Szatmár és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-28 / 22. szám

\

8ZATMÁR ÉS VIDÉKÉ.

kart fenn kell tartani, erősíteni kell, hogy képes legyen színvonalon maradni, s u tőle mindig megkívánt magas erkölcsi s értelmi mérték szerint teljesíteni kötelességeit.

Ha történt az ügyvédséget érintő törvényhozási vagy kormányzati intézkedés, az mindig vett el valamit-az ügyvédi kartól, de sohasem adott annak semmit. Következetesen alkalmazott elv lett: kerülni az ügyvédet minden áron. Az ügyvédi képviselet szükebb térre szorittatott, felszubadittatott az ügyvédi karru a jogtalan verseny, s a községi és körjegyzőké meg épen a törvényesség látszatával is felruháztatok. Csak •• tetéztettek a sérelmek onnan' is, a honnan joggal várhattuk' volna azok megszüutetését. *

A sok csulódás után is hisszük azonban, hogy attól a nuptól kezdve, a mikor az igazságügy élére Nagyméltóságod állott, a ki maga is hosszú ideig folytatott ügyvédi gyakorlatot, a ki tehát a helyzetet e tekintetben is alaposan ismeri: uj irány következik, I az ügyvédi kar kárára eddig fennállott elfogultságot felváltja a tárgyilagos, igazságos, | tisztánlátó felfogás.

£ reményben ezúttal is rámutatunk röviden a bajokra, amelyekkel az ügyvédikar küzd.

A kar tagjainak számában túlzsúfoltság mutatkozik s ez nemcsak az anyagi jólét csökkentésére vezet, de csökkenti az erkölcsi szilárdságot is, s illoyalis versenyt ébreszt fel a kar tagjainak egy részénél is.

Az ügyvédi rendtartás reformja lesz hivatva e bajon segíteni, vagy legalább enyhíteni. A vizsgák szigoritására, a gyakorlati évek meghosszabbítására nézve teendő intézkedésekkel s különösen arra vonatkozó szabályok alkotásával, hogy vagy zárt területté tétessék az ügyvédi kar, vagy legalább teljes autonómiával mód nyujtassék a meg nem felélő elemek kiküszöbölésére, s a nem alkalmas jelentkezők elutasítására. Külön jelentésben tesszük meg észrevételeinket a megküldött reformtervezetekre, azért ne tárgyaljuk itt részletesebben e kérdést.

Meg van támadva az ügyvéd képviseleti joga két irányban. Mind nagyobb területekre terjesztetik ki a fél képviseleti szabadsága, kisebb térre korlátoztunk az ügyvédi képviselet kényszere. Másfelől pedig rés üttétett azon u törvénybe iktatott elven, hogy a feleket bíróságok s hatóságok előtt ügyvéd s csakis ügyvéd képviselheti.

Minden vonatkozó intézkedésnél az a szempont dominál egyedül, hogy a felet meg kell kimélni a képviseleti költségtől Pedig a tapasztalat, — amely azonban ez intézkedések megalkotásánál sokszor ügyeimen kívül marad, — a tapasztalat mutatja, hogy a járatlan félnek nincs előnye abból, hogy készületlehül maga indul el ügyének megoldására. A tapasztalat mutatja, hogy nem tud boldogulni, fáradozik, költ, de eredményt nem ér el, s legjobb esetben — ha ugyan közben már károsodás nem érte, — a sok haszontalan lépés után ügyvédhez fordul akkor, mikor bonyolulttá lett dolga csak nagyobb költségáldozattal rendezhető.

S mégis azt a törekvést látjuk, hogy még váltóügyekben is, ahol jóformán kizárólug a fél által egyáltalán nem ismert alakiságokban fordul meg a kérdés, bizonyos érték hacsak egy sajtóterméknek van kelendősége: a belépti jegyeknek cirkusziba és műkedvelői előadásra.

A legújabb testamentumot tulajdonképp azért vettem meg, hogy hátha megtudnék térni az olvasásától.

De bizony csak pogány maradok továbbra is. És hitetlen minden olyan nevelési elvek irányában, amelyek a ház építését a fedéllel kezdik.

A felvilágositás úgy, a hogy az apostolai tanítják, maga a megtestesült képtelenség, Gyermeknek még nem kell, a szülőknek már nincs rá szükségük, az orvos alaposabban tudja. Talán a bába vehetné hasznát. De egy régi közmondás szerint a bába mindent- tud.

