Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-15 / 33. szám

SZATMAR ES VIDÉKÉ. vonalon gunyjára minden becsületes törekvésnek, melylyel nem éppen tőke gazda, de becsületes, tisztességes régi és fiatal kereskedő üzletüket fenntartani törekednek. Ezek javarészben a csődök előidé- ' zői. A védekezés csak az lehet, hogy, amint a legsúlyosabb epidenciák el­lenében, az egész általánosságot illető, mindenkire egyaránt ható intézkedések­kel, de erős egyéni akarattal is véde­kezünk a baj terjedése, rettenetes kö­vetkezményei ellenében — kereske­dőink éppen úgy kell védekezniük a felsorolt bajokban is. A baj lokális ki­irtásával elsősorban mindenütt kérlel- hetlen összetartásra és arra van szük­ség, hogy azokat a gyárosokat bojkol- tálják, melyek könnyelmű hitelezéssel, szédelgő cégek támogatásával a piac ártalmára vannak. Kíméletlen szigorral csinálják meg a szabott árakat és a nincs hitel rendszerét. Nehéz, fáradságos munka lesz, de elvégre valakinek már meg kell kezdeni, mert fontos közgazdasági érdek: hogy tisztességes kereskedőink képviseljék a hazai piacot, hol maguk az állam és a társadalom erkölcsi és anyagi sikerek­ben osztozkodva, a hazai kereskedelmet ne a lejtőre, de a predeciálra emeljék, azt hírnevessé tegyék. Írni és olvasni tudásra is értendő. Egyben • megengedte a .miniszter is, hogy az oláhok j a legszélesebb körű mozgalmat indítsák j tneg az általános választási jog érdekében. Ellenzéki körökben nem tetszett Kris- tóffynak legújabb kijelentése, amelylyel kedvez a nemzetiségeknek. A „Magyar .Szó“ munkatársa erre vonatkozólag a kő­vetkező párbeszédet folytatta a miniszterrel: — Mi a megjegyzése excellenciád- nak azokra a kommentárokra, melyekkel a legutóbbi nyilatkozatát fogadták? — Először is azt mondom, hogy eb­ben a nyilatkozatban én újat nem mon­dok. Amit a „Poporul“ szerkesztője előtt kijelentettem, régi álláspontom, melyei a képviselőházban sem rejtettem véka alá. Másodszor: azzal a nézetemmel, hogy ni.ncs I okunk félni a nemzetiségektől a parla­mentben, nem állok egyedül. Utalok pél­dának okáért Kossuth Ferencre. Kossuth két-három héttel ezelőtt is oly értelmű cikket irt, hogy a nemzetiségiek csak hadd jöjjenek a képviselöházba, miért nem jönnek, ők az okai, . hogy eddig nem jöttek. >* * — Nem gondolja excellenciád, hogy az általános választói jog, el fogja nyomni a magyarság szupremáciáját ? — Én a magyar nemzeti politika, a magyarság hegemóniájának hive vagyok, Dacára ennek vallom az általános válasz­tói jog szükségességét. Helyesebben: ép­pen azért vallom. Már a múltkoriban ki­mentettem, hogy alaptalan az általános választói jogtól való félelem azért, mert ártana a magyarságnak. A statisztikai adatok, melyeket Tisza István gyüjtetett, azt bizonyítják, hogy az általános válasz­tói jog nemcsak hogy nem árt, ellenkező­leg: használ a magyarságnak. Általános választói jog esetén a magyarság helyzete előnyösebb volna, mint a mostani válasz­tási törvény alapján. Hogy ez igy van, azt kétségbevonhatatlan számadatokkal an­nak idején be fogom bizonyítani. Az újságíró ezután megkérdezte a minisztert, hogy olvasta-e a vezérló bizott­ság határozatát a választói jog kérdésé­ben, mire Kristóffy igy felelt: — Olvastam a vezérlő-bizottság ha­tározatát, mely szerint az általános titkos választói jog nem foglal helyet a koalíció programmjában. Miután azonban a koalí­ciónak háromnegyed részét a független­ségi párt képezi, a függetlenségi párt pe­dig, amint örömmel olvastam, az általános titkos választói jog programmját ma is fenntartja: okom van remélni, hogy a közvélemény majdani állásfoglalása és a' függetlenségi párt elvhü befolyása folytán újabb megfontolás után a koalíció plénuma is más megállapodásra fog jutni. Kristóffy a választói jogról. Kristóffy Józseffel beszélgetést foly­tatott a napokban a M. H. tudósitója az általános szavazati jog ügyéről A zsurna­liszta első kérdése ez volt: — Olvasta-e kegyelmes uram, And- rássy Gyula gróf taktikázásnak minősí­tette excelienciád kijelentéseit az általá­nos titkos választói jogról. — Én már — felelt erre Kristóffy — nyilatkoztam egy Ízben, hogy igazán hitvány ember volnék, ha ezen nagyfontosságu kérdést, amely annyi sze­gény ember reményét és sóvárgását éb­resztette fel, alacsony politikai fo gásra vagy taktikára használ­nám fel. Fel kell tennem, hogy Andrássy Gyula gróf ur ebbeli nyilatkozatomat nem olvasta, mert ha olvasta volna, azt a ki­jelentést nem tette volna meg. T- Az általános titkos választói jog­ról szóló törvényjavaslat mikor lesz kész ? A tervezeten dolgoznak-e már? A miniszter válasza erre a követ kező volt: — Az a közlése a lapoknak, mintha én kijelentettem volna, hogy a törvényt szeptember 15-én benyújtom, téves in­formáción alapul. Ilyen nagy kérdést má­ról-holnapra nem lehet nyélbe ütni. Az egész dolog az előkészítés stádiumában van. A törvénytervezet előkészítésével Né- methy Károly miniszteri tanácsost, a ko- difikácionális osztály főnökét bíztam meg. A választási eljárás és az azzal Összefüggő kérdések tanulmányozására Petrovich Elek miniszteri titkárt Ausztriába és a Német birodalomba, Ilonvay Bálint miniszteri titkárt pedig Francia-országba, Belgiumba és Olaszországba küldöttem. Én a magam részéről rajta leszek, hogy ezen előmunkálatok részletei men­tői hamarább az ország előtt feküdjenek. Kristóffy miniszter ezután kijelentette még, hogy a választási jog kérdését napi­renden fogja tartani, ő maga és Némethy Károly miniszteri tanácsos is külön-külön tanulmányozza a kérdést, amelytől ő Ma gyarország regenerálását, jobb jövőjét várja Mint jó forrásból értesülünk, a ta nulmányutra kiküldött miniszteri tisztvi selöknek záros határidőre be kell fejezni munkájukat, illetve augusztus hónap vé gére vissza kell térniök Budapestre. Re mélik, hogy a törvényjavaslat szeptember ben elkészül. Ugyancsak a napokban a „Poporul Roman" szerkesztője is beszélgetést foly­tatott Kristóffy József belügyminiszterrel, aki azt mondotta neki, hogy az általános választói jogot, amelytől az ország rege- nálását várja, a nemzetiségekre is kiter- jesztendőnek tartja, s amennyiben a vá­lasztási jog az Írni és olvasni tudáshoz lesz kötve, az a saját anyanyelvén való meg, hogy ez aligha nem az állásába fog kerülni. — Jó lesz neki békét hagyni — szólt rá egy öreg bácsi — mert ha felboszant- játok, még gondol egyet és visszatér a régi program mhoz, s Kristóffy val kezet fogva úgy Szatmárra repíti a megyeszék­helyt, mint a parancsolat. * ­A vasárnapi értekezlet után hazame­net két