Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-20 / 8. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ------Egész évre . . . 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Ff 1 évre . . .' . 3 » | Egyes szám ára . 16 * Községek, községi jegyzők é8 néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik oz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.--------HIRDETÉSEK---------e la p kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.------Hirdetések díjjal előre fizetendők. —=»«. Gyermekvédelem anyagi áldozatok nélkül. A múlt: az apáé. A jövő már a gyermeké. Az a jövő, melytől az ország istápolását várjuk. Nem hiába mondják az ország fiatalságát az ország oszlopának: rajtuk van minden lelkesedésünk, bennük van minden reménységünk. És méltán. Anpyi pesszimizmussal nézik az ország állapotját, hogy kell jönni a megváltásnak is, hiszen nyakig vagyunk a bajban. Reményeinket azonban nem szabad szétmálló homokra építeni. Vizsgáljuk meg, hogy az az alapzat, melyre az a sok remény épül, kíbirja-e a vihart, szembe tud-e nézni a terheivel. Vájjon, ha az a közmondás: „lesz még az rosszabbul is“ — beválik aforismá- nak, itt-otr kimondják hitnek, van e olyan erős az ország ifjúsága, hogy kibírja azt a sok veszélyt, mely any- nyira rajostul lepi meg a társadalmat. Kívül az ablakot kopogtatja a hó. Az eresz alatt lelógó jégcsapok tetszhetnek a költőnek: de nekem a szegényes házakban nyomorgó családokon megdöbben a szivem, összefacsarodik a szivünk, ha arra gondolunk, hogy mikor odakünn süvít a szél sok ember nem vesz meleg ételt magába, a fakó gyermekek egész tömegével fekszenek az ágyakon — betegen. Itt is, amott is tizenként temetnek ifjú embereket és a hazai temetők telnek, egyre telnek. TARCZA.- - «c—qpf ■ Párisi levél. Pária, le 3 iéme février 1906. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! A Tuillerák kertjében csigáznak a gyerekek, a káveházak elé kirakták az asztalokat, a társas kocsik nyílt emeletei utasokkal telvék: szóval tavasz van Páris- ban. Színházakban, mulatókban és sétányokon meglátszik, hogy az előkelő Páris téli üdülőhelyeken van, de az utcák forgalma nem érzi meg a felső tízezer távollétét. A világvárosokban este' öt- és nyolc óra között legnagyobb a járómüvek és gyalogosok forgalma — és Páris élénkség dolgában ilyenkor első a világon. Egyetlen európai versenytársa, London, nagy kiterjedésénél fogva kevésbé forgal- galma«, New-York és Chicagóban, mint uj városokban az utcák szabályos kiosztása miatt számos központ van. A boulevardok keresztezésénél: a kocsilovak csengője, az omnibus kocsis ostorpattogása, bicicly sípja, automobil töf-töf-je, közúti vasul zörgése együtt adják az u. n. világvárosi zajt. . Szerencsére van menekvő helye a csendhez szokott idegennek.; most több, mint az év más szakában. A Seine-nél fiatal és öreg urak nagyA mig a temetőkben sírhelyet vés a csákány a fagyos rögökben, apák-anyák azon siránkoznak, hogy uj szülött jött megint a házhoz. Borzaztó lelki üresség és az emberi lélekben, itt-ott a hazában, már az egy gyermekrendszert áhi- tozza. Szerencse, hogy a törvény, még az anyahiénákra is reá teszi a kezét, rut büniik napfényre derültekor. Az is irgalmatlan csapása állami életünknek, hogy a hajók minden utazáskor megtelnek hazai kivándorlókkal. De azért a felületesség erősen hangoztatja, hogy a jövő biztosított, nevünk erőben, fényben, hatalomban. Nagyobb városok a megmondhatói annak, hogy még a reménységre jogosított gyermekekben is mennyire pusztít a társadalmi élet ellenőrzésének hiánya. Ennél pongyolább, bünö- sebb nem törődömség, nincs egy hamar társadalmi életünk labirintjében. Ki is fejtjük indokainkat. Meghozták a törvényt, hogy Magyarországon a 15 éven aluli gyermekek korcs- mázása tilos. Nincs rá statisztika, hogy hány gyermeket mentenek meg az abs- tinenciának, de nyitott szem kell hozzá, hogy az ember meglássa a papiros törvény lelketlen be nem tartását. Város helyeken a siheder gyerekek a bűnfertöjében elveszhetnek anélkül, hogy törődne velük valaki. A korcsmárosok annak adnak a ki fizet. Hogy honnan veszi a gyermek a pénzt, számú hallgatag kibictöl környezve horgásznak ; egy hindu nyugalmával, mintha nem is egy világváros közepén állanának, bámulnak a vízbe: mikor kapja be a horgot egy halacska piros féregcsalétkével. Egy órára én is a kibicek közé szegődtem, ez alatt a horgászás nem járt semmi eredménynyel. Mint a horgászoké, oly egyhangú az Eiffel toronyban képes lapokat áruló lányok élete is; órák hosszat egyedül másztam a tornyot. Egy néhány száz nevet láttam, kiknek tulajdonosai a világ minden tájáról, nevüknek a vaslemezre Írásával kívánták Párisban jártukat megörökiteni: egyik sem keltezte az aláírását Január hónapról. Párisnak nagy a vonzóereje minden világrész embereire, de nem akkora, hogy Januárban megmásszák az Eiffel tornyot. Az előbbieknél nem kevésbé nyugodt a versailles-i vezetők karának az élete sem ilyen időtájt. Nyolc nyelven ajánlják szolgálataikat leszállított áron. Ürességtől kongnak a termek ; a teremörök a királyi palota egyetlen fűtött termében, a Marie Antoinette hálószobájában összeállva vitatkoznak az egyház és a? állam különválasztásáról.. Bár a sétányok szobrai Versailleben és Párisban absolute becsüek, mégis úgy tetszik, hogy a meztelen márványidomok zöld lombkörnyezetben, napsugaraktól koronázva még felségesebbek. A versailles-i képtárban a Lajosok, az az ő dolga. Egy bizonyos, hogy a gyermekek romlanak. Budapesten egy-egy rendőri razzia alkalmával százával találnak notórius tolvajokat, a kik megdöbbentő psziho- logiai tanulmányt nyújthatnak a krimi- nálistáknak és a pedagógusoknak. A tolvajlás, az erkölcsi rend megsértése az elsatnyult test rémes látványa nem képezi a rendőri jelentés magvát, itt csak a szám, a név szerepel a társadalom nyilvánossága előtt, az eredmény, a következmény, az emberi sü- lyedés nem áll szemünk előtt. Talán azért, hogy ne lássuk? Talán azért, hogy éles sebet ütne rajtunk e látvány. De hiszen tisztelt társadalom, ez nem jól van igy. Elő csak azzal az okokkal és okozatokkal. Lássuk őket. Nyissák fel vele a társadalom szemét, hogy mindenki lássa. Majd ha konganak a vész harangok, mindenki elmegy védgátat emelni a bősz árnak. így nem törődik vele senki. Vagy törődik? Hát akkor miért engedik meg, hogy rossz hírű házakba bebocsátanak gyermekeket is? Miért van egyes helyeken, hogy iskolák közelében korcsma s a mellett büntanya van? Szomorú állapot ez nagyon. Szinte vibrál a toll a kezemben, mikor azokra a bűnökre gondolok, melyeket a gyermekek elkövetnek. Az se rend, az se egészség és az se a szabadság helyes értelmezése, hogy faluhelyeken már első és harmadik Napoleon korából több csataképen van egy-egy jelenet, a hol a legyőzőit nép női, lányai kegyelmet kérnek a győztes franciától. Hogy is tudna a francia ellenállni egy nő kérésének, mikor lépten-nyomon a nő kultus jeleit látjuk ez országban. Diadaliveik relief-jein, szobor-emlékeik mellékalakjaiképen, üzleteik kirakatában, előkelőik salonjában, ércben és kőbán, fában, porcellán ban és üvegben faragva : ott van a nő; még pedig nem az egyenes orrú görög Istennő, hanem a fitos orrú párisi nő. Leplezetlen testének formái tán nem classikus arányúak, de mozdulatai, mikből egyet a művész vésője meg- rögzitett, kecsesebbek. A mi fővárosunkban egyedül az Arany János szobornak van egy művészi nő alakja — az is gondosan felöltöztetve. Ha a franciák nyerik vala meg az 1870—71-iki hadjáratot, az ő Sieges allóe- juk bizonyára szebb volna mint a berlini. Hatalmi gőgöt tudnak kifejezni a germán szobrok, mig a franciák az erőt a bájjal egyesi tik. A Szerkesztő ur által annyi kedves szakértelemmel emlegetett hadjáratok jó hatása, hogy nyomukban megtermékenyül a győztes fél művészete. A hadi szerencse pedig forgandó, hogy ne mindig egy fél művészetének adassák ily impulzus. Az első Napoleon győzelme a németek ' és más népek felett a versaillesi műcsarnokot képekkel, Páris városát diadal- . ivekkel és szobrokkal látta el, a harmadik minden engedély nélkül korcsmákban rendezik a siheder gyermekek számára a farsangi mulatságokat. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány gyermek néz a kancsó fenekére és hány gyermek hall ott trágár szavakat. Az volna legnemesebb embervédelem, ha legalább azokat, kik ifjan, vidáman egészségben növekednek, megóvnánk, őket ép testtel és ép elmével adnánk át az életnek, mert megúszni az élet folyamát úgy is olyan nehéz lesz hova-tova, hogy bizony nagyon is erós emberek kellenek hozzá. A népszanatórium vagyona. — A József kir. Herceg Szanatórium egyesület felügyelő bizottsága Csécsy Nugy Miklós elnöklete alatt alaposan megvizsgálta az egyesület múlt évi számadásait és örvendve vette tudomásul, hogy a népszanatorium vagyona mióta hz egyesület junius hó 4-ón megalakult 78.000 koronával gyarapodott, a múlt év egész során pedig 163000 koronával gyarapodott a népmentő alap. így száz tüdőbetegre az építési tőke együtt van s az egyesület hozzáfoghat messzebbmenő föladatai valósításához. Ezen föladatok sorában tartoznak az ország minden vidékén dispen- satoriumok létesítése, a melyeket ubbau a sorrendben fog szaporán raegvalósituni, a mily mértékben vele lesz a társadalom további gyámolitásu. Újra kérő szóval vagyunk társadalmunkhoz, hogy ezt a nemesen • buz- gólkodó egyesületet segítsük meg, segítsük minden lelkűnkből, segítsük mindén erőnkből. Napoleon leveretése létrehívta a berlini Sieges-AUéet. Ez utóbbi hadjáratnak kevésbé poétikus hatása, hogy az idegen vándor öt fillért fizet negyven szál gyufáért és harmincat egy rosszul égő szivarért. Az ötezer milliomos hadisarc okozta ezt a veszedelmes monopóliumot. Van pedig itt más módja is a pénzköltésnek : a variété-k és vaudevill-ek gazdag műsorral szórakoztatják az idegent. A „Folter“ és az „Alhambra“ sceni- rozásának fénye keleti mesébe való. Nincs a világnak az az operaháza, mely őket ebben utólérné. Meglepő e mulatókban az angolul beszélő szereplők nagy száma; úgy látszik, Amerika tengerin és gépeken kívül artistákat is exportál ide; a mozgó fényképek mind amerikaiak. A „Folies Bergére“ variélé-szinház téli kertje mesés fénynyel öltözött gració- zus cocotte-okkal teli; köztük nem egy, ki maga tervezett toilette-jeivel utat mutat Páris és a világ divatjának; sok köztük a japán, mulatt és mestic szépség. A színházaknak, mint mindennek itt, áprilisban kezdődik az idénye. Ekkor jön haza az előkelő Páris Nice-böl, Cannes- ból és Alger-böl, ekkor indulnak a ló- versenyek és ekkor legszebb a parkokban gazdag Páris. A divat tanulmányozására most az Operaház a legalkalmasabb. A „Sigurd“ nagy opera előadásain elbámultam a toil- lette-k mesés szabásán és Ízlésén! Nagyobb fényt láttam kifejteni hasonló alkalommal Hőth Fiilöp kárlsbádi czipbraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pa.nnnnia legolcsóbb bevásárlási forrást. - Szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnasvoLb c/.ipőraktára, FICÍYELMEZTETÉSU1 Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alól is beszerezhetők
