Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-29 / 48. szám
Huszanegyedik évfolyam. 48-ik szám. Szatmár, 1904. november/39.Ä> V* TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. erejét. S mégis dacára a szakadatlan lázas tevékenységnek, mely a szellemi és testi munkásnak egyaránt egész nappalát igénybe veszi, ez erők mégsem merülnek ki, sem az agy nem veszti el munkaképességét, sem a karok izmai idő előtt el nem petyhüdnek. Ezt az előnyös eredményt az erőkkel való helyes gazdálkodás fejti meg. Az amerikai rendkívül intenzív munkát végez, viszont a legnagyobb gondosságot fejti ki abban, hogy a szervezetet okos pihentetés által megóvja az elkopástól. Eléri ezt részben a vasárnapon való abszolút munkaszünet által, de főképpen a lakásviszonyok helyes elrendezése által. Az amerikai városok azon negyedében, — a város közepén — ahol az üzleti élet honol, húsz és harminc emeletes . házak tornyosulnak ég felé, fölülmúlva a bibliai Babylon minden merészségét. Azonban ezekben az égig- nyuló óriás alkotmányokban egyetlen ember sem lakik. Kizárólag áruházak és irodák céljaira szolgálnak ezek az épületkolosszusok. Az amerikai mind az üzleti városrészen kívül lakik csendben, keskeny i—2 emeletes házacskákban, melyeket csinos kert övez, olyan szép zöld .pázsittal, hogy lelkünk felderül, midőn szemünket rajta legeltetjük. Mihelyt a napi munka végződik, az áruházak és irodák százezrei megürülnek, a szellemi és testi munkások óriási tömege a vakmerő gyorsasággal repülő villamos vasúti kocsikat lepi el és 20—30 percnyi száguldás után kiér kies, szép csendes otthonába s ott üde levegőben, családja körében kedves otthonban, egészséges szórakozással tölti el az esti órákat, majd üditő éjjeli álomba merül s amidőn reggel újból kenyérkereső munkájára indul, lelki és testi erői teljes egyensúlyában, pihenten, frissen, vidáman hagyja el övéit, hogy fáradalmai kipihenésé're az esti órákban ismét hozzájok térjen vissza. Az amerikai igazán elmondhatja, hogy az ő háza az ő vára. Minden család külön lakik, a maga kis házában, csak kivételesen lakik két, három család egy házban. Ez a külön lakás biztosítja a kényelmet és feszélyezetlenséget, növeli a családi élet bensőségét, nyugalmat üdülést biztosit a munkából fáradtan hazatérőnek. Mit mutat ezzel szemben Budapest, Bécs s általában az európai kontinens nagy városainak példája? Az üzleti élet szintere nincs külön választva a magánlakásoktól. Lent a város közepén, rossz levegőben, összezsufoltan, kényelem nélkül nagy bérkaszárnyákban lakik egy-egy olyan embertömeg, melynek népessége egy nagyobbacska faluéval felér. Fűnek, fának, virágnak nyoma sincs. Tiszta üditő levegő, mely a munkától elfáradt testet frissítené, s a nyári hőségben enyhet nyújtana, teljesen hiányzik. Ugyanabban a/, emésztő, zajos, levegőtlen, kényelmetlen kertben, amelyben az intenzív nappali munkát kell elvégezni, őrlődnek le a pihenésre, szórakozásra, uj erőgyűjtésre rendelt napszakok. Ezért emésztő nálunk a városi munka, innen az idegbajok nagy tömege, ezért merül ki szellemi és testi erő idő előtt. Az én házam az én váram. Irta: Lukács György. Hazánkban a városi élet ellen mindenkor szokás felhozni, hogy a városban lakás egészségtelen s hogy a közegészségügyi viszonyok aránylagosan fejlettebb volta dacára is a városi nép egészsége sokkal silányabb, mint a falusié. Ennek a tételnek igazságába bele is szoktunk nyugodni. Meri hiszen sok embernek tömeges együttlakása az egészségre ártalmas hatások egész sorozatát fejleszti ki, Nem állítom, hogy nem igy van. Azonban az is kétségtelen, hogy a városi életnek a tömeges együttlakásból származó hátrányait nagy mérvben lehet csökkenteni, sőt majdnem egészen hatálytalanná tenni a magán lakás- viszonyok okos berendezése által. Nagy tanulságot szolgáltat erre az uj világ, a praktikus berendezkedéseiben oly méltán csodált Amerika. Már Londonban is összehasonlit- hatlanul egészségesebben laknak az emberek," mint Bécsben és Budapesten, valamint a nagyobb vidéki városokban. Az angolszász fajnak a lakásberendezésben megnyilvánuló okosság még jelentékenyebben fejlesztették az amerikaiak. Az amerikai üzleti élet arányai olyan rengetegek, hogy alig is képzelheti el a méretek óriás voltát, aki színről színre nem látta azokat. Az üzleti élet rengeteg méretei és a nagy világ- verseny iparban, kereskedelemben természetesen igen nagy mérvben veszi igénybe az amerikai nemzet munkaA cigány. Faluvégi szalmaviskó a háza, Rossz födelét egy gyönge szél lerázza, Hó és eső szakad rajta keresztül, Vakolata néha-néha be is dűl. Az udvarán gyereksereg rikoltoz, — Ruházatuk nincsen szokva a folthoz. — Az asszony az eresz alatt pipázik, S füstöt fuj a tenyerébe ha fázik. Egy a család. A gazda meg ez alatt Vályogot vet az alvégi kert alatt, — Térdig tapos a polyvába a sárba, Mely nem egyszer belefecscsen arcába Meg se mossa, le se törli s estére, Úgy megyen el a legények elébe! S mig vonója a hegedűn sir, szalad, Lecsókolják az arcáról a sarat. Bállá Miklós. A rozmaringról. Irta: Verner Liszli. Nincs a magyar népnek kedvesebb virága ennél. A leányok rozmaringgal mennek a templomba, öreg asszony könyörgésre, menyasszony esküvőre nem megy rozmaring nélkül. Hanusz István érdekes etnográfiái szokásokat ir a „Virágokról“ való könyvében : A Jászságban piros almába tűzve a menyasszony maga adja a rozmaringot a hivogató vőlegény kezébe. Hogy ez legyen a lakodalomba terelgető. Pestmegyében ha' a rozmaringot kiteszik az ablakba, az annak a jele, hogy ott eladó leány van. A Mátra mentén a rozmaring csak leányzót illet meg, mert az a szüzesség jelképe. Somogybán nem régiben minden . lakodalomban tizenkét bokor rozmaringot állítottak, hogy minden meghívott vendég, egy szálat vigyen haza a lakodalom emlékéül. A Csallóközben nemcsak a vőfélyek kezében van rozmaring, hanem piros vagy kék szalaggal ékesítve minden vendég Kap belőle. Az ardélyi magyarságnak nem oly kedvelt virága, mint a magyarországi magyar népnek. Azt mondják, hogy a rozmaringot az avarok legyőzetése után honosították meg Magyarországban. De ez nem egészen bizonyos. Mert azt is mondják, hogy a Spa’nyolországig elkalandozott magyar vitézek hozták onnan magukkal. Sőt azt is állítják, hogy II. András keresztes seregeinek tetszett meg ez a virág annyira a szent földön, hogy nélküle nem akartak haza jönni. Mondják végül azt, hogy Nagy Lajos hozta Olaszországból. Ez a legvalószínűbb. Kevésbé lehet annak az állításnak hinni, hogy a törökök ültettek volna nálunk legelőbb rozmaringot. Torda-Aranyos vármegyében azt mesélik, Szent László süvegéről (mikor a tor- dai hasadékon átugratott) leesett a rozmaringszál és a sziklában gyökeret vert. Mennyi szép nóta van a rozmaringról. íme néhány mutatóba: Fölszántottam kertem alatt a mesgyét. Bekerítem rózsafával a szélét Közepébe rozmaringot helyezek, Melléje meg nefelejtset ültetek. Szagos a rozmaring Lehajlik az ága, Gyere kis angyalom Üljünk árnyékába. Nem megyek, nem megyek Rozmaring árnyékba. Összetörik ruhám, Szoknyám kerek alja. Más kissé szomorúbb nóta a rozmaringról ez: Megüzentem az édes anyámnak, Rozmaringot kössön a lányának, Két szélére két szép rozmaringot, Közepébe bokros bubánatot. Bezárhatod rácsos kis kapudat, Nem taposom többé udvarodat. Vethetsz belé rozmaringot, rózsát, ' Nem szedem le többé gyenge ágát. Csintalan kis nótácska ez is: Fölszántottam kukorica-földemet, Vetek bele rozmaringot eleget, Rozmaringot leszedik a szagáért, Ezt á kislányt elveszik a^jussáért. Ez még csintalanabb: Rozmaringos a kötöm, Van már nékem szeretőm, Rozmaringos a szoknyám, Hogy a babám nézzen rám. Szép érzelmes nóta, apáink talán a kótáját is tudják : Rozmaringnak olyan a szokása, Télen-nyáron zöldellik az ága, Leszakasztják, kóróvá változik. Az én szivem hozzád kívánkozik, Az egészség a legnagyobb kincs. És forrása minden haladásnak. Tanuljuk meg az uj világiól, mikép kell megbecsülni ezt a legnagyobb kincset! Vármegyénk hölgyei a tüdőbetegekért. A József Főherczeg Szanatórium Egyesület védnöke József főherczeg meleghangú felhívással fordul vármegyénk hölgyeihez, hogy segítsék a népszanatóriu- mok létesítését, s e végből jótékony czélu sorsjáték sikere érdekében alakuljanak meg Szatmár megyében is a hölgybizotiságok. Értesülésünk, szerint az egyesülettől azok, a kik nemes czélját pártolni sietnek, a főherczeg védnök aláírásával művésziesen kiállított oklevelet kapnak, ezen kívül az egyesület úgy rója le háláját, hogy azon hölgyeknek, kik a legkiválóbb tevékenységet fejtik ki, nevét a népszanatórium márványtábláján örökíti meg. Mint sajnosán értesülünk Szatmáron nem alakult meg a hölgybizottság, a Csenged, Erdődi, Szinérváraljai és a Mátészalkai járásokban most mennek széjjel az egyesület felhívásai a fehérgyarmati, nagybányai, nagykárolyi, nagysomkuti és a szatmári járásokban a legközelebbi napokban fog megtörténni. Megjegyezzük, hogy a szanatóriumi hölgybizottsági tagság anyagi kötelezettséggel nem jár, hanem azzal az erkölcsi kötelezettséggel, hogy az egyesület emberbaráti akciója sikert lásson, hogy a tagok a maguk állomásán lelkes harczosai legyenek a tuberkulózis elleni küzdelemnek. Csenged járásban: Angyaloson: Domahidy Viktomé Csengerben, Szuhányi Ferenczné, Böszörményi Endréné, Németh Ignáczné, Mikolai Aladárné, Dr. Dióssy Adolfné, Dr. S2endy Károlyné. Pátyo- d o n : Madarassy Dezsőné. Porosaimén: Péchy Lászlóné, Gyene Zsigmondné, özv. A rozmaringot nemcsak a nép énekli dalaiban. Költőink közül Czuczor, Bajza, Tompa, Arany, Tóth Kálmán szép költeményeket írtak róla. Arany a„ Méh zo- máncza“ czimü versében a méhecske a rozmaring bokrán pusztul el. — Ennek a növénynek hazája Spanyol- ország. Kasztiliában egész erdőség van belőle. De el van terjedve sokfelé. Egy magyar zarándok a szentföldön is dús tenyészetben látta. Még Ausztráliában sem ismeretlen. Nagyon gyakori Görögországban, Olaszországban. Francziaországban hajdan fűszerül használták a rozmaringot és már Nagy Károlynak kiváló gondja volt arra, hogy termesszék. Az angoloknál szokás karácsonyestén rozmaringgal szórni tele a szobát. Trieszt táján meg újévkor almába szúrják és úgy járnak vele házról házra köszönteni. — Csehországban ifjú lányok temetésén van nagy alkalmazása. Stájerországban pedig a lelépő bíró ad rozmaringszálat az utódjának, mely bizonynyal azt példázza, hogy minden hatalomnak vége szokott lenni. A rozmaringgal bűbájos ostoba asz- szonyok kurozsulni szoktak. Ma csak illatos víznek gyártására használják. A méhek felette szeretik, azért a méhesek körül ültetni igen alkalmas. Hálásak vagyunk a rozmaring iránt, kedvelt virága a magyar népnek : a fiatalságot ékesíti és hej 1 de sokszor róla szólott bánatos, vagy vigabb nótája. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVIZ az eg'jred.-ü.l elismert kellemes iznä. természetes - >«><» lxa.slxa,j tószer.
