Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-31 / 44. szám

S Z ATM AR ÉS VIDÉKÉ.

a szeretet ünnepe: a karácsony. Mindenki boldog szeret lenni ezen a najjy ünnepen. Szinte turjuk a földet érte. És hány tört reményű ember szedi össze földre nem is illő erejét, hogy ezen a békességes örömünnepen családját gondnélkül lássa. Bizony szentebb ezeknek, mint azoké, kik lukszust űznek abból, hogy mentői nagyobb ajándékokat tudjanak vásárolni erre, a nagy napra.

A jó nap, a kacagó órák édes gyönyöre mintha túl is tenne már költekezéseivel : a nagy szereteten.

A nagy ajándékozás mintha divatot teremtett volna abból, hogy mindenki a kelleténél jobban kitegyen magáért. Érezzük, hogy a karácsonyfánál kötelességeink vannak, de érezzük azt is, hogy szokásainkkal, túl nagy költekezéseinkkel, bizony sok ember vállát megrakjuk teherrel.

És úgy van, hogy a szülői szeretet, nem ismer nagyobat a magáénál. Ha a szomszéd erre képes megtoldjuk egy adaggal az ajándékot. Vannak családok, szinte félnek a nagy, a boldog karácsonytól, mert sokat el kell vonnunk magunktól, hogy karácsonyra kimódoljuk az ajándék árát.

A szegény embernek valóságos csapás ez az ünnep. Pedig a szegénység maga az Üdvözítő volt, ki oly nagy a szeretet- ben. ő nagygyá, mi nehézzé teszük a szeretet e napját. Fönségét üzleti cimezettel szinte rideggé varázsoljuk, mely hova tovább kihozza az embert ünneplő kedvéből. Mi magunk rontjuk meg a szív boldogságát. Az ünnepet. Azt, a mi lelkűnknek legjobban esik.

Mi azt hisszük, hogy az volna a módos emberek legszebb ünnepe, ha a szegény emberek ünnepét sem engednék elrontani. Ha átéreznék, hogy ez az ünnep mindnyájunké. Ha meglátnák, hogy milyen az ember, ha nincs fája, milyen, mikor a foga vacog. Milyen az ember akkor, mikor oda kün ropog a hó, a hideg szobában ruhátlan gyermekek kérik a kenyeret.

Istenem I Ha az a sok risz-rosz, ne nyúlj hozzám törékeny játékszer helyett, mely vagyonszámra jön kívülről, a szegényebb sorsú gyermekeknek ruhára valót gyíljtenének mindenütt, mennyi könnyet tudnók letörülni.

Kevesebb ajándék karácsonyra és mindjárt kevesebb lesz a köny.- Szebb lesz az ünnepünk. Valami méltóságos érzés vegyül, akkor a sziveinkbe. Mert a szegényebb embereket is leszoktatjuk az igényeiről. Kevesebb igényekkel még ők is jól lakhatnak. Rövidebbre fogják a takarót és felmelegszenek. Lesz fájuk. Kenyerük. És kenyérrel boldogabban várják a karácsonyt, nem néznek ki rémmel az ablakon, mikor odakün süvít a szél és az eresz alján vastag jég csapok lógnak le annak ijesztésére, hogy sokára jön a tavasz.

Mihelyt jól lakik a szegény ember is, annál szebb lesz a tél képe. Mihelyt mifelénk is létesülnek ingyen tej és ingyen kényért osztó intézményeink, nem félünk úgy a zuzmorás fáktól.

Szebb, poétikusabb és nyugalmasabb lesz a jómódúnak tele is, mert nem kiabál bele a szegény ember örökös panaszkodása.

két eldobott, mert gyengének találta a jogi érvelést, pongyolának a stílust.

Ki akart magáéit tenni. Egész éjsza,- káját feláldozta ennek a periratnak. Újra és újra elolvasta, azaz elszavalta. Szava helyenkint szinpadiasan, patétikusan hangzott. Szeméből diadal n ösolygott.

Hijjas Benedek büszke volt munká- ' jára, s mikor az utolsó oldalt leöntötte a homok-porzóval, bókotvágott magának :

— Ezt jól csináltad, Benedek. ..

Már egész világos volt, reggeli hét

óra, mikor az'irodaajtó megnyílt, s a segédje belépett. Ez a segéd komor, szürke alak volt, barátságtalan tekintettel, s kopott kabáttal. Egy öreg, »zillenciumos ügyvéd, kinek néha napokig nem lehetett szavát hallani.

Most is halkan, rossz kedvvel mondott jónapot; s leült az asztalához. Hijjas csodálkozva kérdezte:

Mi az, ilyen korán ? Még hét óra sincs. A; segéd dünyögve válaszolt:

— Sietek, délre szabadulni akarok.,.

— Valami fontos dolga van? tuda- kolta a principális.

— Van, — hangzott a kurta válasz.

Hijjas Benedeket bántotta a kiváncsi.

ság. Micsoda sürgős dolga lehet .az ő vén segédjének, a szileciumos ügyvédnek ?

Tudta, hogy teljesen zárkózott életet él. Nincsenek rokonai, barátai. Ha lennének, se hederitene rájuk. A legönzöbb, a legciuikusabb embernek ismerte.

■—_Hová készül délbe, spektábilisz ? — Kérdezte tőle.

— Át megyek Szalakra.

— Valami peres ügy ?

— Nem, peren kívüli. Hijjas Benedek szeretett alárendeltjeivel ingerkedni.

Látni kell ezeket az. embereket és mindjárt igaz a mi cikkünk minden szava. Mihelyt a müveit kor szemüvegén nézzük a szegényemberek telét, azonnal tisztába jövünk azzal, hogy magunknak neveltünk békételen szegényeket.

Nekünk kell. hát azokat megtanítani, gondolkodni is. Hajtunk lássák azt, hogy gazdaságosabban tudunk bánni már a forintokkal. Erre ők is élére állítják a garasokat.

És a télnek a problémája. Csak ez.

A pénz.

Mihelyt ebből elég van, a tél is nagyon kedves évszak. A szegényebbnek is. Most csak azért rettegünk tőle, mert nincs mit ennünk, nincs mit füle ünk. Erről pe- I dig a tél nem tehet. Egyedül csak az ember tehet, ha volna benne emberség, hogy tenni tudjon róla.

Tegyünk, mert jön a tél.

Apróságok.

Édes apjával sétál a fiatul ember, a ki a fővárosból jött haza látogatóba és fel tűnik neki, hogy az öreg ur mindenkinek rendkívül nyájasan köszönget. Meg is kérdi, hogy mi az oka ennek a nagy nyájasságnak.

— Kedves fiam — válaszol az öreg — olyan időket élünk, hogy az ember nem tudhatja, holuap kiből lesz főispán, államtitkár vagy miniszter, azért okos dolog mindenkinek a kedvébe járni.

*

Nagy a találgatás, hogy mi is lesz hat mi velünk. Külön főispánt fogunk-e kapni, vagy pedig odacsapnak bennünket valaníe- lyik szomszéd megyéhez.

— Már hiszen lesz a hogy lesz — mondja Bögre ur — de azt még sem szeretném, ha Ugocsához osztanának. Ez már lekicsinylése volna városunknak.

$

En azonban attól tartok, hogy se külön főispánt nem kapunk, sem pedig más megye főispánját nem küldik hozzánk, hanem marad továbbra is a mostani állapot, s a jóléti bizottságnak, mely tegnapi ülésén oly határozott állást foglalt a leendő főispán ellen, nem lesz alkalma megmutatni, hogy milyen kemény legények tudnánk mi lenni, ha akarnánk.

*

A nagykárolyiak minden esetre meglehetnek elégedve. Másfél évtized óta kisért a székhelykérdés, s habár az utóbbi időben az [ alispán már egészen úgy viselkedett, mim u ki feltétlenül hozzájuk tartozik, mégis csak a mostani főispáni kinevezés hozta meg a teljes bizonyosságot, mert ez már minden kétséget kizárólag dokumentálja, hogy egyedül és kizárólag csak őket szereti.

*

Találgatják, mégis mi lehet az oka annak, hogy Nagy László csak a megyei fő- ispánságra vállalkozott és a városi főispán- ságra nem pályázott.

— Egyszerű a felelet! — mondja valaki — Ismeri itt is ott is az embereket, s tudju, hogy a kik szeretnek sokat lármázni, azokkal könnyebb elbánni, mint u kik keveset beszélnek, de aztán azt a keveset be is

— Csak nem háztüznézőbe megy?

Az öreg segéd nem válaszolt. Nem

tartotta érdemesnek. Hijjas Benedek boszan- kodva kérdezte újra: — Hát mi az istennyilát keres maga Szálakon ?

A rossz kedvű ember hátrafordult s a vállán át adott választ:

— Egy árverést akadályozok meg.

— Árverést ? Kinél ?-=- Égy fiatal bérlőnél.

— Hát mi köze hozzá ?

— Semmi. Az a fiú egyik volt principálisomnak a fia.

— Úgy ? Azért ? S hogy akadályozd meg?

— Legálisan. Kifizetem az adóságot.

— Tyüh, teringette 1 Csak úgy ?

— Csak úgy...

Hijjas Benedeket újra valami kellemetlen érzés lepte meg. Idegesen pödör- gette gyér bajuszát.

— Kifizeti az adóságot ? Nagyon szép... Nem is tudtam, hogy annyi feles- j lege3 pénze van.

— Van annak a ki meg nem issza.

— Igaz. Hát csak tessék kifizetni, amennyi jól esik. Nekem senami közöm hozzá.

De azérí eg'yre nőtt a boszusága. Az egész úgy hangzott, mintha ez a vén, szil- lenciumos fiskális azt mondta volna neki r Látod külömb ember vagyok náladnál.; Te ezt nem tennéd meg. Mástól eltűrte volna szótlanul, érzéketlenül, de ettől az embertől fájt neki. Nagyon csekélyre taksálta még a szillenciumtól eltekintve is- Mérgesen rászólt:

— Helyes, amice, de előbb másolja le ezt a periratot. Vigyá ion, minden szó

váltják. Mi már egyszer megmutattuk, hogy milyen a főispáni beiktatás.

*

— Ugyan min gondolkozol, talán bizony te is a főispánságon jártutod uz eszedet ?

— De hogy jártulom. Azon tépelődöm, hogy melyik bankháztól kellene' venni o-z- tálysorsjegyet. hogy a főnyereményt biztosan megüthessem, miután mindegyik azt hirdeti, hogy az övével okvetlenül nyerni lehet.

Jiemetrr.

HÍREINK.

— Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva.

— Halottak emléke. Szerdán, nov. hó 1-én 1 sz Mindenszentek n a p j a, a kalendárium pirosbetüs ünnepnapjainak egyik legszomorubbja, amikor önkéntelenül eszünkbe jut földi gyarlóságunk, hogy porból lettünk s azzá leszünk. Bármennyire bubonázta is meg agyunkat a lét vad mámora, e nap külsőségei — akár van rá kedvünk, akár nem — eszünkbe juttatják a nagy urat, a Mors Imperátort, aki nem ismer gőgöt, hutáimat, alti előtt a legnyomorultabb koldus egyenrangú azokkal, akik életükben milliók fdlett gyakorolnak hutáimat. És kizarándo- kolunk a temetőkbe az egyenlőség o csendes birodalmába, feldíszítjük a sírokat virágokkal koszorúkkal, s meggyujtjuk kegyeletünk mécsesét. Ez uz egyetlen (lnne]), amelyet mindenkinek meg kell ünnepelni,' amelyen folyton fülünkbe hangzik M e m e n t o m ovii“

— Istentiszteletek mindenszentek napján. November 1-én délelőtt a rém. kút h. székesegyházban a szokásos iste- nitiezteletek lesznek. Este 6 órakor tartják a halotti ájtatosságot, melyen Tóth József h. lelkész szónokol. Másnap d. e. a szokásos gyászmisék; csütörtökön este 5 órakor a temetőben dr. Csókás Vidor tart beszédet. A sirok kivilágítása ugyanekkor történik. Este 7 órakor harangjelre a temető kapui bezárulnak.

— Reformáczió emléknapja. A reformáció 398. évfordulója emléknapját (okt. 31) városunk ref. lakosai kegyelettel ünnepelték meg. Mindkét ref. templomban ünnepi istenitiszteletet tartottak s e napon az összes ref. tanintézetekben az előadások szüneteltek.

— Szatmár uj püspökének kinevezése. Vallás- és közoktatásügyi ma gyár miniszterem előterjesztésére Mayer Béla dr. bosoni vál. püspököt, kulocsai káptalani helynököt és kanonokot, szatmári püspökké kinevezem. Kelt Bécsben, 1095. évi október hó 17-én. Ferenc József s. k. Lukács György e. k. — Erre az örömhirre a központi pupság és főpapság kitüzette a püspöki palotára, a templomokra, egyházi és iskolai épületekre a nemzeti lobogót. Az első hir vétele után Pemp Antal káptalani helytartó, Szabó István pápai praelatus, irodaigazgató és Hámon Bobért pápai kamarás, püspöki titkár az egyházmegye nevében táviratilag üdvözölték az uj főpásztort, mig Zombor város- kegyúri bizottsága nevében Hanke Imre kivánt a helybeli székes- káptalunnalc szerencsét a kinevezéshez.

fontos. Még az ékezet is. Sokkal fontosabb, mint a nagylelküségi roham, ámbár semmi közöm hozzá ...

A vén .segéd végiglapozta a kon- ceptusi.

Délre készen lesz, — mondotta.

— Helyes. Alászolgája!

Az ajtóban megállt. Küzdeni látszott magával. Aztán dacosan, büszkén visszajött, s odalépett a segédhez.

— Várjon egy pillanatra, Azt hiszem kissé hosszú lesz a perirat. Törlők belőle adja ide.

Felkapott egy veres plajbászt, három oldalt törölt. Azt a három oldalt, a melyen a kúriai döntvényekre hivatkozott. Visszaadta a pöriratot a segédnek :

— így, Írja le tisztelt jótevő...

Nagyot fújt, s elégedetten távozott.

— Olyant én is tudok, mormogta fogai között.

* *

*

Három hónap múlva .megjött a kúriai Ítélet. Sinka Pétert elmarasztalták a kártérítésben s az összes felmerült költségekben. Mikor Hijjas Benedek tudatta vele a lesújtó valóságot, a nyájas ember ajca eltorzult a dühtől.

— Hogy lehet ez ?

— Hogy ? — Úgy, hogy nem lehet minden pert megnyerni. Másoknak is élni kell .

— Másoknak ?

— Igen másoknak, a becsületes embereknek. Azokat sem lehet minden jogsegélytől elzárni . . .

— Főispáni installáció. Nagy Láezló szatmárvármegye uj főispánjának instul- I lációja mint értesülünk a jövő hó 6-án megy 1 végbe, ha ugyan ezen installációt a várme- gyei közigazgatási ellenzék megengedi tar- I tut ni.

— Ki lesz az alispán ? Már megindultak a kombinációk a tekintetben, hogy I ki lesz a vármegyénk alispánja. Első he- I lyen természetesen Ilosvay Aladár vármegyei főjegyző szerepel, mellette Csaba Adorján 1 főszolgabíró, Debreczeni István n.-károlyi I polgármester, Gőnyey István központi fő- I szolgubiró és Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró neve van forgalomban.

— Uj vezérőrnagy, őfelsége a király Kiss Zsigtnond ezredest, u szatmári 78-ii< honvéd dandár parancsnokát vezérőr- nugygyá léptette elő. A derék katonának ezen magas előléptetéséhez a magunk részéről is szívesen gratulálunk.

— Hangverseny.. A dalegyesület

zeneiskolájának november 4-ére hirdetett I hangversenyére a tanács a színházat mai I ülésében átengedte, s igy az előadás a fent- | jelzett időben meg lesz tartva. A hangver- j senyen » zeneiskolai növendékek nem vesz- I nek részt, csupán Benkő Miksa és Füredi I Sándor tanárok, valamint u honvéd zenekar,- I A műsor a fővárosi filharmónikusok min- 1 tájára a zeneirodalom legszebb termékeiből ■ van összeválogatva. Ilyen stilü hangverseny I inég nem volt városunkban. Műsor: 1) Nyi- I tány. Bienzi operából: Wagner. Előadja n I m. kir. Honvéd zenekar. 2) Hegedűverseny I (D dur). Paganini. Zongorakisérettel elő- j adja: Füredi Sándor. 3) „Felhívás táncra“, I Yeber-Taussig. Zongorán előadja: Benkő I

Miksu. 4) Faust-Ábránd. Wieniavsky. Zene- I kar kísérettel előadja: Füredi Sándor. 5) I Nagy Magyar Ábránd, Liszt. Zenekisérette) I előadja: Benkő Miksa, fi) Danse mucabre: J Suint-Saens. Előadja a m. kir. Honvéd- I zenekar.

— A jóléti bizottság tegnap d. u. 1 3 órakor Urny Géza elnöklete alatt ülést tar- I tott, a melyen több kisebb jelentőségű ügyet I tárgyaltak le. Nevezetesebb határozata azon .1 indítvány volt, a melyet elfogadás végett a I közgyűlésbe/, fog beterjeszteni, s a mely a I következőleg szól:

1. Szatmár-Németi szab. kir. város I törvényhatósága előtt közömbös az, bogy a I jelenlegi kormány a főispáni széket nkként I tölti be, hogy a város külön főispánt kap, 1 vagy pedig úgy, hogy valamely szomszédos I megye főispánja egyszersmind megbízást I nyer a Szútmár városi főispáni teendők el-■ látására, — mert a törvényhatóság minden I a mostani kormánytól eredő főispáni kineve- I zést, vagy megbízatást, törvény- és alkot- * mányellenesnek tart és igy az ily megbízás I elfogadását hazafiatlannak mondja ki.

2. Nehogy a törvényhatóság későbbi, I a kinevezést követő állásfoglalása személyes I célzatokkal legyen kapcsolatba hozható, a I törvényhatóság már most kimondja, hogy a I jelenlegi kormány működése alatt esetleg I kinevezendő főispánt beiktatni és tőle az I esküt kivenni nem hajlandó.

3. Elvárja u törvényhatóság tisztikaré-II tói cs a társadalom minden osztályától, hogy I a mostani kormány alatt kinevezendő főis- I pánnul szemben minden hivatalos tisztel- I géstől tur'ózkodni fog.

— A Kölcsey-kör irodalmi szukosz- I tályu tegnap d. u. 5 órakor Orosz Alajos I elnöklete alatt tartott ülésén kimondta, hogy I u matinékat jövő hóban ismét megke;di és I minden hónapban . fog egyet rendezni. Az. I első matiné november 19-én vagy 26-án lesz. I Egyezer-mind megválasztotta előndójává I Ferenc/. Ágostont és kiküldött egy bi/.ott-4H ságot, a melynek feladata lesz a szabad B lyceutni előadásokra nézve egy részletes I progrummot kidolgozni.

— Jótékony bazár. A szalmámé- I metii ev. ref. felsőbb leányiskola és nőképző I intézet tanárkara a jövő hó 11-ón, uz inlé-® zet helyiségében jótékony bazár ünnepélyt:* rendez. A/, újépület földszinti nagy tenné-II ben lesznek a külömböző sátrak felállítva,, I melyi kben minden kigondolható apróság,. fl csecse becse, dísztárgy stb’. kerül árusításra..* A bazár után táncvigalom következik. Az I intézet igazgatósága azon kéréssel fordul a I volt régi kedves tanítványokhoz, hogy a I jótékony cél érdekében egy-egy kézimunka, I avagy dieztárgygyal szíveskedjenek részt I venni a sátrak felszerelésében. Á bazár ren- I dezése és a láncvigalom iránt város és megye I szerte nagy érdeklődés mutatkozik.

— A Népkonyha válusztniánya va- I sárnap 29-ikén a várra. t. pénztár termébe): I gyűlést tartott. Elhatározták, hogy a Nép- I konyhát november 19-ikén megnyitják és I ugyanaz nap délután mulatságot rendez a I Keres, csarnok helyiségében saját pénztára ] javára.

— Jótékony adomány. Kádár Ambrus dr., praclátus-kanonok a csekei gránitkőből és a nagyúri fából készülő kereszt 1 költségeire 102 koronát adományozott, melyért ez utón mond köszönetét az egyház- község.

MF* Folytatás a mellékleten.