Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-03 / 36. szám

SZATMÁB E8 VIDÉKE.

nyok pedig azért olyan kegyetlenek, mert nincs csatornázásunk sem vízvezetékünk.

Arról is meggyőződtem és kívánatra adatokkal is szolgálhatok, hogy azop városok legtöbbje, amelyek vizi- műveket és csatornát építettek, a közvagyon tekintetében sokkal szegényebbek Szatmár városánál, —aki'tekintélyes ingatlan vagyonán kívül olyan adózási emelkedést ért el öt évi fokozatos fejlődésében, bárha ezen időre esik a tisztikar fizetés emelése és több kulturális intézmény költséges támogatása és mégis a városi pótadóját 90 százalékról 65 százalékra képes volt szállítani.

Mindebből látható, hogy a halogatásnak nincs jogos létalapja, mert a város közvagyona és jövedelme nagyobb mint volt, a polgárság teherviselése kétharmadára szállt le, gazdasági fejlődése pedig fokozatos arányban emelkedik úgy, hogy ha nem félnének a gyakori járványoktól, a beköltözések is nagyobb arányba történnének.

Még egy utolsó kifogást szeretnék eloszlatni, azt mondják, igaz hogy eddig oknélkpl késedelmeskedtek, de hogy lehet most ilyen vállalatba fogni? hisz nem csak drága a pénz, de nehezen lehet kölcsönhöz jutni még a városnak is — ez igaz, de nekem erős a hitem, hogy a mig Szatmár városa kész lesz a végleges tervvel és a vállalatba adáshoz a kölcsön felvétele ideje elérkezik, addig a pénzügyi és gazdasági viszonyok jobbra fordulnak, mert végtére is semmi sem tarthat örökké, de siessünk az előkészítéssel nehogy egy időközbeni kamat enyhülést is elmulasszunk és újból belejusunk egy drágulási conjuk- turába.

A beszerzett adataim kiegészítését várom, de nem sokára egy konkrét indítványt leszek bátor a csatornázás és vízvezeték ügyében a városi közgyűlés elé terjeszteni, amely a polgárságot megfogja győzni arról, hogy ezen kérdés már elodázhatlaná vált és főleg nem is nagy áldozatokba kerül annak gyors megvalósítása.

Sok helyütt azonban már nehezen tájékozódom ott, ahol ezelőtt naponta meg fordúltam. Üj világ épült az elpusztúlt régi helyén. Fordított viszonyban úgy érzem magam, mint abban a szilágysági oláh falucskában, ahol a gyermekéveimet töltöttem.

Bécset nagyobbnak, Szoport kisebbnek találom, mint a milyenek a valóságban. Pedig a lepergett évek nem ezeket a helyeket változtatták meg annyira, mint az én látásomat. Azok előre haladtak, én meg — szintén előre. Csakhogy az embernél ez azt jelenti: visszafelé. Az, ami ott fejlődés, itt pusztulás .....

Két egészen új dolog ütötte meg nagyon a szememet. A villanyos kocsiközlekedés meg a házak virágdísze.

Az én időmben még lóvonatu kocsin és lomha omnibuszon jártak, — akiknek pénzük volt rá. Most szünet nélkül való sűrűségben surrannak végig az utcákon a ragyogó tisztaságú, piros villamosok. Potom néhány fillérért lehet megtenni sok kilométernyi utat a rengeteg palotasorok között.

Az épületek ablakai és erkélyei tarka színben pompázó virágokkal vannak díszítve. Egy-egy gésa mindenik. Gyönyörű divat, amely talán Japánból származott át Nyugateurópába. Alig képzelhetni valami szebb hatást ennél az egyszerű nagyszerűségnél. A holt falakra életet, varázsol ez az igénytelen virágékitmény. Csinos vastartók futnak végig a párkányon, amelyekbe többféle folyton nyitó virágokat helyeznek el cserepekben. Ugyanígy vannak díszítve a kerítések meg az ivlámpák óriási- oszlopai is. Az ember nem tud

Apróságok.

Mindennek felmegy az áru, de az emberek .közönyösen veszik és fizetnek, mint a katonatiszt. Hanem most egy olyan rémhír kezd forgalomba jönni, amely ha valóra válik, forrongásba hozza az egész országot. A szivarok árát is - feljebb akarják emelni.

— No ha ebből sem lesz forradalom — mondja egy szenvedélyes dohányos —- akkor a magyar emberr il mindent lehet csinálni.

