Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-18 / 51. szám

Melléklet az 1906. évi 51. számhoz, SZATMÍB ÚB VIDÉKE. — Clemens Bertram Nagybányán. Szerfölött érdekes és ritka művészi esemény­ben lesz része. Nagybánya város közönségé­nek. Clemens Bertram; u világhírű tenorista, a badeni nagyherceg udvari énekese, jelen­leg a milánói Scala-szinház művésze, ki nem­rég Kubelikkél együtt Bukarestben hang­versenyezett óriási sikerrel, Nagybányán ma kedden este u Kaszinó termeiben hangver­senyt rendez. Nagybányai, ismerőséi birták rá a nagyhírű mestert, hogy ott is szerepel­jen egyszer, mielőtt amerikui kőrútjára in­dulna. A hangversenyen közre fog működni Füredy Sándor hegedűművész s több előkelő nagybányai zenekedvelő is. — Adomány. Az izr. felruházó egye­sület e hét 16-án 766 korona értékű 108 pár lábbelit osztott ki a reászorult iskolás gyermekek közt. — Ez alkulommal Kál­mán Lajosné urhölgy 9 trikót, 3 sálken­dőt, 6 pár gyapjukézelőt és 13 pár haris­nyát küldött szétosztás végett. A stistusquo izr. hitközség 20 koronát adott. E kegyes adományokért, u szegény gyermekek .és az egyesület nevében, ez utón mond hálás kö­szönetét Beer Simonná elnöknő. — Ruhakiosztás a népkonyhán. Beer Simonná évek óta áll az. izr. felru­házó egyesület élén s ez ügynek minden csinját-binját ismeri. A mit ő e célru ki­tervvel, annak biztos sikere van; de hogyne lenne, mikor olyan adjutánsai vannak, kik előtt kapitulálni muszáj. Annyi szép leány és annyi szép asszony, mint az ő hadsere­gében, kevés helyeD verődik össze. Ha ezek ráadják fejőket valamire, a célig meg sem állanak. Egy hónappal ezelőtt egy fillérök sem volt, de a terv megszületett s ki lett mondva, hogy a beköszöntött téli idényben az iskolás szegény növendékek lábbelivel s egyébb ruhadarabbal el fognak láttatni. Valóban el is lettek látva. Vasárnap d. u. az izr. népkonyhán volt e szép és lélekemelő ünnepély megtartva az érdeklődő szép leányok és asszonyok jelenlétében. Körül­belül 108 pár lábbeli és más ruhadarab várta gazdáját, kik közül n ;m hiányzott egy sem. A boldog öröm az apróság arcait egészen kigömbölyitette s e napon náluk nagyobb ur vagy úrnő még jótevőjük sem volt. Külöuben e boldogság olyan közvetlen volt, hogy az intéző fáradozó urhölgyck már most megígérték, hogy jövőre még fo­kozottabb tevékenységet fognak kifejteni. Isten áldása legyen munkájokon! — Bagotai Lengyel Ernőről, né­hai bagotui Lengyel János szatmárnémeti ügyvéd fiáról, legutóbbi hangversenye alkal­mából irju Az Újság: „Augusztus 28-adika a világirodalom történetének egyik legjelen­tősebb dátuma : Goethe születésnapja. Teg­napig sokan voltak s ma még többen va- gyunk, a kik azt hisszük, hogy az a nap emlékezetes marad a magyar zene történeté­ben is. Tizenhárom évvel ezelőtt a mondott napon született a kis Lengyel Ernő, a ki a Royal-terem mai igen díszes közönségét — József kir. herceget és fenséges nejét is — bámulatba ejtette zongorujátékával. A rö- vidnadrágos fiú hatodik éve tanul országos zeneakadémiánkon Szendy Árpádtól. A sze­gény félárvát nagy tehetségéért József kir. herceg pártfogolja, — ma meggyőződhetett róla, hogy n kis nagy művész méltó minden támogatásra. Arról nem is szólva, hogy technikai képzettsége tökéletes (t. i. az elő­adott darabokban ; talán Tauiig vagy Brahms vagy Liszt más darabjait még nem volna képes játszani, ujjai a deciinát aligha érik el, az akadémiai tantervből pedig egy pár éve még hátra van), a legnehezebb részle­tek legszabatosabb játszásán fölül az ejtett csodálatba mindenkit, hogy minden darabon belül a