 5.-én délután volt, agg bajtársai zászló alatt vonultak ki. Nagyszámú tisztelője hullatott rószvétkönyet néma koporsójára. Áldás és béke poraira!

— Halálozások. Bíró György szíjgyártó iparos múlt hó 31-én 75 éves korában elhunyt. — Ifj. Bottyán Antal építő mester e hó 7-én 35 éves korában meghalt.

Férfi ing“, gallér és kézellők, fegyházban

és íiu SÄJ&Ä* Ilii kötött harisnyák minden nagyságban, legjobb minőségben; fésűk, kefék, nadrágtartók, legjobb kézmosó szappanok OltCSÓJí beszerealietők