Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-29 / 35. szám

mtm Hu szonkettedik évfolyam. 35-ik szám. Szatmár, 1905. augusztus 29. BT SZATHAR TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ===== AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: == Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fill. Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái Jinoo könyvnyomdája Eötvös-utcza 6-ik sz. alatt = TELEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK 0 lap kiadóhivatalában a legoloadbb árak mellett fitvétetnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ' 1 Hirdetések díjjal előre fizetendők. -------­Né pgyülés. Nagyszabású népgyülést tartott va­sárnap délután a Kossuth-kertberi a helybeli szocziáldemokrata párt. A nép­gyülés egyedüli tárgya az általános és titkos szavazati jog volt, a melyhez ez alkalommal három szónok beszélt. Délután négy óra felé járt az idő, amikor Nyisztor József elnök meg­nyitotta a népgyülést és bemutatta a kiküldötteket, névszerint: Csizmadia Sándor országos hirü szocziálista köl­tőt (Budapestről) és Varga Ferencz nagykárolyi könyvnyomdászt. Az első szónok Varga Ferencz volt, aki első Ízben is megemlékezett a kassai katonai vérengzésről, a véreng­zés szerencsétlen végett ért áldozatáról: Klein Lipót nyomdai művezetőről, akit ártatlanul, nemes munkája közben szúrt le a basáskodó katonai hatalom és fel­hívta a népgyülést a millitárizmus elleni küzdelemre. Majd áttért a politikára és. tartalmas szép beszédben, okos, ügyes érverésekkel bonczolgatta a mai áldatlan politikát. Rámutatott a koaliczió maga­tartására, mely már eddig is nyomasztó gazdasági váltságba kergette a nemze­tet, megbénította-----úgymond — és ha még sokáig tér nyílik jelszavas politi­kájának folytatására: tönkre teszi az országot. Mit akar hát ez a kiváltságos társaság? kérdi továbbá a szónok A nemzet ezerféle sebtől vérzik s nincs aki gyógyítsa, tehetetlen, semmittevő a többségre jutott társaság, legutóbbi két esztendős politikája fényesen bebizonyí­totta ezt, lépésüket ür és hiány követi mindenütt s most mikor felvetődik egy korszakalkotó nagy kérdés, a magyar állam kiépítésére szolgáló általános és titkos szavazati jog — egy néhány ki­vételével — ridegen elzárkóznak előle és belekapaszkodnak a katonai követe­lésekbe, mert féltik a bőrüket, tudják nagyon jól, hogy ä munkás nép, mely leghatalmasabb oszlopa minden állam­nak, elsöpri utjából a sáfárokat, s ne­kik a magánérdek, az üzlet a fő. Szóló­végre követeli az általános és titkos sza­vazati jog törvénybe iktatását. A rokonszenves, bátor megjelenésű szónokot beszéde végén, mely majdnem egy teljes óra hosszáig tartott, lelkesen megéljenezte a népgyülés. Varga után Csizmadia Sán­dor lépett fel általános éljenzés között az emelvényre és tudományos, széles- látkörü alapon kezdte fejtegetni a ha- zafiságot, a politikát és a koaliczió magatartását. Hazafinak valja magát, de csak a lánglelkü magyar költő, Petőfi Sándor tana alapján, aki azt hirdette: „Haza csak ott lehet, ahol jog van s a népnek nincs joga“. Ez az ő eszményképe. Aztán hasonlatokat tett a Petőfi Sándor és a Kossuth Ferenczék hazafisága között. Majd bele­tekintett a politikába, hangoztatta az általános és titkos szavazati jog szük­ségességét, megbírálta a politikai pár­tokat , és köztük különösen elítélte a koalicziót, mert ezek ellenségül állanak a haladás elé. Szavainak megokolásául hozza fel a koaliczió jelenlegi állásfog­T A RÓZA. Ha meghal az ember. Ha meghal az ember: Por- s hamuvá válik; Békén, csendben hever A — feltámadásig 1 Elnémul az ajkon A panasz — örökre, Mikor a sirhalom Bezárul fölötte. Fáj a lelkem. Sehol Nyugalmat nem talál: Isten tudja, míg hói?! El nem visz.a — halál! Sallay Lajos. Mi az élet? — Humorisztikus csevegés. — Irta : K. Mártonffy Imre. Mi az élet? Erre egy hírneves hu­morista azt mondá: „Az élet“ bohózat számtalan felvonásban, telve homályos je lenetekkel. Személyek : A férfiú — csodálatos állat. Az élet — kedvese. lalását, amikor ellene fordulnak az ál- I talános és titkos szavazati jognak és fölényébe helyeznek ennek a nagy, { nemzetkiépitő kérdésnek egy a maga nemében csekély és későbben könnyen megvalósítható követelést. Kívánatos volna — úgymond, — hogy a ma­gyar fiút magyarul vezényeljék, de német kommandótól se pusztult el még senki se ; ő is kiszolgálta a három évet és megtanulta a német kommandó­hoz szükséges hetven sornyi német szót és csak azt sajnálja, hogy többet nem tanulhatott, meYt nagyon is hasz­nára vált volna az. Utal Oroszországra, ahol nemzeti nyelven kommandirozzák a hadsereget, azért a nép mégis elé­gedetlen és az osztály uralom igája alatt görnyed. Ne boruljunk le tehát a koaliczió előtt, — mondá a szónok, — hanem nézzük meg előbb annak valódi értékét és aztán Ítéljünk felette. Szóló szivéből gyűlöli a jel­szavas politikát./ Ezek után áttért vá­rosunk országgyűlési képviselőjének, Kelemen Samunak átiratára, ki nyílt lwelet intézett a szocziáldemokrata párthoz, melyben állásfoglalását ma­gyarázza az általános és titkos szava­zati jog érdekében. Kelemennek leve­lét csak nagyjában ismertette a szónok, mert — mint mondá — himez-hámoz annak minden sora s csak időveszte­ség vele foglalkozni már csak azért is, mert a nevezett képviselő elakarja nyomni a nemzetiségieket, magyar nyelv tudáshoz köti a szavazati jogot, pedig az a más nemzetiségi ember éppen úgy A nö — kigyója. A sors — udvarmestere. A remény — dajkája. A szerencse — hamis, kétszínű barát. A szaglás, hallás, látás, ízlés és ta­pintás, — szolgaszemélyzete. Gyöngeség, szenvedély, hiba, tévedés stb. — kellékek, maszk (magyarán: emberi dolgok.) A né­zőtér: a föld: a cselekvény addig játszik, mig engedélyezve van. Helyárak: Első hely: gyakran becsület és észszel lesz fizetve. Az állóhelyen levő közönség ren­desen adós marad. Az élet éltető kedve a szerelem, leg­nagyobb kincse a megelégedés, legbizto­sabb jószága az egészség, legjobb vigasza az alvás, leghübb orvosa: egy igazi barát. Csak az a kár, hogy az emberi élet oiy rövid! Mit alkothatunk, ha csak p. o. 70 évig élünk ? Mathuzalem... ez volna a mai korba való, ez volna az ember 1 Ö 999 évig élt! Hagyjuk el az utóbbi kilen­cest, vájjon melyikünk él addig ? Nem csoda, mert minden ember 40 éves korá­ban lesz csak okos, azaz akkor tér észre, azután, ha még él 30 évet, oly dühös bo­lond lesz, csakis azért, hogy miért nem lett előbb okosabb 1 Pedig örülnie kel­lene, hogy 40 éves korában nőtt Be a feje lágya, mert ha 20 éves korában jön meg az esze, akkor 5ó évet se ér meg: meg­hal. Lehetetlen, hogy ép észü ember 3o évet józanul töltsön e világon. De tudják-e [ kedves olvasóim, miért lett Mathuzalem áldoz vérrel és adóval a magyar ha­zának mint mi, és végre azt írja: küz­deni fog a szavazati jogért. Ne küzd­jön, nem kell nekünk az ő küzdelme, hanem szavazza meg az indítványt — jelentette ki a szónok — és utána bezárta beszédét. A nagy jelentőségű beszédet min­den művelt ember helyeslőleg fogadta el és lelkesen megéljenezte a kiváló férfiút. A harmadik szónok Nyisztor József volt, kinek előadó képessége magával ragadta a népgyülést. Beszéd­jében elmondta, hogy felbérelt emberek­nek nyilvánítják őket a koalicziósok és reájuk fogják, hogy Kristófival pakliznak. Szóló elismeri, hogy ők elmentek a bel­ügyminiszterhez, — de nem hátulsó ajtókon mint azt a koalicziósok teszik, hanem nyíltan, egyenes utón — és kér­ték a miniszter intézkedését a pécsi arató sztrájk ügyében, ennek a során említették fel aztán a választási rend­szer hibás, rósz voltát, amire a mi­niszter a már ismert kedvező választ megadta és lelkes hívéül vallotta magát az általános és titkos szavazati jognak. Nekik, úgymond, mindegy bárki adja is azt, ők pártjára állanak annak, és ha Kristófi akármilyen szempontból is tette a kijelentést, ha mindjárt taktikából is, nekik hasznára válik az. Ezért pártolják ők Kristófit, de kijelenti, hogy koalí­ciós módra nem pakliznak senkivel. Jellemezte ezután szónok Apponyit és a mágnás fertály szinleges politikáját. Apponyit politikai bűvésznek tartja, mert 999 éves? Én tudom, s önöknek, — ha köVetik tanácsomat, elmondom. Mathuza­lem azért lett olyan öreg, mert csak 185 éves korában nősült meg 1 Tessék meg­próbálni és biztosíthatok bárkit, hogy e magas kort eléri. Vannak, kik az életet a vasúthoz ha­sonlítják. Az ember egész élete olyan, mint a vaspálya. A bölcső a pályaudvar, a sir az utolsó státió! Az ember léte vas erőszakkal van szűk korlátok közé szorítva. Azt hiszik olvasóim, hogy mi embernek örömest születtünk ? Ne higyjék: De szü­letnünk kelll Amint az ember a világra jön, kiabál, ordít, az égalj egészen idegen előtte 1 Azelőtt azt mondták: „Megpillan­totta a napvilágot!“ — most ezt mond­hatjuk : „Megpillantotta a világ sötétségét, s e tudat sokáig némává teszi I“ S hogy miért él némely ember csak 50—60 vagy 70 évig, holott 100 éves lehetne, azt a modern orvostudománynak köszönhetjük. Minél zajosabb az élet, annál gyor­sabb az utazás a végcél felé, s miként a vasút a föld magaslatait megfutja, úgy futjuk meg a nehézség utait. Az emberi életben sok magas hegy van, melyet át­lépni bajos, sőt lehetetlen, sok sötét alag­úttal találkozunk, melyen keresztül tör­nünk kell, sokat kell a vágányon men­nünk, hogy előre haladhassunk 1 Az élet vasutján az igazgató: a sors, a mérnök : a szerencse, a véletlen : kalauz, az-öt érzék: a mozdonyvezető, a szenve­délyek:, a fütő, az ész és szellem: a pá­lyaőr, mindezek mellett szerencsétlenség és kár nincsenek kizárva, s mégis az élet vaggonjában kell maradnunk, még ha a szerencsétlenség elkövetkezett is. S aki előbb ugrik ki a kocsiból, mielőtt az utolsó státiónál nem mondják : „Most szállj ki!“ annak teste és szelleme örökké meg van semmisítve 1 Végül megéneklem az ember életét hasonlatokkal — de prózában: A koldus élete — hosszú böjti pre- dikátió. A polgár élete — hirlap. A lump „ — dithyramb (bordal.) A szolga élete — levél, melynek vé­gén ez áll: „alázatos szolgája.“ A kacérnő élete — rövid időre ki­állított váltó, mely ellen folyvást óvatol, ha lejárt. A vén leány élete — almanach, melybe különféle írók szerelmi története­ket és verseket írtak. A modern költő élete — a valóság satyrája. A élvhajhász élete — kéjutazás, mely azonban csak egy pillanatra szól. Az orvos élete — a betegnek szóló nekrólog. A hiú ember élete — önéletrajz, mert mindig magáról beszél. A napszámos élete — naptár, mert egyik naptól a másikig él. Az ünnepek azért vannak benne vörös betűkkel nyom­Róth Fiilöp kárlsbádi ozipöraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek núnt a Közvetlen, a Pannónia legolcsóbb bevásárlási forrást. gs- — ■ avállnda. mellett! t mmm. ' Szatmár és vidéke legnagyobb ezipőraktára. 0 Figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron ievó színes nyári áruk gyári áron alul is beszerezhetők. Ü :v É­1­§• l, 68 V\t_ ív iftl J09

Next

/
Thumbnails
Contents