Pálcát ne tessék törni a fejem felett valami félreértésből. Sietek kijelenteni, hogy testestől-lelkestől híve vagyok a világosságnak s igy természetesen a felvilágosításnak is. Csakhogy, tisztelettel szólván, akármikor kezdjük, ne a gyermekeken, hanem az öregeiken végezzük ezt az üdvös munkát.

Helyesnek látszanék mindjárt felvilágosítani a szülőket arról, hogy a gyermekeik nem nőhetnek fel vezetés nélkül. Tudják-é a születés minden csínját-binját, körülbelül mellékes dolog. A fő az, hogy a nevelés alapigazságaival igyekezzenek legalább némi ismeretséget kötni.

Tudniok kellene pl., hogy a bölcsőtől kezdődőieg az önállósága eléréseiy kézen kell vezetni a gyermeket. Még pedig nem csak az1 anyának, hanem afz apának is, akinek a keze rendszerint megbízhatóbb, mert erősebb.

Nem szabad beérnünk azzal, hogy a nevelés költségeit fedezzük, vagy esetleg hozzá még egy kis örökséget is gyűjtünk a gyermekeinknek. A pénzen szerzett ne- I

tárig meg akarja szüntetni a törvényhozás az ügyvédi kényszert.

A telekkönyvi ügyekben is teljesen szabadjára van a fél. Áldozatul is esik sok esetben tudatlanságának, vagy zsákmányul | zugirászkodó képviselőnek.

Itt is nyugodt lelkiismerettel hivatkozunk a tapasztalatra. Ez azt mutatja, hogy a fél által személyesen vagy nem hozzáértő képviselő által felelősség nélkül végzett munka nagyon keserű gyümölcsöket terem. A tulajdon megszerzésénél azt sem hozzák tisztába, kik a jogosult szerződő felek, kik a képviseletre szorultaknak törvény szerinti képviselői. A szerzés igy sokszor csak papíron vun meg, s csak addig, inig meg nem támadtatik érvényében. Hu létre is, jött a kellő szerződés, elmarud annak telekkönyvi érvényesítése. A vételár nem a jogosultnak fizettetik, vagy ha igen, elmarad a terhek- nek törlése. Be is következik természetesen pontosan a várható eredmény: elveszti a vevő az ingatlant, mert nem kellően szerezte meg, vagy mert az elárvereztetik a fizetle- nüi, bekebelezve marudt idegen terhek miatV. Annyi eléretett, az igaz, hogy ügyvéd nem vett részt az ügyletben, de kissé drága áron.

S vájjon megtörténik-e hát legalább annyi, hogy a fél megkiméltetik a költségtől ? A legtöbb esetben nem. Legtöbbször nem ügyvéd megbízott jár közbe, sohasem kevesebb költséggel, mint amennyi az ügyvédnek fizettetett volna.

Közbejár a községi s a körjegyző. Még pedig akár tetszik u félnek, ukár nem. Megkívánja a jegyző, hogy hozzá forduljanak az összes perenkivüli ügyekben. Ha ezt nem teszik, megszenvednek minden ügyeikben érte. így meg legalább csak egyben szenvednek. A jegyző vállalja, s intézi az ügyet anélkül, hogy meg volna a kellő képzettsége, készültsége átlátni a rendezendő érdeket, megismerni a lehetőségeket, a megtalálni a kellő megoldási módot. Az eredmény rendszerint megfelelően siralmas: költséges peres bonyodalom. Igaz, hogy van másik eset is: az, mikor a jegyző vállal, de el nem intéz. Mikor az ügyben csak egy öröme van a félnek, s ez is csak évek mulvu, amikor a rendezetlenség kiderülésekor a költségek odaveszése árán legulább az okmányait visszakapja.

És a közérdekűek s ebben az ügyvédi kar jogos érdekének nagy sérelmére ezt a képviseletet nemcsak tűri az állam, huntm még törvényesíteni is akurta, annak dacára is, hogy a jegyzők már a hivatali teendőikkel is lul vannak terhelve. Hát ez lehetett politika, de semmi esetre sem volt helyes igazságügyi politika.

Az ügyvédgyűlés kiküldöttei előtt az igazságügyi és belügyi minisztériumok képviselői azzal érveltek unnak idején a jegyzők mellett, hogy a félnek olcsóbb, ha a helyben lakó jegyzőt, mintha a távol — a telekkönyvi hatóság székhelyén — lakó ügyvédet keresi fel. Ez az egy érv volt a jegyzők javára. Ámde még ez az egy — egymagában amúgy sem döntő — argumentum sem állja meg helyét. Mert a dolog úgy áll, hogy mégis csak olcsóbb, ha a fél megy a telekkönyv székhelyére, mintha bemegy az ő költségén a jegyző, a mit pedig

velés nem ér egy fadorombot, és ennél nem sokkal többet a legnagyobb örökség sem az olyan gyermek kezében, akit nem a saját szülei neveltek a kellő módon.

Ismernünk kell a gyermek belső világát, s mivel ez nagyon bonyolult szerkezet, biz azt figyelni, tanulmányozni, ápefini és javítani kell.

Hogy szívesen induljon utánunk, szeretettel kell megtöltenünk magunk iránt a lelkét. Ez pedig csak úgy sikerül, ha a magunk szeretetének a forrásán: a keblünkön hordjuk szünetlenül.

Nevelők és guvernántok csak rossz szülőknek a pótlékai. Cikória a finom zárnám kávé helyett.

Tudni szükséges, hogy az iskola ta- nitóintézet és nem nevelő. Szerencse, ha meghagy abból valamit, amit a gyermekünkbe beleoltani igyekszünk.

Ni, ni. Tárcacikkbe fogtam és szülőket felvilágosító könyvnek a stílusába keveredtem. Ne tovább.

Nem azt óhajtom, hogy a szülőket én felvilágosítsam, hanem amellett kardoskodom, hogy a gyermekeinket ne engedjük felvilágosítani. Már mint arról, amiről Jarintzoffné asszony akarja.

Nem több tudományra, hanem több jóságra van szüksége a világnak. Vagy, ha kell több tudomány is még, legyen. De egyelőre ne használjuk hozzá a legújabb tankönyveket. Ismerjék meg a gyermekeink elébb a régieket, és csak ezután térjenek át a modernségre.

Hej, ha mindazt tudnák, amir a poros kötetekből a molyok még meghagytak 1

'Talán nem is volna szükségük semmiféle felvilágosításra

..........

Dr

. Tanódy Márton.

minden egyes esetben megcselekszik a telekkönyv megszemlélése óimén.

A jogosulatlan verseny e téren volna legelső sorban megszüntetendő az ügyvédi kényszer behozatalával. A közérdeket szolgálná ez az iutézkedés, s amellett komoly segítséget nyújtana az ügyvédi karnak is.

Sérelmes a szegényvédelemnek s uz ingyenes bűnügyi védelemnek mindinkább növekvő terhe.

A szegény védelem állami kötelesség. Ha az állam e célból az ügyvédi kart igénybe veszi, megfelelő díjazásban kell azt részesíteni.

A bűnügyekben minden alkalmazott szerv díjazásban részesül. A királyi ítélőtáblák előtti eljárásban a védő is. A királyi Törvényszékeknél azonban a védőnek napokat, sőt volt már rá több eset, hogy heteket kell eltöltenie időveszteségének s munkájának minden legkisebb kárpótlása nélkül.

Állandó sérelem a költségmegállapi- tásnál alkalmazott mérték. Erről szólván, első sorban fel kell említenünk, hogy a szatmárnémetit királyi törvényszéknél s járásbíróságnál méltánylást tapasztal az ügyvédi kar. Bár e bíróságok is legnagyobb figyelemben részesítik a feleknek érdekét, mégis tekintetbe veszik a szolgáltatott munka értékét, a viszonyok változását is, e azon vannak, hogy az ügyvéd tisztességes munkájú a kiérdemelt díjazásban részesüljön,

A törvényszék polgári felebbezési tanácsának megállapításában nem találjuk ugyan meg a bonyolultabb és nagyobb értékű perekben a sok időveszteséggel is járó munkának kellő ellenértékét, de miután itt is meg vagyunk győződve a legjobb szándékról, reméljük e részben is a helyzet változását.

Ámde épen ellenkezően áll a dolog a felsőbb bíróságoknál. A debroczeni királyi ítélőtábla állandóan azt a törvényes alappal nem biró gyakorlatot folytatja, hogy hivatalból leszállítja a megállapított költséget, tehát azt a költséget, melynek összege már nagy körültekintéssel, az ügyet, a viszonyokat ismerő bíróság által szabatott meg, s reducáltatott a kellő mértékre. Elképzelhető, hogy minő meg nem felelő tulalacsony munkadijat ítélt meg ez a bíróság saját megállapításainál.

(Folytatjuk.)

Apróságok.

Szombaton Szigetre akurtam menni, de lekéstem u reggeli vonatról, mert olyas valami történt, amit a legutóbbi idők tapasztalatai után elképzelni is alig lehet. A vonat előírás szerint pontosan elindult.

— No ez hallatlan! — mondom bo- szunkodva — megérdemelné, hogy a panasz- könyvbe beírjam !

*

Tegnap az Avasban iszonyú égiháboru volt. Dörgött, villámlott, hogy a föld is reszketett belé. Egy ottan járt úri ember az este imigy beszélte el ismerőseinek:

— Ilyen időt sohasem értem még. Ömlött az eső, mintha dézsából öntötték volna, s oly sürüli hullott az istennyila, hogy az ember alig győzte a fejét kapkodni, hogy kikerülje.

s

A júniusi közgyűlésben ejtetnek meg az üresedésben lévő és esetleg megüresedő ,állásokra a választások, biztosra lehet tehát venni, hogy a közgyűlés népes lesz. Az as-, piránsok most járnak a bizottsági tagokhoz, hogy egy kis pártfogást kérjenek. Valamennyi pályázótól megkérdezte valaki, hogy minők a kilátások.

— Ha hinni lehet az Ígéreteknek — ez yolt az egyhangú válasz, — akkor a győzelem bizonyos.

*

Pumpfi urnák dicséri valaki a Villand testvéreket, s beszéd közben megkérdi tőle, hogy mikor fogja megnézni, de ő kijelenti, hogy ez idő szerint nem kívánja a bohóságot, mert nagyon komoly dologgal van * elfoglalva.

— S mi lehet az, ha szabad kérdenem ?

— Azon töröm a fejemet, hol lehetne egy kis kölcsönhöz jutni,

Demeter.

HÍREINK. •

Willandék cirkusza.

Bég nem látott a hidontuli vásártér olyan hatalmas és díszes közönséget, mint a milyen tegnap este a Willandok cirkuszára volt kiváncsi. A pazarul berendezett óriási helyiséget szinültig töltötte a közönség, hogy láthassa a főváros kedvenceinek és társulatának játékát. Már fél 8 óra tájban kocsi kocsi után, zsuffolt villamosok kezdték szállítani az embereket. A különben csendes városrész egész mozgalmas lett s valósággal fővárosi jelleget öltött. A hidontul már feltűnt a saját telepéből táplált, hatalmas izzólámpáktól nappali világitásbu árasztott óriási arányú ponyvasátor, amely körül, mint a hangyák úgy nyüzsgött a tömérdek ember. A cirkusz helyisége uj meglepetés volt. Az utazó cirkuszoknál még soha sem látott ízléssel, eleganciával, kényelemmel és tisztasággal berendezett helyiség felülmúlt minden várakozást. S bár a közönség elhelyezése kissé nehézkes volt, mindenki feszülten várta a mutatványokat, melyek mindegyike uj és uj originalitásukkal és u sablar.tól eltérő ötletességükkel, precizitásukkal teljesen kielégítették — u spéciéi ezzel a cirkusszal szemben táplált — felcsigázott igényeket. A legnagyobb érdeklődés természetesen a Willandok iránt nyilvánult meg, kiknek uj zsánerű, ötletes és szellemes előadása frenetikus tapsot és megelégedést váltott ki. A ló és elefánt idomitás művészi színvonalát igazolták az összes produktiók. Mig hajmeresztőén izgató és érdekes mutatványokat produkáltak a kerékpár és nyujtótornáezok, u társulat Augusztja ügyes és mulattató mókáival falrengető kacagásra ingerelte a közönséget. Az egész társulat általában véve oly elsőrangú és imponáló erőkből ál), amilyeneket csuk világcirkus-ok porondjára szerződtetnek. A hangzatos reklám nélkül csakis igy lehet ilyen sikereket elérni. Kár, bogy a hatóság ellenséges magatartása késleltette a cirkusz jövetelét, miután igy csak egy két előadást tartanak még nálunk, s aki azt n<un láthatja, sokat vészit vele. A következő előadásokra máris tömérdek az előjegyzés s ezért ajánlatos a jegyeket már előre megváltani.

— Madarak napja. Apponyi kultuszminiszter rendeletére az iskolák május 27-én a madurak napját ünnepelték. A róm. kath. fiúiskolában H e h e 1 e i n Károly, az iskolaszék tagjai, az érdekelt Szülők s a tanítótestület részvétele mellett szép ünnepélyt tartott. A madár védelemről Dr. Schöbe r Emil kath. főgymnasinmi tanár adott elő alkalmi beszédet. Az ifjúsági énekkar több kisebb dalt énekelt. A kis növendékek bájosan csicseregték el a madarakról szóló kis költeményeket. Délután a kis tanulók azt a kiállítást nézték meg, melyi-t Dr. S c h fiber Emil rendezett madarakból a kir. kath. főgymnásium tornacsarnokában.

— Közrendészeti vizsgálatok. A

bejelentési hivatal statisztikai adatai, szerint a városban a bejelentések nem elégítik ki a törvény intézkedéseit s csak nagyon ritkán tesz a közönség ennek eleget. A főkapitány ennélfogva a bejelentéseket erélyesebben elrendelte «egyúttal m - rendőrség- «yolc tag-* ját kiküldte, hogy azok bázról-bázra járva, szerezzenek meggyőződést arról, hogy milyen, módon hajtsák végre.' a b jélentésre vonatkozó szabályrendeletet s ott ahol szabálytalanságot, vagy mulasztást találnak, a megfelelő büntetés kiszabása végett tegyenek haladéktalanul jelentést. A vizsgálatok csak hétfőn kezdődtek, de máris sok hiányra találtak. Egyúttal megtartják a szokásos vizsgálatot minden házban a köztisztaság, tüzrendészeti és személybiztonsági szempontból is.

— Hangverseny. A zene barátjai- nak bizonyára kellemes meglepetésül fog szolgálni a hir, hogy zeneiskolánk legfejlettebb tudásu néhány növendéke jövő hó 8-án, a sziliházban, zenekari kísérettel hangver- senyt ad az intézet javára. Saját nevelésű művészeink ez első fellépése kétségtelenül megfogja tölteni a színházat olyaD közönséggel, amely élvezete közben tapasztalni fogja: mennyire lehet vinni a zenetanulást idehaza. A részletes . műsor a napokban jelenik meg.

— Szövetkezetek gyűlése. Az

Északkeleti vármegyei szövetkezetek szövetségének intéző-bizottsága e hó 15.-én a városháza tanácstermébe a gyűlést tartott. A gyűlésen elhatárezták, hogy június hő 20.-án Felsőbányán közgyűlést fognak tartani, melynek tárgysorozatát összeállították s mely ülésen két nevezetes közgazdász Májláth József gróf és Bernát István országgyűlési képviselők felolvasását tervezik. Ezenkívül szabad eszmecsere tárgyául a szocializmus és a kivándorlás elleni intézkedésekről] kérdések tűzetlek ki.

— A Széchenyi Társulat szómba

ton tartott közgyűlésén B o ro m i a ka Tibor püspököt diszelnökké, Falusay Árpád főispánt elnökké, dr. Vajai Károly ésllos- vay Aladár ulÍ9pánt ftlelnökkó választották meg.

■ Birói kinevezések. A király Vidra István mátészalkai járásbirósógi allűrét az alsólendvai járásbírósághoz járás- biróvá, G a á 1 István mátészalkai járásbiró- sági jegyzőt a kunszentmártoni és Janka Jenő beregszászi tszéki jegyzőt az egri járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Vasúti mérnökök. A kereskedelmi miniszter 1907 május 1-től kezdődő- leg Révész Géza, M o h á o s y Ferenc és Pfalz Emil a szatmári osztálymérnökséghez beosztott okleveles mérnököket a vasúti hivatalnokokra érvényes fizetési táblázat V, 3. fokozatába mérnökökké nevezte ki.

Folytatás a mellékleten.