Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-29 / 22. szám

WK 8ZATMAB ES VIDÉKÉ. séri a „Népmívelés“. (Ez a folyóirat címe, melyet nem tudunk eléggé melegen aján­lani.) A tanítók azután — szünidejüket is hasznosan felhasználva el-eljárogatnak kül­földre, áttanulmányozzák az ott lévő is­kolákat s szerzett tapasztalataikat hazai iskoláink javára fordítják. Szó sincs róla ilyen intenzív, céltu­datos munkához nemcsak lelkes munka­társak, hanem hivatott és kitűnő adminisz­trátorok is kellenek. Az állam e nemű munkáját elvégzi a vallás és közoktatásügyi minisztérium tizenhárom osztálya. De mit csinálnak a községi iskolák, melyek ugyan az állam felügyelete alatt állanak, de minden egyéb ügyes bajos dolgaikat magok kénytelenek elintézni? Az iskolák ügyét a városi tanácso­sok intézik el. Ezek a polgárság köréből kerülnek ki. Egyiket-másikat inkább a bizalom, mint az arravaló hivatottság emelte erre a díszes állásra. De ez nem volna baj Szorgalom, igyekezet által lassan-lassan beletanulnának uj hivata­lukba s községüknek bizony kitűnő szol­gálatot tehetnének. De sokkal nagyobb baj az, hogy nálunk a közoktatás ügynek a községek csak holmi al vagy másod bizottságokat jelölnek ki s igy már a névvel, címmel is jelzik, hogy ennek je­lentősége, fontossága bizony nem is va­lami nagy. A bizottság tagjai valóban csak holmi mellékes dolognak tekintik a közoktatási bizottságban viselt tisztségü­ket s inkább „fontosabb“ városi, községi ügyekre irányítják figyelmüket. Megjnt csak a fővárosra kell a figyelmet félhivnom. Hangsúlyozom, hogy a fővárosra, hazánk fővárosára s nem a külföldre, nem Berlinre, Párisra s Lon-J donra. Mert mintaszerű közoktatást, kifo­gástalan modorú szellemben működő tan­testületet csak a mi fővárosunk s annak kitűnő közoktatási tanácsosa dr. Bárczy István tudott teremteni. Ez a jeles jogász, ki ép oly kiváló pedagógus, mint a mily derék közigazgatási férfiú, megtudta múl tat ni azt, hogy egy város anyagi és szel­lemi nívóját semmi más nem emeli, mint az iskolák. Megmutatja, hogy a közokta­tást kell legelőbbrevalónak tartanunk s csak azután szabad egyébb dolgainkkal foglalkoznunk. Mert a város, a község ügyei utódainkra, fiainkra szállanak. S ha az ő nevelésük, az ö tudásuk alacsony, silány fokán áll, vájjon fejleszthetik-e a mi megkezdett munkánkat? A nemzeti alapvetés munkájában jár-I junk el nagyon nagy lelkiismeretességgel.l Ahol hiányokat tapasztalunk, ott emeljük fel szavunkat, mert a bírálat még soha sem tette tönkre ez eszmét. Igazságos, józan bírálatot és semmi­nemű rosszakaratot követel a nemzeti alap­vetés munkája. — Szabad vagyok I — ujongott föl lelke mélyén. Aztán újból ránehezedett az aggódás: megtegye-e azt a lépést ? Ha csalódnék a maga érzésének valóságában 11 Akkor talán maga lenne boldogtalan, de ha visszariad tőle, a maga sorsán kívül kockára teszi azét a leányét, aki körül a legrutabb veszély pókként szövi hálóját. ' Összeszedte a holmit. Gyöngéden rakta vissza a kis csomagba. — Isten veletek, szép emlékeim, — igy sóhajtozott^ — új élet határán búcsú­zom tőletek. És ti ereklyék, maradjatok velem, ha boldogtalanság várna rám, legye­tek vigasztalóim ! — Aztán elszégyenl ;tte magát, hogy tudott ilyen gyerekes lenni I Kisietett a pályaudvarra. Kelet felőli pirosodott az égalja. A tá­voli dombsorok sötét kékjéből komoran fe­ketéi lettek bele a tüzfénybe egy kolostor tömör formái. A málházó ásítva kászoló- dott le a pádról. Megszemlélte illő komoly-, sággal a főnök disznait, moslékot öntött j a vályúba. Az őrház környéke is meg­élénkült, a kakas kukorékolt, tollászkodó tyúkok bújtak elő a sövény mögül, az őr eloltotta a sorompó lámpásait és a váltókét. I Kieresztette a tehenet az istállóból, a fele- I sége meg vizet húzott a kerekes kúton. I Aztán venyigét készített a kemence elé, I sütés lesz ... Az országúton nehéz járású I parasztok ballagtak az állomás felé. Kora- I vén asszonyok, viháncoló sovány leánykák fejükön friss gyümölcscsel, mi egyébbel I megtetézett kosarakkal, tejes kannákkal. Az éhes város vár reájok. Csöndesen beszélgették, milyen lesz a termés, mennyit Ígér a bor, telik-e majd adóra, kamatos I Apróságok. Találkozom egy öreg polgárral, a kit évek óta ismerek, mint hajthatatlan 48-ast, s beszédbe ereszkedem vele, miközben u po­litika is szóba kerül és én tréfásan mondom neki, hogy most már ő is kormánypárti. — Ne tessék eiuliteni! — szól méla- busan — mert valósággal betege vagyok en­nek a dolognak. Soha sein bittern volna, hogy vénségemre ilyen szégyen érjen. Puujpfi úr leborgasztott fővel halad az utcán, mikor megszólítja egy ismerőse: és kérdi tőle, hogy miért olyan roszkedvü. — Haragszom az egész világra 1 Folyton csuk azt hullom, hogy sok a pénz, sok a pénz, s ennek dacára nem találok olyan embeire, a kitől ba egy kis kölcsönt kérek, ne uzzal kezdje, hogy nincs pénze. * — Grutulálok 1 hallom, hogy kedves fia letelte az ügyvédi vizsgát. — Köszönöm, köszönöm. — S természetesen most irodát ;nyit. — Igen. Épen arról gondolkozom, hogy mit kellene az érdekében csinálni. — Mit? Nincs ennél egyszerűbb u vi­lágon. Egy uj bankot kell ulapitani. Hí Egy tá rsaságb.'in arról folyik a beszéd, hogy mi a legnehezebb és mi u legkönnyebb. Az egyik ezt, a másik uzt mondja, de olyan megoldást, a melyiket mindenki elfogadna, egyik sem talál. Végre nztáD Bögre ur oldja meg a kérdést, szólván eképen : — A legnehezebb, beismerni másról azt, hogy eszesebb ember, mint mi vagyunk, 8 a legkönnyebb, ezt nem cselekedni. * Egy megyei úri emberrel folytattam eszmecserét a demokráciáról, a ki erősen bi­zonyítgatta nekem, hogy a megyei ember inu, nem úgy mint ezelőtt, valamennyi de­mokrata. — Lehet, lehet — válaszolom én — I de én ezt csak akkor fogom elhinni, ba a keddi közgyűlésen Mnngu Bélát választják meg főjegyzőnek. Demeter. “ híreink. a I — Lapunk jelen sstámáho* egy !' I fél iv melléklet van csatolva. a I .. Uj ipartelep városunkban. 1. I Nagy közgazdasági jelentőséggel k I biró mozgalom jutott fontos forduló a I ponthoz a mai napon városunkban. Egy I alakulófélben levő műkövet előállító I részvénytársaság ma délután tartja I előértekezletét. Már említettük, hojhy 1 I pénzre? így várakoztak a pénztár-ablfak t I előtt. i I A harangjelző kongott. Éva siet.ve 1 I jött. Fázósan burkolódzott nagykendőjéibe, ; I csípős volt a hajnali szellő. Árpás, amint 1 I száraz hangon, de föllobbnnó szívvel kö- i I szöntötte, utána lépett a pénztárba. . I — Segítsek ? Nehezen nyílt tegnap i I is a láda. — Köszönöm — felelt a leány ko- I moran s ledobta magáról a kendőt. . I Amint igy, a nyugtalan alvástól kime- ; I rülten, megduzzadt arccal, zavaros szem- . I mel, önmagára kapkodott ruhában látta , I Évát, kétség szállta meg a fiatal embert: ! I — Igazán szeretem-e, nem áltatom-e I magamat hamis képzelődéssel? Nem fősz- I lik-e szét az egész, mint valami édesen I nehéz álom. Amikor már késő lesz. És amint a leány megkezdte a jegy- I kiadást, a közeledő vonatot ment fogadni I a váltó felé, a friss szellő elűzte az agyára I nehezedő ködöt. A vonat fölszedte a pa- I rasztokat s lova robogott. Mikor a másikat I jelezték visszatért a pénztárba .... Hét órakor jött a soros kartája, de I Árpás nem ment föl aludni, megvárta a [ főnököt Éva mellett. — Főnök ur, bejelentem, hogy a | 26-ossal távozom. I — Nos ? Megyek megkérni a menyasszo- | nyom kezét — felelt és Évára nézett. A leány mosolyogva számlálta a I a pénzt a tálakba. — Nem is gratulál főnök ur? a Szamos folyó medrében található homok felhasználásával műkő előállí­tását akarja meghonosítani városunk­ban egy. társaság. Mint értesülünk a szervezés erősen folyik, úgy, hogy ma délután már az első értekezlet is meg fog rartatui. A társaság gyár­telepet építtet. Téglát, tetőfedő csere­pet, kőlapokat stb. fog gyártani. Ezen­kívül házépítő vállalat is lesz. Bár­kinek üres, tehermentes telkére modern házat épit 15 éves törlesztésre. S ez­által nemcsak a lakás mizériákon se­gít és a város fejlődésének lesz hat- hutós előmozdítója, hanem állandó ke­resetet biztosit télen-nyáron városunk iparának és kereskedelmének. Éven- kint 16 házat fog építtetni. Esetleg a szükséghez képest többet is. Ezen nagy építkezés pedig csak általános fellen­dülésével járhat városunk iparának és kereskedelmének. A társaság kis, néhány koronás részvényeket bocsát ki, hogy ezáltal nemcsak széles rétegét a társadalomnak nyerje meg hasznos mozgalmához, hanem lehetővé tegye hogy mindenki hozzájárulhasson, sze­gény iparos és gazdag kereskedő és tőkepénzes egyaránt. Ezen nemcsak városunk, de a messze vidékre kiter­jedő körii ipartelep létesítését öröm­mel üdvözöljük s hisszük, hogy a vezetők lelkesedése át fos: ragadi városunk jól felfogott érdekében a nagy közönségre is s a vállálat mi­hamar megkezdi működését. A gyár­telep működése különben is még ez év nyarán megkezdődik. A telep épí­tése pedig — valószínűleg — még junius hó végén. — Pünkösd ünnepón a róm. kath. székesegyházban az istentisztelet sorrendje ez: Vasárnap 7 órakor plébániai nagymise tartja H e h e 1 e i n Károly praelátus-kano- nok, utána szentbeszéd mondja dr. Csókás Vidor káplán. 9 órakor káptalani uagymise és szentbeszéd. 11 órakor csendes mise. — Hétfőn 7 órakor plébániai mise tartja H e b e 1 e i n Károly praelátus-kanonok azután szentbeszéd, mondja Tóth József káplán. 