Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-13 / 50. szám
SZATMÁR ES VIDÉKE Színház. Kedden Gárdonyi Géza „Annuska“ czimü vígjátékét adták. Ez a darab a becsületes, jó emberek gyülekezete. Olyan jó tiszta levegője van. Nincs benne csak sirás és szerelem három felvonáson át. Cselekmény sincs. Annuska ingadozik a mennyei vőlegény és Balog Miklós közt, és végül is inkább az utóbbihoz szánja magát, mintsem apáczának menjen. Ezt a Balog Miklóst Szőke Sándor olyan rokonszenvesen adta, hogy senki sem ütödhe- tett meg a választáson. Annuskát Garai Ilus igen poéi ikusan alakította. János ba rátban pedig Tisztái tökéletes alakot nyújtott. Az egész előadás igen sikerült és a darab becséhez méltó volt. Hazai irodalmunknak ezt a csecse-becséjét közönségünk hagyományos jó Ízlésénél fogva igen csekély számú megjelenéssel honorálta. I Szerdán a „Hajdúk hadnagya“ került színre. Az előadás nem volt rosszabb a szokott operette előadásoknál és szerencse, hogy a darab gyenge zenei com- positiója mögött a kivitelnek nem volt alkalma messze elmaradni. Csütörtökön „A zalameai biró“. Az öreg Don Pedro bizonyára monológgá alakította volna át a darabját, ha a csütörtöki előadást látta volna. Peterdi Sándornak a Crespoban adott szoborszerü alakja mellett a többieknek kár volt megjelenni. Vidéki színpadon meg nem szokott módon adta Peterdi a zalameai bírót; ez már tanulmány volt és pedig sikerült tanulmány. A darab kezdetleges és naiv alkotás, a hol az igazságot nem a költő és nem a sors osztogatja, hanem Il-ik Fülöp, Spanyolország királya. A verses dialog a szereplőket iskolás recitálásba sodorta, a minek hivatásos színészeknél nem szabadna előfordulnia. Mondanunk sem kell, hogy a darab teljesen trikó és pikántária mentes volta miatt csak fél házat tudott összehozni. Pénteken zsuffolt ház nézte végig félhelyárak mellett „A Tavasz“-t. Anna szobaleány szerepében Révész Ilonkának viharos sikere volt- Nem nagy, de behízelgő és tiszta hangja, tökéletes mozdulatai, és kritika felett álló grácziózus tán- cza az est sikerét biztosították neki. Es meg van benne azonkívül az a bizonyos Soubrette valami, a mi nélkül kár a színpadra lépni. Az a kedves, eleven, bolondos temperamentum, a melylyel szeretjük felvillanyoztatni magunkat és a miért tulajdonképen az operette egész léhaságát elnézzük. Mellette Szentes vol még jó, a sváb korcsmáros, és Papir Sándor kifogástalan a pinczér szerepében. azt tudakolta, hogy mit beszéltek a zsi- ványok ? — Mindenfélét, — válaszolta Válás- tyán Dorka mélyen elpirulva. Az öreg Lepény tovább firtatta: — De hogy értetted a szavukat, mikor te nem is tudsz magyarul? Valastyán Dorka nagy szemeket meresztett, aztan bájos egyszerűséggel folytatta: — De hiszen tótul beszeltek! — Tótul? — Persze. Mind tótok. Mondták. — Nógrádból valók. Csak tudom. Az öreg Lepény.még egyszer föltette a kérdést. Hangja ünnepiesen csengett: — Ide vigyázz, Dorka. Igazán felelj. Csakugyan tótok azok a zsiványok ? — Ha mondom... — Akkor jól van, — mondotta az öreg Lepény kiegyenesítve derekát. Még az este összeszedett hat embert, kiket vasvillával, kaszával és ásóval föl- fegyverzett. Elmentek a rablókat keresni. Nem éreztek semmi félelmet, aggodalmat, vagy ahhoz hasonlót. — Hiszen, — magyarázta az öreg Lepény, tótok. Hajnalban meg is találták őket a | msggyesi csárda előtt. Éppen szekérre j akartak ülni. Ebből semmi sem lett. Az öreg Lepény és társai rájuk rontottak. A harcz rövid és heves volt. A megtámadott bosnyákok nem tudták megérteni, hogy a csabaiak honnan veszik egyszerre a hősiességnek azt a csodás mértékét, mellyel hátukat, fejüket véresre verik? Nos, a zsiványok az első összetűzés után gyáván, nyomorultan megfutottak. Valószínű, hogy meg sem állottak a nógrádi hegyek aljáig: ' Szombaton és vasárnap a „Pesti nőket“ adták, egy silány és zagyva meséjü és teljesen értéktelen zenéjü operette újdonságot, a melyért ismét' csak Révész Ilonka vigasztalta meg a' mindkét este nagy . számban 1 összegyűlt közönséget. Genre-je úgy látszik, a -ravasz, ügyes kis szoba cziczus, a melyet brauvurral alakit. A legtöbb számát többször meg kellett ismételnie. Kornai, Pataki. Kendi és Kőszegi Csinos jelenségek voltak. Strublinsz- kyben Szentes mulattatta a közönséget, mig iPapir Pedál Menyhért alakjára pazarolt sok tehetséget és gondot. Kár hogy az ilyen határozottan tehetséges színésznek jbrettli alakokat kell legtöbbször játszatja. Vasárnap d. u. „Agyimesi vadvirág“- ot adták Révész Ilonkával a címszerepben, akii) kívül még Kendi Boriska, továbbá Krasznai és Tisztái játszottak kedvvel és sikerültén. Hétfőn zónábon nem egészen telt ház előtt „Kurucz Feja Dávid“ ment egészen jó előadásban. Ráskainé szerepét Pataki Riza játszotta drámai erővel s egyes hatalmasabb jelenetei után nyílt; színen is sok tapsot kapott. Krasznai és Szőke Sándor szép játékukkal sokban elősegítették az ezt sikerét. Heti műsor. Kedden „Kis pajtás“, vígjáték. Szerdán „Mikádó“, uj díszletekkel és uj kiállítással. Csütörtökön „Takarodó“, világhírű szinmű Pénteken zónaelőadásban „Vándor- legény“, operette. Szombaton „Lőcsei fehér asszony“, Jókay Mór koszorúi költőnk dramatizált énekes történelmi színmüve. Apróságok. A tegnapi közgyűlésen megvolt a nagy csata, a melynek eredménye az, bogy 48 mumeluk bizalmat szavazott, mig 25 48-as ellene volt, u mire valaki azt jegyezte meg: — A 48-asok 25-öt kaptak, pedig többet érdemelnének. * Az ellenzéki szónokok nagy hévvel beszéltek, s különösen Kelemen Samu oly érzéssel szónokolt, hogy a szomszédja, u ki azt hitte, hogy mindjárt a könyek is jönnek, oda súgta neki: — Ne sirj Samu, nincs még veszve Magyarország b * Kovács Leó, Csomay Imre, Uray Géza és Kelemen Samu beszédje elhangzása után, azt mondja egyik uiameluk a társának: Az öreg Lepény pedig nyngodtan lépkedett haza embereivel. Mintha csak valami mezei munkáról tértek volna meg. Egyik sem csinált virtust belőle, hogy a rablókat elkergették. Hiszen csak tótok. — Ha mi azt előbb tudtuk volna! — mondotta az öreg Lepény fejcsóválva. A rend és nyugalom helyreállt. Akinek pénze volt, az ismét zavartalanul örülhetett neki. Egy-két hónap múlva el is felejtették az egészet. — Azaz nem egészen... Történt ugyanis, hogy egy szép vasárnapon Kit ka Mátyás, kinek Fényesen volt a tanyája, bejött ötödmagával a városba, istentiszteletre. Elvégezvén az ájta- tosságot, visszamentek a fényesi tanyára. Lassan, nyugodtan haladtak, beszélvén az örök témáról, az idők járásáról. Még magasan állott a nyári nap, mikor a Kőrös mellett elhúzódó füzesből három gyanús alakot látnak kilépni. Mindegyik, kezében dupla puska volt. Nem lehet kétség kilétük iránt. Kitka megállította a társait, kik közt Roszkának az apja is volt. — Nézzétek, — mondotta, — megint itt vannak ezek* a zsiványok. — Az ám ? — Nohát, — folytatta az öreg Kitka, — most nincs kegyelem, agyonütjük őket. Jertek 1 Azzal, úgy, a hogy voltak, fegyvertelenül megtámadták az állig fölfegyverzett zsiványokaf. Azaz volt fegyverük, a rézkapcsos, vaskos bibliák. Azzal ütöttek, sújtottak. Mindegyik egy bibliai Sámson erejét érezte karjában. A harcz,kemény volt. A megrohant zsiványok veszettül védelmezték magukat. De hasztalan. A bibliák rezes hegye úgy — Milyen szerencse, hogy kormány- párti vagyok. A legközelebbi választás alkalmával, mint függetlenségi párti » legnagyobb zavarban volnék, -hogy a négy közül melyikre sznvuzzak. * Kegyetlenül megszenvedtem üzért, hogy az indítványt aláírtam. Ma már úgy van az ember, hogyha lapot vesz a kezébe, békét hagy a vezérczikknek, mert az ellenzéki is, a kormánypárti is unalomig elcsépelte a thémát, s ime most hat-ilyen vezérczikket kellett végighallgatni. ♦ Nagy tűzzel beszélt Farkas Anti is. A különben szelid naturáju ember a végefele már esküre hívta fel városatya társait. — Szép beszéd, nagyon szép beszéd — mormogta egy ismert kormánypárti — csak azt nem értem, hogy a mikor a szabadelvű párt gyüléséu már egyszer elmondta, a „Szamos11 hasábjain már egyszer kinyomatta, miért kellett ezt még egyszer elmondani. * Feltűnést keltett a két Jákó „nem“ szavazata. — Csodálatos I — mondta rá valaki — a természet, rendje szerint az ember vénsé- gére válik mamelukká, s ezek megfordítva, vénségükre kezdenek el kuruczkodni. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Szanatóriumi hölgybizottság“ városunkban. Az egész országban rendkívüli buzgósággal karolták löl a hölgyek a népszanatóriumok eszméjét és válvetve igyekeznek azon, hogy a népmentés érdekében indított hatalmas mozgalmat, minél előbb diadalra segítsék. Bizunk abban, hogy ebben a szép akcióban városunk hölgyei is teljes lelkesedéssel vesznek részt. A József főherczeg Szanatórium Egyesület igazgató választmánya a lelkes magyar hölgyek iránt akként óhajtja leróni háláját, hogy egy elsőrendű művészünk által oklevelet, rajzoltut, a mely a magyar hölgyek tevékenységét szimbolizálja, a mit -u szegénysorán tüdőbetegek szanatóriumának felépithetésé érdekében kifejtettek. Ám bármily szép is lesz ez u hölgyoklevél, melyet az egyesület fenaé- g 3s védnöke is aláír, nem ez teszi azt becsessé, hanem az a nagy emberbaráti eszme, melynek szimbóluma mely méltó rá, hogy mindazok büszkék lesznek, kik fáradozásuk emlékéül kapják. Itt említjük meg, hogy Clotild főherczeg asszony városunk hölgyeihez a következő szózatot intézi : kopogott a fejeken, mintha menykövek sújtottak volna le. Az egyik zsiványt agyonverték, a másik kettő véres fővel megadta magát. Kitka bevitte őket Csabára s átadta a csendbiztosnak, A halottat is, a sebesülteket is. A csendbiztos hivatalos mogorvasága enyhült egy kissé. — Jól tettétek, — mondotta, — ámbár reggelre magam is behoztam volna őket 1 Mikor a csendbiztos vallatni kezdte az elfogott zsiványokat, Kitka nagyot nézett. Kisült, hogy nem tótok, hanem magyarok Biharból. Mikor késő este hazafelé bandukolt társaival, szótalan, magába merült volt. Azon a helyen, ahol a hőstettet elkövette, megállott s odaszólt Roszkának: — Te, Maso, jó ám, hogy nem tud- luk, hogy magyarok. — Bizony jó, — hagyták helyben a többiek. Nem is lóháton, a hogy tisztességes betyárokhoz illik, hanem kocsin jártak. Másban is eltértek a betyárhagyománytól. Nem loptak lovat, tehenet, nem is hajtottak el juhokat, seitéseket, csak a pénzt szedték el az emberektől. Készpénzt, valutát. A készpénzt senki sem szereti odaadni. Legkevésbbé az olyan szorgalmas, takarékos nép, mint a csabai. Már hetekig, hónapokig tartott ez a garázdálkodás. Az embbrek rettegve lépték át a város határát, mert az átkozott rablók éjjel nappal talpon voltak, evidenciában tartottak minden embert, akinél egy kis pénzmag föltételezhető volt. Magyar Nők! Enyhíteni azt a nemzeti veszedelmet, a mely a tüdőbetegséggel édes hazánkat fenyegeti, nemes, nugjy, erabersze- vető feladat. Megindulva látom, hogy újabban a magyar nők állanak a népmentés zászlaja alá. Lelkesen is hivok minden magyar szivet e zászló alá. M entsük meg a tüdőbetegeket 1 Alcsuth, 1904. november hó. Klotil'i főherczegnő. Vajha városunkban minden magyar nő megértené a fenséges asszony szentséges szózatát és irnánuk az egyesületnek, mely Budapesten a király házában oly lelkesen fárad a magasztos czélért. — I Simontflits Béla. v** o®u?k1 nak koztiszteleiben álló volt főispánját és díszpolgárát, Simon tsits Bélát szombaton elragadta a halál az élők sorából. Mély és igaz részvéttel adunk hirt a korán elhunyt férfiú haláláról. Hiszen három éves szatmári főis- pánsága alatt (1895—98) csupa kiváló tulajdonságairól adott tanúbizonyságot s a belügyminisztériumba min. tanácsosnak hivatván meg, a maga után hagyott jó emlékek és a város közönségének osztatlan sze- retete tették azt, hogy a törvényhatóság őt egyhangúlag és lelkesedéssel díszpolgárának választotta. A városunkat ily közelből érdeklő gyászesetről még szombaton sürgö- nyileg tudatta a polgármestert az elhunyt kitűnő férfiú fia, Simontsits Elemér, Tolnavármegye főjegyzője, mire Pap Géza polgár- mester meleg hangú részvét-táviratot intézett a gyászoló családhoz s egyben a város nevében koszorú küldéséről gondoskodott. — Az elhunyt 59 éves volt s halálát özvegye, két fia Elemér és Andor s unokái gyászolják. Holttestét vasárnap szentelték be Budapesten a minisztériumok s a politikai előkellőaégek nagy részvéte mellett, aztán vasúton Szekszárdid szállították, ahol a családi sírboltban helyezték el örök nyugalomra. — Kinevezés. Az iguzságügyminisz- ter Koós György szatmári kir. törvényszéki aljegyőt a szatmári törvényszékhez jegyzővé kinevezte. — Uj tb. főszolgabirák. Kristóffy József főispán Eötvös Róbert nagysorakuti és Neupauer János szinérvára Íjai szolgabirn- kat tb. főszolgabirákká kinevezte. — Templom nyitás. A múlt hét szerdáján d. u. vitték át fényes egyházi szertartással az Oltáriszentséget a teljesen elkészült székesegyházba. A megnyitó ün- nepies nagy mise pedig másnap csütörtökön d. e. 9 órakor ment végbe, melyet nagy papi segédlettel maga a betegségéből felépült agg főpásztor, Meszlényi Gyula megyés püspök celebrált. — A sok költséggel átalakított templom, — mely a püspök ur bőkezűségét dicséri, — nagy pompával van díszítve és berendezve. Teljesen uj alapfestés, a falfestmények és oltárképek részben át lettek festve, részben pedig egészen újakkal pótolva. Az egész székesegyházat pedig beragyogja az a rengeteg sok villamos lámpa, mely igazán pazar világítással látja el a hatalmas templomot. — A felavató istenitiszteleten az összes hivatalok tisztviselői, a honvéd és közös hadsereg tisztikara s a kath. intézetek növendékei is részt vettek. — KÖlCBOy-kÖr rendkívüli közgyűlése, mely dec. 2-án a megjelentek csekély száma miatt nem volt határozatképes, e hó 16-án pénteken d. u. 5 órakor a városháza tanácstermében, tekintet nélkül a megjelentek számára megtartatik s az alapszabályok megváltoztatott szövege fölött véglegesén fog határozni. Az elnökség. + — Uj doktor. Fischer József ügyvédjelölt a múlt héten tette le jó sikerrel a harmadik jogtudományi szigorlatot a kolozsvári tudomány-egyetemen, minek folytán szombaton a jogtudományok tudorává felavatták. — Eljegyzés. Osváth Géza batizi ev. ref. tanító, Osváth Elemér főgimu. tanár testvéröcscse, f. hó. 4-én eljegyezte Veress Ilonkát, néh. Veres Lajos gyomai tanító kedves leányát. — Vármegyei közgyűlés. Szalmái-vármegye f. hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya egyrészről a Nagy Béla indítványa volt, mely u kormány iránti bizalom nyilvánítását javasolja, másrészről a Luby Géza indítványa, mely biFolytatás a mellékleten. Róth Fülöp kárlsbáái czipőraktárát ajánljuk a t. vévé közönségének mint a legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a szálloda mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. jj|£UEKK£ZT£K !!! az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és ohevraux bőrből készült!férfi, női és gyermek lábbelik.
