Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-11 / 37. szám
* 1 |v Huszonharmadik évfolyam. 37-ik szám. Szatmár, 1906. szeptember H. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. , MEGJELEN MINDEN KEDDEN.--------- AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:--------Eg ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Fél évre .... 3 > | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6 ik sz. alatt. === TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám.--------- HIRDETÉSEK —— e lap kiadéhivatalában a legolcsóbb árak mellett fiivétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.--------- Hirdetések díjjal elSie fizetendők. —i_ _________________________-__I_____________/r-ok____________'-------■■ ■ —..........................................rt A munkásbiztositás. (T. E.) Előmunkálatban van a kereskedelemügyi minisztériumban egy törvényjavaslat, a mely ha törvénynyé növi ki magát, azon kevesek közé fog tartozni, a melyek a „szociálpolitikai“ elnevezést megérdemlik. Ez az elnevezés egyáltalán nem jelenti azt, hogy valamely törvény az alsóbb néposztályok érdekében van meghozva. Ez a politikai tudományok szerint csak azt jelenti, hogy nem elégszik meg létező állapotok megrögzítésével, hanem olyan intézkedésekkel nyúl be cselekvőleg az osztályok erőviszonyaiba és elhelyezkedésébe, a melyek további kézzelfogható fejlődésre vezetnek. Ezek a törvények azok, amelyek „tettekkel tényeznek“, és a melyekből olyan keveset tud fölmutatni a magyar Corpus Juris; nem említve a vicinális törvényeket, a melyek ebbe az osztályba tartoznak ugyan, de a melyeknek mint alosztálynak tultengése a közéleti tisztaság rovására történt. Egy ilyen törvénynek a létesítése nagy fontosságú. De az egésznek léte- vagy nem léte elenyésző fontosságú ahhoz képest, hogy minők a részletes intézkedései. A részleges intézkedései olyanok a törvénynek, mint a rügyek a fán. Ezekből fakasztja az egyes ágakat az élő élet számtalan természeti tényezője. Ezektől függ, hogy hol, és milyen erővel kapaszkodik bele az intézmény az TÁHCZA. Újabb úti jegyzetek. Irta: Tanódy Endre. Néhány héttel ezelőtt elkezdtem, és egyidejűleg abbanhagytam bizonyos úti feljegyzéseket, amelyek befejeztetésük esetén a Svájcra vonatkoztak volna. Azóta úgy fordult a dolog, hogy még egyszer megjártam ugyanazt az utat, és most folytathatom a gondolat töredékek megörökítését, amilyeneket az ilyen gyorsjáratú utazások kiváltani szoktak. Ezek a töredékek különben könnyen illeszthetők össze. Valahányszor az egyéni felfogás vagy képzelet térben és időben összekeveri a valóságokat, mindig lehet ilyen többé-kevésbbé finom vegyesei előállítani. Mindegy, hogy mikor láttam valamit, az első, vagy a más dik ut alatt, s hogy olyannal kötöm össze egyik ut valamely mozzanatát, ami a másik ut alatt következett be. A magyar nóták is olyanok, hogy egyiknek a közepétől bátran lehet kezdeni I másiknak a végét; s az Írott regények fsjezetei is könnyen fölcserélhetők volnának. Hát még a valóságos regények ? Egy osztály viszony latokba és kinek a tőkéjévé válik az a kétségtelen érték, a mit a törvény közhatalmi ereje képvisel. Mindezek szerint és után természetesnek kell találnunk, hogy ezekről komolyan senki sem beszél s a törvényt kizárólag „ad maiorem regni glóriám“ emlegetik csupán egyfelől, és szándékos kicsinyléssel másfelől, a munkásosztály részéről. Természetes az is, hogy senki ezekről a részletekről tiszta képre nem vágyik és meg fog elégedni azokkal a kellemes izgalmakkal, a melyeket a javaslat törvényhozási tárgyalása fog okozni. No meg azokkal a kellemetlen izgalmakkal, amelyeket előfognak idézni a majdan hatályban lévő törvény rejtett zugai és azokból előtörő vijjogásai az elégedetlenségnek és elkeseredett mozgalmaknak. Mi azonban úgy tartjuk, hogy honpolgári kötelesség ismerni ennek a törvénynek egész mivoltát. „ Elvégre is a nemzet tetemes részének conserválását jelenti, erőben és életben tartását a nemzet fizijtai, munkaeréjének. Erről a munkaerőről pedig tudjuk, hogy nem hat kizárólag egyenes vonalban, hanem félelmetes kitörésekben, meg lassanható átalakulásokban jelentkezik a gazdasági és társadalmi élet egész vonalán. Különösen a harcvonalán. Ma már Magyarországon is tudja mindanki, hogy van egy kérdés, amelyet soha, kézszoritás után egy kézcsók következik ; ez szabály. De meg van az egyéni irodalmi egység, ha az egyik ügyet kézszo- ritással végezzük, s a másikat kézcsókkal kezdjük. Úgy összebonyolithatók ezek az érzelmi dolgok, mint a világtörténelem bolondságai, meg a politika kicsinyes játékai. A világtörténelem is beleszór a mi századunkba középkori dolgokat és a politikában is látunk olyan folytatásokat, a melyeknek a kezdetét hajlandók vagyunk olyan időszakokba helyezni, a melyeket a mai kor „csinálói“ megvetésre méltóknak tartanak. Hát annál inkább szabad egy jelentéktelen vasutazónak májusi és szeptemberi benyomásokat és megfigyeléseket összefűzni. Már csak az újdonság ingere miatt is. Hiszen egy-egy szimpla utat már annyian irtunk meg! * • * * A múltkor ott hagytam el, hogy elérkeztem Ausztriában St. Pollenig. Menjünk hát innen tovább, München felé. Ebbe e vonalba esik Melk, a Duna pariján. Melk közönséges osztrák város. De fölötte, közvetlen fölötte emelkedik egy nagy előhegység, és a tetején egy óriási kiterjedésű kolostor. Milyen nagy? Nem tudom. Egy-egy oldalán van 2 5o—300 ab-, lak. És az egyik oldal ablakai a Dunába sohatöbbé a napirendről levenni nem lehet A nagy kérdés; a komoly; az igazi Ebben pedig fontos, hogy milyen színvonalú osztályok vitatják meg ezek- nék az osztályoknak a színvonalát pedig meghatározza jólétük, egészségük, munkaerejük és a nélkülözhetetlenség foka amelyre az összesség életében följutnak. Ezekre a tényekre fog hatni a ez a törvény. Jól vagy rosszul, lefelé vagy fölfelé, de hatni fog. Kötelességet vélünk teljesíteni azzal a be- és kijelentéssel, hogy ennek a törvénynek — ha majd egész anyaga lezárva és megközelíthető lesz, részletes ismertetését sorozatosan olvasóink elébe tárjuk. * Elolvasni nem muszáj. Megírni — igen 1 A kereskedelmi iskola ünnepélye. Lélekemelő ünnepség folyt le szeptember 10-éu reggel 8 órakor a kereskedelmi és gazdasági csarnokban ideiglenesen elhelyezett felső kereskedelmi iskola tanév meg- feyilása alkalmából. ' A beiratkozott növendékek csaknem teljes számban megjelentek. Ezeken kivü jelen voltak a szervező hizottság élén Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő, mint elnök Bodnár György kir. tanfelügyelő, Schvarcz Albert, Thurner Albert, Lővy Miksa, Veisz Zoltán, Vallon Lajos, a város részéről pedig Vujuy Károly tisztifőügyész, Feréncz Ágoston tanácsjegyző, az iskola részéről Dunay Sándor igazgató Ó9 Berger József tanár. néznek, a mely itt magas hegyek völgyében folyik. Kis gimnázista és nagy biciklista voltam, mikor először erre-felé jártam, kerékpáron. Egy szép, napos nyári reggel volt, mikor a nagy, fejetetejére állított házat megláttam a Dunában. Himbálódzoit a napsugárban és én nem tudtam, hogy hol az eredetije ennek a. tükörképnek. Sejtelmem sem volt róla, hogy itt van a vidéken ez a nagyon szép kolostor. Fiatal korunkban gyakran járunk igy. Vetített képeket látunk a fiatalság napos tükörében, és nem tudjuk, hogy milyen szomorú valóságokról mintázzák le őket a napsugarak. Most már látom az igazi kolostort. Tisztán és szomorúan. Persze azóta eltelt tiz esztendő... A vasúti kocsiban ezalatt a húgaim ismerkedtek. Egy hatvan éves öreg bácsi telepedett le velők szemben. Próbálgattam rajta az emberismeretemet, amely nem bizonyult erősnek, mert. én középiskolai tanárnak néztem, holott kiderült, hogy nyugalmazott őrnagy. Mentségemül szolgáljanak a következők: Az öreg ur csaknem minden bevezetés nélkül, arról kezdett beszélni a húgaimmal, hogy milyen borzasztó kegyetlenség az az emberek részéről, hogy tudományos kísérletekre élő állatokat használnak föl. Azokat felboncolják, légürestérbe teszik, meglékelik ^ koponyájukat stb. Dunay Sándor iga£|^uó első sorban is hálás szavakkul mond köszönetét a szervező bizottságnak a belé, mint teljesen idegenben előlegesen helyezett bizalomért. Őszinte elismeréssel adózik el->ő Borban | vallás és közoktatásügyi iniui-zter ur ö Exellentiájá- nak, ki átérez’e Magyarország északkeletén e szép városban a keivsk>d'-lem és közgazdaság eszméjének nagy horderejét, egy vé- geD érzett hiányt kívánt pótolni akkor, midőn az uj iskolá oz u nyilvánossági jogot megadta. (Elénk éljenzés). Mélyen átérezte azt a páratlan áldozatkészséget, amely e város, kereskedelmi társulat, kereskedelmi és gazdasági csarnok, pénzintézetek, iparvállalatok, kereskedők, a kereskedőkön túl a magánosok az iskola’ létesítését és feumarudu- sát lehetővé tették. Továbbá beszédében kiemeli azt a váll- Vetett megalkuvást neuiismerő, minden uka- dályt legyőző munkásságot, u melyet u szervező bizottság, különösen unnak elnöke Dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselőnk uz iskolának ily rövid időn belül való létesítése körül kifejtett. Hogy az- iskola céltudatos működése teljes sikerrel járjon az áldozatkész, fentar- tók támogatását, jóindulatát a jövőre is kéri. Beszéde további folyamán ismerteti a kereskedelmi iskolák célját, tananyagát és lelkes buzdító szavakat intéz a jelenlevő ifjúsághoz, a melyben kidomborítja, hogy az iskolában nyújtott ismeretek csak alapot vetnek, melynek b itetőzését a gyakorlati pályák végzik el. A tanuló ifjúságtól három kelléket kíván, tehetséget, szorgalmat és jellemet. ígéri, hogy az eszközök teljes kihasználásával minden igyekezetével és tudásával az iskola felvirágzásán fog munkálkodni és egyedüli törekvésének ismeri, hogy az iskolából munkaképes, jellemes és a magyar nemzeti érzülettől áthatott hazafias ifjak kerüljenek ki. A megjelenteknek még egy szer kifejezi — Sőt — szóltam közbe én — ez nemcsak kegyetlenség, hanem gyávaság is. Az ilyesmit mindig csak kutyákon, macskákon, meg egereken próbálgatják. Még nem hallottam, hogy oroszlánok lettek volna alávetve ilyen viviszekcióknak. Erre az öreg ur aztán egészen tudományos színvonalra emelkedett, és kifejtette, hogy ez korok és emberek szerint változik. A kartagóiak például csakugyan oroszlánokat kínoztak. És ügyet sem vetve rá, hogy én ezért megróttam a kartagóiakat is, olyan tűzzel fejtegette a kérdést a húgaimnak, mintha ebben az emberi boldogság kulcsa volna, és különösen az ő egész élete, mint egy tengely körül forogna az élő állatok felboncolásának kérdése körül. Abban azonban nem csalódtam, hogy az ilyen embernek föltétlenül valamely egyesület buzgó tagjának kell lenni. Aki ilyen komolyan tud venni valamit, az képes még embertársait is komolyan venni és társulni velők közhasznú célok megvalósítására ; képes választmányi tag lenni és felköszöntőket mondani. Szavamra mondom, hogy ezt mind föltételeztem róla, sőt bizonyosra vettem, anélkül, hogy valaha az életben láttam volna, és abban a vi- gasztrlan álllapotban, hogy nem is fogom többé viszontlátni. (Folyt, köv.) Both rülöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a< Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. ■ - Szálloda mellett 1 fPUr* Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. NEGUBKEZTEKü! az őszi és téli idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi ckevro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.
