Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-12 / 24. szám
Huszonharmadik évfolyam. 24-ik szám. Szatmár, 1906. junius 12. SZATMÁR ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN.--------AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:---------Eg ész évre ... 6 kor. 1 Negyedévre 1 kor. 50 fill. Pel évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza óik sz. alatt = TELEFOIST-SZÁM : 73A Szerkesztő lakása: Eöt vős-utcza 19-ik szám.--------HIRDETÉSEK---------o lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér.------- Hirdetések díjjal «Ifire fizetendők. -------Felső kereskedelmi iskolát Szatmárnak. R. Gyorsan felvirágzó városunk culturális törekvéseiben, sokat ígérő, üdvös mozgalom látott napvilágot. A két évvel ezelőtt alakult Kereskedelmi és Gazdasági Csarnok kebelében egy felsőbb kereskedelmi iskola terve a komoly megvalósulás felé érlelődött és olyan stádiumba jutott, hogy az üdvös eszme remélhetőleg a legközelebbi jövőben már testet is ölt. Társadalmunk minden rétege bizonyára tudatában van annak, hogy milyen nagyfontosságu e tanintézet megteremtése olyan városban, mint Szatmár, mely kedvező geográfiái fekvésénél, fejlődött kereskedelménél, culturális intézményeinél fogva hivatva van, hogy egy nagy kiterjedésű vidék irányadó gócpontjává emelkedjék, azonban mégsem lesz fölösleges e tárgy alaposabb megvilágítása céljából egyet-mást elmondanunk. ; Az ifjú nemzedék továbbképzése és gyakorlati pályára való elméleti előkészítése ifjaink nagy tömegét az elemi iskolák elvégzése után a gymnaziumba, mint egyedül rendelkezésreál ló továbbképző iskolába, szorította. Előzetes szándék, avagy nemesebb ambíció nélkül terelődnek a különböző társadalmi osztályokból kikerült növendékek az úgynevezett tudományos páTÁRCZA.- «-•*<£—q(P—ei ■ >lljabb úti jegyzetek. Irta: T a n 6 d y Endre. Maczkó ur és én kétségkívül kemény utasok vagyunk. Búcsút, véve kedveli re- tyezáti híveinktől, nekiindulunk a nagyvilágnak tapasztalatok szerzése céljából, s aztán mindig csak visszatérünk a Retye- záthoz; vadbokros, borókás lejtőihez és a mézhez, mii mezőink virágának kelyhe kínál. HiábaI Mégis csak ez az igazit Nem tudom, hogy Maczkó urat nem tartották-e otthon kiterjedt jószágainak gondjai; de azt tudom, hogy én újabban ismét gazdagabb lettem néhány ezer kilométerrel. Ide jegyzem tapasztalataimat, örökségül késő utódaimnak, a kiknek előre kérem az elnézését, hogy egész hagyatékom helybeli és úti megfigyelésekből fog állani. Hasznát vehetik majd, ha okosan élnek vele, és nem lehet tudni, hogy az ötven év múlva keletkezendő ötvenedik szatmári pénzintézet nem fogja-e bevezetni azt az üzletágat, a mely utazási tapasztalatokra kínál olcsó kölcsönöket? Használati utasitáskép pedig mindé* nik örökrészhez azt a tanácsot hagyom, hogy legyenek éptestü, gyönge elméjű, vidám, gondtalan fiuk, és vegyék el feleségül az én kortársaim unokáit, mert lyák felé, melyekhez a nyolc gymnázi- umi osztály elvégzése kívántatik és csak a gyöngébb tehetségüek, a kevésbbé értékes anyag válik ki, hogy magát a kereskedelmi pályának vagy más hasonló jellegű hivatásnak szentelje, mig a tanulók túlnyomó többsége, a minőségileg értékesebb anyag, más megfelelő tanintézetek hiányában akarva nem akarva kénytelen tanulmányait mind a nyolc osztályon keresztül folytatni. Mi aztán következménye egyrészről a gym- náziumi tanulmányok korai félbeszakításának, másrészről a tanulmányok mind a nyolc osztályon keresztül való kényszerült folytatásának? Az első esetben fogyatékosán kiművelt, csak félig kiképzett, fejletlen intelligenciájú növendékek kerülnek ki a gyakorlati életbe, kik leginkább a kereskedelmi hivatásra mint legkönnyebben elérhető pályára vetik magukat és a tiszteletreméltó kivételektől eltekintve, olyan kereskedelmi osztályt érlelnek, mely egész kereskedelmi életünket erkölcsileg és anyagilag aláássa és a jogosultság látszatát adja annak az előítéletnek, melyet a többi társadalmi rétegek a kereskedői hivatás iránt táplálnak. Máskép áll a dolog a gymnaziumi nyolc osztályt végzett abituriens ifjak nagy tömegével. E fiatalembereknek csak minimális töredéke gondolt már előzetesen a tudományos pályára, nagy contigense ellenben úgy hagyja el a nyolc osztályú tanintézetet, mint a végszóknak ügyesebb nagyapjuk lesz, mint nekik. A következő részleteket egy fiskális utódomnak hagyom, mert ez olyan kevés, hogy ebből csak az élhet meg, a ki semmiből nagy dolgot tud csinálni. Már pedig e tekintetben csak az ügyvéd lép a jó Isten nyomdokaiba. A helyes sorrend kedvéért azon kezdem, a mi nem történt; s azután folytatom azzal, a mi történt. Becsben úgy állott a beosztásom, hogy egy délutánra átmegyek Metz bácsihoz Kremsbé, s onnan folytatom az utat. Méltóztatnak emlékezni Metz bácsira ? A ki harminc évig tanította Szatmári és vidékét a rajzoló mértanra magyar nyelven. Szatmár és vidéke nem tanulta meg a rajzoló mértant, az öreg ur meg bosszúból nem tanult meg magyarul — soha. Az öreg úrhoz kedves' emlékek fűznek. Mikor már ö Kremsben volt, és élvezte az osztrák kényelmet és a magyar nyugdijat, nála voltam egy nyáron német szón. Kellemetlen kamasz voltam, és sok bajt okoztam az öregnek. Csaknem minden héten beleestem a Dunába. Az öreg lelkendezve szaladt utánam és mikor ürge módon felöltözve hazaérkeztem, a jó Metz néni „Schweinerei“ — üdvkiáltásokkal fogadott, a mi németül nagyon csúnyát jelent. Óraszámra eljátszottam a, Duna partján, és elheverésztem a zöld füves, árnyékos dunamenti lankás kertekben, a hova felhallattszott a viz mozgása. Itt mondtam először Gretchen v. Ellingernek, télén tengerre cél nélkül induló hajó, anélkül, hogy a jövőre nézve határozott hajlamuk, céltudatos tervük volna. A magasabb kereskedelmi tanintézetbe való belépéstől elég tévesen az előrehaladott kor riasztja vissza ez ifjakat, mig másrészről az érettségi bizonyítvány vágyat kelt bennük a most már elérhető egyetemi tanulmányokra. A kereskedelmi pályára tehát a gyöngébb tehetségű, csekélyebb értékű elemek lépnek, mig, a megfelelő szakiskolák hiányában, a diplomás pályára való tódulás, már ezidőszerint is olyan mérveket öltött, olyan túltermelést érlelt, hogy ennek destructiv hatása a mindinkább előtörő proletáriátusban társadalmi életünk nyugalmát fenyegeti. Az ismertetett kedvezőtlen viszonyok között kettős örömmel kell üdvözölnünk a Szatmáron létesítendő kereskedelmi iskolát, mert ezáltal előttünk áll a lehetőség, hogy gyermekeink olyan pályának szentelhessék magukat, mely a megfelelő intellectuális alapon felépülve, semmiben sem áll más diplomához kötött kenyérkereseti pálya mögött és a mind intenzivebben kereskedelmi és ipari állammá kialakuló uj Magyarországon a • legmesszebbmenő megélhétési biztosítékot nyújtja. Alig terjedt el a felső kereskedelmi iskola felállításának hire, máris általános megelégedés és helyeslés hangzik társadalmunk minden rétegéből és az egy nyugalmazott nemes katona illetve katonai nemes szép, moletl süldőlányának németül, hogy „szeretlek“, — itt hallgatott ő erre válaszképen először németül. Zümögtek a bogarak, sütött a nap, és ő olyan szépen nézett a szemembe, olyan nedvesen, melegen, mint a mikor süt a nap és esik az eső egyszerre! Ez volt az első német kéz, a melyet nekem nem kellett nagyon kérni, és a melyet másnak kellett megkérni. Milyen boldog lehet most Gretchen egy osztrák postatiszt vagy népszónok oldalán ! Nem tudom, hogy kihez ment férjhez, Olyan jó kis leány volt, hogy más ismerőseim módjára nem küldött eljegyzési kártyát megpukkantásom végett. Ide szerettem volna most menni és gyermek lenni újra I Milyen szép volt és milyen régen volt; és milyen csúnya dolgok következtek reá! Elmentem Bécsből St. Pollenig, az elágazó állomásig, s ott át akartam szállani a kremsi szárnyvonalra. Mondják, hogy nem lehet, mert az eső elmosta a pályát, egy napig nincs közlekedés. Csakugyan zuhogott az eső, ködös, felhős sötét világ borult Ausztriára. Nyilván a koálició egetverő, hatalmas haragja. Nem lehétett hát Kremsbe menni, és visszaérézni a- mi ezelőtt tiz évvel volt, mert el volt mosva a pálya visszafelé. . Sohasem lehet visszamenni az emlékek színhelyére, mert a pálya mindig el van mosva visszafelé. Zivatarok szaggatják fel; ködös fel- 1 hők sötétje borul reá, az eső, az évek az óhaj: »Vajha az üdvös eszme mihamarabb meg is valósulna.“ Máskülönben is eminens jelentőségű ez az ügy városunkra nézve, ép- úgy az összes lakosság megélhetési viszonyai, mint culturális haladásunk tekintetében, valamint abból a szempont-- ból, is, mely városunkat itt az északkeleten ilyen tanintézet székhelyévé praedestináija és melynek folytán a város vonzóereje mind tágabb területre, az egész északkeleti országrészre fog kihatni. Egy szaktanácskozás, mely ebben az ügyben hivatott egybe, a legnagyobb lelkesedéssel karolta fel a kereskedelmi iskola létesítésének ügyét. A kassai kereskedelmi iskola igazgatójának, Lévai miniszteri tanácsos urnák instruktiv véleményadása a Szatmáron felállítandó felsőbb kereskedelmi iskola kérdését elodázhatatlan, elsőrangú fontosságú helyi és kulturális ügynek tüntetni fel. Elismeréssel kell szólnunk Bodnár György kir. tanfelügyelőről, ki szives készséggel, önzetlenül csatlakozott a mozgalomhoz és az ankéten résztvevőknek minden szükséges felvilágosítást megadva, gazdag szakismerettel, meggyőző szavakkal mutatott rá azon módokra és utakra, melyek az eszme minél gyorsabb és egyszerűbb megvalósításához vezetnek. Nemkevésbbé szives készséggel állott e közérdekű ügy szolgálatába városunk országgyűlési képviselője dr. hosszú esőzése áztatja ki — és csak előre lehet menni a pályán, a melynek sineí egy pár száz méteren túl összefutnak szemünk előtt, és csak mikor odaérünk, akkor lát-' juk, hogy ez is csak olyan szempár —• akarom mondani sínpár, mint a milyeneket eddig láttunk. Ha útban tanácstalanul állok, rögtön étkezem, mert a nyugodalmas étkezés hangulata a legjobb tanácsadó. Megozsonáltam és szivarra gyújtottam. Közben elállott az eső / a koálició megint engedett egy kicsit, pedig csak én ettem. Hátha még ő ehetett volna, mennyit engedett volna akkor? St. Pölten ugyanazt a szerepet játsza Ausztria történetében, mint Szatmár Magyarország históriájában. P. o. van húsz egy néhány ezer lakosa, a kik sétálnak. Este kilenc óráig kellett ott maradnom, hogy felülhessek a Bécs—Zürich—Párisi ex- pr ess vonatra. Elkezdtem sétálni. Láttam egy kapitányt, aztán láttam még egy kapitányt, a ki nagyon hasonlított az előbbihez; aztán egy harmadikat, a ki rendkívül hasonlított az előbbi kettőhöz. Milyen furcsa, gondoltam, hogy a st. pölteni vitéz kapitányok igy hasonlitanak egymáshoz. Később észrevettem, hogy mindig ugyanazt a kapitányt láttam. Tehát St. Pöltenben csak egy százados lehet. Nagy beteg volt a többi, mert nem sétált. Soha ennyi buzgó sétálót nem láttam. AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMESEID TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. . .. Kérjünk határozottan .. .. Ferenoz József keserüvizetl!! Li* B atikj öcs öt, máj- zos tiszBll éri kor. i in 20111 ' ib. 2 kor. ■ alkutré- 71012. u 1 lyileg p-1 ; és kére-1 ■le eszéki) ögadni. tárAbanI 6—10 J Rajzinger f írváth Jó-1 Lőwingerl i i2. sz -ban iái m
