Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-06-19 / 25. szám

Huszonharmadik évfolyam. 25-ik szám. Szatmár, 1906. junius 19. SZATMÁR \£yi­VIDÉKE© Népmentés. Hetvenezer ember hal meg évente tüdő vészben. Herman Ottó ez az ízig való tudósunk azt mondja, hogy a ki­vándorlás után egyik legnagyobb nem­zeti veszedelmünk, vérző sebünk. Itt a mi pátriánkon hányszor látjuk a bor­zalmas tragédiáit, amit tüdővész okoz. A kenyérkereső elhal A család züllés­nek indul. Szenvedés és nyomor fakad a szerenesétlenség nyomán. Hol van az emberbaráti segítség, - mely azt a nemzeti csapást enyhítené, a tüdőbe­tegség fertőzés eseteit kisebbítené ? Nem lehetne-e megalkotni az emberszerétet ligáját ? Nem szűnünk meg a mellett agi­tálni, hogy nekünk morális kötelessé­günk van az országosan szervezkedett József kir. Herceg Szanatórium Egye sületet támogatni és mindent elkövetni, hogy az egyesület szanatóriumi bizott­sága . megalákitassék, vagy a mennyi- ' ben ez a bizottság meg van, életképes és erős legyen. Nemcsak általános em­beri, szempontok szerint, de azért is, hogy a magunk betegein segítsünk. A József kir. Herceg Szanatórium Egye­sület nagy erővel, a siker sok remé­nyével indított akciót. Tisztán a ma­gyar társadalomtól függ, hogy megtudja-e valósitani a kitűzött célt, tud-e tiz év alatt az ország minden vidékének gyó- gyitóházakat építeni. A küzdelem egyoldalú. A tennivalók egész töme­géből áll. A tennivalóknak nevezetesen TÁECZ A. Az „Ezres“ jubileuma. Az „Ezres“ — tiz éves. Úgy látszik, az intézmények gyor­sabban élnek mint az emberek. Talán azért, mert tökéletesebb szervezetek. Az embereknek (ugy-ahogy) egy né­hány agysejt szolgáltatja a szellemet. Az „Ezres“-nek erre a célra volt egy külön Fodor Gyulája. Az ember jó kedély han­gulatát egy néhány liter vér többé-ke- vésbbé szabályos lüktetése idézi elő. Erre az „Ezres“-nek volt egy egész Fejes Pistája. S mig egy néhány vékony hangszá­lat adott nekünk fejenként az Isten, hogy beszéljünk, az „Ezres“-nek adott egy egész Fechte l Jánost. Hát persze, hogy ilyen nagy kere­keken gyorsan halad a mozdony, a mely az élő szervezeteket pályafutásukon von­tatja. Az „Ezres“ tiz éves és már sokat élt. Mi tiz éves korunkban gyermekek vagyunk. Az „Ezres“ tiz éves korában egy becsületben megderesedett férfiú. Sokat tapasztalt és csalódott is sokat. Én csak 16 éves gyerek voltam ak­kor, mikor az „Ezres“ két-három éves hó­két nagy csoportja van. Az egyik cso­portba tartoznak azok, melyeknek célja a fertőzött szervezetek meggyógyitása. A másik csoportba tartoznak azok a teendők, melyek célja a fertőzésnek megelőzése, a fertőzési alkalmak men­nél szükebb térre szorítása. Ez utóbbi­nak, a megelőző tevékeny­ségnek körébe tartozik főleg a tisz­taságnak kérlelhetetlen érvényesítésére való törekvés az emberi együttélés minden vonatkozásában, ebbe a tevé­kenységi körbe tartozik a lakás-zsufolt- sággal való harc és az alkoholizmus ellen való szívós küzdelem. A gyó­gyító te v é k e n y s é g körében két különböző irányzattal találkozunk. A germán irányzat a folytonos orvosi ellenőrzés és felügyelet alatt álló, sok levegővel nagy tisztasággal, jó táplál­kozással, okos vizgyógymóddal a szer­vezet megerősítésére törekvő zárt inté-. zetek, az u. n. szanatóriumok rendszerét fejlesztette ki igazán imponáló mértékben. A latin irányzat főleg a szanatóriumok költségesebb voltánál fogva -T- a jóval olcsóbb d i s n e fi­sa i r e k intézményét fejlesztette ki, melyek rendeltetése az, hogy a sze­gény tüdőbetegek ingyen orvosi ta­nácscsal, gyógyító szerekkel, élelmi cikkekkel látassanak el és segélyeztesse- nek akkép, hogy lakási és táplálkozási viszonyaikban a tisztasági és közegész­ségügyi követelményeknek a lehetőség szerint megfelelhessenek Legújabban ez a két rendszer a gyakorlatban ösz­diió fiatal ember volt,-de azért jól emlék­szem reá. Hogy imádták a nők ! Nekünk, szegény egyed lényeknek, egy egész életen át legfeljebb két, há­rom bolondos leányt, vagy asszonyt sza­vaz meg a sors. Az „Ezres“ finom-estély cimü talál­káin pedig százszámra tolongtak a hölgyek. Ki is élte magát egy kicsit; ma tiz éves és már nem sokat adnak rá. Bizonyára olyan időszakos fáradtság ez; majd felváltja a férfikor nyugodt tett ereje. Az „Ezres“-nek sohasem volt ellen­sége — csak barátai voltak, mint a kel­lemes embereknek általában. És épen a barátaiban kellett csalód­nia, mint a kellemes embereknek álta­lában. A barátai kimulatták magukat vele, aztán félre vonultak. Ki * megházasodni, ki meggazdagodni, ki meghalni. Nagy ideálista vjlt az Ezres. Azt hitte, hogy mivel az emberek valóságban egyenlők, hát hajlandók is egyenlőknek érezni magukat. Pedig dehogy. Az emberek mind parvenük, a kik nem emelkedhetnek egy­más szemében, mert kiszúrják egymás sze­mét. Az Ezres barátai is elindultak emel­kedni ; sokan felvitték a kaszinóig, néme­lyek a kávéházi törzsasztalig. Szédületes pályafutás. De különösen elhagyták a nők. Az szeolvad, mert hiszen mind a kettőre szükség van. A latin nemzetek is be­látták, hogy igazi eredményes gyógyító tevékenységet legbiztosabban a szana­tóriumok által lehet kifejteni, a german nemzetek is elismerik ezen rendszer költégesebb voltát és kiegészítőül alkal­mazzák a latin szellem által előtérbe hozott intézményeket is. Németország már 100-nál több szanatóriummal rendelkezik, évente a betegek nagy tömege részesül szanató­riumi kezelésben és pedig különösen a szegény betegek, amit megkönnyit az, hogy Németország fejlett szociális intéz­ményekkel rendelkezik, betegsegélyzö pénztárai gazdagok és könnyen fizetik a szegény tüdőbetegek ápolási költsé­geit is. Gazdag szanatóriumokban Ang­lia és Amerika egyes államai, Norvég­ország stb., de a franciák, olaszok is újabban egymásután létesítik a szana­tóriumokat. A szanatóriumok haszna nemcsak abban van, hogy az idejében odahelye­zett betegeket meggyógyítják s hogy a •l^teg-a társadalomra nézve megszűnik mint fertőzési forrás szerepelni, hanem különös haszna az is, hogy a szanató­rium valóságos tanintézete az egészség megóvásának, a fertőzés ellen való ha­tályos védekezés ismeretének, úgy, hogy mindezek összehatása folytán egyre alább száll az uj fertőzések száma. A tüdővész gyógyithatásának megállapításával kezdődő társadalmi ébredés üdvös áramlata hozzánk, kik E/res joviális, egyszerű, vidám fiú volt, a ki‘ sohasem nyiratta a bajuszát és sohasem volt életunt. Persze igy nem lehet boldogulni most már a hölgyekkel. El is széledtek azok nőegyleii-lóverseny-regatta és más elite bálokra. Az Ezresnek a köszönését is alig fogadják. Ismétlem, hogy mindez csak átme­neti állapot lehet. Az Ezres okosan teszi, hogy nem vesz tudomást róla és vissza­negligálja az embereit. A szombati jubiláris ünnepélyén is oly kitünően mulatott, annyira nem hiány­zott neki senki és úgy örült azoknak, a kik nem hiányoztak, hogy élvezet volt közéjök tartozni. Az Ezres most köztársaság, a mely­nek nincs elnöke, cifra nyomorúságban van a szó teljes értelmében, mert diszel- nöke az van. A szombati ünnepélyen az elnöki functiókat a diszelnök végezte. Dr. Fechtel János díszelnök mondott széj) beszédet, a melyben benne volt az Ezres történetének minden ragyogó, ki­magasló mozzanata; benne volt az Ezres egész története, mert hisz az csupa ilye­nekből van összeróva. A nagy tetszéssel és éljenzéssel fo­gadott beszéd után dr. Fodor Gyula igaz­gató olvasta fel emlékiratát az Ezres múlt­járól és működéséről. Ezen az emlékira­ton meglátszott, hogy nemcsak Fodor Gyula olvasta, de Fodor Gyula irta is. intézményeink korszerű kifejlesztésében századok mulasztását pótoljuk, csak később érkezett, aminthogy oly sok irányba igénybe vett, különben is sze­gény társadalmunk nehezen teszi ma­gáévá azokat az uj irányokat és vív­mányokat, melyek létesítése jelentéke­nyebb anyagi .áldozatot is igényelne. A múlt évtized közepén mégis sikerült meleg lelkű tudósunknak, a hazai tü- dővész-ellenes mozgalom úttörőjének, dr. Korányi Frigyesnek tudományos érvelésével és szívhez szóló ékesszólá­sával megindítani és szilárd alapra helyezni a tüdővészellenes hasznos mozgalmakat. Az ő fáradhatatlan agi- tációjának eredménye a tüdővészellenes küzdelmet vezérlő Erzsébet királyné Szanatórium Egyesület megalakulása, mely egyesület csakhamar létesítette a felejthetetlen királynénkról elnevezett első hazai tüdőbeteg szanatóriumot. Ennek a szanatóriumnak nemcsak az a rendeltetése, hogy gyógyítsa betegeit, hanem egyszersmind minta intézet is, amely a tudomány minden vívmányá­val felszerelve dr. Kuthy Dezső kiváló vezetése alatt a külföld elismerését is sokszorosan kiérdemelte. Már tető alatt van a József szanatórium száz betegre, melyet tisztán a vagyontalan betegek ingyenes felvételére állít föl a József kir. Herceg Szanatórium Egyesület. Ebbe a gyógyitóházba mindenünnét fölvesznek ingyenesen betegeket, a hol az egyesület érdeklődést tapasztal. De az érdeklődés nagysága fog vezetni Állításom bizonyítékául szolgáljanak a következő részletek :' „Az Ezres történetének eleje ép úgy mizstikus ködbe vész, mint hazánké, a mely­nek ezer éves fennállása emlékére alakult. A homály oka az, hogy a jegyzőkönyv, a mely az Ezres alapításáról beszél, elve­szett, s a becsületes megtaláló, bár tisztes­séges jutalmat nem ígértünk neki, nem je­lentkezett.“ Következnek történeti adatok : „Az elnöki széket 6% évig Dr. Fech­tel János, 3 évig Orosz Alajos töltötte be. Egy fél esztendő óta üres. (Dr. Tanódy Márton közbeszól; „Melyik üres, Fechtel vagy Orosz ?“ Derültség.) A io év alatt legtöbbet és legszeb­ben beszélt dr. Fechtel, legtöbb humort termelt dr. Fejes, legtöbb élcet dr. Kele­men, legtöbbször fején találta a szeget Ratkovszki, legszimetrikusabban és legszó- játszóbban beszélt Orosz, legsúlyosabban Tanódy, legtömörebben Teitelbaum, leg­sebesebben Nagy Barna. A legrövidebben beszélt Kovács Ábris, de a pontot mindig pénzből tette a mondat végére. Legtöbbet rendezett Jaskovics; leg­többet rendetlenkedett e sorok Írója. Leg­többet táncolt Haller. Az Ezresnél először 18 hivatalos ál­lás volt; ma ott tartunk, hogy 38 ember­nek ad kenyeret az Ezres háztartása. Ilyen újonnan kreált állás pl. a Poszvék Nán­doré: kereskedelmi attasé; mig Reiter Ja­kab: agrár attasé. Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a "^1 Közvetlen a> PanUOniä legolcsóbb bevásárlási forrást. — szálloda. mallo+.+.V t Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Jl£€}EBfi£ZTEK!ü a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi chevro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents