Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-21 / 12. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. Hogy az Isteni Gondviselés csak marasztotta volna még közöttünk... sokáig, nagyon sokáig. Legalább ad­dig, inig tervezett nagy, áldásos mű­ködését. befejezi. De úgy imádkozunk naponkit: — Legyen meg a te akaratod. * És meghallgattátok, miként szól az ítélkezés... az 6 halála után ? Mert ez a fő. Bodnár Oáapár. A temetés. Ma délelőtt folyt le nagy parádéval uz elhunyt püspök temetése. Már nyolc óra után nagy tömeg lepte el a püspöki palota környékét, sokan a székesegyház bejárója előtt várukoztak a kapunyitásra. Fél óra tájt egyre-másra érkeztek a különböző tes­tületek. Kivonultak az összes helybeli tan­intézetek tunáraik vezetése mellett; aztán úgy a honvéd, mint a cs. és kir. közös tiszti­kar, a városi hivatalnokok élükön Pap Géza polgármesterrel, a kir. törvényszék, járás- bíróság és ügyészség Róth Ferenc törvény- széki elnök vezetésével; továbbá a m. kir. adóhivatal, a posta és táviró személyzet, a felmérési felügyelőség, folyam-mérnökség stb A különböző társulatok és egyesületek, igy többek közt a jótékony nőegylet, a dalegye­sület, az önkéntes tűzoltó-egylet, Cecil egy­let, kath. legényegylet, kath. kaszinó stb. stb. A palota udvarán volt felállítva a ravatal, melyet u rokonok, a káptalan tagjai s a vidéki deputátusok vettek körül. Pont­ban 9 órakor vette kezdetét a szertartás, amikor az egyházi énekkar gyönyörű éneke után Várossy Gyula székesfejérvári püspök beszentelte a koporsót, melyet aztán az egyházmegye papjai karjukra vettek s azzal átvitték a székesegyházba. Az összes kül­döttségek mind bevonultak a nagy temp­lomba, ahol a hoporsót egy előre felál­lított ravatalra helyezték, s ezután Vá­rossy püspök fényes segédlettel, amilyet ritkán lehet látni, énekes gyász-misét mon­dott. Ennek elvégeztével a koporsó körül a végső egyházi szertartásokat végézte el a fungáló püspök s azt újból beszentelte. Erre aztán megindult a lassú menet a Deák­téren, Eötvös-utcán és Kossuth-Lajos- utcán át ki a temetőbe. Nehezen mozdult meg a hatalmas embertömeg, mely a szé­kesegyház előtti Deák-téren tolongott, így hát csak nagyon lassú tempóban indul­hatott a menet s már a Kossuth-Lajos ut­cában vonultak, mikor a székesegyház még mindig ontotta ki magából az embereket. A koporsót négy fekete paripa vitte diszes üveges gyászkocsin. Koszorú aránylag nem sok volt — az elhunyt akaratához képest s ezeket külön gyászkocsi vitte. Igazán ha talmas volt a gyászinenet, melyben az ide­gen egyházmegyék és káptalanok kiküldöttei, valamint az idevaló papság rendkívül nagy számmal volt képviselve. A menet elején a katona-zenekar haladt, mely útközben szebb- nél-szebb gyászdalokat játszott, temetőbe érve a menet a kripta hátulsó része előtt helyezkedett el, ahova végtére megérke­zett a koporsó is. Most Várossy püspök mégegyszer beszentelte azt s rövid imádság után elhelyezték a koporsót az elkészített kriptába. Még a szatmári dalegylet énekelt egy szép gyász-éneket, azzal a temetés vé­get ért s a tömeg fássan oszlani kezdett. '— A temetésen küldöttségileg voltak képvi­selve a nagyváradi fótit. kath. és gör. kath., a munkácsi gör. kath., az egri róm. kath. káptalan két-két kanonokkal, továbbá Nagy- Károly, Nagybánya, Felsőbánya, M.-Sziget, Munkács, Ungvár városok és Máramaros, Ugocsa, Ung, Szabolcs, Bereg vármegyék. főgimn. orgonistája. Jászói növendékpap­sága alatt hosszú ideig a karmestert pó­tolta; még jól emlékeznek azokra a gyö­nyörű négyes karokra, a melyeket társai­ból szervezett. Annyira meg voltak vele elégedve, hogy tanári tanulmányainak abbahagyása is szóbakerült, hadd éljen kizárólag a zenének. Kassai tanársága idején átírta Kussinszky dr. énekkönyvét kotlára, buzdította kollégáit a zene kul­tuszára, tanította a mü s egyházi-éneket, de gyöngülő ereje következtében egyre hanyatló s hanyatló energiával. Egy-egy ügyes szerzeménye kedvelt ének ismerősei körében. Külföldi utjain olyan alkalmat soha el nem szalasztott, mikor dalt hall­hatott, zenében gyönyörködhetett. „Né­hány szó a zeneművészetről“ címen az utolsó főgimnáziumi értesítője olyan érte­kezést irt, mely a zenetörténetben való jártasságát egyformán bizonyította. Utol­jára „János vi'éz“ ragadta el. Teste már összeomlóban volt, de magyar lelke fel­lángolt még Kukorica Jancsi és Iluska édesbus nótáira. Talán ez méltó átmenet volt a sphaerák magasztos zenéjének hall­gatásához. Szivünkben sajgó fájdalommal, sze­münkben a könnyek árjával kisérjük örök nyugvóhelyére, szülőföldjére, Beregszászba, a dombok alján kanyargó, szerette Vér­kéje partjára, amelyet annyiszor befutko­sott s a hová évről-évre mindig vissza- vágyott. Vigasztalásunk Isten megmásithatlan akarata s az a tudat, hogy róla is elmond­Szinház. Áz elmúlt hét keddjén ismét egy sikertelen próbálkozás volt. Egy Gyár 'mati nevű fiatalember kísérletezett szer­ződtetés céljából a „Dolovai nábob le­ányáéban Tarján Gida szerepével. Nem is való sok szót vesztegetni rá: nagyon gyönge, kritikán alul álló volt a játéka s igy nyugodtan zónázhatott el tőlünk, szerződés aláírására senki sem erőszakolta. Tehát Krémernek a jövő társulata idáig még csak egy embreből áll s ez Tisztái. Már-már kezdünk erősen tartani a jövő évi társulat silányságától, ha még eddig tisztességes társulatot nem tudott össze­állítani a direktor s most is ilyen erőt­len erőkkel kísérletezik. Persze a vidéki jobb erők már nagyobbrészt szerződtetve vannak s az igazgató, aki a pályázat el­döntése előtt fűt-fát ígért, most nem va lami nagy buzgalommal látszik fáradozni egy megfelelő és az igényeket kielégítő tár­sulat összehozásán. — Na, de „lesz még rulla“! Kiemelkedőbb estéje volt a múlt hétnek csütörtökön, mikor Szőke Sándor jutalmául a „Trilby“ került színre ritkán látott zsúfolt ház előtt. Ennek a szép utón induló művésznek kiváló kvalitásait min­dig is elismertük, s igyekvő ambiciózus játékát mindig szimpátiával kisértük figye­lemmel. Ennek az elismerésnek és önzet­len tetszésnek adott a közönség is kifeje­zést irányában csütörtökön esté, amikor is nemcsak telt házzal, hanCm babérral, pénzes levéllel és sok, nagyon sok taps­sal jutalmazta a fiatal művészt. — Az elő­adást különösen a Kendi Boriska Trilby-je és PéterdiSvengálija emelte magas szintre. Közben Tarka színpad is volt, melyből kivált a Váradi kisasszony sikkes, ügyes tánca, meg a Révész Ilonka tánccal fű­szerezett, kuplé-előadása. Premiere volt szombaton. „Az arany­hatók Tacitus szavai: Nec quis-quam audita morte eius aut laetatus est statim oblitus. Háláin hallatára senki sem örül, senki őt rögtön el nem felejti. Védnökünk halálára. Meszlényi Gyula püspök elhunyta alkalmából irta Sallay Lajos, a „Nagykárolyi Katholikus Legény- egyesület“ titkára. ....... Bár váratlanul nem jött halálod Hi nnünk mégis fáj a tudat, Hogy áldott szíved, mely értünk lángolt, Megszűnt dobogni — kilobbant. Bánatos szívvel álljuk itt körül Koporsódat, melyben pihensz És mindenkinek szemében köny ül... H’sz oly jó voltál mindenkihez!! Eljöttünk mi is, hogy koporsódnál Búcsút rebegjen ajakunk, Kiknek védnöke és atyja voltál I Itt körülállva siratunk. Árván hagytál, magunkra minket 1 Pótoihatlan a veszteség I! Nincs, mi enyhítse keserveinket, , Szivünk bánatos, mély sebét. De nem, nem leszünk elhagyatva mi! Imába foglaljuk neved S minket együvé, összetartani Megjelen köztünk szellemed!! És mi esküszünk, hogy azt a zászlót, Mely egyletünk symboluma: Követni fogjuk, mint a *j— Megváltót! S nem feledünk soha, soha 1! patkó“-t, Kaldeburg énekes vigjátékát hozták színre végtelenül slendrián, rossz előadásban. Maga a darab oly hülye semmi, hopy nem tudjuk megérteni, mi­ért rajongnak érte a pestiek. Talán a vigszinházi gárda remek játékáért ? Hi­szen ez az ostobaság még pompás elő­adásban sem lehet valami ügyes dolog. És hogy az előadás valahogy magasabb színvonalra ne emelkedjen a darab érté­kénél, arról biztos kézzel gondoskodtak színészeink. A rendkívül gyenge előadás részleteiről figyelemből nem emlékezünk meg. Vasárnap a „János vitéz“-nek volt jubiláris, io-ik előadása, mely nem vol ment minden primadonnái pikántériától Az csak természetes, hogy Révész virág csokrot, Kqrnai meg zöldség esőt ka pott. Hanem azután jött az érdekes meg­lepetés, ami az ízléstelenségnek legmar­kánsabb bélyegét viselte magán. Kornai ugyanis János vitéz belépőjében utolsó strófa gyanánt egy olyan érdekességnek látszani akaró, merészen, de gyengén el követett versezetet adott Kukoricza Jancsi szájába, amelytől az a jó alföldi szellem, mely a darabból kiárad, egyenesen a falra mászott ijedtében. Kornai egy ön- dicsőitő kis verselméuyt énekelt el, mely­ben olyas valami van. hogy egy évvel ezelőtt mint Bob urfi, most meg mintf Já­nos vitéz szedi marokra a babért, szóval a „siker megmaradt mellette“ (— igy mondta ő nagysága —); s mindezt mint Kukoricza Jancsi fújta el végtelen bájjal, de hangtalanul. Na hál kérem, ha már mindenképen maga mellett akarja ütni a nagy doboc, és pedig igy nyilt-szinen, akkor azt talán még megengedjük, hogy valami tarka-barka kupié számba bele­énekeljen ilyen öntelt önreklámot; de már azt ki kell, hogy kérjük, hogy ilyen iz ellen dolgot a Kukoricza Jancsi bájos belépő versei közé becsempészve nagy karikás-pattogtatás közben beadjon a jó publikumnak. Hogy jön Bob urfi szóba a János vitézben? Még csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy sem a rendező, sem a direktor, s ha ezek nem, hát a szinügyi bizottság sem szól ellene az ilyen betétnek? Tegnap, hétfőn este „Trilby“-nek minden tekintetben zóna izü előadásán a katonazenekar botrányos szereplése keltett nagy visszatetszést. Már rég óta tapasz­taljuk a zenekarnak fokról fokra való alábbszállását; tegnap azonban úgy a be­tett Tarka színpad műsorán, valamint a felvonás közökben egyszerűen ; skandalózus volt a zene. Lehet, hogy az általános ké- születlenséghez még egyes tagok Sándor vagy József-napi tartós illuminált állapota is hozzájárult, de az tény, hogy rémes fül-szaggató hangzavart s ennek folytán a Tarka szinpadon\£ejetlenséget és általános közmegbotránkozást okoztak. Az^ ilyen do­log valósággal tűrhetetlen. _____ Ngy. He ti műsor. Ma kedden „Aranypatkó“ énekes vígjáték, újdonság itt másodszor. Szerdín „Marianna“, Jánosi Olga vendég fellépté­vel, világhírű színmű. Csütörtökön „San Toy“ operett, Kornai Margit jutalom já­téka. Pénteken „Lőcsei fehérasszony“ éne­kes színmű, félhelyárakkal. Szombaton „Mulató Istenek“ operett, nagy újdonság itt először. Vasárnap délután „Lili“ ope­rett, félhelyárakkal, este „Mulató Iste­nek“ operett, nagy újdonság, itt másod­szor. Hétfőn „Ádám és Éva“ operett, félhelyárakkal. Apróságok. — No, hogy vagy, hogy érzed ma­gadat ? — Nem a legjobban. Ez a legnehezebb időszak az egész esztendőben. Kezdődik már­cius 15-én és tart, mig József napon túl nem vagyunk. Megviseli az embert erősen. v Egyik szomszéd városban lakó fiatul ügyvéd irodájában a következő felírások ol­vashatók: „Az idő pénz!“ — „Könyvet nem adok kölcsön.“ — „Váltót nem irok alá.“ — Okos beszéd — jegyezte meg rá valaki — különösen az utolsó. Hány ember­nek nem ment volna el a vagyona, hu ez a felírás állandóun a szeme előtt lett volna. — Nem. értem, ho^y mi szükség van arru a sok kir. és udvari tanácsosra, n kiket nap nap után mostanában kineveznek. — Nem érted, pedig nagyon is ért­hető. Hiszen épen most vun szükség olyan emberekre, a kik okos tanácsot adjanak. De ugv látszik még olyanra nem akadtak. Most hogy a király lejött bű magyar­jai közé Budára, remélni lehet a legjobbat. Egy hét múlva már aligha vége nem lesz a válságnak. — Anyjuk — szólította meg Bögre ur ma reggel a feleségét — szellőztessétek ki a gála ruhámat, megeshfetik, hogy felné­zek az udvarhoz. * — Te Lájbis, tudod mi az újság, pén­tekre én is kihallgatásra vagyok idézve. — Persze a vizsgáló bíró elébe. — No igen, hanem azért megeshetik, hogy a végén őfelsége a király nevében fog­ják tudatni vélem a határozatot. # A kaszinóban is megtették az indít­ványt, hogy a Borsszem Jankót és a.Pester Lloydot ki kell tiltaui, de a választmány a sajtószabadság hagy elvére támaszkodva az indítvány ellen szavazott. Nem helyesli a nevezett lapok inkriminált cikkeit, a mint bogy nem helyeselheti senki sem, de a mi Mucsán dicsőségszámba megyen, azzal nem szabad kísérletezni minálunk. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy égés« iv melléklet van csatolva. — Személyi hírek. Várossy Gyula székesfejérvári püspök és Várady Árpád c. püspök, bin, osztálytanácsos pü-pökünk' te­metésére tegnap délután a gyorsvonattal városunkba érkeztek. — Kádár Ambrus dr. prelálus kanonok csütörtökön reggel Buda­pestre utazott, hogy ott egy orvos professzor­ral megvizsgáltassa magát és ajánlatára valamelyik gyógy-fürdőbe utazzon. — A Kölcsey-kör ünnepe. Már­cius 15-énék megüunepelése igazán fényes volt városunkban, s az ünnepélyek sorából leginkább a Kölcsey-kör gyönyörű ünnepsége emelkedett ki. Lelkes ünneplő közönség töl­tötte meg ezalknlomból a színházat. A szép ünnepély műsorát a férfi dalegyfet Hymnusza. Azután jött u Komáromy Zoltán dr. ünnepi beszéde, mely méltó volt a nagy idők erűié1 kéhez s előadásának szónoki ereje is a leg­nagyobb hatással volt a közönségre, mely hosszas tapssal jutalmaztu a szónokot. Ezután Nagy Vince szavalta a „Talpra magyar“-1. igazi nemes hévvel, gyönyörűen s a közön­ség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a - fiatal előadót. Most Solii Vilma énekelt magyar dalokat s gyönyörű szép hangjával, temperamentumos énekével egészen elbáioltu a közönséget. A dalegylet énekelt most egy szép Honfi dalt. mely után színészeink a ; Bőthy-Rákosi féle Aranylakodalomuuk „Az ország szive“ cimü jelenetét adták elő. A legnagyobb kedvvel, hazafias ambícióval iát- : szőttek színészeink s egytől-egyig szépen játszottak. A rendezés Peterdi kiváló érdeme j volt. A közpn^ég együtt elénekelte a szózatot : 8 az ünnepély szép emlékeivel távozott a színházból. — Márczius 15. a Szatmárhe­gyen. A szatrnárhegyi hazafias polgárság is diszes ünnepélyt rendezett a szabadság születésének emlékére. A városból nugy tár­saság ment ki a hegyiek ünnepségére, melyen Kelemen Samu dr. képviselőnk és Komáromy Zoltán dr. ügyvéd mondtak _be szédet. Többek közt felmentek a Hegyre Uruy Géza, Csomay Imre, Dómja i János még igen sokan. A délelőtti ünnepség után diszlakoma következett, melyen-a szít- mari kiküldöttek is megjelentek. — Katonai szemle. Jaki Gusztáv tábornok, u kassai III. honvéd-kerület pa­rancsnoka, szerdán délután és csütörtökön délelőtt tartottu meg a szemlét a városunk­ban állomásozó honvéd zászlóalj felett, mely- pek befejeztével legnagyobb megelégedésé­nek adott u tapasztaltak, felett kifejezést. Szerdán este Kiss Zsigmond dandár-parancs­nok adott a főállású tiszt és kísérője, Breit József vezérkari őrnagy tiszteletére fényes estebédet. Folytatás a 'mellékleten. aJsubárá/t Róth Füiöp HpjjMMHNH ~~~ ajánljuk a t. közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. === aT == szálloda mellett! Szalmái* és vidéke legnagyobb cziporakfiira. y„ w HtEGÉRKüZTEfiü! a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri-, női- és gyermek valódi schwro és box bérből készült ezipok a legjobb és legdivatosabb kivitelben

Next

/
Thumbnails
Contents