bizottsági tag még tovább tár­gyalja a tanács rettentő bűnös eljárását és kölcsönösen konstatálják, hogy a haza ve­szedelemben van. — Ezer szerencse — mondják egy­értelműig — hogy itt a nagyságos kép­viselő ur, van a ki éber szemekkel vigyáz az alkotmányra. e Mikor a tegnapi közgyűlésen dr. Ke­lemen hangoztatta, hogy a tanács a vá­laszadást ne huzza sokáig, mert a nagy izgalom miatt, amiben vagyunk, az nem tanácsos, azt kérdi tőlem a szomszédom: — Izgatott vagy te? — Nem, hát te ? — Én sem, sőt többet mondok, maga a szónok sem az. Demeter. HÍREINK. Apróságok. Végre tehát megeredtek az ég csa­tornái s a nagy melegnek egyszerre vége lett. És mig heteken át mindenki panasz­kodott a forróság miatt, most hogy a hő­mérséklet hidegre vált, a meleg után só­hajtozunk. Különösen pedig a hölgyek, a kik nem járhatván uszodába, elestek az ő kedvelt kaszinójuktól. — Az ördögbe is! — mondja egy férj — csak már megint meleg lenne, oda van a délelőtti nyugodalmam. * Bambucz ur kezeit dörzsölve dicsek­szik, hogy a mostani eső neki köszönhető, mert ő úgy segített a dolgon, hogy miu­tán esni nem akart, az aneroidet jó erő­sen visszaigazitotta és szombat éjjelre meg­volt a fényes eredmény. Bambuczné ennek láttára elragadtatással kiáltott fel : — Minő észl minő ész 1 és még van­nak emberek, a kik te rólad azt merik állítani, hogy ostoba vagy! * Találkozom egy szalmaözvegy bará­tommal, s kérdem tőle, hogy telnek a napjai. — Nagyon rosszul, alig várom már, hogy a feleségem haza jöjjön. Mert lásd, úgy áll a dolog, hogy a mikor az ember szalmaözvegy lesz, az első héten mámo­rossá válik a korlátlan szabadságtól és tombol a jó kedvtől, de a következő hé­ten már kezdi unni a mulatságot és a vége fölé vágyik vissza a szolgaságba. * Nagykárolyban jártam a napokban, s egy társaságban szóba jött az alispán viselkedése, a mire többen azt jegyezték — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Városi közgyttlés. A tegnap d. u. 3 órakor tartott rendes városi közgyűlés fő érdekessége a dr. Kelemen Samu inter­pellációja volt a tanácshoz és a polgármes­terhez az adóbeszállitás és a katona behívás tekintetében legutóbb hozott közgyűlési ha­tározat megszegése tárgyában. Minthogy a tanács a választ a legközelebbi közgyűlésre Ígérte, közgyűlés 15 napra egy rendkívüli közgyűlés összehívását rendelte el, a mely csakis az interpelációval fog foglalkozni. — A miniszterelnök intő szózatát közgyűlés levette a napirendről. Belügyminiszter le- ratát, melylyel a viKumvilágitásra felveendő kölcsönt jóváhagyta, tudomásul vette. Héti Lajosnak a telek megosztást megengedte, s azután gyors tempóban megszavazta a lövész­egylet részére a Homoród-korcsma és mint­egy 9—10 hold föld átengedését és 8 ezer K segélyt, a villamtelephez az átalakítási mun­kálatok idejére egy műszaki dijnok alkalma­zását: a közvágóhídon házi telefon állomás étesitését; az országos tűzoltó kongresszus cöltségeihez 5000 K hozzájárulást; a vár­megyei gazdasági egylet részére a rendezendő laromfi kiállításra 300 K segélyt és a Kos­sut h-kert egyes részeinek átengedését; a ló­verseny-egylet részérj a szokásos 800 K évi segélyt; Mitzger Antal rendőr elmaradt fizetésének kiadását és Szűcs Kálmán dijnok fizetésének 3 K-ra leendő felemelését; a hi- vatalszogák, rendőrök és kézbesítők részére f. évi szeptember 1-től havi 10 K segély megadását; a körtvélyesi vadkörtefák meg­vételére tett ujánlat elfogadását, dbját 1 K 20 f.-ért; a debreceni siket-némák intézete részére 5000 K s. alapítvány tételét úgy, hogy annak évi 250 K kamata lesz fize­tendő ; a felsőkörtvélyesi tagnak a Kolozs­vári Károly ajánlatának mellőzésével a má­sik ajánlattévő részére leendő kiadását; s Pupp Mihály részére helyettesítés cimén havi 20 K megadását. Ellenben a kézbesítő hivatalszolgák ruha- és csizmapénz iránti kérelmét elutasította, valamint nem járult hozzá a gazdasági szakosztály azon javasla­tához, hogy a csendőrség részére 7 bódé felállittassók. Végül dr. Vajnay Károly és Pap Zoltán számára 6—6 heti Matkó Jó­zsef, Kőrösmezei Antal, Gyulay József és Flontás Demeter részére 1 — 1 havi szabad­ságot engedélyezett, mire a közgyűlést d, u. 5 ‘órakor berekesztette. — Rákóczi hamvainak hazaszál­lítása. Fejé rváry Géza báró miniszterelnök értesítette a Rákóczi hamvainak hazaszállí­tására alakított bizottságot, hogy a hamvak hazaszállítása nem most ősszel, hanem csak a jövő tavaszszal fog megtörténni. Az elha­lasztás oka elsősorban az, hogy a kassai dóm átalakítás^ nem halad élőre kellő mérték­ben ób a munka csak késő őszszel fejeződik be. Másfelől, minthogy megállapodás történt az iránt is, hogy az összes idegen földön porladó bujdosók, igy Vay Ádám gróf, For- gách Simon gróf és Bercsényi Miklós gróf hamvait is hazaszállítsák és az elhozata- lukra vonatkozó tárgyalások még befejezve nincsenek, elháríthatatlan akadályokba üt­között az a terv, hogy a hamvakat még ez év őszén hazahozzák. — Nagy tűz volt Nagybányán e hó 10-én este, úgy 10 óratájban állító­lag a Göbel Imre Kossuth-utcai házának kamarája, mások szerint a Svaicer-féle főtéri ház istállója gyuladt ki, s mivel a segítség úgy a közönség, mint a városi tűzoltók ré­széről meglehetős későn a gyűlés után egy félóra múlva érkezett, leégett a Göbel-ház s nagy területen kigyuladt a Svaicer-ház is. A piac északi oldalát sikerűit megmenteei, a déli oldal felé azonban a városi nagyszál­loda szintén tüzet fogott, majd a nyugati városháza, a múzeummal, a regale épület s a Tímár-közön levő áruló helyiségek, — mind a város tulajdonai — szintén leégtek. A késő éjféli órákig csapkodtak az ég felé a hatalmas lángnyelvek, maga a tűz még másnap is senyvedt, pusztított, a stukaturok egymásután omolnak be, a kisterem, szinház, karzat, több szálló-szoba, a Svaicer-háznál két szoba, a régi városházán a főkapitányi, alknpitányi stb. helyiségek, a regale épüle­ten az emeleti szobák beégtek tetemes kárt okozva, a nagyterem menyezete, össze-vissza I repedezett. Víz alig volt, a kutakban mé­lyen feküdt, annak felszíne ahonnan szívni < sem lehet, a piaci kút többször kifogyott; a vizipuska, a tűzoltó kevés volt. A kárt egye­lőre bajos megbecsülni, annyival inkább, mert a városi épülettömb körülbelül nem építhető fel eddigi alakjában s akkor több százezer koronájába fog a városnak kerülni. A füs­tölgő romok, nyurga, kísértetiesen meredő kémények, lecsüngő bádoglemezek szomorú képet adnak a piacnak. Szerencse a szeren­csétlenségben, hogy a Farkas-féle házat megmentették, mert akkor a Lakatos utca, a piac, Hidutca felé óriási tüztenger támad­hatott volna. Legszomorubb a városi szál- . loda, egy teljesen ruinált, kétségbeejtő hal­maz, melyet újjáépíteni nagy feladat lesz. Szombaton délután 1 órakor mikor még erősen égett a nagyszálloda, ismét tüzet je­leztek, ekkor a kereszthegyi karám gyűlt ki és leégett annak a tetőzete. — Segódlelkész választások. A legközelebbi vasárnapon a következő ev. ref. segédlelkészek választattak meg: Fehérgyar­matra Buda Károly ujfehértói s. lelkész; — Kocsordra Jakab Ernő fehérgyarmati s. lel­kész; — Derecskére Dajka István végzett theológus; — Mándokra helyettes lelkész­nek Porzsolt István végzett theológus al­kalmaztatott. — Az első szanatórium. Nem a bőség szárnyából, hanem ; kisebb nagyobb adományokból, a melyet a magyar nő sze­rető szive gyűjtött fölépül Gyulán a Lugos nevű erdőben, pornélküli alkalmas helyen száz betegre az első népskanatórium, a mély 1906 őszén rendeltetésének átadatik. Az agilis, József főherceg szanatórium rokon- szén vnak örvendve további célokat tűzött ki : az ország más helyein szanatóriumok ál­lítását. — A kivándorlás veszedelme. A belügyminiszter köriratot intézett a törvény- hatósághoz, melyben utasítja a törvényha­tóságot, hogy tegyék közhírré, hogy a ki­vándorlók San Paolo amerikai tartományba ne menjenek, mert a rossz éghajlatot és a mindenféle nyavalyát, sárgalázt nem bírja ki az európai ember. Különben is az áldat­lan munkásviszonyok is lehetetlenné teszik a megélhetést. Ajánljuk e jó tanácsot kiván­dorolni készülő honfitársainknak figyelmébe. — Gyermekmenhely létesítése vá- rosunkban. Ruffy Pál min. oszt. tanácsos a gyermekmenhelyek országos felügyelője nemrégiben kérdést intézett a városi tanács­hoz az iránt, hogy hajlandó-e a hatóság őt abban a törekvésében támogatni, melyszerint 100—150 olyan asszonyt helyezzen el váro­sunkban, akik az állami gondozásba vett gyermekeket táplálnák, miközben ezen asz- szonyok a hajháló készítésével is foglalkoz­zanak. Ezen ügyben egy bizottságot hivott össze Pap Géza polgármester s bizottság tagjai javasolták a tanácsnak, hogy a régi honvédlaktanya épületében három helyiséget bocsásson az asszonyok internátusszcrü elhe­lyezésére, egyben javasolta azt is, hogy te­gyen a tanács előterjesztést a kormányhoz arra nézve, miszerint egy állami gyermek- menhelyet létesítsen városunkban s ez által szűnjék meg azon nagyon is visszás helyzet, hogy városunk a Nagyszőllősön levő gyer­mekmenhely fiók telepe legyen. A városi ta­nács ezek alapján a legutóbbi illésen meg­tette a szükséges intézkedéseket. — Népgyüléfl lesz folyó hó 20-án (István-király napján) városunkban, a mely­nek egyedüli tárgyát az általános titkos választó jog fogja képezni. Folytatás a mellékleten. A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert JÓKAI“-féle F lCrlELEK! FIGYELEM! FIGY ELEM! J9 Törlőgumi és Rajzeszköz egyedül nálam kapható. ÜJ BEKÖTÉSSEL ELLÁTOTT SZÉP TISZTA ÁLLAPOTBAN, könyv - és ■ Egyes müvek, valamint egész könyvtárak valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festőszerek a LEHETŐ LEGOLOSÓBBAU 3sap3a.ató3s “Weisz Izsák: • papirkere»kedésében Deák-tér 22. szám, 8ZATUÁR a »Fehér-ház« alatt A LEGMAGASABB ÁRBAN *R| megvétetnek. ...^ 8—6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents