Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-03 / 40. szám

BZATMAR ES VIDÉKÉ. dig úgy volt, hogy a város felvett egy bizonyos összeget a költségelőirány­zatba, a.mi soha sem lett egészen I célra fordítva. A megmaradt rész beleolvadt | pénztári egyenlegbe s ez intézmény épen ez okból is mindig csak tartozásból állott ki. A mostan tervezett fedezetné mely évröl-évre nőni fog bevételeiben a mint a polgárság gyarapodik szám­ban, a megmaradt fölösleg tartalék­alappá fog gyüjtetni, melyből az újí­tások kitelhetnek s Isten segedelmé­vel eszközeiben annyira tökéletessé lehet ez intézmény, akár csak a bpesti, vagy kolozsvári. Ebből az alapból lenne kiépítendő fokozatosan a villa­mos tűzjelző, mely minden utcában el lenne helyezve, hogy az a kifogás ne essék az őrtoronyra, hogy ma már a toronyőrség nem áll feladata ma­gaslatain 1 Épen ez alap képződése tenné le­hetővé az idők folyamán a „H. Sz.“ által elérni kívánt 25 — 30 főn túl is a létszám fokozatos emelését. A város kezelése alatt álló külön kezelt vagyon függetlenebbé tenné azd intézményt s szabadabban fejlődhetnék, mint a mostani pótadó kereteiben. A fizetés, melyet teljesítenünk kell, mindig kutya, csak a nyakrava- lója lesz más. Eddig 5°/0-a| több pót­adót fizettünk, most valamivel keve­sebbet fogunk fizetni tűzvédelmi dijat s a pótadó ő-el csökkenni fog. Hogy pedig a hivatalos város is járuljon hozzá valamivel azon a sokan kívül, a mit ad, s hogy a tervezetet sutba ne kelljen dobni azért, mert a költségvetésből l számtiszt javadal­mazása hiányzik: vegye fel a város ezt a több kiadást saját költség- vetésébe. Ámbár e cikk keretébe nem tar­tozik a laktanya építésének kérdése, mégis legyen szabad itt elmondanom azt a felvetett eszmét, a mit július­ban már megbeszéltünk. Veszély esetén a kiürült hordók töltése úgy történik, hogy a fogat az - egyik kapun bemegy a kiürült lajttall s ott az udvarban megtöltvén a liorH dót a másik kapun kijön. Ha azonban az emelet padlásán elhelyezendő viztartánynak az utcára levezető csövet készítenének — a mi most még nem késő — s a templom mögötti téren állítják fel a vízcsapot: úgy minden kocsi 60—80 méter utat takarít meg. Ez pedig igen fontos dolog akkor, midőn minden pillanat drága. A bizottság által már elfogadott tervezetet nyugodtan ajánlom a köz­gyűlés közönségnek annyival is in­kább, mert ha — a mit .pem hiszek — nálunk a fedezetnek ilyszerii módja be nem válnék, a mi másutt már ré­gen bevállott: visszatérhetünk a régi óriás, a ki csendes holdfénynél a felhőkön lovagolt. A dóm volt. Ijesztő látvány, a mint úgy hirtelen a sötétben váratlanul felágaskodik az ember előtt. Úgy éreztem, mintha rögtön reám dőlne és agyonnyomna. Elsiettünk előle egy közeli szállodába. Néztük az éjjeli életet, amely nagyon élénk, különösen a „Hohe Strassén.“ Fényes kirakatok, valóságos tolongás még éjfél után is. Szikár német dámák francia toi- lettekben. Sehogy sem áll nekik. Igyekez­nek szegények, — de nem megy. Már ezt csak hagyjuk meg a párizsi meg a bécsi nőknek. A többiek foglalkozzanak gyerek neveléssel. Az is nagyon szép a maga ne­mében ... Éjfél után lefeküdtünk és álmomban még mindig a sötét dóm rémitgetett. Év­századok históriáját hordozta kőcsipkéze- tében, letűnt sötét korok lidércei lobogták körül, fekete felhők gomolyogtak fölötte, ezüstős holdfényben. Bennem pedig a tér és idő kategóriái kezdték felmondani a szolgálatot, ö.sszeál- modtam egy helyre és egy pillanatra a világhistóriát; erőnek-érejével meg akar­tam ragadni az alkalmat, hogy dióhéjba szorítsam a mindenséget — de nem lehe­tett, mért felcsengetett a portás és fel kel­lett kelrli. ■ (Folyta*juk.) alapra azzal a külömbséggel, hogy ha a legénység mostani létszáma, a je­lenlegi felszereléssel ca. 5 százalék pótadót jelentett a közönségnek, az holt bizonyos, hogy - a felemelt lét­szám