Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-05 / 49. szám

Huszonkettedik évfolyam. 49-ik szám. SZATHAR Szatmár, 1905. deczember 5. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. L MEGJELEN MINDEN KEDDEN. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára . 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza frik sz. alatt. = TEXJpFON-SZÁM: 73. A Szerkesztő lakása: Eöt vös-utcza 19-ik szám. 1 HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fólvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ■ Hirdetések díjjal előre fizetendők. -------­Fö ldtehermentesités. Állami beavatkozással most már létrejött az a nagy lépés, mely a kis- birtok jelzálogos terheinek konvertálá­sára vonatkozik. Ugyanis az országos Központi Hitelszövetkezet a Kisbirtoko­sok Országos Földhitelintézetével meg­egyezésre jutott, hogy együttesen jelzá­logos kölcsönt adnak a kisgazdáknak is°és legközelebb az ország három vár megyéjében, Nyitravármegye vágujhelyi járásában, Maros-Tordavármegye ma­rosi alsó és felső járásában és Bihar- vármegye cséffai járásában megkezdik munkájokat. Erre az intézkedésre nagy szükség volt. Már évek óta azon panaszkodnak az országban, hogy a magyar föld igen el van adósodva. Az uzsora-kölcsön csődbe kergette a gazdákat, a végrehaj­tók eldobolták a földet, sok tősgyökeres magyar család jutott koldusbotra, sok pedig kivándorolt Amerikába. Sok gazdán segíthetett volna a kedvező es a gyors kölcsön. Ámde a jelzálogos hitel igénybe vétele rendkívüli nagy munkával járt és még több költséggel. A kisgazdák nem voltak összeköttetés­ben a fővárosi nagy pénzintézetekkel, a közvetítőket pedig busásan meg kel­let fizetni. Maguk a pénzintézetek sem szerettek kisebb kölcsönök lebonyolítá­sával foglalkozni, mert a kis kölcsön lebonyolítása éppen annyi munkát okoz, mint a nagyé. A nagy kölcsönöknél a költségek is aránylagosabbak, nem emésztették fel a kölcsön egyéb elő­nyeit. Most a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet együttesen adnak jelzálogos kölcsönt olyan kisgazdáknak, a kik az utóbb nevezett központ köte­lékébe tartozó hitelszövetkezetek tagjai. E kölcsönöket a kisbirtok elfogadott fogalmának m^gfelelőleg egyenkint leg­feljebb 30.000 korona összegben 50 évre engedélyezik, a jelzálogi biztosí­tékul lekötendő ingatlanok elfogadható becsértékének legfeljebb háromnegyed részéig (75%) és pedig úgy, hogy a földérték (50°/O) a erejéig terjedő köl­csönt a Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete, az ezen felül még esetleges részt az érték 75°/0-áig az Országos Központi Hitelszövetkezet adja 5 5°/o-os annuitás mellett, a mi azt jelenti, hogy tőketörlesztés és kamat fejében együtt 'élévenkint utólag 5-5°/0 törlesztési rész­ét fizetendő. A gazda, ki kölcsönt óhajt felvenni kérését a községi hitelszövetkezet igaz hatósága elé terjeszti, megjelöli a köl­csön összegét, a célt, melyre azt fordi tani kívánja, az ingatlanokat, a melyeket biztosítékul lekötni hajlandó. A hitelszö vetkezet igazgatósága intézkedik a jel zálogi iratok u. m. a hiteles telekkönyvi kivonatok és kataszteri birtokivek be szerzéséről; megállapítja az ingatlanok becsértékét és számba veszi a föle tényleges jövedelmére alapított állandó értéket Ezekből láthatjuk, hogy a kölcsönt alakilag a községi hitelszövetkezet adja Az a körülmény, hogy a tőke tör lesztésére mindössze a tőkének csak TÁR CZ A. Úti jegyzetek. ívta: Tanódy Endre. VI. (Folytatás.) B r ü s 8 e I. Az emberi élet vizsgálói újabban a ermészet törvényeit alkalmazzák a lelki ilet jelenségeire — és nagyjából igazuk ran benne. A testsúlyból, a magasságból, a kiimá )ól és a táplálékból magyarázzák a lélek is szív rejtélyeit. Lehet, hogy csak ma­runkra erőltetjük ezeket a tanokat, mert etszetősek: — de ha pl. egy kövér müncheú bácsit látunk, megvagyunk győződve iogy a jó öreg három pár káposztás-virsl is négy messzely sör mellől állott fel, pedig ehet, hogy diétát tart szegényke és teázik mgol süteménynyel. Ép így tükrözi visszája francia kedély /ilágot a diner. Nincs abban semmi mélység semmi túlzás, semmi egyformaság és una­lom. A ki e mellől' fel-áll, arról úgy hisz- 3/.ük, hogy ez nem lesz érzelgős, nem lesz lulbizalmas és a legnagyobb lelki egyen­51/20/0-a fizetendő, valóban jótétemény a kisgazdára nézve. A föld jövedelme a legválságosabb gazdasági esztendők- 3en is jóval felül haladja. Igaz, hogy népünk a hosszú lejáratú időnek nem ?arátja, pedig ez nem egyéb, mint rossz előítélet. Okosabb dolog hosszabb időre kölcsönt felvenni, mint rövid időn belül oly kölcsönt felvenni, mely alatt összeroskadunk Ha a gazda oly szerencsés helyzetbe jut, hogy adósá­gát hamarább lefizetheti, ezt megteheti, a nélkül, hogy a szokásos kártalanítási dijat a gazda fizesse. A föld értékének háromnegyed ré­széig adandó kölcsön nem kevésbbé jótékony hatása abban az-irányban is érvényesülni fog, a mikor a vékony pénzű ember is földet vásárol. Ha csak annyi vagyoni alapja is van valakinek, hogy a föld vételárának egynegyed része a zsebében van, már vásárolhat földet, mert a három negyedrész vétel­árra előnyös kölcsönt vehet fel. A kölcsönök felvételénél igen üd­vös intézkedés lesz az is, hogy a köl­csön költségei igen csekélyek lesznek. A szövetkezeti tagoknak rendelkezé­sére állván a bélyeg- és illetékmentes­ség. A most fennálló tarifánál is ala­csonyabb bekebelezési díjon kívül, sem árfolyam veszteség címén, sem más címen, semmiféle költség nem számit- tatik fel, kivéve, ha a megelőző terhek kifizetésénél postaköltségek merülnek fel. Ezek azok az intézkedések, melyek most a kisbirtok jelzálogos terheinek hitelügyére vonatkoznak, a melynek létrejöttét mindenki helyesli, a ki csak a magyarföld adóságait, a gazda sok nyomorúságát ismeri. A tisztességes, olcsó kölcsön nagy gazdasági érdeket szolgál és régi bajt orvosol. Hisszük, hogy a két tekintélyes in­tézet kuláns módon nagy segítséggel lesznek gazdáink érdekeinek előmozdí­tására és a magyar föld, melyhez úgy ragaszkodik a haza népe, gondtalanabb napokat biztosit a gazdáknak és az olcsó kölcsön apasztani fogja a bírósá­gok szomorú munkáját és a kivándor­lást is. Agrár államunk lakói e szociális kérdésben bizonyára szimpátiával látják a két intézet hazafias vállalkozását és már a közel jövőben alkalmunk lesz látni a gazdasági élet fellendülését, melyen az ország boldogsága nyugszik. Adná a jó Isten, hogy úgy legyen ! Színház. Kedden, november 28-én Sardou 5 felvonásos drámáját a „Boszorkány u-t él­veztük elég ,ó előadásban. A d-irab maga nem a gyenge idegzetű emberek számára Íratott. Az inquizilio korának teljes bor­zalmassága játszódik le benne szemeink előtt és a vallási fanatizmus e buta élkor- csosulásának idegrázó productumai nehe­zednek a néző lelkére és teszik oly bor­zalmassá e darabot, hogy azt nem képes enyhíteni a darabon keresztül vonuló édes, de igazi tiltott szerelem édes-bus meséje. A darab veleje az, hogy Don Enriqua a toledói városi őrség parancsnoka bár tudja a büntetést a mi ezért reá vár, annak da­cára, hogy jegyben jár a kormányzó leá­nyával, viszonyt folytat egy mór leány­nyal, mely viszony kitudódik, ezért a le­sulyban fogja bevárni a következő diner-t. (Ép azért csodálom még ma is, hog Liége- ben, egy „Cirque-varietében“ egy páholy- beli hölgy halálosan beleszeretett az uti- társamba. Egész este nem vette le róla kifogástalan szempárját, a melyben végte­len odaadás és örök hűség ragyogott. Most is avval gyanúsítom, hogy ítávét vacsoráit.) A franciáról közkeletű példabeszéd, hogy az első perezben olyan, mintha húsz év óta ismernők és húsz év után olyan, mintha először találkoznánk vele. Ez is inkább szellemes, mint igaz és ennyire igaz csak az is, hogy a francia eleit mikor feltálalják, mindjárt mint régi kedvenc ételt üdvözöljük s mikor elköltöttük, azt hisszük, hogy életünkben először ettünk ilyen külö­nös, jóizü falatot. Kevesebb bölcselkedéssel de nagy ét- vágygyal vettük be brüsseli ebédünket s átmentünk az Operába. Rendkívül nagy, de minden disz nél­kül való színház. Massenet, „Manón Les- caut“-ját adták, a melyre — ha jól tudom, __ most készülnek a budapesti Operában is . Magyarországon eddig még nem ját­szották. Szép, romantikus muzsika; a zenénél is jobban élveztem a közönséget. Milyen szép csöndben hallgatják meg; csakugyan, a művész inspirálja a közönséget és viszont. Szatrr.áron sohasem irta volna meg Masse­net „Manón Leskaui“, igaz. hogy mi a nélkül is épen olyan jól éreztük volna magunkat. Szinház után kiültünk egy kávéház elé sörözni. Hűvös idő járt már (emlékszem, hogy a köpenyegem otthon feledtem) min­denki felső kabátban ült, de azért mindenki künn volt. A gallus nép imádja az utczát —1 mint az eladó leány. Mindent az utcán csinál. Az egész bolt künn van az ajtóban ; raktár és^ sze­mélyzet egyaránt. A mig csak az időjárás engedi, mindenki künn van. A gallusnak életszükséglet embert látni. Hogy milyet, az mindegy. Nálunk nem egészen igy van. Buda­pesten rendkívül megbámulnak valakit — de csak ha köpködő képviselő, vagy lekö­pött pénzeszsák. Sohasem hallottam, hogy Alexander Bernátot kiváncsi tömeg követte volna, vagy hogy Zsögöd Benőnek akad­tak volna bámulói­A gallusok ellenben nem válogatnak. Emberszerető és főleg előiléletnélküli, igazságos lelkűk melegének jól esik látni embertársaikat, pusztán mint olyanokat. Sokszor zimankós időben, esernyőkkel körülbarikádozva szoronganak az emberek a kávéházak félszerei alatt, lapot olvasnak, nézik egymást és beszélgetnek egymással. A latin népfajok mostani sarjainak ez a szokása a görög világ fénykorának társadalmi jellegét ujitjd föl. Az Agora — az utca! Az minden. A müvé-zet, politika, barátság és üzlet nagy tőzsdéje, bukó és emelkedő árfolyamokkal, külön érzelmekkel és felfogásokkal, saját életrendjével és törvényeivel. Itt aztán igazi „tényező“ az utca. Brüssel nemcsak ebben a tekintetben, hanem egyébként is nagyon hasonlít Páris- hoz. Jobban, mint a többi város, a mely ezzel szerénykedik. Mert minden városnak az a fejlődési álma, hogy a Páris, vagy „kis Páris“ nevet elnyerje. Szóval Páris az a városok életében, a mi a lovas tiszt a szivvilágban. Ez a legjobb eset. (Rosszabb eset: méntelepes; még rosszabb eset; gya­logos tiszt, a kinek hátul ki van gombolva — a köpenyege; legrosszabb eset: gyalo­gos tiszt begombolt köpenyben, kalocsni- ban.) A városokat szintén nem értem, hogy miért Páris az ideáljuk. Páris nagyon ked­ves kellemes — de azt nem a város teszi, ' Bécs sokkal'különb város; talán még Berlin is. Ennek dacára Páris az uj kor „urbs“-ja, Rómája. Már Goethe a „Faust­ban Lipcsét „Klein Parisának hívja; (kétségkívül nem ez a legnagyobb igazság a Faustban.) Brüsszel azonban csakugyan nagyon hasonlít hozzá; főként Páris különleges­ségei találhatók föl benne. 'Először, hogy részben dombon, rész­ben síkon épült. Különös varázst ad minden nagy városnak a hullámos terep. m ,di czápöraktárát ajánljak a t. vévé WitUUMfnM1 XÖ*T«tlen a PannOMA íaroiMóbb bevásárlási fcnárt. » , .=== szálloda melletti o Szatmár és legnagyobb lEGEBKEZTEKtl! az 8»zi és téli idényre megrendelt valódi bon és ohevrauz bőrből készült férfi, női és gyermek lábbelik

Next

/
Thumbnails
Contents