Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-28 / 35. szám
Huszonharmadik évfolyam. 35-ik szám. Szatmár, 1906. augusztus 28 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. = HIRDETÉSEK ===== • lap Madáhivatalában a legoteaébfc Arak mailért fiivétetnek. Nyüttér garmond sora 20 fillér. HirdetAaak díjjal elöie fizetendők. V. Egész évre Fél évre i MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐ FIZETÉS ÁRA: = 6 kor. | Negyedévre SIP I kor. 50 fül. 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők ás néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ É8 KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Marad János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt == TBIiEOFOMT-SZA-lVC : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvős-ntcza 19-ik szám. Felső kereskedelmi iskola. Egy darab kultúrtörténetet írok meg e sorokban. Megírom pedig azért, hogy akik ä most létesített iskola eddigi alapvető munkáját nem ismernék, ebből nyerjenek tudomást róla s egyúttal igen szép példáját mutassam be annak, hogy közhasznú intézményeket létesíteni csak törhetlen elhatározással, vállvetett munkával s az egész társadalomnak erkölcsi és anyagi támogatásává! lehet. De a fenti tényezők talán nem is elégségesek: kell hogy valaki szinte fanatismus- sal vegye kezébe a vezérletet, a ki felégesse maga mögött a visszavonulás hiúját, a kit úgy bocsátottak el, mint a spártai ifjút felövezvén a harci készkészséget : '^vagy ezzel, vagy ezen!“ * . * * Ezelőtt i5—18 évvel Mártonflfy Márton: keresk, miniszt. tanácsos — kit városunkhoz rokoni kötelékek is fűznek — itt járt az alsó fokú tanonciskolát 'látogatni.; Talán akkor merült fel először a felső keresk. iskola létesítésének kérdése. Abbamaradt azonban, mert a debreceni kerületi keresk. iparkamara — városunkat, mint mindig, e kérdésben is mostohán támogatta épen a. debreceni hasonló iskola miatt; másrészt a kultuszminisztérium már azon időben soknak találta a nem mindig kellő vidéken s inkább politikai jutalmul adott iskolák számát. Pár évvel ezelőtt Jékey Károly, ' hírlapíró, városunk fia, sok előkészülettel, fáradsággal fogott e kérdés felelevenítéséhez. Tervezetet dolgozott ki, nagy bizottságot hivott össze, volt hírlapi cikk és tanácskozás. De akkor még a két főgymn. féltette saját érdekeit; a tervezet is ha emlékezetem nem csal — abban súlyosan hibázott, hogy egyszerre 3 évről beszélt; a város nem nagy hajlandóságot mutatott, mert a tanügyi kiadásokat még nem hárította nagy részben át az államra. Egyszóval az előkészületekkel megbizatott egy szükebb bizottság, a mely egyszerűen soha többé a kérdést elő nem vette, össze se ült. Tehát ez is halva született. Városunkban elég régen megala- pittatott a kereskedelmi tanonciskola, melyet a kereskedelmi társulat hozott létre és tartott fenn a 80-as évek végéig. Mikor ez iskolát a város átvette a társulattól, a társulat az iskola vagyonát is, mintegy 9000 koronát, átengedte a városnak minden fentartás nélkül. Ez az összeg ma is egyéb közművelődési célt szolgál. Ez év tavaszán a dicstelen kormányt egy másik kormány váltotta fel. Megkötött kezekkel jött, s ha nem árasztotta is el az országot a 48-as eszmék jótéteményeinek azonnali osztogatásával, de határozottan más levegőt hozott a politikai életbe s visszaadta a népnek a bizalmat, hogy az erőszak ideig-óráig mutathat fel eredményeket; de ma már bennünket le nem igázhat! E kormányváltozás következménye volt az, hogy Nagy László alispánból főispánná vedlett s később kormánybiztossá sülyedt büszkeségünk — szeszgyári concessióval s tetemes adósságainak kifizetésével — úrrá lett a megyeházán kívül s a főispáni széket — megfelelő fertőtlenítés után — Falussy Árpád foglalta el. Élénk emlékünkben van az a közvetlen szeretetteljes fogadtatás, melyben a főispán városunkban részesült. A kereskedők küldöttségének üdvözletére mondott kijelentései s a banketten erről Bodnár tanfelügyelővel folytatott beszélgetés adta meg az első lökést az iskola létesítésére. A kereskedelmi és gazdasági csarnok, ez a zsenge korú, de a mint látszik hirtelen férfivá izmosodott társadalmi intézmény megmutatta, hogy , a kaszinóknak nemesebb hivatása is ; van, mint a hazárdjáték! Beer Mór tag az inditványkönyvbe megtette indítványát, Reiter Jakab alelnök egy vegyes bizottságot hiv össze tanügyi és társadalmi férfiakból és sürgősen tárgyaltatja e kérdést. A kereskedelmi társulat, városunk legrégibb — 138 éves — intézménye örömmel ragadja meg az alkalmat s választmányi és közgyűlési határozatTÁHCZA. Úti levetek. Típpelskirch et Co. Bismark szobor. Hazafelé. IV. Jevél. — írja: dr. Fischer JSzsef. — Hamburg. Az első megállóhely, ha jól emlékezem, a Béri in-Hamburgí vonalon von Tippelskirch et Co. Nagy sárga 4 emeletes palota ragyogó címerrel és az üzleti firma mellett ott pompázik a nemesi elő- név ragyogó tiszta fényben „von Tippels- krich“. Mindenki a Coupé. ablakához fut és kíváncsian néznek fel kacagva, lármázva, ingerkedve. A mellettem levő ablakból egy nagy szál porosz, magyaráz a társaságnak és közben nagyokat dobbant a lábával. Csak elejtett szavak jutnak a fülemhez: Látjátok, mondja, ezt a házat, azokat a raktárakat és azokat az antokat, a mit itt láttok, azt mind ä mi adónkból vásárolták, harácsolták össze. Mert Tippelskirch hatalmas ember, Podbielszki a miniszter és dr. Stüber a barátja és minden erében tiszta porosz kék nemesi vér. De valaha egyebe sem volt. Hamar elgaz- dálkodta amit örökölt és úgy állott a nagy Berlinben, mint azok a szegény nyomorúságos zsidók, a kik ott hagyva Oroszországba mindenöket koldus szegényen ide futnak elgyötört, kétségbeesett lélekkel megkergetve, mint az állatok- kenyér nélkül. Ha Tippelskirch megtudná megharagudna ezért a hasonlatért. Pedig ma már mindenki tudja, hogy Tippelskirch nagy barátaival egyetemben esztendőkön keresztül milliók erejéig megcsalta és megzsarolta az államot. De Típpelskirch nemes ember és ő tudta,, hogy ez a „von“ szócska nagy hatalom. Érezte, hogy ebben az egyszerű szóban milliók vannak el- rajtvé, csak ember kell, a ki kiszedje azokat. Egy okos ötlet ennyi az egész. Es Tippelskirch mindig snájdig ember volt, előkelő társaságokban élt... egy ilyen embernek gyönyörű és szellemes ötletei kell, hogy legyenek. Egy reggel — ekkor már egy pfennigje sem lehetett — el kezdett gondolkozni. Nehezen ment, de megcsinálta. És elgondolta micsoda hatalmas barátai vannak neki. Államtitkár, gyarmatügyi kormányzó, colonialdirektor stb. És elmosolyodott, és két okos kék germán szeme ragyogó reménységgel gyuladt ki. De egyszerre mérgesen kiáltott fel. Miért nem is jutott ez elébb az eszembe? A gondolat imponálóan okos és kedvesen egyszerű volt. Rögtön elmondta barátainak. Nézzétek gyárakat fogok csinálni és gyártok mindent, a mi a gyarmatoknak kell. Ti a szállítást majd nekem adjátok ; a haszonon úgy, a hogy, de osztozkodunk. És az üzlet virult. Az utóbbi esztendőkben három millió nettó nyereséget hoztak. A lelkiismereti furdalásokat Tippelskirch mindig _ elcsittitotta. Elgondolta, becsületesen nehéz ma élni. A becsületes ember olyan, mint a gyalogjáró ember a többi — gyorsvonaton utazókkal szemben, ő csak gyorsvonaton utazik sebesen, gyorsan, biztosan, félelem nélkül, hisz a vonaton az ember meg se üti a — bokáját. Es a Tippelskirch bokája mégis ősz- szeütődött. Ez a nagy, hatalmas, müveit, gazdag, iparos és kereskedő osztály, mely ezt a bureaukrata államot teljesen uralja, a mely végképpen kivette az állam vezetését a fiskálisok és jogászok kezeiből, a kik mindenütt csak a maguk bajukat látják, a kibe egy miniszter sem merne úgy belerúgni, mint a hogy Polónyi a bpesti kér. és iparkamarával tette (a gazdasági egyesület nem merte volna megtenni) ez az osztály el kezdett kutatni, mi van a dolog mögött. Ercberger a szociálista képviselő segitségökre jött. Belenéztek valahogy a Tippelskirch üzleti könyveibe és ott különös dolgokat találtak. Találtak följegyzéseket a következő szerény címek alatt „conto Pb. — Conto St.“ és ezek a contók meg voltak terhelve sok sok ezer márkákkal. Tovább kutattak, végre. rájöttek, hogy ezek a contók azokat az őszszegeket jelentik, a melyeket Tippelskirch társainak, a gyarmatügyi kormányzatnak a szállítások megkapásáért „kölcsön“ adott. Egész Németország feljajdult ezen a felfedezésen. Eltekintve az anyagi veszteségtől, a nemzeti büszkeség, a nemzeti gloire lett megtépve, meghurcolva és a francia Figaró vígan cikkezik a német tál összes vagyonát — 5500 koronát — felajánlja mint alapítványt. Nem sorolhatom fel az egyes mozzanatokat; a jegyzőkönyvek úgyis teljes hű képét adják a tett intézkedéseknek. Junius 2-án tartott első ülésen dr. Kelemen Samu orsz.-gyülési képviselőnk, mint a csarnok elnöke választatott meg a szervező bizottság elnökévé s egy állandó vegyes bizottság küldetett ki a kereskedelmi társulat és csarnok tagjaiból az előkészítő. munkálatok megtételére. Nem egészen 3 hónap állott rendelkezésünkre. Közben az országgyűlés nyári szünete is bekövetkezett. A miniszterek szabadságra mentek. A köz- oktatásügyi rninisteriumnak egy régebbi határozata alapján hazánkban egyetlenegy felső kereskedelmi iskola sem állítható; s ha néhány beszüntetni határozott állami iskola bezáratnék: akkor is Marosvásárhely és Kecskemét az elsők, amely városok ilyen iskolára engedélyt kaphatnának. Máramarosszi- getnek a debreceni kerületi keresk. és iparkamara által pártolt kérvénye ott fekszik a minister asztalán; a debreceni felső keresk. iskolának a keresk. kamara által benyújtott kemény hangú tiltakozása szintén ott fekszik s ha Szat- máron mégis felállittatnék az iskola: úgy a kormány subventiojának a háromszorosára felemelését kérik. Közben megérkezett dr. Schak Béla tankerüpanamáról. Az egész gyarmatügyi kormányzat egy végtelen nagy panama. És hiába ül Tischler őrnagy a vizsgálati fogságban, hiába mond le Podbielszky, és hiába csinálja Bülow az ö kegyetlen mustrálását, a szégyen letörölhetetlen marad. Nagy katonák, nagy jogászok, nagy hivatalnokok csalták az államot esztendőkön keresztül. És a leplet a csalásról egy szegény, lenézett, rongyos szociálista képviselő és ez a nagy uraktól lenézett svindler kereskedő osztály rántotta le ... A vonat most már éles fütytyel sebesen rohant tovább. A nagy szál porosz azonban még mindig tüzelt és magyarázott. És amikor Hamburgba kiszállottam még mindig láttam, hogy hadonázik szenvedélyesen -és nagy otromba gesztusokkal deklamál tovább Tippelskirchról és társairól... Hamburgban ma minden a Bismarck szobor körül forog. Nem régen leplezték le és a németek ma büszkén hirdetik Európa legmagasabb és legszebb szobrának. De ezelőtt 3 évvel, midőn a dij Lé- derernek odaitéltetett, hatalmas hullámokat vert fel a pályázat eredménye, mert Léderer nagy dolgot müveit. Biztos, merész és zseniális fordulattal úttörő volt és egész más irányt adott a 20-ik század szobrász művészetének. Szakított avval a felfogással, hogy a szobornak hűen kell visszaadni az elhunyt alakját korszerű jeli mezben és ruházatban. A szobor plas- tik át azon a ponton kereste, ahol 100 évT essék vigyázni!!! az ódon iskola könyvek vásárlásánál. * Könyvkereskedésemben csakis a t. Igazgatók áltül előirt ódon tankönyvek LOVY MIKSA könyvkereskedő. • 4i\ \ ^irid-erixierri-ö. iskolai táslsáús ziagrsr ■választéüsban. \ \i
