Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-20 / 12. szám

Melléklet az 1906. évi 12. számhoz.

SZATKÁB ÉS VIDÉKE.

Március 20.

Eszünk be sem jut, hogy milyen évforduló e nap. 1894. március 20-án hunyta örök álomra szemeit Kossuth Lajos édesapánk. Tizenkét éve már, hogy halott Magyarország egykori kormányzója. Tizenkét év, mily csekélység az idők tengerében, de ép elég sok ahhoz, hogy városunk polgársága, illetékes arra hivatott egyesületei s körei megfeledkezzenek arról, hogy n Kossuth Lajos emlékét ünnepelni minden alkalommal kötelessége a nemzet tagjainak ösz- szesen és egyenkint. És mi történik e napon nálunk ? Hol van a gyász lobogók er (leje? Tanintézeteink, irodalmi s közmüve lődési egyesületetek hány ünnepséget ren deztek e napon? Voltak-é a templomokban gyászisteniliszteletek ? Lesütött szemmel, arc pirulással említjük meg a szégyenletes kő rülinényt, hogy a inai napból Szutmárné- ineti szab. kir. város tiszteletreméltó közönsége Kossuth Lajos emlékének egy félórát sem szentelt. Miért van ép az őt emlékétől megtagadva ,a kegyelet? Nem ezerszerte jobban megérdemli O, mint annyi más? Neki a feledés már nem fájhat, de nekünk van rá szükségünk, hogy az ő nagy hon- szerelmének fénye megvilágítsa a mi sziveinkben azt a helyet, amely orra van teremtve, hogy vele szeretni tudjuk a hazát.

A mai körülmények között pedig nagyobb szükség van erre. mint máskor. Borongó emlékezésünk a műi időkb-n kétszeresen át érzi, hogy Kossuth Lajos mekkora nagyság volt élete minden vonatkozásában. Ha beszélt, az ő ajkán csüggött az ország népe ha irt. tolla járását az emberrailliók ügyelték, ha cselekedni kellett, Kossuth Lajos a tettek embere volt, ha szenvednie kellett, elszenvedte a büszke hontalanság kínjait. Most már csak emlékezésünk hirdetheti, hogy Kossuth Lajos szavától feltámadt népek tengere. Most már pihen a kéz, mely szikrázó betűket vetett papírra, a mik forrongásba hozták az országot. Égig érő lobogás volt az élete, egy csodálatos láng vonal, a mely elhamvasztotta a régi világot s uj világot épített helyére. Hej, <le most már nincsen Kossuth Lajosunk, s ez az uj világ is összedőlni akar.

„... Rosszul van a fejet alja a népnek,

Kelj fel apánk, igazítsd meg szegénynek !...“

— Királyi tanácsos. Kemény

Alajos nagy károlyi pcnzügyigazgatót a király kinevezte kir. tanácsossá és neki a Yl. fiz. osztály jellegét adományozta.

— Eljegyzés. Taványi Ferenc, nagybirtokos, eljegyezte K ern d e Zsigtnőnd nagybirtokos, cs. és kir. kamarás bájos leányát, Gabriellát.

— Esküvő. Kölesei Kölcsey János törvényszéki ^iró s ueje óvári Szeőke Ilona úrnő leányának Magdának e hó 17-én esküdött örökhüséget jármi és szolnoki dr. Jármy Béla fehérgyarmati ügyvéd.