9 órakor káptalani nagymise, mely után dr. Csókás Vidor, prédikál 11 óra­kor csendes mise. — Első áldozás a g. kath temp­lomban. Lélekemelő esemény volt áldozó csütörtökön a gör. kath. templomban, hol a kis első óldozók járultak az Ur asztalához. Hatvan fehér ruhá* leányka s ünneplőbe öl­tözött fiúcska lépett égő gyertyával dobogó szívvel az oltár ele n vette magához az ö testét s az ő vérét. Komolyan áhítattal, s olyan arccal mintha nálunk felnőtteknél job­ban felfognák a szent pillanat jelentőségét. A mise után a gyermekek Hubán Gyula lelkész lakásába voltak reggelire hivatalosak ahol a szives házi gazda kis vendégei jó izüen költötték cl a finom csokoládét, kávét, süteményeket stb. — Kereskedelmi iskola Szat- máron. A kereskedelmi csarnok ve­zetősége életrevaló eszmét vetett fel s terjesztett u város közönsége elé. Arról van u. i. szó, hogy Szatmáron egy kereskedelmi iskolát létesítsenek. Tekintetbe véve azt, hogy az ország északkeleti részén, kezdve Debrecentől, kereskedelmi iskola nincs, felületesen figyelve a dolgot, nem is képzelhet­jük mily nagy jelentősége van az eszme megvalósulásának úgy Szatmár városára, mint e vidék tanügyi fejlő­désére. A kereskedelmi csarnok agilis alelnöke Reiter J. múlt csütörtökre gyűlést hivott össze e tárgyban, a hol a Csarnok tagjai komolyan s határo­zottan magukévá tették az eszmét. — Érettségi biztosok. A kassai tankerületben ez évben is oly nagy a vizs­gálatra jelentkezők száma, hogy a főigazgató egymaga nem végezheti az elnöki munkát. Ezért a kerületbe tartozó több főgimnázi­umba elnök-helyetteseket küldött ki a minisz­térium. A helybeli kir. kath.' főgimnázium­ban elnök helyettesi minőségben B é k e f i Rémig budapesti tudományegyetemi nyilv. rendes tanár fogja az érettségi vizsgálatok vezetni. Az érettségi vizsgálatok ideje m3 nincsen megállapítva. — A vallás és kö oktatási miniszter a helybeli rcf. főgimnáz umhoz kormánybiztosnak az érettségi vizsg latokra dr. Ferenczy Zoltánt ti buti pesti m. kir. tudományegyetem igazgatój a szigeti ref. főgimnáziumhoz dr. Ősik Lajos debreczeni ref. főiskolai tanárt kir dötte ki. — Egyházi tanácsülés. A szutmá gör. katb. egyház tanács tagjai f. hó 27-éi Hubán Gyulu lelkész elnöklete alatt ünn pélyes tanácsülést tartottak. A gyűlés tat gya Dr. Szabó János szamosujvári püspöj leirata volt, melyben az újonnan választó gondnokságot megerősíti. A leiratot a taud megnyugvással vette tudomásul s uz uj gon nokok s az uj tanácstagok még ezen az ill sen letették az esküt s át vették az egy! kormányzását. — Wolaffka halála. Dr. Wolnifkj Nándor ez. püspök, debreceni apát plébáno a kiváló egyházi iró s szónok, ny. min. tri na esős, több egyházi s világi kitüntetés reuu jel tulajdonosa a múlt héten meghalt. Bu dapesten a Vörös kereszt kórházban. A h Iái hire Debrecen közönségére óriási batá tett. Az emberek nem akarták elhinni, hog a nagy szeretetnek örvendő, erőteljes, 54 év plébános meghalt, de jött a szomorú hinne erősítése. A debreceni r. kath. egyház a bolt testet haza hozatta. Temetése szombaton u. folyt le az egész város osztatlan részvét mellett. A debreceni róm. bath, urinők elliaj tározták, hogy egy hónapig gyászruhábnl fognak járni. Wolffka utódául Hock Jánosi emlegetik. — Tulipán-estély a kath. kaszinóban] Nagyon jól sikerült estélyt rendezett v sárnap este a kath. kaszinó. Előbb a C cil egylet hangverseny termében sikerül hang verseny volt, Elsőbben Dr. Kovács Gyűl a tanitónőképezdék igzgatóju tartott felolvg sást. Hős Patócsy Zsófia és leányai példái ból kért lelkesedést a mi honleányaink mun káiba. S bár manapság nem kell páncélt é sisakot ölteniök, öldöklő kardjaikat ellensé ges koponyákon kipróbálniok, mégis, ugyani azon erény ékesítheti u mai ho íleányokat Csak az eszközök változtak, de nem a cél A tulipán kert hölgyei ép oly hősiességgel elszántsággal, rujongó lelkesedéssel és forr honszerelemmel legyenek eltelve, mint Pálé! csy Zsófia és négy lánya vagy történelműn bármely hős asszonya. Ma ne kardot ragad; janak az ellenség ellenében, hanem ékes száj vakat, bájaik tenger varázsát, asszonyi mii voltuk ezernyi ékességét vessék latba övéi ellenében. Birják reá övéiket, kogy a túli pánkert hazafias céljai ne csak a pusztábt; vesző Johanáu szuva legyen, hanem az ig testet öltsön ezzel kiépüljön az önálló fügj getlen nagy Magyarország. A felolvasás} szűnni nem nkkaró lelkes taps követte. Feí rencz Annuska urleány Gounod Károly Aví Máriá-ját énekelte. Vitek Karoly zongorán! Mondik Endre orgonán és -Kaltenecher Al hegedűn kisérte. A közönség percekig lap! solta, a kaszinó igazgatósága pedig hatalmi« rózsa csokorral lepte meg. Özv. Vityi Jó zsefné úrasszony, az ő ösmert közvetlenségéi vei előadási kégességónek minden bájával adta elő Porzsolt Kálmán Az irodában cimf magánjelenést. Szűnni nem akaró taps kö] vette. A kaszinó igazgatósága ugyancsak lm talmas rózsacsokrot adatott fel. Ferenc/ An nuska urleány énekelte ez után Tomuy Alaj jós haide ját és Kondor Emil tulipán dalai Vitek Károly zongora kísérete mellett, sok bájjal kedvesen, temperamentummal elő! adott tulipán dalokat a közönség szűnni neii akaró tapsaira meg kellett ismételni. Do Pirkler Ernő szavalata volt az utolsó számi Dr. Jeszenszky Danó (Tömérdek) Szökevéir cimű határos versét adta elő. Hangversetr után a közönség a kath. kaszinóba vonultál ■ a kicsiny, de barátságos és jól szellőztetetl termekben kora hajnalig turtott a tánc. A estély anyagilag is fényesen sikerült. — Majális. A ref. főgymnasium tu nárkara s ifjúsága kitünően sikerült majális rendezett f. hó 23-án oste a Kossuth kerti kioszk helyiségeiben. A siker nagyrészt Ozsváth Elemér tanár r. biz. elnök buzgul mának s ügyességének köszönhető. A kiosz‘ termei egészen megteltek közönséggel, aki reggelig nagyszerű hangulatba marad ml együtt. Az első négyest 100 pár táncolt^ Az estély anyagilag is fényesen s reménye! felül sikerült. A tiszta jövedelem felül vat 200 koronán, mit az ifjúsági könyvtár kiegéf szitésére fognak fordítani. — A csendörség köréből. Bezeréd Titus badnagy, nagyszőllősi szakaszparancs; nokot Szatmárnémetibe helyezték át. Folytatás a mellékleten. Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárá ajánljuk a t. vev» közönségnek mint a *Vf Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. 1 ■ __:__t szálloda mellett! t ... . BM Szatmár és vidéke legnagyobb czipéraktára. JttEGiSBfiEZTDfi!!!. a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi clievro és box bőrből készült czipők a legjobb és legdivatosabb kivitelbe

Next

/
Thumbnails
Contents