kellő erőfokozást, a helyes érzés­skálát találtuk. Haydn bájos JF-moll válto­zatúit valóbau Haydn naiv bánatával vagy ártatlan mosolyával szólaltatta meg, Beetho­vennek az elgurult garasán mérgelődését csakugyan a felindulás és toporzékolás esz­tétikai határon belüli stilizálásával játszotta meg. Liszt mélységes JET-moll szonátáját, e2t a szürkesége miatt minden üres virtuóztól messze elkerült zenei tépelődést a borongás, ábrádozás, merész tervezés sokezerü árnya­lataival, nemes vonásokban, minden túlzás és egyhaaguság nélkül jelenítette meg. Cho­pin óts-moll Polonaise-ét bizonyára mesteré­nek hutása alatt játszotta túlságos szenti­mentái izmussá'. A „Bolygó hollandiéból irt Liszt-féle Fonódul és Rubinstein A-moll Barcarole-ja finom, előkelő szalonzene volt, tehát szintén teljesen stilezerü; Liszt első magyar rapszódiája pedig gyújtó bravour- darub, — notabenenem a könnyített kia­dás — magyaros tűzzel, klasszikus szubatos- sággul, andalgásában és szilaj fináléjában egyaránt elragadó hungszcpséggel. Egyszó­val: . billentése igazi művészé, technikája igazi virtuózé, felfogása ma még ugyan egé­szen a tanáráé, de hiszen ez a természetes útja a fejlődésnek. A kis Lengyel Ernő ■egyelőre jegyezze meg egy nagy embernek ezt a tanítását: „mi u lángész? szorgalom !* 8 ha ezt követi, az évek meghozzák majd az eredetisé^ kincsét is. A kőszénnek is, a gyémántnak is sok-sok ideig kell érnie, inig uzzá válik, a mi uz ember előtt becsessé teszi. — Jótékonyság. Emerich és J a n o v i t z urak, n Formiere pesti biz­tosító-intézet tisztviselői a nőegyleti árvák karácsonyfájára 10 koronát adományoztak. A jótékonyságért hálás köszönetét mond n nőegylet nevében Uray Géza né elnöknő. — Eljegyzés. Dr. Antal István ügyvéd Nagykárolyban ejjegyezte Kauf­mann Anna kisasszonyt, Kaufmann Adolf nagybirtokos és gőzmalom tulajdonos leányát. — Jegyváltás. Markoviié József kis- gerezei földbirtokos bájos leányával Ilon­kával jegyet váltott Rose Dezső debre­ceni ékszeráruház tulajdonos. — Gyászhir. Dr. Acaády Ignác magyar tudományos ukudémiu levelező tagja, tegnap Budapesten elhunyt. Az elhunyt nagykárolyi születésű volt. Ozv. Rótb La­josné testvér bátyát gyászolja benne. — Jeney Lajos halála. Borosjenői J e n e y Lajos udvari tanácsos, az Első ma­gyar általános biztositó társaság vezérigaz­gató helyettese e hó 13-án délelőtt tizenegy órakor 54 éves korában meghűlt. A kiváló férfiút, akit értékes közgazdasági' tevékeny­sége révén kétszer is ért királyi kitüntetés java férfikorában hunyt el, amikor még be­cses szolgálatokat tehetett volna a magyar biztosítási intézménynek. Jeney életének ja­varészét a társaság szolgálatában töltötte. A „Pannónia“ viszontbiztosító intézetnél viselt titkári állásából juttatta őt az „Első magyar“ központi osztályának a vezetésére Ormódy Vilmos vezérigazgató, aki legelőbb ismerte fel benne a biztosítási szakmára való kitűnő rátermettségét; nem tartott hosszú ideig, hogy Jeney igazgatója, majd pedig helyettes vezérigazgutóju lett az ország első biztosító­intézetének. A hazai biztosítási ügyön sokat lenditett az ő szakképzettsége. Jól ismerték a külföldön is, ahol biztosítási konferenciákon nem egyszer volt alkalma szerepelni. Jeney halálát feleségén és egyetlen fián kívül nem­csak az Első Magyar Biztosító-Társaság, hanem a Magyar-Francia, Bécsi Biztosi tó, Nemzeti Baleset-Biztositó-Társaság és más egyéb pénzintézetek is gyászolják, amelyek vezetésében tevékeny részt vett. Jeneyt va­sárnap délután 2 órakor temeték Budapesten a Vigadó-téri palotából. — stoll Gábor halála. Sokan is­mertek városunkban Stoll Gábort, a nagy­bányai közjegyzőt. A szomszédos város tár sadalmi életének vezére volt a magas mű- veltségü, nagy szivjóeágu férfiú, aki most 60 éves korában hagyta el szeretteit s nagy űrt hagyott maga után Szatmárvármegye, de különösen Nugybánya város közügyeiben. Elnöke volt a Vöröskereszt egyletnek, a nagybányai félszáz éves kaszinónak tiszte­letbeli elnöke, előbb 10 éven át ügyvezető elnöke volt. A polgári leányiskola s községi elemi iskola gondnokságainak elnöke, egyik megalapítója s elnöke volt a nagybányai múzeumnak, városi takarékpénztárnak is egy időben Kuen-Héderváry miniszterelnökségéig évtizedeken át elnöke volt a nagybányai ke­rületi szabadelvű pártnak. Puritán jelleméért, finom modoráért, higgadt, szelíd tempera­mentumáért általános, osztatlan tisztelet és szeretet környezte. A városi és megyei ügyekben szava döntő sulyiyal esett a mér­legbe. Kár, hogy ilyen férfiakban nem bő­velkedik u vidéki társadalom! A kevesek is íme megfogyutkozának egygyel. — Daleatőly. A dalegyesület legkö­zelebbi dalestélyén ismét nagy művészi fel­adat megoldására vállalkozik. „Bocaccio“ operettből ugyanis vegyes karral nagy jele­netet ad elő, melyben a magán részeket Jónás Béláné urhölgy, Jánossy Mariska, Kolozsváry Juliska s Etelka és Dernjéu Anna kisasszonyok, továbbá dr. Vujay Imre, Márton Lázár, Markos Imre, Sándor Ven­cel és Flontás Döme urak éneklik. A ve­gyeskar nőtagjai a prot. felsőbb leányiskola és tanitónőképzőintézet növendékei sorából vannak megnyerve. Jónás Béláné urhölgy külön énekszámot is ad elő. A műsoron Méder Mihály karnagynak a budapesti „Apolló“ zenemű-folyóiratban megjelent leg­újabb népdalfüzére is szerepel. A dalestély tagilletményes és pár hét múlva a Társaskör helyiségében lesz. Egy harmadik érdekes­sége továbbá a műsornak „A hősök airja“ cimü pompás férfikar, Lányi Ernő zene­szerzőtől. Negyedik, újdonság Sztojanovics Jenő hires fülbemászó Szerenádja. A műsor leéneklését társas esteli és tánc követi. A neiu tagok belépődíjat fizetnek. A meghívó­kat nem sokára szétküldik. — Meghívó. A szatmárnémeti ének­kar 1906. december hó 26-án, karácsony másod napján, szükségleteinek fedezésére u' Vigadóbun, hungversenyuyel egybekötött jó- tékouyoélu t á n cin ulatságot rendez. Belépő-dij: Személyjegy 1 kor. 20 fill. Kar­zatjegy 50 fill-. Kezdete este 8 órakor. Mű­sor. 1. Sir n nóta. (Szövegét irta: Sza-bolcska Mihály, zenéjét: Réfy Géza.) Előadja az énekkar. 2. F^lolvusas, Tartja: dr. Glatz József ügyvéd. 3. Vigsznvnlut. Előadja: Csókás Lá-zló. 4. Népdalegyveleg. (Báthdry Lajostól.) Előadja: az énekkar. — Protestáns hál február 2-án lesz megtartva a .Pannónia termeiben, A mulat­ság jó sikerének érdekében már uiöst agilis tevékenységet fejt ki a rendezőség, és re­méljük, hogy a eaisonuk ez elite bálja most sem log hátramaradói az előző éviek mel­lett. a mely ékre most is a legkellemesebb emlékekkel gondolunk vissza. — Károlyvármegye. Már úgy lát­szik, hogy a nagy károlyiak kedvenc ulópiája a reális tervek határához közeleg.' Erre en­ged legalább követkéztől az a kósza hir, mely a vidéki sajtót bejárta, nem kis ije­delmére a Bihar- és Szilágy vármegyéknek. A hir szerint ugyanis a mint a nagy károlyiak tervezik — látván, hogy ők, mint megyei székhely nem reuzálhatnak, a megyét két részre hajlandók osztani oly módon, hogy mindkét részhez Szilágy- és Bibarmegyéktől pótolnának. Ez iránybun történt első lépés az volt — mint a nagyváradi Szabadság Írja — hogy a margittui kir. járásbíróság vezetője felsőbb rendeletre (?) felszólította