— A Kölcsey-kör márc. 16-iki ünnepélye most is szép és lélekemelő ünnepség .volt, mint egyébkor, sőt a közönség iészvételét tekintve, olyan nagyszabású volt, aminőnek több éven át nem láttuk. Az ünnepély főpontja természetesen az ünnepi emlékbeszéd volt, amelyet ezen évben Orosz Alajos tanár tartott. Talán sohasem volt oly nehéz a feladat, mint ma, amikor a közállapotok szomorú volta ködöt yon a legfényesebb nemzeti mozzanatok örömlángjai köré. Orosz eme borongós hangulatnak megfelelően őszinte hűséggel, nagy alapossággal, mély hazafias érzéssel, de nem remény veszetett keserűségei oldotta meg e nehéz feladatot. A közönség lelkesedése sokszor megszakította előadását, melynek befejeztével viharos tapsokkal hívták lámpa elé a szónokot tartalmas beszédéért. Az ünnepséget a Dalegyesület Hyranusz-előadása vezette be. Majd Gachal János szavalta a „Talpra magyar“-t szép felfogással és nemes pathosszal. Ke- rényi Adél gyönyörűen énekelte Petőfi világhírű elégiáját Szeptember végén, inujd magas iskoláju hangján a Bőregér magyar dalát. Az ünnepi beszéd utáD Harkányi Gizella remekelt kedvesen előadott kuruc-ttö- tóival. Jászai Olga hatalmas érzéssel szavalta Ábrányi Emilnek „Márciusi eskü“ c. lendületes ódáját. Igazabb, mélyebb előadást régen hallottunk. Végül Krémet* színigazgató mutatott be nehány szépen rendezett képet a szabadságharcból. A közönség a Szózat éneklése mellett lelkes hangulatban vonult ki a színházból.

— Ünnepély. A kir. kath. főgimnázium Kazinczy önképzőköre impozáns ünne pélyt turíott a dicső márc. 15. emlékére. A kápolnában az ifjak misét hallgattak, melyet Fechtel tanár végzett. Ez alatt a szépen feldíszített tornacsarnokban nagy számú előkelő és intelligens közönség jelent meg ugy, hogy a tornatermet teljesen 'megtöltötte. Nemsokára rázendült a „Talpra magyar,“ majd az' emelvényre tört egy daliás magyar mentés ifjú, Burda VIII. o. t., ki oly tűzzel és hévvel esküdött, hogy kedvé lett volna a közönségnek is kézfeltartvu vele együtt eldörögni az eskü szavait. Banner, Gönczy és Leitner YI o. tanulók és Halász V. o. t. qu&rtettel nyújtottak élvezetes mulatságot. A népdalsorozatot legjobban élvezte a közönség. „Rátok lányok, még az ég is heborult“ némi kis méltatlankodásl idézett elő a fiatal hölgyeknél, de a „Rátekintek a legényre...“ kedves és megnyugtató mosolyt csalt az ajkakra. Fodor Vili. o. tan. ünnepi beszédében méltatta márc. 15.-öt. Legszebb volt a Faust „Ábrdnd*-ja, mely- lyel Leitner VI. o. t. mintegy kis művész remekelt. Gratulálunk. Osztatlan taps nyilvánította „Petőfi u Hortobágyon“ melodráma clszavalásának sikerességét, melyet remeknek méltán sorolhatunk u Faust mellé. Molnár VIII. o. tan. szavalta. Ki kell emelnünk még Rezutsek VII o. tanulót, ki a melodrámát és zeneszámokat zongorán kísérte.

— Március 15. as Iparos Otthonban Talán leglélckemelőbb volt városunkban az a hazafias ünnep, melyet az Iparos Otthon tagjai saját helyiségükben tartottak, hol a termek zsúfolásig megteltek az fln- neplő közönséggel.• A társas vacsorát megelőzőleg Ferencz Ágoston tanácsjegyző tartott u nagy napok emlékéről tartalmas s mindvégig lekötő felolvasást. Rostás Julia, Szabó Mariska é« Erzsiké s Egri Lajos alkalmi hazafias szavalatokkal lelkesítették az ünneplő közönséget. Vacsora alatt Hubán Gyula gör. kath. lelkész emelte első ízben poharát a szeretett magyar haza jövő boldogságára s felvirágzására. Tankóczi Gyula főkapitány, — a kör elnöke hazafias — a márciust eseményeket s a jelen állapotot ecsetelő, a két időszakot összehasonlító beszédje magával rugadta a hallgatóságot. Beszédében h magyar honleányokra emelte poharát ama kívánsággal, hogy ők is vegyenek részt abban a nagy nemzeti munkában, mely minden hazafit oda irányítson, hogy e hazának minden polgára igaz fia legyen e nemzetnek, igaz testvérei egymásnak s ha ez bekövetkezik, ha a haza földjén hazátlannak magát senki nem tartja, ha az egész nemzet ölelő karja tartja uz alkotmány oszlopait, akkor lesz biztos alapokon, szabad légkörben a nemzetnek jövő jóléte és boldogsága. — A polgárok közül is számosán emeltek szót s a mindvégig hazafias énekekkel fűszerezett estély az éjfél utáni órákban ért véget.

— Lorántffy-eitély. A Lóránt ffy Zsuzsanna egylet f. hó 17-én felolvasó estélyt tartott a ref. főgytnnusium tornacsarnokában. A műsor egyes számai magukban véve* kitünően sikerültek s csak a rendezés visszás voltának tudható be az, ha még sem érvényesülhettek úgy, a mint kellett volna. A világítás homályossága, u pódium kicsiny volt, az intézet hallgatóinak durva magatartása mind olyan körülmények voltak, a melyek a szereplőkre zavarólag, kedvetlenilőleg hatottak. A műsor egyik értékes száma Dr. D o in a h i d y Pál felolvasása volt, ki amerikai útjairól mondott el részleteket, megfigyeléseket. A felolvasást nagy figyelemmel hallgatták s elismerésnyilvánitassal jutalmazták. Utána J é g e r Rózsiké urleány szavalata következett. A bájos leány már megjelenésével meghódította u közönséget. Hódítását sikerült szavalatával csak fokozta. Majd Huber Irén urleány éneke következett, mit többször megujrázott a közönség. Ezután a műsor legélvezetasebb száma, V. Nagy Ella úrasszony magánjelenete következett. Herczegh Ferenc „Bekvártélyozás“ c. monológját adta elő az ő leány korából ismeretes isteni tehetségével. Finom nüunszirozáe, pointirozás, humor s kedvesség jellemzik előadását, mit az úri közönség nagy tetszéssel hallgatott. Szeretnőnk őnagyságát minél gyakrabban hallani, hogy páratlan művészetében gyönyörködhessünk. Az estélyt az intézeti énekkar nyitotta meg s zárta be.

— Felolvasó estély. A kath. kusziuó kitünően sikerült felolvasó estélyt rendezett f. hó 18-áu a Cecil-egylet nagy termében. A műsor első száma Sándor Vencel tanár vezetése alatt előadott gyermekszinfoniu volt, a melyért dicséret illeti meg a betanítót s a dirigenst, Sándor Vencel tanárt illeti meg. Aztán Wolkenberg Alajos lépett a pódiumra s szabad előadást tartott a nőkről. A élet harmóniáját^ az egymásban való hitet, bizalmat, mint az élet legdrágább kincsét mutatta be. Védelmébe vette a megtámadott, rosszaknak mondott asszonyokat s hogy ezzel nagyszerű hatást ért el az asszonyok közt, az csak természetes. De sikere nemcsak a thénia kitűnő megválasztásában s részletezésében rejlik hanem ehhez járul színes, kellemes előadása, ötletes, szellemes modora s tartalmas, magas gondolatai. Hosszú tapsban nyilvánult meg uz asszonyok elismerése és — köszöneté. Utána K o m k a Böske urleány művészi zongorajátéka következett, melyet szívesen hallgatott s tapsolt meg a közönség. Majd Uray Nagy Leonka urleány s Dr. P i r k I e r Ernő adták elő Najak Emil „0“ c. dialógját. Mindketten könnyed otthonossággal, s biztonsággal játszottak, szép sikert aratva. Ezután János s y Mariska urleány énekelte e! Proch „Havasi kürtjét“ az úri zenekur kísérete mellett. Behizelgő hangja különösen az első regiszterekben bír nagy értékkel s e tekintetben ügyes volt a darab megválasztása,

mert áliulti teljesen érvényre jutott a kisasz- szony talentuma. Végül Márton Lázár,

Gaá 1 Ferenc, Mondik Endre a Szatmári József vdtuk elő egy kvartettet. Az est általában, mint azt már megjegyeztük, fényesen sikerült. Csak az volt a baj, hogy a rendezőség figyelme nem terjedt ki arra u k ürül - ményre, hogy a villanyfelszerelést minden estély előtt alaposan megvizsgáltassa. így most megtörtént az, bogy u tnüsorszámok alatt egyszerre csak elaludt minden láng a teljes sötétben maradt a közönség. Ez, eltekintve attól, hogy mutatásra, kacajra adott alkalmat, igen kellemetlen volt a szereplőkre.

A műsor után a közönség egy része a kath. kaszinó helyiségeibe vonult, a hol vacsora s tombola mellett kedélyesen töltötte az időt a késő éjjeli órákig.

— Nagy károlyi szenzáció. Nagykárolyban vasárnap este véres verekedés színhelye volt a Korona-kávéház. Egy kisebb társaság ugyanis, amint az egyik asztalnál megpillantotta B r e b á n Aurél vármegyei közigazgatási gyakornokot, nekiesett és vasbotokkal úgy agyba-főbe verték, hogy Brebán jó hosszú ideig lesz kénytelen ágyát őrizni. Az nlispánhelyettes távirati jelentésben tudatta uz'esetet a belügyminiszterrel, aki nagyszámú katonai kirendeltség sürgős kérésére utasította az ulispánhelyettest. Minthogy pedig ugyanezen kávéházban megverték Rosenfeld Zsigmondot, a „Szatmár- megyei Közlöny“ egyik munkatársát is, t hatóság a kávéházat bezáratta. Dr. Bal s u y József szatmári kit*, ügyész távirati rendeleté értelmében a nagy károlyi rendőrkapitány a Brebán közigazgutási gyakornokon elkövetett súlyos testi sértés büntette és az életveszélyes fenyegetések bűnhalmaza miatt ifj. Kirilla Adolf jogászt, Meszes János ügyvédsegédet és Simkó Aladár láple- csupolási alkalmazottat kihallgatásuk után letartóztatta és őket még ez éj folyamán a szatmári törvényszék börtönébe szállíttatta.

A többi tettes kipuhatolására reggel Nagykárolyba érkezett a királyi ügyész. Eddig Nurbunád -László járásbirósági dijnókot és Szentgyörgyi vármegyei dijuokot hallgatta ki a rendőrkapitány a királyi ügyész jelenlétében. A nevezettek beismerték, hogy azok között voltak, akik a kávéházba berohantak, de a merényletben nem vették részt. A vizsgálatot folytatják. A letartóztatott gyanúsítottakat a szatmári törvényszék vád tanácsa hétfőn d. u. 5 órakor szabad lábra helyezte.

— Évfordulati gyászmise. F. hó 14-én Meszlényi Gyula halálának évfordu- hitf napján délelőtt 9 órakor ünnepélyes' gyászmise volt a székesegyházban, melyet Petnp Antal káptalani helynök végzett. A kebelbeli papság a csendes miséket szintén ő érette ajánlotta fel. Reggel 7 órakor a plébánia mondott gyászraisét, melyet Hehe- lein Károly praelátus-kunonok végzett. A 9 órai szent misén a város képviseletében Kő- rösmezey Antal főjegyző volt jelen. Ott volt tt katonai tisztikar testületileg, a'kir. kath. főgiimi. és a többi kath. intézetek növendékei tanáraik és tanárnőikkel. Ugyan az nap gyászmisék voltak az egyházmegye összes templomaiban.