■*

A drágaságról folyik a beszéd, s általános u megbotránkozás a tapasztaltak felett. Az egyik szidja a mészárost, a másik a fakereskedőt és igy tovább, mig végre megszólal Bögre ur is.

— Egyedül a pékek viselik magukat tisztességesen. Felényi ugyan a sütemény, de legalább az árát nem emelik.

•

Beállít a szállodába a vendég és különösen hangsúlyozza a pincérnek, hogy olyan szobát adjon, amelyikben poloska nincsen.

— Itt van kérem az 58. abban még a hány vendég aludt, egy sem panaszolko- dott, hogy poloska volna.

*

Az uvasi erdő kitermelése iránt folyó szukosztályi tárgyaláson sűrűn emelkedtek szólásra az egyes szónokok. Egy szkeptikus bizottsági tag a beszéd hossza szerint je- gyezgette, hogy melyik szónoknak mit Ígérhettek. Mikor én befejeztem felszólalásomat, igy szólt a környezetéhez:

— Ennek ugyancsak keveset Ígérhet-, tek, hogy olyan rövidre fogta.

•

Több napra el kellvén utaznom, a iiadó kétségbeesve kérdi, hogy mi lesz a appal, mikor egy betű kézirat sincsen.

— Tudod mit — mondom neki — egyszerűen nem fogunk megjelenni.

— Igen ám, de mit szól hozzá a közönség ?

— Légy nyugodt, az ördög sem fogja észrevenni, hogy hiányzunk.

Demeter.

HÍREINK.

Szeptember elején.

Kis emberek nagy tömege tódul a tudományok csarnokai felé. Friss újoncok, apró tudatlan kis regruták, akik előtt ma még sötét titok az abc misztikuma.

Büszke, gyermekiesen komoly apró tudósok, a jövő, az élet várományosai özönleeléggé eltelni ennek az újításnak a gyönyörűségével. Segít a természet a művészetnek, a kertész az építésznek...

Tovább készülvén másnap utazni, málhánkat a vasúti állomáson hagytuk künn. Ki az ördögnek jutna eszébe, hogy koffer nélkül nincs tekintély, tekintély nélkül pedig nem kapunk szobát a Hotel de Francéban, az én régi, akkor még kedves szállómban. A kapus előhívja a szobapincért és statáriumot tartanak fölöttünk. Podgyásznélküliségünkből nyomban megállapítják a bűnös voltunkat: a szegénységünket, és tovább küldenek egy szomszéd szállóba. A hajléktalanok e fényes menhelyén aztán könyörületböl befogadnak bennünket egy éjszakára — tizenhárom korona és ötven fillérért. Ily ín drága a szegény embernek az úri élet 1

No de semmi. Finom bécsi vacsora,* bajor sör után tündéri kivilágítás mellett élvezzük a Lueger kormánypalotáját, a fo-? gadalmi és a Szentistván-templomot, meg egy sereg más remek épületet.

Tiszta német alkotás mind. Nagyrészt eredménye az osztrák császár bőkezűségének, akinek századok óta segitsé-j gére van ebben a magyar király.

Zoi, Gyurka, menjünk aludni.

Még megtalálják hallani a — gondolatunkat, és kidobnak a Kloinser szállóból is, Elég, ha odahaza lehetünk magyarok. Ha soká tart az átmeneti nemzeti szellem, maholnap még ott sem lesz többé’ szabad elénekelnünk :

— Hol vagy István király?

Dr. Tcmódy Márton. ■"

nt'.lc seregestül a diplomagyárhoz cinizett nagy intézetekbe s azok előépületeibe.

Mert manapság már törvényileg elrendelt kötelezettség‘a tudás, az intelligentia. A biztos jövő, a nyugalmas pálya, az úri élet és tekintély bázisa a pergament, mindenkinek vágya, netovábbja. Az persze, hogy az élet ezt az agyonklassifikált s aka- démiaiiug agyonpedagogizált embertöiueget nem képes feldolgozni, az már nem az iskola dolga. Az iskolai tanműhelyek egyetlen hivatása, hogy évről-évre kiadja a/oluit n kényelmes életre jogosító s különböző aláírásokkal ellátott papírokat, amelyekkel az iskolák padjait el koptató ifjúság megostromolhatja a hivatalok s az „úri“ élet kapuját.

Pedig a diploma már régen elvesz tette ezt a csodálatos hatalmát s a reális életben fel nem használható conservativ iskolai felfogással suturdlt fiatalokból intelligens koldusokat és önérzetes éhes bohémeket nevel. Mikor világosodik fel már a tudományok felszentelt barukjaihoz zarándokló sereg s vájjon mikor fogja azt megtudni, hogy mi a mái iskolai nevelés. S vájjon mikor javítják nzt az automatát, amelybe a gyermekeket kell betenni hozzá megfelelő tandíjat mellékelni s meghúzva a fogót, kijön belőle a diplomás szegénység ...

— Rendkívüli közgyűlés volt csütörtök délután 3 órakor, a melyen az a vasi erdők kitermelésére nézve beadott ajánlatok felett határoztak. A közgyűlésen a főispán elnökölt, a ki különben uz előzetes szakosztályi tárgyalásokon Í9 részivé». Beadatott 3 ajánlat. A Délmagyarországi faipar - r. társaság és a Neuschloss gőzfürész és Kro- nenberg Mór ajánlata egyforma volt, vételárként holdanként 438 K 90 f-t ígértek, mig az Eissler testvérek bécsi cég 449 K 40 f-t Ígért, tehát 10 K 50 f-rel többet, mint' az előbbiek, a közgyűlés azonban az idegen céget mellőzte és a két hazai cég ajánlata közül hosszas vita után a Délmagyarországi faipar részv. társaságét fogadta el. E szerint ad azon cég kát. holdanként 3 kocsi I. oszt. hasábfát az uv. felsőfalusi vasúti álló máson kocsiba bérükva; átadja az összes tüzihit 15°/0 engedménynyel és műfa megváltása ciméu fizet 10 K-t; letesz 150 ezer koronát biztosítékul és kiépíti a vasutat 1908. évi május 8-ig, ellen esetben fizet 50 ezer K penálét. Az erdőterülete 3621 kai. hold lévéu, kap a város az összesért 1 millió 600 ezer koronát, s minthogy ezen erdő a városnak csak 350 ezer K-ba került, a haszon az egy milliót meghaladja. A közgyűlés végül dr. Kel einen Sumu indítványára köszönetét szavazott a főispánnak, a ki az ügy tárgyalását elejétől kezdve nagy odaadással és buz- góeággal vezette.

— Személyi hir. Dr. Fejér- p a t a k y László a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének főfelügyelője, egyetemi tanár, a Kölcsey-kör múzeumának és könyvtárának megvizsgálására múlt hó 29-én városunkba érkezett. A megtartott vizsgálat alkalmával teljes és dicsérő elismerését fejezte ki a kör vezetőségének a tapasztalt buzgalomért, mellyel e kultúrintézményt rövid idő alatt oly magas vonalra emelte.

— Kitüntetés. A király augusztus 8-án kelt legfelső elhatározásával Vásáros- numényi Eötvös Sándor szatmári 12. honvéd gyalogezredbeli főhadnagynak a esi és kir. kamarási méltóságot leglegyelmesebben adományozni méltóztutótt. .

— Áthelyezés. Dr. Ratkovszki Samu munkácsi főgimn. rk. hitoktatót, az ottani internátus volt igazgatóját a szatmári püspök theologiai tanári és praefectus minőségben a szatmári szemináriumhoz helyezte át.

— Az állandó választmány ülése. Szatmárvármegye állandó választmánya folyó évi szeptember 4.-én a másnapi rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése céljából ülést tart.

— Kinevezések. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Hatvani Bélát, a ref. főgimnázium s. tanárat, Kegyes Istvánt és O s v á t h Ödönt, e két utóbbi a ref. főgimnáziumnak volt jeles növendéke, rendes tanárokul kinevezte.

— Uj házfőnök. A uagybányai mi- I norita rendházhoz a rend küldötteinek nagygyűlése L o n k a i Barnabást választottu meg főnöknek.

— Eljegyzés. Orosz Árpád szatmári lakos eljegyezte Munkácsy László volt 9zinérváraljai vasúti pénztáros nővérét.

— Gyászhirek. ü/.v. Gyene Zsig- mondné s». mezőszegedi Szegedi Anna mint neje fiával Istvánnal fajdalomtól megtört szívvel tudatják úgy a maguk, valamint az össze rokonság nevében a legjobb férj, apa, vő, nagybátya, sógor és rokon eketyukodi Gye n e Z-igmond földbirtokosnak, m. hó 30-án este egynegyed 8 órakor, életének 49-ik, boldog házusásságának 25-ik évben hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megboldogult földi m írudványait szept. hó 1-én d. u. 3 órakor helyezték az ev. ref. egyház szertartása szerint a porcsalmai családi sir- kertben örök nyugalomra. — Kovács Gusztávnó sz. Schuller Vilinu, folyó hó 2.-án1 hajnali 3 órakor, élete 22-ik, boldog' házasságának 4-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután 5 órakor lesz Kinizsi-utca 39. számit háztól a róm. kath, egyház szertartása szerint.

— Uj takarékpénztári könyvelő. A Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület' folyó hó 17.-én tartott igazgatósági ülésében a Puskás’Elek László távozásával megüresedett könyvelői állásra 26 pályázó közűi egyhangúlag K á s z o n y i Bélát, a Szatmári Gazdasági Bank eddigi segédkönyvelőjét választotta meg.

— Kinevezések a honvédségnél.

0 felsége születésnapja alkalmából szeptember 1-től. számitundó rangfokozuttul a Ludo- vika akadémia és hadapródiskolák végzett növendékei közül honvédségünk házi ezredéhez kineve/tettek hadnagyoknak : Theodn- rovics János, Hanke Tibor és Bész1 e r János, hadapródtiszthelyettesknek : Válni c 9 e k Ernő, C s á s z y Mihály, urai Uniy Zoltán és J an s z k y I-tván.

— Tanitóválasztás. A somogy- megyei Hatvan községbeli ev. ref. egyháztanács f. évi szeptember 1-én tartott ülésében Bű te Ferenc okleveles ev. ref. tanítót, városunk szülöttét, rendes tanítójává választotta.

— Tanitó választások. A szatmári egyházmegyében a következő tanítói választások történtek: Rácz Mihályt Zsarolyánbn, Uray Antalt Nagy-Szekeresre, Karabélyoa Andort Csengcvbe, Pótor Lászlót Angyalosba, Kajdi Ferencet Kocsordra, Beniczky Gizellát Szamosdobra választották meg rendes tanítókká, illetőleg tanítónővé. — Az iparos tanonciskolái bizottság csütörtökön délután tartott ülésében a tanonciskolánál megüresedett 3 közismereti tanítói állásra György Mózes, Hofman József és Néinethy Sándor tanítókat választotta meg.

— Lemondott városi aljegyző. Csilléry Ferenc Nagykároly váro9 lia- gyatékügyi aljegyzője ezen állásáról^ lemondott.

— Megyei közgyűlés. Szatmérvár- megye törvényhatósági bizottságát szeptember hó 5 én d. e. fél 11 órára rendkívüli közgyűlésre hivta egybe- Fulussy^ Árpád dr. főispán. A rendkívüli megyegyülésnek 270 tárgya van, közöttük számos igen érdekes.

— A járványos betegségek, különösen a vörheny nagymérvű fellépte folytán szükségessé vált óvintézkedések megtétele céljából szombaton délután 4 órakor az egészségügyi szakosztály a polgármester elnöklete alatt ülést tartott és kimondta, hogy felhívást intéz a közönséghez, a melyben a teendőkre nézve kioktatja; őröket állít fel, a kik a betegek látogatását és igy a baj tova hurcolását megakadályozzák;; intézkedik, hogy az utcák fertőtlenittessenek és onnan valamint az egyes tulajdonosok házaitól a piszok és szemét kihordHssék, mert a baj főként onnan van, hogy a betegek elszigetelése nem történik meg és a városban a köztisztaság minden kritikán alól van. Kimondta a bizottság, hogy ezután minden' héten ülést fog. tartani, amelyen jelentések tétetnek az intézkedések foganatosításáról, hogy ezután a bizottság a további teendőkről azonnal határozhasson. Nagy örömmel vette tudomásul a bizottság a polgármester bejelentését, hogy a csatornázás és vízvezeték kérdésében már a szeptemberi közgyűlés tárgyalni fog és igy nincs messze az idő, a mikor a közönség e tekintetbeni óhnjtása teljesül. Az ülésen jelenvoltak: dr. Vajay Károly polgármester, dr. Jéger Kálmán főorvos, dr. Tanódy Márton, dr. Vajay Imre, dr. Török István, Korányi János, dr. Gőbel Alajos, Fejes István és Ferencz Ágoston tanács jegyző.

RÖTH SIMON

nagyválasztéku cipőraktárát

ajánljak a t- vevő közönségnek, mint a legolcsóbb bevásárlási forrástJH£0£BK£ZT£K!!! az őszi és téli idényre megrendelt összes őri-, női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készült cipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben,