Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-08 / 32. szám

Melléklet az 1905. évi 32. számhoz. — Felolvasó estély. A szatmárné­meti Iparos Olvasókör e hó 6-án este Cső- konai-utcai saját helyiségében szépen sike­rült íelolvusó estélyt rendezett; A felolva­sást ezúttal Dr. Komáromy Zoltán ügyvéd tartotiu, ki igen szellemes humorral egy álomképet adott elő, melynek minden sze­mélye és tárgya helybeli aktualitásokból ál­lott. A megjelent közönség viharos tapsok­kal jutalmazta a sikerült felolvasást, mely mindvégig nagy derültségben tartott« a je­lenvoltakat. A németi dalárda pár számot énekelt megfelelő precizitással. A műsor többi számai is mind igen szépen sikerültek és a megjelent közönség általános elismerésé­vel találkoztak. — Műsor után vacsora, majd tánc következett. — Hangverseny Halmiban. A [ múlt hó 29-én megy esi Meggyesy Zoltán fővárosi conzervatoriumi tanár részben a Ka­szinó könyvtára javára fényesen sikerült mű­vész-hangversenyt rendezett, melyen a vidéki inteligentia is nagy számban vett részt. A cimbalomművész játéka valóban elragadta a közönséget, a mely szűnni nem akaró zajos tapsokkal honorálta őt. Meggyesy Zoltán legközelebb városunkba is ellátogat egy hangverseny megtartása céljából. — A hang­versenyen felülfizettek: Dr. Timár Zs. 2 K, Kunfalvy József 2 K, Pu'rag János 1 K, Varga Károly 1 K, Fogarasy Józsefné és Fejes Erzsiké 2 K, Veisz Béla (Batarc«) 40 fill., Lévay György 60 fillér. A tisztajöve- delem fele része 20 korona, valamint Meg­gyesy ajándéka 5 koron». , ö 88Z686U tehát I 25 korona jutott a Kaszinó javára. (P. P.) — A Sxatmárnémeti-i Énekkar f. hó 20-án, a Kossuth-kerti kioszkban hang­versenynyel egybekötött táncmulatságot ren­dez. A mulatságot ügyesen összeállított mű- I sor előzi meg, melyre a meghívó a napok­ban küldetett szét. — Az erdődi Társaskör ifjúsága folyó hó 12 én, az erdődi kórház-alapja ja­vára a Pannónia vendéglő udvarán felállított sátorban nyári táncmulatságot rendez. A táncmulatság kezdete este fél 8 órakor'. Be lépő-jegy személyenként 2 korona, család­jegy 5 korona. — Petróleum-gyár. A sok port vert ■ petróleum gyár epitése befejezéséhez közeledik. Bejelentették ugyanis építtetők, hogy f. hó 18-án már a haszuálati engedély kinyerése céljából a bizottsági vizsgálat megejthető lesz. A főkapitányi hivatal bár f. hó 7-ére határidőt tűzött az építkezési időszaki megvizsgálásra, mégis miután a be- felyezési határidő oly közel esik, a helyszíni tárgyalás határideje f. hó 18-ára halasztatott. A tárgyalásra megbivattak a debreceni ipar­felügyelőség, a szomszédok, a t. főorvos, főmérnök, Beer Mór, Gobi Ferencz, Dr. Ta- nódy Márton és Fogarassy Sándor. — Adomány — a szegényeknek. Kölcsey Sándor kir. Ítélő táblai biró 100 és Horváth Bertalan nagybirtokos b. e. kedves nejük elhalálozása alkalmából 60 ko­ronát tettek le a főkapitányi hivatalnál, a városi szegények részére kiosztás végett, mely összeget Tankóczi Gyula főkapitány a napokban osztotta ki a szegények között. — Életmentő úszómester. E hó 4-én ifj. Winkler Ferenc villamtelepnél levő gépész mester, fürödni ment a polgári uszo­dába. Dacára hogy úszni nem tudott, mégis beugrott a nagy tükör azon részén, hol a viz mindig mély és hol csakis úszóknak sza­bad fürödni. Winkler a szó teljes értelmé­ben a mély viz alá került s ha az esetet ideje korán észre nem veszi Fridrich János úszó mester, az illető életével fizeti meg vakmerőségét. A derék úszó mester ruhástól a vizbe ugrott és csakhamar kifogta a már- már eleiéit embert. Jóllehet többen is füröd- tek ez alkalommal a tükörben, a közelben levők egyike sem mert segítségül sietni Winklernek, ki ha tutaj alá kerül, menthe­tetlen a halál fia, így is közel állott azon­ban a vizbe futáshoz s csakis az úszómes­ternek -köszönheti életben maradását. — A Winkler balesetéhez hasonló szerencsétlenség történt másnup az uszoda ugyanazon helyén. Ez alkalommal egy fiatal pincér került a viz u‘lá. Az életmentő itt is a nevezett úszó­mester volt. — Borkiállítás a Tátrában. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete f. év uugutztus 19 — 23. Tátru-Lomnicon borkiállítást rendez. Célja ezen kiállításnak az, hogy Magynrország legnagyobb idegen- forgalommal biró helyén a Tátrában mu­tassa be legkitűnőbb pincegazdaságaink ter­mékeit. Sikerült is e célból több mint öt­ven szőlőtermelőt megnyerni, hogy azok közel 200 legkivállóbb fehér és vörös, pe­csenye- és csemegeboraikat bekütdjék és a kiállításon megforduló közönségnek bemu­tassák. Minden elfogultság nélkül jelezhető, hogy ezek a borok méltóan fogják a ma­gyar borászatot képviselni és bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy bortermésünk ma ismét joggal kiváló helyet követel maga számára a világversenyben- Egyedül az a körülmény, hogy az összes bormintáknak több mint egynegyedrésze a Tokaj-Hegyal- járól került ki, biztosítja ezen borkiállítás­nak látogatottságát és a borminták kelendő­SZATMAR és vidéke. ségét. A M. Sz. O. E -nek szándékában van a kiállítást augusztus 19-én szüreti -ünne­pélyei megnyitni, az egész kiállítás alatt, pedig korai csemegeszőlőt árusítani. Tekin­tettel arra, hogy a Tátra augusztusban amúgy is úgy bel-, mint külföldiek részéről nagy látogatásnak örvend, szíveskedjenek birtokosaink közül azok, akik ezen kiállítás alkalmából Tátra Lomnicon jelen lenni akar­nak, ezen szándékukat legkésőbben augusz­tus 12-ig vagy a jelzett üdülőhely igazga­tóságával, vagy n Magyar Szőlősgazdák Or­szágos Egyesületének igazgatóságával (Bu­dapest, Üllői-ut 25.) tudatni, hogy a kellő ] időben lakásról gondoskodhasson. — A szatmári szept. 24-iki ló­versenyek nevezési lapjai e napokban lesznek szétküldve. Nevezési zárnap szep­tember 14. Akik tévedésből nevezési lapot nem kapnának, szíveskedjenek’ ez iránt á Szatmármegyei Lóverseny Egylet titkári hi­vatalához fordulni (Szatmár Verb.őci-u. 5. sz.) — Jóváhagyott vasúti kölcsö­nök. A kereskedelemügyi miniszter jóvá- hagytu, hogy a nyíregyháza — vásárosna mányi és nyíregyháza — dombrádi vasút céljaira a vármegye által megszavazott 360.000 korona hozzájárulás, a pesti magyar kereskedelmi banktól kölcsön fölvétessék. — Görgey fia megőrült. Kinos szenzáció történt az elmúlt hét egyik éjsza­káján u budapesti Newyork-kávéházbun. A kávéházban alig ült három ember, mikor a nyitott ablakán egy csapzott hajú, födetlen fejű ősz férfi rohant be és a nyargalástól elfúlt hangon, rejtemes félelemmel tekint­hetve vissza, szinte hörögve lihegte: ­— 'Megakarnak ölni a kutyák. Lőttek reám, sokan lőttek reám. Halálba üldöznek. Hova bújjak? A kávéház főpincére a zilált arcú, za­varos kinézésű öreg emberben, akiről ren­detlenül lógott le kopott, elhanyagolt ru­hája, megismerte egy régi vendégét, akit számtalanszor szolgált ki, mikór még a sze­rencsétlen előkelő ur volt, az államvasutak felügyelője. A távolabb ülő vendégek alig vetettek ügyet a lejátszódó drámára. Azt hitték, hogy valami ittas csavargó a beve­tődő ember, akit majd hamarosan kitessé­kelnek. Pedig « csapzott hajú emberroncs csak uéhány évvel ezelőtt is Budapest tár­sadalmának ismert alakja volt és neve a legújabb magyar történet legszomorubb ide­jének emlékeit költegető név. — A szeren­csétlen őrült Görgey Arthur tábornok fia. Szinte aléltan roskadt egy székbe é9 félig önkívületben motyogta: — Hogy rohannak utánam I Hogy ro­hannak! Megfognak ölni! Biztosan megöl­nek, ha nem menekülök. A főpincéu, igyekezett megnyugtatni s ez látszólag sikerült is neki s ekkor ma­gára hagyták. A szerencsétlen különös két­ségbeesett nézésével nézegetett körül 9 egy közel ülő veudéghez fordulva, halkan sugvu kérdezte:-— Te is forradalmár vagy. Barrikádok lesznek és ukasztófák I Tizenhárom akasz­tófa I Tant de bruit pour une omelette ? Úgy e? De azért az életemre törtök? Mit lehetek én róla. Megizlelte poharát és egész teste vo- naglott, arca eltorzult, pokoli kínok rajzo­lódtak ki kusza vonásaira. — Már megint méreg! De nem fog sikerülni nekik! A császár megvéd, neki kötelessége...• Felállt és kilopakodott az utcára. Né­hány perc múlva azonban újra berohant és görcsösen megragadva egy vendég karját, mintha egy rémes titkot közölne vele, foj­tott hangon mondta: — önnek jó képe van, mon chére... Hát ha Ugassa meg, itt a szomszédban meg akartak mérgezni. Micsoda lebuj. Vizet kér­tem és sztrichnint adtak. Már száz éve tart igy! Hát patkány vagyok ón? HohóI Óva­tos vagyok ám. Megmérgeznek, vizbe fojta­nak, lőnek reám. Folyton bujdosnom kell. Aztán újra összeroskadt és sokáig ült hallgatag, csöndesen dünnyögve s csak oly­kor tört'ki belőle Valami félelmes, artiku- lálatlan kiáltás. Végül felugrott: —- Már megint itt vannak I Úgy, ahogy jött tépett ruhában, haja­don fővel, kisurrant a sötét utcára s ott li­hegve, zilálva rohanni kezdett. — Tiszát is megölik — kiáltotta. — De én megyek a császárhoz. Beugróm a Dunába. Bele. Úgyis Bécs felé folyik. Reg­gelre ott leszek. Mire a rémes jelenetnek néhány ta­núja felucsodott, a szerencsétlen ember már eltűnt az éjszakában. — Görgey Arthur ré­gebben mint geniális mérnök a magyar ál­lamvasutak szolgálatában állott, ahol szép jövőt jósoltak neki s aránylag fiatalon fel­ügyelői rangra emelkedett. Egy csuládi dráma azután pályája derekán törte meg a fiatal embert. Ivásnak adta magát, fokoza­tosan aülyedt, inig végül megzavurodott. az elméje. — Elhamvadt buzakeresztek. E hó 3-án éjjel aVarga-cserén Fried Emil birtokán, Nagy Miklós bérlőnek egy nagy kazal, mintegy 4—500 kereszt búzája elégett. — Csendőrlégünk működése a múlt hóban. A városunk területén köz­biztonsági szolgálatot teljesítő csendőrség, az elmúlt julius hóban, számszerűit a kö­vetkező bűnügyekben tartottak nyomozást: pénzhamisítás 1, testisértés 7, lopás 15, ma­gánlaksértés 3, sikkasztás 1, orgazdaság 1, gyújtogatás 1, más vagyonának megrongá­lása 1, és 260 kihágásnál. A feljelentett esetek mindannyian kiderittettek. — A Bocskay pár jutalom-es­télye. A Honvéd sörcsarnokban e hó 5-én I volt az ott működő daltársulat főalakjainak — Bocskay Bélának és bájos nejének a ju­talom-játéka. A közönség ez alkulommal is éppen úgy mint a többi napokon zsufiblásig töltötte meg a kerthelyiséget és zujos tap­sokkal honorálta a művész párt. őket a szatmári közönség egyhamar elfelejteni nem fogja. Azoknak a kitünően sikerült mókák­nak az előadása, amelyeket Bocskay Béla pro­dukált, annyira élvezetes volt, hogy még ma is határa alatt állunk a nevetésnek. A „Kiikürice Számi" kupié szájról-szajra kezd már terjedni a városban, a „Khobi Khan ,és Regina története" pedig (amit Bocskay kellő leleményességgel „borzalmas idil“-nek nevezett <<1) hahotára fukusztja még ma is a róla mcgemlékézőket és uz az utánozha­tatlan „ez cz-cz ez" annyira felkapott lett, hogy már másképen nem is köszönnek egy­másnak a szatmáriak. Bocskay sokoldalú te­hetségével, remek előadásával nagyon meg­kedveltette magát; rövid ittléte alatt vagy tiz féle alakítását, láttuk és legalább húsz féle kupléját hallottuk. Bocskayt bármikor szívesen látjuk körünkben. Hunom Bocskayné, a kedves szerelmi tűzoltó is nagyon szép előadást mutatott be, úgy annyira, hogy va­sárnap este egy közkívánatra rendezett zárt­körű előadás alkalmával nagyon szép juta­lomban részesítették a művésznőt. — ÉrtesitÓB. Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy f. hó 13-án a szatmár he­gyi Dónát búcsú alkalmából oda menetre csakis ogy külön vonatot fogunk bevezetni, a mely indul a Szamoshidtól reggel 6 óra 30 pkor. A tömeges forgalom lebonyolitása céljából ezenkívül úgy intézkedünk, ha szük­sége fog mutatkozni két egymást közvetle­nül követő részben közlekedjenek. Visszajö- vetre pedig uz ugyancsak két részben köz- lekedtetendő rendes esti vonatokon kívül éjjel 11 órától kezdve éjfél után 1 óráig a szükséghez képest vagyis annyiszor ameny- nyiszer a vonat megtelik, külön vonutokat menesztünk Szatmárhegy piactól a Samoshi- dig. Szatmár 1905. aug. 8-án. Az erdődi h. é. v. üzletkezelősége. — Minden csütörtökön és vasár nap a katona-zenekar hangversenyt tart n Honvéd sörcsarnokban. Minden alkalomra részletes műsor van kihocsátva. — Mutató — a Magyar Lant­ból. Révész Anikó az Angyal Armand szerkesztése alatt álló „Magyar Lant" című zenei folyóiratba szép kis magyar dalt szer­zett Zempléni egyik versére. Maga a szö- veg igy hangzik: Hajnalodlk, üt az óra, Nem lehet már maradnom, El keli válnunk virradóra, Isten hozzád galambom 1 Adj egy csókot bucsuzóra, Ha mondom, Hajnalban ha üt az óra, Eszembe jutsz galambom. Aki a dalára is kiváncsi, az vegye meg a „Magyar Lant*-ot, nem fogja megbánni. — Milyen időnk lesz Augusz­tusban? A Meteor jelenti: Augusztus eleje különösen a 4-iki csomópont körül csa­padékosnak Ígérkezik s változatos időjárást hoz, úgy, hogy aug. inkább változatos, ke- vésbbé meleg hónapnak Ígérkezik a bolygók részéről, mint julius volt. A foltjárás módo­síthatja inég e jellegej, de a forróság még­sem lesz oly állandó és raagasfoku, mint e hónap 19-ét megelőzőleg. Augusztus csapa­dékban is bővelkedőbbnek ígérkezik, külö­nösen a 4—23-ik csomópontok hatáskörében s ha lő-ike körül a hold nem lesz képes a felhőzetet megemészteni, úgy ez alkalommal is lehűléssel nagyobb mérvű czapadék vár­ható, ha azonban az esetleg keletkező fel­hőzetet hirtelen megemészti, úgy «te időtájt lesz hónapunk legszárazab s legmelegebb időszaka. Különben 15-én részleges hold- fogyatkozásban is lesz részünk. — Erdőégés. A múlt szerdán dél­előtt a Sárerdő közepén levő 87-es számú vasúti őr telefonon jelentette, hogy a Sár­erdő egy része ég. A vett értesítés után a tűzoltóság egy része kivonult a tűz szín­helyére, ahol nagyszámú földmunkásokkal egyetemben sikerült nekik a tűz tovaterje­dését megakadályozni. A kár, melyet az erdőégés okozott, meghaladja a 40 ezer ko­ronát. A tűz, mint a vizsgálat megállapí­totta az erdőn keresztül átrobogó vonat szikráiból keletkezett, amennyiben az a nagy hőségtől teljesen kiszáradt avart fel­gyújtotta s az igy keletkezett tűz később belekapott az erdő egy részébe is. A tűz még csütörtökön és pénteken is az erdő egyes részen fel-fel lángolt, majd pedig j magába a talajba is átmenve, az ecsedi-láp > égéséhez ha onlóan a föld alatt pusztított, hol bő táplálékot szerzett magának u föld mélyében levő tőzeg és turfák között. Pén­teken délután újból kirendelték a munkáso­kat, a melyek árkolások által vetettek vér gett a tűznek. A felmerült kárt minden­esetre a in. á. vasútnak kell megtéríteni, mert a tűz csakis a mozdony szikráiból keletkezett. — Tűsek a lápon. A múlt hónap 28-án Gyene Zsigmond tyukodi tagjában Szász Bálint porcsalmai lakos tüzet csinált és ettől u láp meggyuladt. A hatóság min­den intézkedést megtett a veszedelem elfoj­tására, u melyik 3 katasztrális hold terüle­ten pusztított. A vész színhelyét körül ár- kolták és igy valószínű, hogy tovább n un fog terjedni. Augusztus lje óta az urai és ujfalusi láp, a hol Tisza István grófnak is vun birtoka — kigyuladt. A főszolgabíró 2 községet kirendelt a veszedelem elfojtására, de a lakosok elszéledtek, hogy félben ma­radt mezei munkájukat folytassák, úgy hogy nemsokára senki sem volt u tűz színhelyén. A főszolgabíró erre a törvény értelmében másnap karhatalommal kényszeritette a né­pet az oltásra és csak ekkor sikerült a tűz tovaterjedését megakadályozni.-- Gyári tűs. Vármegyénk legna­gyobb ipari válaiata a gróf Károlyi Lajos tulajdonát képező s Rényi Árpád üvegyáros bérletében lévő zelestyei üveggyárban julius hó 29-éu tűzvész pusztított s a gyári épü­letnek azon része, mely a gépháztól a korcsma felé esett, leégett. Két órai erőfeszitő munka után sikerült a tüzet a gépháznál lokulizálni úgy, hogy üzemi fentakadás az üveggyár­tásban nincs, s csakis u gőzerőre berendezett őrlő malom pusztult el. A kár nem nagy és elviselhető s uz üveggyár üzletmenetére semmi befolyással sincs. — Oltás közben Rényi Árpád üveggyári bérlő néhány kisebb sebet kapott, s azok 8—10 nupi gyógyulást igényelnek. — Menetrend módoeitáe. A Szut- már erdődi h. é. vasút üzletkezelősége ez utón teszi közhírré, bogy az eddig csakis vasárnap és ünnepnapokon közlekedett 24. és 25. sz. vagyis a Kossuth kertből este 7 óra 10 perc és Szutmárhegy-piucról vissza este 9 óra 20 perckor induló vonatok £ hó 10-től kezdve további intézkedésig, de leg­alább a nyaralás tartama alatt naponként fognak közlekedni. — Bányaszerencsétlenség. Moráj János kincstári bányamunkás multnó 31-én délután munkaközben robbantás alkalmával karján és lábán súlyos sérüléseket szen­vedett. — Halálos esés. Lovas Józset ba- tizvasvári illetőségű 18 éves kocsis legény, e hó 2-án egy szénával megrakott szekeret hajtott, le a város felé, a midőn egy fordu­lónál a szekér nagyot zökkent és a széna tetején ülő kocsis leesett a földre, esés köz­ben a fejét a kiálló kerék tengelyébe ütötte. A szerencsétlenül járt kocsis legényt ki ko­ponyarepedést szenvedett uz irgalmasolt kór­házába szállították, hol két nap múlva a leggondosabb ápolás dacára meghalt. — Caelódadó. A belügyminiszter el­rendelte, hogy ezentül cselédadót külön kell a főkönyvben kezelni, ami rendkívül fontos üdvös intézkedés, mert az ily módon való kezelés az illetőség tárgyalását szerfelett megkönnyíti. — A zilahi kaaizafurák Ugye. A zilahi ügyészség fogházában vannuk vizsgá­lati fogságban már hónapok óta a nagyká­rolyi, váraljai és u zilahi kasszafurók, kik a zilahi és nagykárolyi adóhivatalokból több millió korona készpénzt és értékpapírt. Vár­alján pedig egy ügyvéd lakásáról nagyér- tékü ékszereket, értékpapírokat és péuzt ra­boltak el. A tettesek egy részét — mint annak idején megírtuk — elfogták. Az el- fogatás idején a rendőrség azt hitte, hogy az egész Jbanda kezei között van. A vizsgá­lat során azonban kiderült, hogy a főcinko­sok szabadon vannak. Az elfogottak vala­mennyien konokul tagadnak, ámbár a fog­ház levegője nagyon megviselte őket és be­tegeskednek. A rengeteg summa pénzre vo­natkozóan a vizsgáló bíróság a legutóbbi időkig majdnem semmit sem tudott. Végre az egyik betörő Weltman Jakab jelentke­zett a vizsgálóbíró előtt, hogy vallani akar. Bevallotta a betörés összes részleteit és a/t mondta hogy a pénzt és az értékpapírokat Galíciába vitték. — Többet nem mondha­tok, azt sem, hogy ki és azt sem, hogy hova vitte a pénzt — vallotta a rab — mert ezzel a vallomásommal már társaim­nak tett szavamat szegem meg és azon eset­ben, ha vallók, kiszabadulásomkor egyezsé­günk értelmében, sem én, sem családom, egy fillért sem kapunk. Sőt ezzel a vallomásom­mal 5000 koronától már elestem, mert any- nyit fognak levonni társaim azért, hogy lelkiismeretemen könnyítettem. A legerélye­sebb faggatások mellett sem tudtak többet belőle kivenni. Társai annyit oem v&Uunak és különösen betegségük nagyon megnehe­zíti a nyomozást. A főtárgyalást a kasszafu­rók ügyében, akik majdnem kivétel nélkül nős és gyermekes emberek, októberben tart­ják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents