Szatmár és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-15 / 20. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Én- ezeket az elveket mindig híven meg­tartani akarom, ezek irányelvek előttem. Mert munka, szorgalom és becsületesség nélkül közigazgatást elképzelni nem tudok. Azt már e percben is jelzem, mélyen t. közgyűlés, hogy a munka, szorgalom és becsületesség elvét mindenki által megtar­tatom és megkövetelem minden tisztviselő­től azt, hogy ezen elveket magára nézve irányadóknak tekintse. Én a törvényhatósági autonom-jogot, amelyet a legerősebb bástyának tartok egy nemzet életében, nemcsak tisztelni fo­gom, ez nem elég ; én arra fogok törekedni, hogy ezt az önkormányzati jogot minél szélesebb alapokra helyezzem s minél tá- gabbra kiterjesszem. Mert hiszen az elmúlt korszak azt mulatja, hogy Magyarország ereje kizárólag az önkormányzatban van letéve s bennünket e nélkül elsepert volna az áramlat s csakis az önkormányzat e nemzettel összefogva volt képes megbir­kózni azzal az erkölcstelen hatalommal. A jogegyenlőségnek vagyok a híve ; mert hiszen egész életemben mindig a jog védelmezője voltam s bárki, szegény vagy gazdag- hozzám fordul, különbséget nem fogok tenni semmiféle kérdésben. A jog- egyenlőség az, ami a polgárokat erőre tö- möriti s nagy alkotásra készteti. Célom, t. közgyűlés, az is, hogy 5>zatmár Németi város anyagi helyzetében lehetőleg fordulatot teremtsek. Ezt a for­dulatot első sorban a takarékosságban vélem feltalálni, abban a takarékosságban azonban, amely alapját képezi egy város fejlődésének s ebben a tekintetben azt hiszem, egyetért velem a t. közgyűlés és a tisztikar minden tagja. Sok, nagyon sok feladat az, t. köz­gyűlés, amely egy kormányzó főispán kö­telessége; azokat részletezni tnost nem óhajtom. Hiszem, hogy a város érdemes polgármesterével együtt vállvezetve fogunk dolgozni és alkotni tudni e város javára. Csak általánosságban jelzem azt, hogy már felénk dereng az önálló, vámterület. Nekünk erre készülnünk kell s már e helyen kijelentem, hogy feltétlenül hive * vagyok az önálló vámterületnek s egy vá­rosra nézve, amely kereskedelmi és ipari alapokon épül föl, az önálló vámterületei feltétlenül szükségesnek tartom. E pont­nál nagyon kell dolgoznunk. Hiszen Szat­már várost az ipar és kereskedelem fogja tovább fejleszteni; mert láttuk eddig is, hogy a legutóbbi korszak alatt Szatmár V-áros óriási lendületet nyert a fejlődés térén. Xudom és ez alkalommal kijelentem, hogy a koalíciós kormánynak a városok erősítése egyik fő célja; mert decentrali- zájni akarja Magyarország erejét, nem pedig Budapest fővárosban összehalmozni minden erőt. Mert Magyarország csak akkor erős, ha különböző olyan pontjai vannak, ahová a kezét, talpát biztosan le­teheti. Meg vagyok győződve, hogy ha Ö. (Közbevág.) Kezd unalmas lenni kedves barátom, — inkább feleljen arra, igaz-e, hogy Ozsváth professzor a banket­ten, újra sok ellenséget szerzett magának? Én. (Kérdőleg tekintek reá.) 0, Nem jön rá? «. . Én. Nem. O. A miért a főispánnél. felköszön­tjött-e. n. Most sem értem. . Ne tétesse magát olyan kis .... Én. (Vállat vonok.) ö. Megmondom hát. Azért, mert leg­alább egy tucat hódoló készült el a fö- ispánnéra mondandó dikcióval, Ozsváth azonban ezt sejtve, szeretett képviselőnk után rögvest felállt és kivágta a rezet, jól tudva, hogy nem csekély dolog ám a főis- pánné kegyét is megnyerni. En. Most már értem, miért volt be­széde alatt olyan pokoli zaj a teremben. ö. Úgy látszik ellenei nem tudtak uralkodni magukon meglepetésük első pillanatában. Nem hiszem, hogy nehányan nem provokálták szegényt. Én. Nem hallottam róla. Q; S magának hogy tetszik a fő­ispánná ? Én. Bájos kis teremtés, ki megmu­tatta, hogy mindenben méltó párja fér­jének. Ő. Ő is jött, látott és győzött. En. A férfi sziveken. Ő. Lehetséges ?... (Észreveszi, hogy a férje közeledik. Más hangon.) Irigylésre méltó teremtés. mi vállvetett erővel utána nézünk a do­lognak, Szatmár város úgy a gyári ipar- mint a kis ipar terén előhaladni fog. Egyelőre kormányzási programmo- mat ezekben mondottam el, később rész­letekben is kifejtem. Arra kérem a tör­vényhatóságot és különösen a város ne­mes tisztikarát, hogy törekvésemben engem támogatni méltóztassanak. Azt hiszem, hogy ha mi közösen megindítjuk a mozgalmat Szatmár városának eddig is nagy arányo­kat öltött fejlődésében, az én munkálko­dásom Szatmár város történetében nem fog eredménytelen lenni. Még egyszer nagyon szépen köszö­nöm a megtiszteltetést. A zajos éljenzés lecsillapulta után főispán kinevezte dr. Kölcsey Ferencet tiszteletbeli főorvosnak, Kertészfy Gá­bort tiszt, tanácsosnak, Hajdú Károlyt t. alkapitánynak és dr. Veréczy Ernőt t. aljegyzőnek. Ezzel a közgyűlés véget ért, főispán visszavonult és fogadta a tisztelgő küldöttségeket. Este a Pannónia nagy termében fényes banket volt, a mely reggelig tartott. Visszautasított püspökség. Szent Pál upostol mondja: „Aki püs­pökséget kíván: jó dolgot kiván.* — Hát ezen az egy ponton Cser noch János kanonok nem követi az apostol tanítását. Bár kétségtelenül jó dolog u püspökség, — ó, de sokun futkosnak utána mohó vágya­kozással ! — Cseruochuuk még sem kell. Ez az aszkétu életű, tudós férfiú a kánoni sza­bályokra való rideg hivatkozással vissza­utasította a szatmári püspökséget. Meszlényi Gyula halála óta árván van az ősi szatmári püspöki szék. A Fejérváry- kormány előterjesztésére a király betöltötte ugyan ezt a püspökséget Mayer Béla ki­nevezésével, — püspöke uzonban máig sincs a szatmári egyházmegyének. Mayer ugyanis időközben beteg lett s igy kénytelen volt méltóságáról lemondani. A Wekerle-kabinet minisztertanácsán — talán már két héttel ezelőtt — szobakénül, hogy a szatmári püspökség üres, jó volna betölteni. Es erre az egyik miniszter nyombau azt ajánlotta, hogy Csernoch Jánost ajánlják kinevezésre a királynak. Az egész kormány helyeseit s dolog már rendben is volt. Néhány nap múlva a kinevezésre való fölterjesztést is elintézte a kormány. Három jelölt volt, az első természetesen Csernoch. Hivatalosan még nem értesítették a leendő püspököt, umikor egyszer egész véletlenül az érsekuj- vári állomáson találkozott Csernoch Polonyi Géza igaz8ágügyminiszterrel. — Szervusz, méltóságom és főtiszte­lendő uram, gratulállak — mondotta Polonyi. En. Mesébe illő főispáni pár. Férj. Jól mondod öcsém. Ezek ked­véért én az öreg megátalkodott mamelük is szivvel-lélekkel 48-as lettem. Én. Bravó. mg Ő. Maga édes öregem mindig csak politizál, mi magasabb szempontból bírál­tuk őket. Férj. Tudom, hogy te irtózol a po-. litikától, akár csak a tisztikar. Ő. Pedig a fehér asztal mellett őket is könnyebb levenni a 67 alapról. Én. Bizzuk ezt a mi kedves főispá­nunkra és bájos nejére. Ő. (Kezét tjyujtva.) Jó éjt kedves ba­rátunk. (Mig férje egy arra sétáló úrtól tüzet kér, súgva.) Holnap szeretnék ma­gával újra politizálni. Én. (Mély meghajlással, halkan): Ren­delkezésére állok, ha őszinte lesz és... 7; Ő. (Szemeivel „igent“ mond.) Férj. (Megrázza kezemet.) Jó éjszakát öcsém. Ök eltávoznak. Én. (Hangosan gondolkozva.) Milyen nagy szerencse, ha egy főispáni pár min­den szép és jó tulajdonsággal fel van ru­házva, s igy egy nap alatt meghódítja az egész város szivét. Hjal Tempora mu- tantur ........ jEr dössy Vilmos» Csernoch meglepetten nézett az igaz­ságügy miniszterre. Aztán megkérdezte: — De hát mihez gratulálsz tulajdon­képpen ? — Hát a szatmári püspökséghez. — Nem értem, — mondotta Csernoch. És akkor Polonyi szépen eorra-rendre elmondta a történteket. Hogy a kormány mennyire örül, mert Csernochot kinevezheti és hogy az ügy minden akadály nélkül ha­lad a valósulta felé. Már a római szent­szék is hozzájárult u kinevezéshez.. Csernoch pedig csak hallgatta, hall­gatta az igazságdgyminiszter előadását és roppant meglepődött rajta. — Hát köszönöm a hozzám való jó- ságtokat, de bizony én nem leszek szatmári püspök I A vonat már indulásra készen állott. Polonyi és Csernoch fölszálltak s együtt -utaztak Parkány-Nánáig. Útközben aztán megmagyarázta a kauonok Polonyi Gézá­nak, hogy miért nem lehet ő püspök. Azért, mert a kánoni szabályok világosan- előírják, hogy csak az lehet püspök, aki teljesen egészséges. — Már pedig én -— Csernoch — be­teges vagyok kissé, nem végezhetném kö­telességemet úgy, amint kell. Polonyi elmondta Csernochchal való találkozását a legközelebbi minisztertanács­ban. Nagy csodálkozás. Ritka eset, hogy egy kétszáznegyvenezer korona évi jövede­lemmel járó méltóságról valaki olyan könnyű szerrel lemondjon. Kapacitálás persze hiába való volt. Gróf Apponyi Albert vallásügyi miniszter magához kérette Csernochot, s kérve-kérte, hogy vállalja a szatmári püspöki széket, majd megkönnyítik a dolgát. Nem használt ez se. Szatmáriiak tehát megint nincs püs­pöke. Komoly jelöltként ez időszerint dr. Jordán Károly szaniszlói apátplébánost emlegetik. a NAP.“ Apróságok. A főispáni beiktatáson is túl vagyunk s leszámítva azt a kis kellemetlenséget, hogy a bevonuláskor dörgött, villámlott és megeredtek az ég csatornái, minden a leg­szebb rendben végződött. — No hiszen szépen vártátok — szur- kálódik egy megyei — bezzeg nálunk nem igy volt. — Majd igy lesz ezután — szurok én vissza — ha megkezdi ott u tisztogatást. * Mugyanizzn valaki egy ügyvédnek, hogy milyen örvendetes tünet, hogy a kor­mány ügyvédet nevezett ki főispánnak. — Mit ér az — mondja rá busán uz illető — ha nem helybeli ügyvédet. Pedig van itt is 48-as elég, ezekből is vihetnének. * A banketten történt, hogy valnmelyik szónok megemlítette, hogy a főispán Buda­pesten nagy szerepet vitt a Sas-körben. — Csak. sast nemzenek a sasok I —' dörögte erre közbe egy lelkes 48-as. Nagy feltűnést keltett képviselőnk, a ki u beiktatási ünnepélyen diszmagyarban jelent meg. Párthívei megelégedéssel néze­gették, de ő rajta meglátszott, hogy nem valami kényelmesen érezheti magát az uj ancugbun. Csak akkor vidult fel az arca, mikor Helmeczy Józsival találkozott, a ki szintén diszmagyarban volt. — Be nagyszerű volna — mondtam nekiek — ha most kardot rántva, egy szép harci jelenetei) rögtönöznétek ! * Találgatták a közgyűlésen, hogy a füg­getlenségi párt miért hozta el a selyem -zászlót- ­í — Bizonyosan azért — jegyezte meg valaki — hogy a főispánnal is letétessék az esküt, mint a hogy anuak idején Kelemen­nel akarták. * A tegnapi közgyűlés tárgysorozatában benne volt a tanáé* jelentése, hogy mibe került a főispáni beiktatás a városnak. Meg­lehető» kis summa volt biz oz, sokkal több, mint » mennyit máskor ily alkalommal ki­adtunk. — Jíem szólhatok semmit — mondja egyik bizottsági tag a. szomszédjának — mert vagy 3 üveg pezsgőt magam is meg' ittam. * Szidja az asszony a banketről másnap reggel hazakerülő urát, aki csak hallgat, hallgat, mig végre szelíden megszólal: — Azt kérd (1, hogy mit lehetett ott csinálni ilyen sokáig? Hát hallgattuk a szebbnéi-szebb besédeket. — És aztán mit beszéltek? — kérdi az asszony. — Hogy miket beszéltek, azt bizony nem- lehetett megérteni, mert a teremnek iszonyú rósz akusztikája van. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy iv melléklet van csatolva. — Első áldozók. Megható s u inagu jelentőségében mindig megragadó ünnepély folyt le vasárnap reggel a székesegyházban: a gyermekek első áldozási ünnepélye. Az áldozok száma talán egy évben sem volt oly nugy, mint ez évben, A leánykák közöl 86 an, a fiuk közül 84-en járultak az első szent áldozáshoz. Gyönyörűség volt nézni, midőn a leánykák hófehér ruhában, myrtus koszorúkkal, s a fiuk csinosan karjaikra tű­zött hosszú fehér szalluggul a székesegyházba léptek. A szent misét Hehelein Károly ka­nonok-plébános, pápai praelátus mondotta fényes segédlettel s ugyan ő mondotta a szent beszédet 9 fejtegette az ünnep jelentő­ségét a keresztkutnál, miután a hosszú dí­szes sorban felvonult gyermekek a kereszt­kutnál megújították ama fogadalmukat., me­lyet egykor u kút előtt helyettük kereszti szüleik végeztek. A megható ünnep alatt nem egy szülő szemében ragyogtak fel az örömkönnyek. A gyermekkor boldog örö­meire való visszaemlékezés hatása alatt.1 Majd elérkezett az áldozás, az ünnepség legszebb pontja, melyet . a gyermekek épü-! letes ájtatossággul végeztek. A templomi ün­nep végeztével a leány-gyermekek a zárdá­ban, a fiuk Hehelein kanonok-plébános ven­dégszerető házánál gazdagon megvendégel- tettek s a szép nap emlékéül a nap jelentő­ségét méltató szent képeket kaptak. — Installáció. Szu már-Németi sz. kir. város e hó 10-én iktatta be főispáni székébe Falussy Árpádot, öttagú küldöttség ment e napon Szatmárról Nagykárolyba a főispánért, ki nejével együtt a délutáni- gyorsvonuttal utazott át. Velejöttek Nagy­károlyból Szatmár város innghivott vendé­geiként Ilosvuy Aladár, Mangu Béla, Kere­kes Zsigmond, Madarassy István, N. Szabó Antal, Szabó Albert, Kacsó Károly, Kovács Dezső, id. Vetzák Ede,’ Yetzák Ede dr., Papp Béla, dr. Sbhönpflug Béla, Adler Adolf és még többen. A vonat zuhogó eső­ben robogott be a szép-n feldíszített szat­mári indóházbu, hol két-három*záz főre teltető közönség várta a főispánt. Pap Géza polgármester üdvözlő szónoklata s a főispán válasza után az érkezettek a Pannónia szál­lodához vonultak, a melyben a főispáni la­kás vun. A beiktató közgyűlés délután 4 órakor vette kezdetét. Az elnöklő polgár­mester- bejelentette Falussy Árpád dr.-nak Szatmár város főispánjává történt kinevezé­sét 8 indítványára Hehelein Károly nagy­prépost vezetése alatt küldöttség ment a főispánért, ki rövid idő múlva lelkes éljen­zések között vonult be a zsúfolásig megtelt közgyűlési terembe. Az cskületétele után Farkas Antal dr. üdvözölte a törvényhntó- •sági bizottság nevében a főispánt, ki erre m ‘gtartotta tartalmas székfoglalóját. Vázolta a politikai és közigazgatási irány elveit, melyek a haznfiság, munka és tisztesség jel­szavaiban csúcsosodnak ki. A közgyűlés vé­geztével küldöttségeket fogadott a főispán, következő sorrendben : Róm. kath. káptalan és kebelbeli pap>ág. Róm. kath. hitközség és róm. kath. tantestület. A szatmári és németi-részi gör. kath. egyház. A szatmári és németi ey. ref. egyház. Aut. orth. i/r. hitközség. Status qüo izr. hitközség. CJ. és kir. közös hadseregbeli és a in. kir. honvéd törzstisztikar. Nőegylef. Függetlenségi kör. Kölcsey-kör. Ügyvédi kamara. Kir. katli. főgimnázium. Ev., ref. főgimnázium. Kir. . tanfelügyelőség és az áll. iskolák tan tea tülete. Kir. erdőfelügyelőség Debrecen. Kir. folyammérnöki hivatal. Vasűti tisztviselők. Posta és távirda hivatal. Kir. adóhivatal. Ke- rjskedelmi társulat. Önkéntes tűzoltó egyesü­ld* Folytatás a mellékleten. Róth Fiilöp kárlsbádi czipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint y a legolcsóbb bevásárlási forrást. -— ■*— Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! Szatmár és vidéke <degnag:vobb ezipőraktára. .JIEÖKRÄ JEÍZTE JK!!! a tavaszi és uyári idényre megrendelt összes mi-, kiéi- és gyermek valódi ehevro és box bőrből készült ezipok a legjobb és legdivatosabb kivitelben.

Next

/
Thumbnails
Contents