mellett a pót.adót is emelni keli. S mert a kik e tárgyban szólot­ták s a kik az intézményt ismerik tisztában vannak azzal, hogy a je­lenlegi létszám absolute elégtelen s másként nagyobb létszámot a régi formában behozni mint adóemeléssel szintén lehetetlen: járuljon hőzzá a közgyűlés a bizottság által elfogadott tervhez, melynél a teher igazságosab­ban oszlik meg azáltal, hogy olyanok is fogják viselni, a kik ezelőtt a pót­adó alól mentesek voltak. Tudom, érzem, hogy én sem ta- áltam meg azt az arány- vagy arany­kulcsot, a mely a való igazság kapu­ját nyitogatja; de vigasztal az a tudat, hogy legalább igyekeztem megtalálni. Hiszem azonban, hogy a közgyű­lés tagjainak megkönnyítettem a hely­zetét. azzal, hogy senki nem fog töb­bet fizetni, mint eddig, mert többen fogjuk fizetni s igy kevesebb jut egyre; s a mi máshol már megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak, miért épen nálunk ne válnék be?! Avval a jámbor óhajtással zá­rom soraimat, hogy minél kevesebb dolga legyen a felemelt létszámú tűzoltóságnak ! Szatmár-Németi, 1905. október 3 Thurner Albert. Egy kényes théma. Pólya Lajos nagyölvedi ref. lelkész, akinek alkalma van a maga működési he­lyén és vidéken évek óta figyelni a viszo­nyokat, egy kényes kérdést pendít ezek­ben a sorokban. Ezer éven keresztül, szá­zadok dúló viharain át pusztító háborúk és ellenséges népek romboló hullámai kö­zött megtudta őrizni a magyar nép fenn­tartó erejét, ősi erkölcsi tisztaságát. Bár­mily vérfürdőkön ment is keresztül, bár­hogy megfogyatkozott is számbari, de újra megsokasodott. S most, a midőn a magyar az emberiség sodrában magasan lobogtatja a haladás zászlóját, szomorúan tapasztaljuk, hogy a halálesetek száma túlhaladja a születések számát. Tehát fogyunk! Pedig földrészünkön minden nemzet között a magyarnak kellene leginkább megsokasodni, hogy a sokféle népelem között fenntarthassa magát. Ez a sok szen­vedést átélt magyar nép azonban kezd bizalmatlan lenni önmaga iránt, fél a meg- sokasodástól, önző természete felülkere­kedik a józan gondolkozás korlátain és saját vérének is ellenségévé válik. Ha a szomorú jelenség okát kutat­juk, különösen a perlekedéseket hozhat­juk fel, amelyek folytonos izgatottságban tartják, melyek testvér és testvér, rokon és rokon között állandóan szitják a vi­szályt, majd az osztályos egyezségeket, melyek örökös ellenségeskedést terem- tenek. Szóval az önzés domborodik ki mindezekből. Mig eddig csak jeleztem viszály dúlt és pusztiiotta nemzetünket, addig most egy sokkal veszélyesebb jelenség nyomait látjuk. A halálesetek aránytalan szaporo­dása mellett egy oly erkölcsi hanyatlás áradata fenyegeti nemzetünket, amely rém- séges képével a legnagyobb aggodalmat, kelti bennünk. Bars, Hont, Baranya, Tolna, sőt Komárom vármegye egy részében is az egy gyermek rendszer van divatban, mi főképpen a magyar anyák között dí­vik. Ez a veszélyes szokás, a legnagyobb meggondolatlanság, mely a magyar anyá­kat hatalmába kerítette, kik talán nem is képesek felfogni, hogy mily bűnt követ­nek el önmaguk, testi épségük, egészsé­gük, a haza ellen, csakhogy ők könnyeb­ben éljenek, hogy a gyermek nevelés és ápolás nehézségeitől szabaduljanak. A legborzaztóbb a dologban az, hogy ennek a rendszernek terjesztői fizetett bé­rencek, midőn elkövetik a bűnt,- két élet­nek ássák meg a sírját, a gyermekét s az anyáét. Ennek a rendszernek az oka a jelen­legi birtokviszonyokra is vezethető vissza. A pár holdriyi földdel bíró ember, nehogy gyermekei közt fel kelljen darabolni a birtokot, arra törekszik, hogy a család szaporodását megakadályozza. Nem elég, hogy a nép a hazából kivándorol, de még H egy gyermekrendszer révén is meg van akadályozva -nemzetünk gyarapodása. E bűnös cselekedet aggodalommal és szégyenérzettel tölti el minden honfi ke­belét, mely ellen hathatósan fel kell lép­nünk, hogy legalább némileg korlátozzuk annak terjedését. Azoknak a kuruzslók- nak munkáját minden eszközzel meg kell akadályozni, akik csekély bérért végzik bűnös munkájukat s akik minden faluban, az én falumban is vannak. A vármegyék főorvosai, a járások és községek orvosai, ha figyelmüket e jelenségre irányítják, igen sokat segíthet­nek a bajon. Puhatoljanak, kutassanak, hassanak a bűn földerítésére, hogy azok, akik az emberirtó műveletet végzik, avagy másokat arra csábítanak, elvegyék méltó büntetésüket. Mi papok, kik figyelői vagyunk a nép életének, erkölcsi fegyverekkel küzd­hetünk a bűnök ellen, megbocsáthatjuk azokat, de büntetőjogi hatalmunk nincs. Annak a bűnre csábító szokásnak csak az orvosi és rendőri együttes intézkedés vethet végett. Irtsa hát az, az erkölcsi élet romlott­ságát, folytsa el már csirájában a beteges rendszer hajtásait népünk jólétére, hazánk boldogulására, mert ha nem sietünk a ba­jon segíteni, elveszünk, elpusztulunk 1 Apróságok. A halottégetésről. A halottégetés eszméjének terjedése. Az utóbbi időben a fővárosban ismét mozgalom keletkezett, melynek célja halottégetésnek hazánkban való megho­nosítása és ezen eszmének minél széle­sebb körben Való terjesztése. Ezen kérdéssel legutóbb 1894. szep­temberben a VIII. nemzetközi demográfiái és hygiéniai kongresszus Budapesten fog­lalkozott behatóbban. Azóta is volt több kisebb mozgalom, azonban ez irányban semmi eredményes lépés nem történt. .Pedig ha figyelemmel kísérnék a külföldi, de különösen a németországi halottégetők statisztikáját, láthatnék azok­ból, hogy az elégetettek között több ma­gyarországi is szerepel. Ez utóbbi körül­mény azt bizonyltja, hogy a halótthaol­vaszt ásnak nálunk is számos hive van. De egyrészt a bizonytalan ered­mény, másrészt pedig azon végtelen kö­zöny, melyet nálunk az uj eszmék iránt tanúsítanak, sokakat visszatart attól, hogy a dologgal a nyilvánosság előtt foglal kozzanak. Manapság pedig már majdnem min­den kulturáltamban létezik néhány kre­matórium vagy legalább is olyan egye­sület, mely a halottégetők felállítását tűzte ki céljául. Ausztriában, a hol kre­matórium ugyan még nincs, a halottham- vasztás híveinek több egyesülete létezik, pl. Bécsben, Prágában, stb. Németország­ban pedig, ahonnét ,már a társadalmun­kat érintő számos reformot átvettünk 87 krematórium-egyesület létezik és 3 hi­vatalos lap jelenik meg. Úgy látszik, hogy ott az embereket könnyebb meggyőzni a halottégetés előnyeiről. Közismereles dolog, hogy az emberi test rothadásba megy, fertőzi sok helyen a talajt és vizet. Sőt az emberi test a földben táplálékot ad a baktériumok milliárdjanak. Etikai szempontból igazuk van azok­nak, kik azt állitják, hogy óp a tűznek használata — előidézvén a legideálisabb megsemmisülést, — különbözteti meg az embert még holta után is az állattól. Ha pedig a kegyelet szempontjából nézzük a dolgot, úgy csak azt említjük meg, hogy egy idő múltán a tetemeket egy közös sírba teszik, a mi az élők kegyeletét na­gyon sérti. Ha a temető helyébe a kolum- bárum lép, akkor mindenki örök időig megőrizheti a hamvakat tartalmazó urná­kat, ami mindenesetre kegyeletesebb dolog. Helyes lett volna, ha a magyar or­vosok és természetvizsgálók a múlt na­pokban Szegeden tartott nagygyűlésén ezen valóban fontos kérdés is szóba ke­rült volna. Hiszen ők a leghivatotlabbak ezen igazságok terjesztésére. És ha fáradtságuk nem is jár mindjárt a kívánt eredmény­nyel, azért rhégis ~ nagy szolgálatot tehet­tek volna — és remélhetőleg a jövőben tesznek is — ezen eszme terjedésének érdekében. Pap Samu. j Roda Roda berlini im és Zeppelin bá­rónő értesítést küldtek ismerőseiknek, a mely­ben tudatják, hogy, egymással szabad házas­ságra léptek. Legalább a lapok igy Írták. — Szépen haladunk — mondja rá Bögre ur — eljutottunk oda, hogy a mi ed­dig szégyen volt, azzal most