Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-20 / 47. szám
■■■■■■ TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. =**= AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: ===== Egész évre . . . • kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Pél évre .... 3 > I Egyes szám ára W » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. 8ZERKESZTÖ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Mérvéi láeee Uayvnyoart*}* Eátvis-steza 6-ik ex. aWL = TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Eőtvös-utcza 19-ik szám. — HIRDETÉSEK = e tef MaáiMvalelébea a la eats iáét Érek Mellett fMvétetesk. NyiUtér garmoed sora 30 fillér. Hirdetések díjjal elBie fizetendők. *■' A törvényhatósági közgyűlés, mint sajtóbiróság. Mielőtt, a közgyűlés 309. sz. határozatát bírálat tárgyává tenném, szükségesnek tartom azt egész terjedelmében közölni. 309. Olvastatott Kőrösinezey Antal h. polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a terv.-hatóság állapotáról. HATÁROZAT. A közgyűlés midőn tudomásul veszi a polgármesteri jelentést, a Kölcsey Körnek őszinte köszönetét és elismerését fejezi ki a Rákóczi fejedelem temetése napján tartott kegyeletes ünnepély rendezéséért, egyszersmind megnyugvással veszi tudomásul elnöklő- főispánnak az elnöki székből kifejezett rosszalását azon eljárás felett, mely szerint egy a „Szatmar és Vidéke“ cimii lapban megjelent cikk jogosulatlan birálat tárgyává tette a közgyűlés azon határozatát, a melyben a Rákóczi fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából rendezett országos ünnepélyeken való részvétel iránt intézkedett, s a mely cikk nemcsak diszhármónikus hun gokat vegyitett az ünnepi hangulatba, hanem -érzékenyen sértette azon bizottsági tagok önérzetét is, akik a város hivatalos küldöttségében való részvételére vállalkoztak a erről u küldöttség tagjait értesíti. A mint egyes törvényhatósági bizottsági tagoktól, valamint a helyi lapokból értesültem, az elnöklő főispán rosszalását nem a „Szatmár és Vidéke“ cimü lappal, hanem csekély személyemmel szemben fejezte ki, a mire én végtelenül büszke vagyok. Miután pedig az elnöklő főispán ur indítványa el lett fogadva, a határozatot is annak thegfelelöleg kellett volna szövegezői. Hogy miért nincsen a már hitelesített határozatba az, hogy velem, mint cikk írójával TÁRCZA. Erzsébet királyné. Ne ódái, —.hymnust, hymnust zengjetek! Imára nyíljon, költők, ajkatok 1 Nem óda, — hymnus illeti a szentet: Szentté avatták őt a bánatok! Csak gyötrelem, csak köny volt osztályrésze A kezdettől, amíg pihenni tért; Szegény asszonyra, lomha, durva sorsa Csapást csapásra mért. Királyi koronát tettek fejére, S alatta, jaj! — egy szürke élten át A msirtyr vérző homlokkal viselte A töviskoronátl ... És aljas, gyáva orgyilkos kezétől Csörgött a szennyes földre tiszta vére, De élete s ily méltatlan halála Ragyogtat glóriát nevére!... szemben fejezi ki a rosszalást a közgyűlés, azt nem tudom. De ha magában a hitelesitett közgyűlési határozatban csekély személyemről szó t incsen is; mégis maga inra veszem azon „rosszalás kifejezését,“ és bírálat tágyává teszem a 309. sz. határozatot és hangsúlyozom, hogy jogosultan. Mindenek előtt a határozatnak azon kifejezését kívánom birálat tárgyává tenni, hogy jogosult vagyok-e én bírálni a törvényhatóság határozatát, vagy nem ? A törvényhatóság határozata ellen nekem mint polgárnak, felebbe- zési jogom van az 1886. XXII t.-'c. 1 13. 164. §-a alapján. Már pedig ha felebbezéshez jogom van, akkor jogom van a törvényhatóság határozatát sajtó utján is birálat tárgyává tenni; mert még ha nem is lenne felebbezési jogom a törv.-hatósági közgyűlés határozata ellen, akkor is jogom van sajtó utján azt bírálni; mert az 1848. évi XVIII. t.-c. 1. §-a szerint „Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.“ Ezen törvény most is hatályában fenn áll; és azt. hatályon kívül aligha helyezik ; ha még a méltóságos főispán ur kívánná is; Tehát nagyon is jogosult vagyok bírálni a közgyűlés határozatát. Ha én jogosult vagyok a közgyűlés határozatát bírálni; az én cikkem felett jogosult-é a főispán ur avagy a törvényhatóság bírálatot mondani; a felett rosszalását, vagy helyeslését kifejezni. A szabad gondolkozás korszakában élünk; tehát a főispán urnák joga van a cikkem felett bírálatot mondani S' mivel én mindenkinek meggyőződését, tisztelem; semmi kiNe ódát, — hymnust, hymnust zengjetek! Imára nyíljon, költők, ajkatok 1 Nem-óda, — hymnus illeti a szentet: Szentté avatták őt a bánatok!... Ferke Ágost. A királyné és a szegény asszony... — Erzsébet napjára. — Irta: BODNÁK GÁSPÁR. A természet fenséges pompájában ragyogott. A tavasz kitárta szépségét, mintha félt volna, hogy a holnapot már a nyárnak kell átadnia. A királyasszony palotája mellett elterülő erdőben sétálgatott. Szedegette a nyíló virágokat, hallgatta a madarak dalát. Egyszer csak egy szegény asszonynyal találkozott, a ki hulladék galyakat cipelt hátán. A királyné megszólította az asszonyt. fogásom az ellen, hogy az én cikkemben kifejezett nézeteket a főispán ur nem osztja, mert hiszen az nem is volt célom, hogy a főispán urat meggyőzzem arról, hogy Szatmárnémeti szab. kir. város vagyoni viszonyainak nem megfelelő azon kiadás, mint a melyet azon határozattal reáróttak. Hiszen az emberek nem szokták belátni rendesen tévedéseiket. Nem volt célom az sem, hogy a törvényhatósági bizottsági tagokat meggyőzzem arról, hogy határozatokkal nem megfelelő, hanem nagyon is súlyos terhet róttak az adózó polgárokra, mert. hiszen ők az ügyről mindig a legnagyobb körültekintéssel határoznak, és megvagyok róla győződve, hogy lelkiisme- tes meggyőződéssel szavazták meg azon eléggé nagy összeget is. Szintén tisztelem a törvényhatósági bizottsági tag urak nézetét, a mely az enyémmel ellentétbe áll; volt is közöttük olyan, aki véleményének a sajtóban hangot is adott; azonban azt már nem fogadhatom el, hogy a főispán ur az .’n cikkemet a törvényhatósági közgyűlésen az elnöki székből, mint elnök tegye birálat tárgyává és az én eikkem felett, a törvényhatósági közgyűlés rosszalását fejezze ki és így határozzon. í iné tél ten hangsúlyozom, hogy végtelenül büszke vagyok reá, hogy a közérdekből Írott, cikkem miatt, hogy igy fejezzem ki magamat: a közgyűlés megbélyegzett; mert ez reárn nézve csak dicsősség. De mégis sérti a jogérzékemet, hogy a közgyűlés olyan felett határoz, a mi az ö hatásköréhez nem tartozik. Az 1886. XXI. t:-c. 47. §. taxatíve határozz« meg, hogy mi tartozik a közgyűlés hatás— Jó, száraz galyakat szedett, ugy-e ? Avval lehet ám jól főzni. A szegény asszonynak sejtelme sem volt, ki szólítja meg, azért egész közvetlenséggel beszélt. — Nincs már, hogy kinek főzzek. Egy fiam volt ... — most már nincs. Ken- deráztatáskor lesz esztendeje, hogy elhan- toltuk. — Hány éves volt szegényke? — Fiatal volt, mint ez a tavasz la. Éppen a katonaságtól jött haza, a hol a király nagyon szerette. Két csillagot adott neki. Úgy vártam pedig haza a telkemet. Gondoltam, hogy az a kis jószág, a mit boldogult apja-ura hagyott reánk, csak nem kótyavetyélődik el. A jó Isten elvette . . . legyen meg szent akaratja! így panaszkodott az asszony, de n e m s i r t. Csak megbámult arcán látszott, hogy szenved, hogy szivének mérhetlen fájdalma van. A királyné két fényes aranyat adott a szegény asszonynak — és szép szemeiben gyémánt csillogott. Az aranyat a királyné adta, a könnyet az édes anya hullatta. köréhez. Ezen szakasznak a)-tól g)-ig terjedő pontjában nem találtam sehol rólla említést., hogy a közgyűlés hatásköréhez tartozik az is, hogy ha valamely közgyűlési határozatot a sajtó megbírál, azt a cikket a közgyűlés tárgyalás alá veheti és annak helyes vagy helytelen volta felett határoz. Miután a hivatott szakasz szerint a törvényhatóság szabályrendelete is utasíthat ügyeket a közgyűlés hatásköréhez, elmentem a levéltárba és átnéztem az ide vonatkozó szabályrendeletet ; azonban ebben sem találtam semmiféle ilyen intézkedést- Tehát helyesebb lett volna főispán url és t. törvény- hatósági közgyűlési hogy a hivat,olt törvény szakasz g) pontja alapján elébb szabályrendeletet készitett volna, a mely szerint a törvényhatósági közgyűlés határozatát bíráló cikk felett a közgyűlés véleményt mondhat, és az. után törvényes alapon vette volna a cikkemet birálat. alá. Igaz ugyan, hogy a törvénynek igy a szabályrendeletnek is visszaható ereje rendszerint nincsen; de hiszen egy kis eltérés nem nagy hiba, és igy már visszaható erővel is fellehetett volna ruházni a szabályrendeletet. A milyen címen határozott a cikkem felett a közgyűlés olyan címen megérem még azt, hogy megfogja határozni, hogy melyik utcán sétáljak; vagy kivel beszéljek; vagy melyik cliensnek vállalhatom el képviseletét. Tehát, ismételten hangsúlyozom, hogy az én cikkem felett, ha az fegyelmi törvénybe ütközik, mondhat ítéletet az ügyvédikamara, mint az én felettes hatóságom-, ha pedig olyat mondtam, a mely a büntető törvény- könyvbe ütközik; a büntető bíróság; .... Évek múltak. Ismét tavasz van. Virág, madárdal hirdeti a természet ébredését .. . A királyné ott sétál megint az erdőben. Hahl de szép arcáról eltűnt a mosoly, karcsú termetét fekete ruha födi... I Nem szakaszt virágot .. . nem hallgat madárdalt . . . Csak sóhajt .. . sóhaját messze viszi a búgó szél. Oda az ősi sírboltba' Ott fekszik egyetlen fia, szerelmetes mindene, országának, népének szép reménysége. A szegény asszony még mindig szedegeti a száraz galyakat . . . meggörnyedt alakja előbukkan . . . Ott állanak szemtöl-szemben. A királyné nem szól... nem s i r. Csak áll ... áll mint egy szép márványszobor. A szegény asszony remegve nyújtja a királynénak a szép virágcsokrot..-, ő sem szól semmit, de semmit . . . csak szemében csillog a köny. A virágot a szegény asz- szony adta, a könnyeket az édes anya hullatta. Télikabát CSAKIS wEISZ GYULA Martin Sons Különlegességek :: szövet:: i a legjobbnak bizonyult szövetek gyapjúszövet divat-üzlete o 7 Oí- & C. LTD. női Gosttime. különlegességek ! — vannak forgalomban a leumoder---SZ IDeák-téi sssslkq.- -e-----------angol gyapjúszövet gyárosok i szövetekben. nebb kivitelben. If* Utólórhetlen olcsó árak. egyedüli raktára.