az érdekelt községeket, hogy vájjon célsze­rűnek tartanák-e u csatlakozást igazságügyi jtekiDtetben, egy Nagykárolyban felállítandó kir. törvényszékhez. A már beérkezett vála­szok kivétel nélkül az elszakadás- ellen, il­letve a Nagykárolyhoz való csatlakozás el­len nyilatkoztuk. — Irodanyitás. Dr. V a r g a Samu Tiszaujlukon ügyvédi irodát nyitott. — A rendőr tiszti egyenruhák kérdése a mai nap folyamán kerül városunk tanácsa elé. Nem tartjuk helytelennek azt, hogy rendőr tisztjeink egyenruhát viseljenek, azonban kissé különösnek találjuk a rangjel­zésnek azt a utódját, a mely szerint a főka­pitány három, uz alkupitáoyok két rozetát, a fogalmazói kar és rendőri írnokok pedig egy rozetát viseljenek. Az ujubb rendszer értelmében a rendőr tiszti kar tagjaitól vá­rosunkban is ugyan uzt a képesítést kíván­ják meg, umi a fővárosi államrendőrséghez szükséges. A főkapitány hatásköre és jellege ugyan az, a- mi a budapesti kerületi kupilá­nyok illetőleg a rendőr tanácsosoké. Muga az egyenruha ugyanaz, a mit a budapesti álluiurendőrség tagjai viselnek. Nem tudjuk hát meg érteni, hogy a rangjelzés .miért ne legyen Szintén husonló u mi által a külső jeleit is viseljék a rendőr tiszti kar tagjai állássuk jellegének, e szerint azonban a ren­dőr-főkapitány t arany galléron egy rozetta, az alkapitányokat pedig a posztó galléron bárom rozetta. és i. t. illetné meg. — Kinizsi-utcai csendélet. Idáig abban a naiv hitben élt a jó közönség, hogy az iskoláknak az a hivatása, hogy a haza számára derék polgárokat neveljenek. Így is volt uz talán régen, azonban a haladó kor szellemének változtató hatása már itt is mutatkozik. Frappáns példa erre a ki­nizsi-utcai állami iskola, a melyben az ipa­ros tunoncok is oktatást nyernek. Előadá­sok után azonban nem követik a nemes if- jancok a régi módszert, hogy feltűnés nél­kül haza távozzanak, hanem a helyett ví­gan kuszinóznak tovább az utca aszfaltján, a melyet a legszeménnetlenebb módon be­mocskolnak, és közben'uz arra járó hölgye­ken a legpimaszabban gyakorolják az olasz tenorÍ8tu módszerét. Az ügy már egyszer figyelembe lett ajánlva a rendőrségnek, és akkor rend is volt pár napig, mostanában azonban ismét vígan garázdálkodik a cső­cselék. Itt kérünk szépen egy kis erélyessé- get a közbiztonság őreitől I — Tífuszjárvány Nagykárolyban. Az utóbbi nupokban Nagykárolyban a tífusz rohamos terjedésnek indult. Ez idők szerint csupán az Ágoston-utcában nem kevesebb, mint 77 egyén féltszik l.asi-hugymázbun, ezenkívül szórványosan uz egész város terü­letén mutatkozik a veszedelmes betegség. Az Ágoston-utcai járváuyt egy ottani közkút vizével hozzák kapcsolatba, amely meg van lertőzvp, miért is a hatóság azt' lezáratta. Ugyancsak, járványszerüleg lépett fel a tí­fusz a szomszédos Kuplony községben is, ahonnan a tej behozatalát a-rendőrség a vá­rosi; orvos utasítására betiltotta. Egzébbiránt minden óvintézkedés meg van téve a ragá­lyos betegség terjedésének meggátlására. — Téli mulatságok. Alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy csendőrségünk' mindent elkövet u gyalogjárók tisztántur- tdsa érdekében. Csodálatosnak tartjuk, hogy mindemellett a nagy közönség testi épségét egyáltalán nem tekintve —: .semmi gondot nem fordít a sikos járdáknak járhatóvá té­telére. — Lépten-nyómon tapasztalható, hogy hol itt, hol ott bukfenceket hányó emberek káromkodnak és szidják az Isten adta téli időjárás kellemetlen voltát, holott ez kimy- □ yen elkerülhető volna, ha csendőrségilnk arra is gondot fordítana, bogy a háztulaj­donosok pénzbírság terhe alatt rendszeresen fürészpoTrul, vagy hamuval szórják be a sí­kos gyalogjárót. Hisszük külömbeD, hogy ennek kivitelére nem szükséges a nagykö­zönségből szerencsétlenül jártak jajkiáltásai, vagy ha igen, célszerű lesz a mentőegyesü­let létszámát• tetemesen felemelni. — Árlejtés nyomdai munkákra. Hogy Németországbzn míltép mozdítják elő a tisztességes versenyt, rendezett munkás­viszonyokat a közhivatalok is, a következő hirdetmény mutatja: Dresda váro9 tanácsa több hivatala részére az 1907., 1908. és 1909. években szükszégejt nyomtatványokra árlejtést hirdet. Ezen á r 1 e t é é b e n c s a k azon nyomdatulajdónósok ve­hetnek r é s /. t, k i k személyzetü­ké t ‘ a német n y o m d á s z á r s z a b á 1 y s z e r i n t f 1 z e t i k stb. Megjegyeztetik, hogy a nyomdai munkák kiadása a jövőben, nem mint eddig a legolcsóbb ajánlattevőnek, hanem azon nyomdutulujdouosoknak adatik ki, kiknek ajánlata a beadott ajánlatok középárához a 1 e g k ö- zelebbáll. — Sajnos, ez nálunk nem igy vun. — Síremlék. A b, e. M e s z 1 é n y i Gyula püspök pompásan konstruált sírem­léke Szatmárra megérkezett., de azt egyelőre nem fogják felállítani, hanem a püspöki palotában helyezték el. — Lopás. Papp György Iván vánifalusi gazda nagyot . mulatott a Buliz melletti sárbidi korcsmában. Mulatság köz­ben vígan csapkodta nehéz bugyelÜrisát a korcsma asztalához, a dolognak azonban ke- vésbbé vidám vége lett. Mikor fizetni akart egyszerre nem találta a tárcáját, mert bi­zony azt az asztalról a benne levő kb. 1000 korona készpénzzel együtt elvitték. A do­logban a csendőrség azonnal megindította a vizsgálatot, azonban eddig még nem sikerült a tettes nyomára jönni. — Megszűnik a vasárnapi posta- kézbesítés. A kereskedelmi miniszter régi és méltányos kívánságot teljesít most kibo­csátott rendeletével, amely szerint a postai küldeményeknek és utalványoknak házhoz való kézbesítését 19Ó7. január 15-étől kezdve vasárnapokon beszünteti. Kivételt képeznek a romlandó áruk, amelyeket kézbesítenek. Ez a rendelet egyrészt á postásoknak ad méltányos pihenőt, másrészt elősegíti az üz­leti élet teljö8 vasárnapi munkaszünetét. — Favágók árszabálya. A favá­gók árszabályt készítettek. Szervezkedtek mint a többi munkások és egységárukat szabtak a munkára. — Árszabály szerint 1 öl 4-es fa fűrészelése és hasitásu 6 kor., 1 öl 3-as fa fűrészelése és hasítása 5 kor., 1 öl 5-ös fa fűrészelése és hasítása 8 kor., fél öl 2-ös fának csak csuk fűrészelése 3 kor., 1 öl 5-ös fa fűrészelése hasítás nélkül 6 kor., 1 öl 4-es fu fűrészelése hasítás nélkül 4 kor., Egy szekér fűrészgyári tűzifa föl vágása 5 kor. — Elhunyt apáoa. Alulírottak fáj­dalomtól megtört szívvel, de a mindenható Isten szent akaratán megnyugodva jelentik a legkedvesebb gyermek, testvér, sógornő és rokonpak K o n t r a s z t i Mária Thotna- sei l a irg. nővér, életének 37-ik, szent hi­vatásának 8-ik évében hosszas betegség után történt gyászos elhunytét. Temetése folyó 17-én délután fél 3 órakor lesz a Szatmár- Németi „Irsik“-félc szeretet házból (Attila- utca). Szutmár-Németi, 1906.- december 16. Nyugodjék békében! Ozv. Kontruszti Ala- josné, mint anya. Karolin férj. Bauman La­josné, Róza férj. Polonyi Mátyásáé, József, Erzsiké, Johanna, Josefin testvérei. Szabó Juliska sógornője. Polonyi Mátyás, BaumaD Lajos sógorai. — Eladó hintó. Egy teljesen jó karban levő hintó kocsi eladó.. Értekezhetni Prohászka Lajos ny. uradalmi erdőmesternél Erdődön. 1 m IBI Pás! kuj Imre hazai ipa ír csarnokában gV* az olcsó karácsonyi vásár megkezdődött, tu

Next

/
Thumbnails
Contents