már dicse­kednek. * Egy hölgytársaaágban erősen szapulják azokat az asszonyokat, a kik udvarlókat tar­tanak maguknak. Szóba jön ez, szóba jön az, s szóba jön egy olyan is, a ki nem vé- nuszi szépség, mégis akadt udvarlója. — No azt még megtudom érteni — szól közbe egy éles nyelvű asszonyka — hogy férjet kapott, de hogy még szeretője is akadt, az már igazán nem megy a fe­jembe. * — Istenem, Istenem, ösak még vagy 3 hétig ne esnék, a mig az építkezéssel ké­szen leszek. — De csak hadd essék |— mondja a szőlős gazda mert ha igy tart egy jó darabig, kétszer annyi lesz a borom, mint a mennyire számítottam. * Mióta a hamis 50 koronások forga­lomba jöttek, a pénztárnokok gyanús sze­mekkel nézik az olyan embert, a ki 50 ko- ronással akar fizetni. Viszont a ki pénzt vesz fel és a pénztárnok 50 koronást akar adni, udvarias hangon kéri, hogy más pénzne­mekkel szolgáljon. * Hát sehogy se jól van az, a mi Bécs­ben történik, most már magam is látom, hogy nekem is akcióba kell lépni. Sok jó'’ barátom van ott, nem egy gyenyerális, sőt ;; valót beszélve maga a császár is, ha tehát a szüretnek vége lesz, kipucoltatom érdem­rendjeimet és egy barátságos látogatásra fel­megyek a császárvárosba. Ha én azt fogom mondani, hogy a magyar kommandót meg kéll adni, egész bizonyos, hogy megkapjuk. Demeter„ I HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy. iv melléklet van csatolva. Rendkívüli közgyűlés. A tiszu- ujlaki Rákóczi-emlékműhöz szükséges föld­terület tárgyában, már harmadikszor rend­kívüli közgyűlés tartatik e hó 9-én d. u. háromnegyed 3 órakor. Ez ügyben, mely ismeretes, már két közgyűlés meddőd maradt. Ratkovszki Pál főgimnázium! igazgatónak f. hó 7-ikén tartandó szolgá­lati jubileuma iránt város- és megyeszerte, sőt volt tanítványai körében az ország kü­lönböző vidékein igen lelkes érdeklődés mu­tatkozik és igy az érdemes tanférfiu jubi­leumának lefolyása messze megfogja haladni az ilyen ünnepélyek sablonos kereteit. Az ünnepély programmjának részleteiből közöl­hetjük, hogy a- hálaadó istenitisztelet a zárdatemplomban 9 órakor desz, a gimnázi­umi ünnepélyen a tanári kar nevében Orosz Alajos, a volt tanítványok képviseletében Vajay Károly dr. v. tisztiügyész, a jelen- egi tanítványok részéről Bodonyi Kálmán VIII. oszt. tanuló fogja a jubilánst üdvö­zölni, Molnár Imre VIII. o. t. a Bérezi Béla VIII. o. t. alkalmi -költeményét szavalja s az ifjúsági énekkar alkalmi énekeket ad elő. A Pannóniában tartandó diazebédre (egy teríték 4 kor.) — amennyiben valakihez aláírási jv nem jutna el — egy lev.-lapon Fodor Gyula dr. tanárnál lehet jelentkezni. Vármegyei közgyűlés. Vár me' gyénk to.rvéuyhatósági bizottsága őszi ren­des közgyűlését folyó évi október hó 11 .én fogja meg tartani,. mely alkalommal a jövő évre 4 százalékos vármegyei pótadókivetése is tárgyalás alá fog kerülni. Egyházmegyei közgyűlés. SzinérváraJjáu a ref. egyházmegye közgyü-.j lése igen szép renddel és "éredménynyel ment- végbe. 34 tiírgy volt napirenden, melyeket higgadtan és. gyorsan letárgyaltak Szél György esperes elnökléte mellett. Tanács-- bíró Nagy Edék kispalád! lelkész lett 21. szóvul, Jó kálinán 20 szavazata ellen, Igen jó hatást tett, hogy az esperesi / jelentést előzőleg kinyomtatva mindenki megkapta, ezt az újítást műiden egyházmegyének bei kellene hozni, A kerületi gyűlés okt. 25-én, a zsina t nov. 22-én lesz. A székesegyház uj főoltára. Boldog ült emlékű Meszlényi Gyula volt szatmé.ri püspök bőkezűsége folytán a meg restau rált székesegyház főoltára immár el­készít’ It s annak fölállítása a múlt hét végén vette kezdetét. Az uj főoltár, mely igazán impoi áns lesz, fehér karrarai. márványból van farag vu, s Laibachban készült. Felállítása, illetv e összeállítása 8—10 napot vesz igénybe, addig f a szentély zárva leend. Folytatás a mellékleten/

Next

/
Thumbnails
Contents