— A központi választmány csütörtökön délelőtt 11 órakor Kőrösmezey Antal főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, melyen az orsz. képviselőválasztók 1907. évre érvényes névjegyzékének kiigazítása céljából dr. Lehóczky János elnök, Litteczky Endre és Ferencz Ágoston vál. tagokból megalakított összeíró küldöttséget utasitottu, bogy munkálatait azonnal kezdje meg, hogy a központi választmány legkésőbb április lö-én a választók névjegyzékének egybeállításához hozzá foghasson. Az összeírásnál az 1905. évi adókivetési előmunkálatok s az 1904. évi IU-ad osztályú kereseti adókivetés szolgálnak alapul. Az összeíró küldöttség elnöke dr. Lehóczky János hirdetményileg tudutju a város közönségével, hogy az ösz- szeiró küldöttség az összeírás eszközlése végett folyó évi március 22-től március 30-ig bezárólag kedd, péntek és vasárnap kivételével naponként délelőtt 8 —11 óráig, délután

2—5 óráig fog a városháza tanácstermében megjelenni.

— Üdvöslő táviratok. A kir. kath. tanító képző intézet ifjúsága, március idusán miután az itteni Kossuth síremléket megkoszorúzta üdvözlő táviratokat küldött hazánk nagy fiainak: Kossuth, Apponyi és Károlyi grófoknak. Károlyi István gróf a következő lelkesítő üdvözlettel válaszolt:

„Üdvözlőtökért fogadják hálás köszönetemet; szeressék hazájukat velem együtt, de ne tudjuk be ezt érdemül, mert ez nem más, mint a honpolgári kötelesség teljesítése." Apponyi gróf lelkesítő szavai is megérkeztek s mondhatni, tartalmas szavai nem kevés hatást, tettek a lelkesülő ifjúkra. „A haza reményeinek üdvözletét hálával vettem, a jövő nemzedék számára biztosabb szabadságért küzdünk.“ Nem veszhet el az a haza melynek ily ifjúsága biztosítja a boldogabb jövőt: „MegbÜDhödte már e nép“!

— Közgyűlés. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya folyó hó 20-án, kedden délután fél három

órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében ülést tart.

— Egy osaiád tragédiája. Alig par héttel ezelőt irtunk hirt Vaday Károly- né haláláról, s a gyászoló családot íme ismét nagy csapás érte. A család fejét, Vaday Károlyt unnyiru megtörte nejének halála, hogy uz addig életerős férfi rövid idő alatt teljesen elvesztette életerejét, s március 15-én reggel meghalt. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Alólirottak mélyen megszomorodott szívvel tudatják úgy a maguk, mint uz összes rokonság nevében a szerető jó apu. nagyapa, testvér és rokon Vadai Vaday Károly ügyvédnek, folyó évi március hó 15 én, reggeli 4 órakor, munkás életének 76-ik évében, végelgyengülésben történt elhunytat. A drága halott hült tetemei f. hó 16-áu d. u. 3 órakor fognak a Rákóoy-utca 43. sz. gyászhazből uz ev. ref. egyház szertartása szerint a szatmári ev. ref. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár, 1906. márc. 15. Áldott legyen emléke és béke poraira 1 Vaday Hermin férj. Nagy Tatuásné, Vaday Bella férj. Unger Ullman Sándorné, Vaday Viktor gyermekei, özv. Ary Józsefné, özv. Foga rassy Lászlóné, özv. Nagy Mihályné, özv, Szobouyn Adtaíné, Vaday Boldizsár testvérei, Özv. Ha rüszt hy Tamásné, Vaday Boldizsárné sógornői. Nagy Tamás, Unger Ullman Sándor vejei. Nagy Irénke, Nagy Dórika, Unger Ullman Ibolyka, Unger Ullman Sanyika unokái.

— Köazönüt. Mindazok, kik n feled- betlen édes Atyánk elhunytával engem s testvéreimet ért nagy csapás felett részvétüket kifejezték s fájdalmunkat ez által enyhíteni igyekeztek, fogadják ez utón is hálás köszönetemet. — Vaday Viktor.

— Elhunyt fiatal leány. Ujlaky József márumaros8zigeti kincstári ügyés.zt súlyos csapás érte leánya; Ujlaky Margit elhunyta által, kit viruló fiatalságában, hosszas betegség után ragadt el a kérlelhetlen halál. Szép uemes szivü leány volt, tele életörömmel s reménységgel. Arca feltűnően hasonlított Márkus Emilia, a kiváló drámai művésznő arcához s csakis hajú színe különbözött a művésznő feltűnő szőke hajától. Idegenek, kik Márkus Emili&t ismerték, az első látásra fölfedezték a hasonlatosságot. Egy esztendő előtt még hosszú jövő mosolygott reá s a közelmúlt egyszerre elhervasztotta a virágot és semmi orvosi segély, semmi enyhe éghajlat nem adta többé viasza, a mi elmúlt. Hónapok óta minden nap rombolt, mig végre sírba szállt az édes apa féltett kincse, a testvérek forró szeretetének tárgya, a rokonok büszkesége. Ravatala virágos kert volt, elhalmozták azt élővirágokkal és koszorúkkal a mélyen sújtott család, jó barátnők és barátok. A bájos fiatal leány hosszú ideig lakott városunkban s kedves megjelenésével és modorával sokak szeretetét megnyerte, úgy hogy innen is több koszorút küldtek ravatalára.

— Halálozások, özv. Uray Antal n é sz. Pótot* Erzsébet f. hó 17-én 78 éves korában varosunkban meghalt. — özv. Gots Jánosáé sz. Kovács Juliánná f. hó 19-én 68 éves korában Zajtában elhalálozott.

— Megrendsz&bályoxott oikk. A Sz at in ár vár m egye utóbbi számának

„£ 1 ő I e g e s cenzúra“ című cikkét az ügyészség megrendszabályozta. A cikk, melyben a szerkesztőség az ügyész múltkori eljárását birálgatta, természetesei) a megren- szabályozás után lényegét vesztette s ennélfogva az újságban sem jelent meg.

— Ácsmesteri vizsga. Papp Endre, helybeli fiatal iparos e bó 14-én a tnára- maros-szigeti áll, építészeti hivatalnál az ácsmestert szakvizsgát kitűnő eredménnyel tette le.

— A gazdák érdekében hasznos

újítást tervez M a u t h n e r Ödön cs. és kir. udvari magkereskedő cég Budapesten. Ugyanis a gazdák ezideig teljes megnyugvással szerezték be gazdasági magszükségleteiket oly üzletekben, a hol Mauthner-féle konyhakerti és virágmagvakat árusítanak, abban a hiszemben, hogy ott a gazdasági magvak is a Mauthner cégtől valók. Sajnos ez nincs mindenütt igy, aminek következtében bizony sok oly gazdasági magot vétetnek meg a gazdákkal, amelyek sohasem kerültek ki Mauthner raktáraiból. Amint értesülünk, a gazdák érdekánek megvédésére és a cég jó hírnevének érdekében is, a Mauthner cég a közönséggel rövidesen ismertetni fogja mind- uzou vidéki kereskedők és szövetkezetek névsorát, a melyeknél a eég gazdasági magvai kaphatók. Addig is ajánlatos a vásárlásnál a beszerzési forrás felől meggyőződést szerezni.

— Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter dr. Hellebranth János budapesti ügyvédnek az előmunkálati engedélyt egy Taenád állomástól kiágazó s Ba- lázsháza, Csány, Úsztató. Nagy-Pacal, Paca- lusa és Genyéte állomásokon át Margittáig vezetendő rendes nyomtávú gőz-, vagy motoros üzemű helyi érdekű vasútra egy évre megadta.