Szatmár és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-11 / 28. szám

Melléklet az 1905. évi 28. számhoz.

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

— Fedik Sári as árvákért. Egyik napi lapunkban olvastuk, a következő kis epizódott: Fedák Sári aradi vendégszereplésekor elment az aradi gyermekraenbely- egyesület menházába, a hol az épen tanulmányúton levő Bosuyák Zoltán belügyminiszteri osztálytanácsos fogadta és kalauzoltu. A művésznőt anyira meghatotta u menhe- lyen levő kicsi árvák iránt tanúsított ember szeretet, hogy kísérője előtt a következő fogadást tette:

— Ha végkep elhagyom a' színpad deszkáit, — ami valószínűleg a közel jövőben már bekövetkezik — úgy teljes visszavonulás előtt az ország valamennyi nagyobb városában hangversenyeket fogok rendezni, amelyek jövedelmét teljés egészében a gyer- mekmenhelyek felsegitésére fogom fordítani.

A művésznő ezen kijelentése futótűzként terjedt el a városban és a közönség hálából aznap este vulóságos virágesővel kö szöntötte „Kukorica Jancsit.“

— A betegsególyző-pénztárak reformja. Evek hosszú sora óta sürgetik már az érdekelt körök a betegsegélyző-pénz- tárak reformját, melynek alapelveit számos éitekezleten még is vitutták. Aukettezett ez ügyben a- kereskedelmi minisztérium is s ezt. következőleg nemcsak hazai, de a külföldi anyagot is összegyűjtötték. Ezt a rendszeresen gyűjtött joganyagot a miniszter legközelebb már kiadja s ezután ugyancsak rövidesen közrebocsátják az uj betegsegélyezési törvény tervezetét is.

— Eljegyzés. Bay Miklós szinérvár- aljai szolgabiró, földbirtokos, a múlt héten váltott jegyet Papolczy Béla ottani nagy- birtokos leányával Mariskával.

— Gyászhir. Szász Lajos helybeli kir. bírósági végrehajtó e hó 4 én, pár. heti súlyos betegség után életének 45. évében jobb léire szenderült. Az elhunyt végrehajtó, ki előzékeny modoráért úgy az ügyvédi kar, mint a bírósági tisztviselők islőtt becsült férfiú volt 8 halála széles körben nagy részvétet keltett. Temetése e hó 6-án ment végbe az ev. ref. egyház szertartása szerint.. Az eihunyt végrehajtót özvegyén kívül bárom kiskorú gyermeke gyászolja.

— Gyászeset. Kovács Sándorué szül. Yersényi Mária, életének 47-ik évében rövid szenvedés utáu folyó hó 8-án délután 6 órákor elhunyt. Temetése f- hó 10-én, délután 5 órakor ment végbe az ev. ref. egyház' szertartása szerint. Áldott legyen emléke!

— Teleki Sándor gróf Aradon.

Teleki Sándor gróf azon érdekes emberek közé tartozott, kiket a jósors kiváló testi és szellemi tulajdonságokkal ruházott fel s kiknél kevés kell ahhoz, hogy kedvező körülmények között tragikus hősökké ne váljanak vagy egyéniségük történelmi nevezetességűvé ne váljék. A grófnak tenger sok kalandja volt; számtalanszor volt a halál torkában, honnan leleményessége, ébersége folytán mindig megszabadult. A világosi fegyverletétel után benn szorult Aradon s az osztrákok biztosra vették .elfogatását. Oly jól volt őrizve a város, hogy onnan tudtokon kívül még a madár sem távozhatott. Egy délután fényes hintó gördült ki a városból. A sorompóknál álló osztrák katonák nem tartózhatták föl, mert felismerték benne Brünech- nek, a nagy osztrák barátnak tulajdonát. Akkor lett volna csak nagy bosszúságuk és rémületük, ha negyed óru múlva látták volna, mint száll ki a hintóból Teleki Sándor gróf s a szép Brünech Judit hogy lobogtatja fehér kendőjét, könnyes szemekkel nézve a távozó után.

— JÓna bácsi. Pár év előtt egy öreg debreczeni polgár, volt honvédtiszt töltött uéhány hetet a Pável fürdőben feleségével és szimpatikus, kedélyes modorukkal megnyerték az egész fürdőközönség barátságát. Jóna Jánost nem is nevezték máskép mint „Jóna bácsi“; igazi debreczeni czivis volt a műveltebb fajtából; adomái, elbeszélései, ötletei szinte nélkülözhetetlenné tették a fürdőben. Pável püspök is felderült, valahányszor -a debreczeni vendéggel beszélgetett. Jóízű megdöbbenéssel emlegette, bogy a pápisták szaporodnak a kálvinista Rómában, dr. Wolafka püspök csodadolgokat művel s még utóljára őt is megtéríti. Szegény Jóna bácsi most halt meg 75 éves korában és o debreczeni lapok kegyelettel emlékeznek meg róla.

— Le a dualizmusos czimjelzés- sel! E czim alatt Yeöreöa Jenő győri ügyvéd egy körlevelet bocsátott ki, amelyben elmondja, hogy a magyar iparosok, kereskedők, ügyvédek, mérnökök és um«! többféle üzlet embereknek nagy része, czimjelzésük- nél még ma is kétféle -s— magyar és német felírásokat használnak, holott erre ma már szükség egyáltalán nincs. Elkerülhetetlen esetekre nézve útbaigazításokat ad és azt mondja, hogy a magyar felíráshoz annyira elenyésző kis betűkkel kell sarokba nyomni a németet, bogy azt egy gyengébb látású ember észre se vegye. Körlevelét ezzel végzi: E dolog magában véve kicsinységnek látszik, tényleg azonban nagy érzéketlenségünkre vall, hogy eddig is magunkat czim- jelzésünkben nem közjogi önállóságunkban

tüntettük ki, hanem a külföld előtt magunk dokumentáltuk fele magyar fele uémet voltunkat, miuthu csak az egységes „osztrák birodalomnak“ volnánk fele alkatrésze.

— A nőegyesület kiadása május hónupban: árvaházra 161 K 26 f, havi szegényeknek 153 K, rögtöni segélyekre 17 K, vegyes kiadás 34 K. összesen 305 K 26 fillér. — Junius hónapban: árvaházru 88 K 06 f. havi szegényeknek 155 K, rögtöni segélyre 10 K. vegyes kiadás 105 K 30 f. összesen 358 K 36 fillér.

— A zilahi kasszafurás. A két évvel ezelőtt elkövetett nagykárolyi, zilahi, szinérváruljui kasszafurások ügyében a vizsgálat, melyet a zilahi törvényszék vezet, már-már teljes világosságot vet az agyafúrt nemzetközi betörők, működésére. A szövet| kezet egyik nyomra vezető tagját Weltmann Mórt, ki bosszú időn keresztül Nagybányán volt vendéglős és aki a nagy károlyi és zilahi betörtésben is részt vett, a napokban sikerült a zilahi kir. törvényszék vizsgáló bírójának vallomásra bírni, melynek alapján most már az egész ügy részletei leleplez- tettek. Érdekes világot vet u banda működésére és a 'kiküldött detektívek: Etnecz György és Szentpétery György ügyességére a nyomozás, melyet ez év tavaszán kezdettek meg. Megjegyzendő, hogy a két év előtti betörések részletei már régebben, a tett után néhány hó múlva ismeretesek voltak a szatmári rendőrség előtt, azonban kellő bizonyítékok hiányában nem lehetett fellépni. A nyomozás fonalát egy szatmári detektív adta a budapesti detektívek kezébe. Megnevezvén nekik a most vallomásra, birt WeltmaD Mór nagybányai volt vendéglőst, kire erős gyanú háramlóit. A nyert felvilágosítással a két detektív Nagybányára utazott, hogy Weltmann Mór vendéglőst kihallgassák. Weltmann mindent tagadott, mire" a detektívek felszólították, igazolja magát, hogy hol volt a betörés idején. Weltmann hime/.ett-hámozott, hivatkozva arra, hogy régen volt s ő arra nem emlékszik, végre is kijelentette, hogy Erdőszádán Yigdorovics, Adolf Ábrabám ismerősénél tartózkodott és azt igazolni is tudja. A detektívek eltávoztak, azonban nem hagyták megfigyelés nélkül a gyanúba vett embert. Ugyanis Weltmann még az éj folyamán kocsit, fogadott' és elhajtatótt. A detektívek meg- jegyezvén a kocsi számát s a tulajdonosát, midőn az másnap visszatért, vallatóra fogták, hogy hol járt .tegnap. Természetesen, mint előre sejtették, a válasz csak Erdő- száda lehetett, hol' ugyanis Weltmann czin- kostársu Wigdorovits lakott, ki szintén gyanú alatt állott. A detektívek előtt ezek után tisztán állott, hogy a két ember bűn- részességben van egymásssal. Kocsit fogadtak, előzőleg azonban magukat kellően maszkírozva. Erdőszádára hajtattak, a faluban azonban gyalog mentek be és az esti órákban keresték fel Wigdorovitsot. Ez nagyon tartózkodóan fogadta őket, amennyiben már Weltmann 'alapján rosszat sejtett. A két detektív menekülő betörőnek adta ki magát, kiknek a szerszáma a műtétnél maradt. Majd előrukkoltak azzal, hogy ők ismerik Wigdorovitsot és gondolják, hogy vau szerszáma. Majd hozattak bort és barátságos poharazás közepette 200 koronát Ígértek Wigdorovitsnak, ha nekik a szerszámokat eladja, sőt ha a tervezett betörés sikerül, részesíteni is fogják az eredményből. Wigdorovits felült a csábos szavaknak és előadta, hogy csakugyan van szerszáma a padláson jól elrejtve. A detektívek készséggel fogadták látszólag e kijelentést és egyikük fogadást is ajánlott 10 liter borba, hogy az nem igaz. Ez még jobban növelte Wigdorovits bizalmát és gyorsabb kimenetelt biztosított ezen taktikának. Felmentek a padlásra és Wigdorovits a tapasztást felásva, előszedte a műszereket. A' detektívek uz ügyes fogás után meghozatták a bort és kifizették a 200 koronát, majd pedig nyugalomra tértek. Az éj folyamán az egyik detektív kiszökött és a csendőrséget kereste fel, kiknek segélyével azután Wigdorovitsot letartóztatták és beszállították a zilahi ügyészség fogházába. -L Ez' volt az első jelentősebb kiindulási pont a további letartóztatásokra, amennyiben a pár nap múlva elfogott Weltman Mór szintén Zilahra került, kiknek vallomásai alapján tartóztatták le azután Róth Mórt, Sicher Steinberger Náthánt (igazi neve Ts lismán Nácein Márkus), nővérét Gyánócs Náthánnét: Talismán Róza Rebekát (Cser- nowitz) és a banda fejét Schönberger Ber- nátot, Rittmann Maridéit Sajó-Magyarosról s a fiait Dávidot és Márkust, • Thurmann Márkust Poporódról (Bukovina) és Mózes Mórt Borhidról.

— Összedőlt CSÜr.: Rémes szerencsétlenség szülőhelye volt e hó 6-án este a tyukodi határban levő báró v-Uray-féle taghoz tartozó úgynevezett Kálmán tanya. Egy még épülő félben lévő csűrt, mely gerendákon nyugodott az orkánszerü szélvihar össze törte s az így leomló csűr maga alá teme tett mintegy kilenczveu aratót, kiket a tag bérlője Goldman Ábrahám éjjeli szállás végett ottan elhelyezett. A romok közül 81

ember súlyosan megsérülve került ki 4 ember azonban halálát nyerte a leomló gerendák által. A kir. ügyészség a borzalmas szerencsétlenség ügyében megindította a, vizsgálatot, melynek alapján vasárnap reggel a szerencsétlenség színhelyére kiutazott Mor- vay Károly központi vizsgáló biró és Dr. Vajay Imre törvényszéki orvos, ki a szörnyet balt emberek hulláját bonczolta tel.

A megindított, vizsgálat fogja kideríteni, hogy kit terhel a felelősség, de annyi már most is megállapítható, hogy a bérlő a hibás, mert nem lett volna szabad megengedni az épülő félben levő csűrben annyi sok embernek az éjjeli szállást.

— Öngyilkos munkás. Szilágyi József 45 éves vasúti raktári munkás, e hó 7-én virradóra egy forgópisztollyal szivén lőtte magát és nyomban meghalt. Az ön- gyilkosság oka teljesen ismeretlen.

— A vándorcigányok Ügyének rendesése. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a napokban ülést tartott, amelyen Mihulovits Gyula tartott érdekes előadást a cigányügy rendezéséről. Euró- pábu bevándorolt indusoknak tartja ő is a cigányokat. Magyarországon mindig sok kedvezésben részesítették őket, mert leakarták őket telepíteni. Legtöbbet tett ez irányban József főherceg, de intézkedéseiből hiányzott a szigor. A jólét elől megszökik a cigány. Eddig legtöbb cigányt a csendőrség szervezése telepitett le. Foglalkozik azután a cigányok jelenével: háromféle cigány van; letelepült, félig letelepült, amely csak a telet tölti egy helyen és nomád amely fajta a legveszedelmesebb, mert annak életfelfogása az, hogy neki joga van a földi javakhoz s ezt a jogát minden módon érvényesíti; lop, rabol, csal sőt gyilkol is.

A sertésvész elhurcolásának legfőbb faktorai a cigányok. A takonykor elterjedését szintén a vándorcigányoknuk lehet köszönni. A A cigányság jelene tehát sivár, épen ezért cigányság jelene tehát sivár, épen ezért szükséges gondoskodni jövőjükről. Elsősor-' ban meg kell akadályozni vándorlásukat. Ennek két módja van: a rögtöni kényszer- település a másik mód a vándorlás korlátozása és szigorítása. Az egyik mód drága s igen sok terhet ró az államra. A másik módon körülbelül három év alatt lehetne meg- telepiteni a cigányokat.

— Vízbe fűlt csendőr. Múlt hó

30-án a munkácsi csendőrségről három csendőr Ujdávidháza felé indult portyázásra. A rekkenő hőségben O- és Ujdávidháza között a Latorca folyóhoz érkezve, megóhajtották a fürdést s azonnal a vízbe vetették magokat. Az üdítő lubickolásnak azonban csakhamar véget vetett az egyiknek tragikus sorsa, ki örvénybe sodortatván, ott lelte halálát.

— Szerencsétlenség. Szerencsétlenül járt Marosán István kapnikbányai csordás. A községi csorda bikája, miközben az istállóba bekötni' akarta, inegdöfte ' s oly súlyos sérülést ejtett rajta, hogy sebeibe belehalt.

— Az ex-leac és a vadászjegy. A

vadászok közül nagyon sokan úgy gondolkoznak, hogy ex-lexben vadászjegy nélkül is szabad vadászni. Ismét többen azt állítják, hogy vadászjegyre okvetlen szükség van. E kérdést a belügyminiszter egy legközelebb kibocsátott rendeletével teljesen tisztázta. Ez a rendelet ugyanis kimondja, hogy jegy nélkül vadászni ex-lexben sem szabad, mert ez jövedéki kihágást képez.

— Értesítők. Vetük a szatmári kir. hath, főgyimnasium 1904-1905-évi tanévről szóló értesítőt, melynek bevezető része a főgyimnasium ujjáalapitásának 100-ik évfordulója alkalmával lezajlott ünnepély lefolyását a főgyimnasium alapítójának 1636 évtől egész napokig lefolyt históriáját tárgyalja. Az ujjáalapitás idejétől 1804 évtől beiratkozott kerek száz év alatt összesen 27287 tanuló : kilenc tanulóval kezdette meg újból működését a főgyimnasium ezelőtt száz év- . vei s most a jelen tanévben 517 nyilvános tanulót számlált falai között. 1852-től 1320 ifjú nyert érettségi bizonyítványt. — A fő- gyimnasiumnál ez évben volt 24 tanár. Tekintve az alsóbbosztájyra a tanulók rendkívüli »agy számát uz idén is a három alsó osztály Á és B. osztályra lett felosztva. Az érettségi vizsgálatot sikerrel kiállotta 33 ifjú és egy kisaszony. Ösztöndíjat élveztek összesen 16 tanuló 4040 korona összegben. A gyimnasiuui tápintézetében 34 tanuló részesített teljés és egy fél ellátásban. A teljes és részben való ellátás összege pénzértékben 28060 kor. A pénzbeli segély és jutalmak összege 1996 kor. összes segélyezés 33176 kor. A gyimnasium tápintézetének a vagyona 36853 kor. 68 fillért tesz ki. A tanulmányi előmenetel a rendes tantárgyakra véve: osztályzatot nyert összesen 495 növendék, ezek közül minden tantárgyból jeles 46, — legalább jó 122, — legalább elégséges 249, növendék. *Egy tantárgyból elégtelen 29, — két tantárgyból elégtelen 24, — és több tantárgyból elégtelen 35 növendék. A kereskedő tanonc iskola értesítőjéből a következőket közöljük : Az intézetnek 7 tanára és 4 hitoktatója volt. Beiratkozott az előkészítő oszt

tályba 18. az I. osztályba 38, — a II. osztályba 28 és a III. osztályba 11, — összesen 95 növendék. Ezek közül kimaradt 17,

— osztályzatot nyert 78 növendék. Vallás szerint volt 10 római kath. 12 gör. kath. 10 ev. ref. és 63 izrealita növendék, foglalkozás szerint legtöbb a füszerkereskedő, 35 növendék. utánna 20 rőfös 16 divat és rövidáru kereskedő Magaviseletből a tauoncok 38.46 °/0 — jó, 42.30 °/0 szabályszerű és 19.23 °/0 kevésbé szabályszerű jegyet kapott,

— Felakasztott gyermek. Múlt hó 27-én Ökörmező község Fenyves telep nevű részében Szkuncz Ihnat 8 éves Mária nevű leányát egy vadalma fára felakasztva találták. Kiderült, hogy bűntény vagy gondatlanság ez esetben nem forgott fenn, mert a gyermek marhákat őrizett a mezőn, mi közben felmászott az almafára. Erről lecsúszott, azonban gubája, a mely a nyakába volt akasztva a fán megakadt s a kis leány függve marudt, minek következtébe magán segíteni semikép nem tudva s közelben senki nem lévén, megfuladt.

— Emberölés. Julius hó 2-án Zsu in lírák Jenő 16 éves borbélysegéd a nagyká- rolyi lövelde kertben mulatott, onnan este

9 —10 óra között hazafelé menvén, utánna több fiatal ember ment, köztük Müller József szabósegéd Müller Ignác ácsiparos 18 éves fia. A mint a gróf Károlyi István téren a Grósz József butorraktár tulajdonos lakása elé értek, Müller József állítólag ok nélkül hozzáfutot Zsnmbrák Jenőhöz s egy késsel úgy megszurta a baloldalát a csipő felett hogy az azonnal összerogyott; néhány perc múlva Zsambrák Jenő felállott s a Majtényi-u. szegletén levő Serly-féle ház szegletéig el tudott jutni, ott azonban már az utcai árokba esett, a honnan kopsin a lakására szállították, ahol dr. Cevernyák Károly és Roóz Elemér orvosok ápolás alá vették, sebét bekötözték, ennek dacára a fiatal ember folyó hó 3-án délután 3 órakor sebesülése folytán meghalt. Hogy Zsambrák Jenőt tényleg Müller József szúrta meg azt Zsambrák Jenő maga a két orvos és még két tanú előtt mondotta el.

— Az államvasutas nem lehet községi választó. Az államvasuti alkalmazottak legújabb törvényes intézkedés folytán állami adójuk után községi adót nem fizetnek, éppen úgy, mint a többi állami alkalmazottak. Ennek azután az a következménye, hogy a már. alkalmazottakat kizárják a községi választói jogból. Ezt most a közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozattal szentesitette, amelyben kimondta, bogy az államvasutaknál alkalmazott, a ki fizetése után járó állami kereseti adón kívül más adót a községben nem fizet, községi választói jogot nem gyakorolhat, tehát a községi választók névjegyzékében fel nem vehető. Ennek még az a további következménye is lesz, hogy az államvasutak alkalmazottjai sehol községi illetőséget nem szerezhetnek.

— Időjárás és termés. Mindenfelől rekkentő hőségről panaszkodnak. Az abnormális meleg azonban a terményekben kárt nem okozott, legfeljebb a rendkivüli hőséggel kapcsolatban helyenként fellépő viharok pusztítanak. A meleggel kapcsolatban azonban a szárazság is oly mértékben jelentkezik, hogy a legelők már vármegye- szerte lesültek, kapások pedig nagyon kívánják az esőt. A búzák vágása is általában folyik már, sajnos azonban, a legtöbb helyen csalódzssal. Általában 20—25 százalékkal kevesebb búzatermés mutatkozok, mint a inannyit az aratás előtt vártak a gazdák. Kárt tett a téli csapadékhiány, a rozsda, a drótféreg, dé ezekeu kívül most a búza (virágzása alkalmával nagy számban fellépett Thrips kártétele is mutatkozik, amennyiben a kalászokban a magképződést károsan befolyásolta. — Ez, mely a karmin vörös u. n. érlelő bogár álcának a rovara, az idén nál- lunk is oly nagy számban lépett fel, hogy noha kártétele csak neháuy eleiben lett eddig kon8tat51va. ugyannyira. hogy káros volta iránt a szakemberek zincsenek is teljesen meggyőződve, az idén ehhez újabb adattal szolgálhatunk mi is.

— Megbüntetett kereskedők. Az

ngynevezett hólabda-rendszer miatt a fővárosi elöljáróság annak idején egész- csomó kereskedőt megbüntetett. Ez a rendszer abból állót, hogy egy 15 korooás értékű tárgyról eladtak egy szelvényt 3 koronáért, oly módon, hogy az illető, aki azt megvette, tartozott még négy ilyen 3 koronás szelvényt eladni, s miután rendszerint nem sikerült ennek eladása, természetes, hogy a 3 koronája olt veszett az illetőnek. És most egy vállalat egy 30 koronás tárgyat, mely

10 kötetből álló pompás dÍBzkötésü müvet képez, mely egy egész kis házi könyvtárnak nevezhető, ingyen ád mindenkinek a „Magyar Kereak. Közlöny“ Budapest, VII., Károly-körut g. maglepő szép diszkötésben hirneves magyar íróktól, ha előfizeti a „Tolnai Világ Lapjá“-t 4 frt helyett félévre 2 frt 48-kr-órt. E 10 kötet mű után csupán a bekötési táblába való beillesztést számitja fel, ami kötetenkint 12 kr. vagyis a 10 köteté 1 frt. 20 kr. A vállalat kÖtelezőleg kijelenti, hogy aki megrendeli a „Tolnai Vi-