Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-25 / 43. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

ségi szolgálat áll kizárólag ma már arányban a változott viszonyokban át- gyuródott társadalommal.

Nincs mit félni az egyéni jogok elkobzásától, mire Csomay Imre és Kelemen Samu biz. tag urak óva in tették a közgyűlést, mert nem a polgárok magatartása teszi szükségessé a csendőrök szolgálatát, de a beözönlők ismeretlen és ismert előéletű és kere- setforrásü nagy tömege s hogy a csend: őrség szolgálata mily irányú és körű legyen, arról felelősség mellett a főkapitánynak kell gondoskodni.

Baja törvényhatósági joggal felruházott város volt talán az első, hol a csendőri szolgálat életbe léptetett, hol szintén politikai ellenvetések voltak hallhatók, s hol szintén megsokasodott a lakosság alsóbb rétege, ma közvetlen tapasztalataim szerint a legutolsó munkás elismeréssel adózik a csendőri szolgálatnak, mert ott, mint mondják, az elfajult állapotokban, minden éjjel egy-egy utczarész volt kitéve az ablak beveréseknek, s a nélkül, hogy egy polgárnak is a hajaszála görbült volna meg, csekély csendőri létszám mellett is legnagyobb rend uralkodik.

De meg vagyok győződve, hogy más tekintetben is jótékony hatása lesz a csendőrségnek. Hol van az megírva, hogy Szatmár városa áldatlan sorsánál van abban a helyzetben, hogy 5 me gye megélni nem tudó lakosságának adjon helyet és kenyeret. A rendőrinél szigorúbb csendőri szolgálat bizonyára gátat fog vetni ennek az aránytalan beözönlésnek, mert a tolvaj, a zsebmetsző, másokon élősködő nem fogja kedvelni a csendőri felügyeletet s felszedve sátorfáját, nyugalmasabb otthont keres.

Nagyon helyén volt tehát a város elhatározása, mikor nagyobb áldozat nélkül a polgárok nyugalma, a vagyon és személy biztonság, a város egészséges fejlődhetése érdekéből a csendőri szolgálat behozatalát majdnem egyhangúlag magáévá tette.

Újságolom valakinek, hogy az idei szüret után most már végleg elhatároztam, hogy szőllőt venni ne,m fogok és igazán örvendek, hogy a múltkori vásár elmaradt.

— S miért?

— Mert olyan nagyszerűen a magam szőllőjében sem mulathatnék, mint a hogy a sógoréban mulattunk !

Mesés dolgokut beszélnek a Kereskedelmi csarnok fényes berendezéséről. És hozzá, minő kényelem, úgy érzi az ember magát, ha egy fotelbe leereszkedik, mintha olvasztott vajba ülne! — lelkesedik egyik alapitó.

— Nem a bútor a fő — szól rá valaki — hanem az emberek. Különíti emberek pedig ott sem lesznek, mint a régi kaszinóban.

*

— Na végre megfogtam — diadalmaskodik a jogász — egész nap maczerált, hanem most már leszámolunk.

— Mi -az te ? — kérdi a laktársa.

— Egy hatalmas bolha, olyan, mint egy Katicza-bogár.

— Megállj te, meg ne öld, elküldjük Rotschildnak, ilyen szép példány aligha lesz a gyűjteményében. Aranynyal fizeti, ha megkapja.

*

Asszonyok társaságában erős.. kritika folyik arról, hogy a férfiak mennyi időt és pénzt pocsékolnak el a kártyázással. Különösen a hazárd játékok ellen kelnek ki keményen.

— Oh! az én uram — szól közbe egyik asszony — csak kibiczelni szokott, de tnég ott is kerüli a hazárd játékot.

Demeter.

HÍREINK.

Apróságok.

Az idei szüretet dicséri Bögre ur a kaszinóban, s nem győzi magasztalni, hogy milyen pompásan mulatott. S miután egyik másik említést tesz a hegyi vasútról, hogy mennyire nem ügyelt a közönség kényelmére, az öreg ur imigyen nyilatkozott:

—1 Barátim, lehet, hogy úgy volt, én azonban nem tapasztaltam. Ki az ördög törődik ilyenkor a vasúttal?! #

térek, de ezúttal elégnek tartom ennek a jelentésnek közlését, mint a mely a jelen viszonyokat kellően megvilágitja. Mondanom sem kell, minő derült hangulatot idézett elő, mikor a mikádó és vezértársaim előtt a jelentést felolvastam. A mikádó vidám arczczal hallgatta, az öreg Oyama csendesen mosolygott, Nodzu és Oku már hangosan kaczagtak, mikor egyszerre a mikádó ünnepélyes arczczal feláll székéről és hozzám jön.

— Barátom Ripp! — szólt komoly hangon — ha magunk voltunk, eddig isi

' a bizalmas tegeződés járta közöttünk, de nyilvánosan a hivatalos formát betartottuk. E mai nap emlékére azonban családom 6000 éves hagyományaitól eltérek és felhatalmazlak téged, hogy ezután nyilvánosan is te-nek szólits.

— Édes Czitóm — susogtam megin- dultan — ez oly kegy, a minőben halandó még nem részesült. Fogadd érte hálás kö- szönetemet!

Vezértársaim meghatva álltak körül bennünket, majd mélyen meghajoltak előttem s ugyanazzal a hódolattal tekintettek rám, mint a mikádóra.

Most- már egész biztosra Írhatom, hog'y rövid pár nap alatt Mukdenben leszünk. A támadási tervet megcsináltam, s holnap már bömbölnek aZ ágyuk és viharos „banzájl“ kiáltással rohannak a japánok előre. Szegény Patkin, őszinte sajnálkozással gondolok reá, hogy oly keservesen csalódott. No azt a levelet sem teszi az ablakába, a mit a jantaji csata, után a czári atyuskától kapni fog.

'; Tek. Szerkesztő Ur ! Ünnepélyesen Ígérem, hogy Mukdenből ismét Írni fogok.

Ég vele és gyöngyharmat | f hive :

Ripp.

— Október 31. A refortnáczió kezdetének 387—ik évfordulóját ünnepli meg, október 31-én az egész protestáns világ. E re- formáczió emlék ünnepélyek rendezésében első helyen áll a „Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsanna“ egyesület, mely ez alkalommal kezdi meg felolvasó estélyeit. Az ünnepély a ref. főgymn. tornacsarnokában okt. hó 31-én d. u. 6 órakor veszi kezdetét. A következő műsorral: 1. Ének. Előadja a vegyes kar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Doma- hidy István elnök. 3. Felolvasás. Tartja: Biky Károly esperes. 4. Melodráma. Előadja Litteráty Erzsiké k. a., zongorán kíséri Fo- garassy Juliska k. a. 5. Ének. Előadja Ozs- váth Esztike k. a., zongorán kiséri Kerekes Irénke k. a. 6. Bezáró ének. Előadja a vegyes kar. — A helybeli kir. kath. tanítóképző intézetbe járó ref. növendékek ének-' kara a németi ref. egyház tanács termében okt. 31-én d. e. 11 órakor tartja meg a re forraáczió-emlékünnepélyt a következő műsorral: 1. A gályarabok éneke. Előadja az énekkar. 2. Emlékbeszéd. Tartja Gachal János segédlelkész vallástanár. 3. Oda. Szavalja Bottyán János IV. éves tanitóképesz- dész. 4. Luther éneke. Előadja az énekkar. Az állami elemi iskolákban szintén rnegün- neplik okjóber 31-ikét.

— Rákóczi hamvainak hazaszállítása. Rákóczi és a bujdosó kurucz- nagyok hamvainak hazaszállítása ügyében a diplomácziai tárgyalások, mint már említettük, befejeztettek s a kormány az illetékes tényezőkkel abban állapodott meg, hogy a hamvakat a jövő év május havában szállítják haza. A síremlék elkészítésére vonatkozó pályázatokat egyébként a kultuszminiszter már a jövő hó elején kiíratja.

— Tanítók gyűlése. A megyei tanító-egyesület nagybányai körének n -pes gyűlése volt okt. 16-án a polgári olvasókör társalgó termében, amelyen jelen voltak a nagybányai összes tanitókon kivül a vidékről Papp Sándor, Zagyva József, Arvay Hona, Jánky Roxán, Liszkay Anna, Nyisz- tor Amália, Neubauer Elemér, Szaucsek Dániel, Zugyváné Firnstall Mária Kapóikról, Darainé Hámon Róza, Szappanosné Makrai Verőn, Szűcs Gyula, Zsilinszky István Nagy- eomkutról, Longin Péter, Vasa Károly Hagy- másláposról, Simon József SárosmagyaivBer- keszről, Jancsó Janka Felsőbányáról, Szabó Albert Kohóról, összesen 34 rendes tag. :— Ezenkívül Soltész Elemér, özv. Neubauerné, Bertalan Mária, Bertalan Teréz, Darai Róza, mint vendégek. A gyűlést Székely Árpád elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben üdvözölve a kartársakat, vendégeket, megemlékezik a kor egyik napirenden levő leglényegesebb (actualisj) kérdéséről: a néppel való foglalkozásról. A szokásos alakiságok után a múlt gyűlés jegyzőkönyvét, mivel a tanügyi értesítőben megjelent: felolvasottnak jelentették ki. Ezután Arvay Ilona, kapnikbányai áll. tanítónő „A fegyelem, mint nevelőeszköz“ ez. értekezést tartott, melyben hosszasan fejtegeti, s ismerteti a fegyelem czélját, s különböző alkalmazási módját. Hangsúlyozza a fegyelmet, mint nevelőeszközt az engedelmesség fokozására, a kötelességek teljesítésére, az erények gyakorlására, s a jellem kialakulására

stb. A jel envoltak élénk figyelemmel kisérték a tar I almas felolvasást | a gy-ülés a gonddal készített dolgozatnak szép eszméit magáévá téve, Arvay Ilonának jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Szokol Margit nagybányai tanítónő az énektanításról értekezett, reá mututott a dalnak kedélyuemesitő akarat edző hatására, figyelmeztetett az érzelem fejlesztő és léleknevelő eszköznek felkarolására. A gyűlés a nagy figyelemmel hallgatott és általános tetszést aratott felolvasást magáévá téve, Szokol Margitnak kö- ■ szönetet szavazott. Sólyom Ferencz eszmékben gazdug értekezést olvasott fel, a vallás- tanításról. Elnök a tisztikar nevében is lemondván felhívta a gyűlést a választás meg- ejtésére. A gyűlés egyhungulag közfelkiáltással megválasztotta elnökké Székely Árpádot, jegyzővé előbb Szokol Margitot, a ki azonban többször ismételt felhívásra is nem lévén hajlandó e tisztet elfogadni, azután Sólyom Ferenczet választották jegyzővé egyhangúlag, pénztárnokul Alexy Kornélt, könyvtárnokul Szabó Józsefet. Szokol Margitnak négy évi buzgó jegyzősködéseért köszönetét mondtak. A jövő gyűlés Nagysom- kuton lesz május hó utolsó hetében.

— A Szatmár—bikszádi h. é. vasút. Immár befejezett dolog, hogy a Szatmár—bikszádi h. é. vasút mihamarabb kiépül és átfog adatni a forgalomnak. Ebben az ügyben a múlt héten ugyanis nagyfbn tosságu lépés történt, amennyiben az épitke zést elvállalt berlini pénzcsoport magyarországi képviselője Pallós Ármin budapesti épitő-mérnök, a kívánt biztosítékul letette a 90,000 korona óvadékot. Ettől függött a vasút építésének megkezdése, a mi megtör ténvén a vállalat emberei neki fogtak az építkezési munkálatoknak, a kisajátítással teljesen készen vannak és semmi sem gátolja az építkezés további folytatását. A vu- sut jövedelmezőségére igen fontos körülmény az is, hogy újabban Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter az üzlet kezelés fejében megállapított 56 százalékot egy szabványszerii szerződéssel cseréli fel, mely által a társaság sokkal nagyobb jövedelemre számíthat, mintha csak 44 százalékot nyert volna. Ezen szabványszerü szerződés megadása minden- esetre arról tanúskodik, hogy Hieronymi Károly miniszter, városunk orsz. képviselője meleg érdeklődés és jóakarattal viseltetik a bikszádi vasút ügye iránt. Érdekesnek tartjuk végül megemlíteni a bikszádi vasút megállóhelyeit, ezek a következők : Batiz, Gombás, Sárköz, Avas-Újváros, Avas-Vámfalu, Turvékonya és Bikszád.

— Kirendelés. Dr. Várady Sándor,

a szatmári kir. ügyészség vezetője, az ügyészség részéről Szatmárvármegye -és Szatmár- Németi sz. kir. város törvényhatóságainál levő közigazgatási bizottság tagjául rendeltetett ki.

— Áthelyezések a helybeli kataszteri felmérésnél. A szatmári 2-ik számú kataszteri felmérési hivatalban a következő áthelyezések történtek: Skála Vin- cze mérnök a munkácsi kirendeltségtől Szat- márra és helyébe Reindl György mérnök, nem különben Zélkó József mérnök Budapestre helyeztetett át.

— Személyi hir. Péchy Antal t. b. főkapitány szabadság idejének leteltével haza érkezett és hivatalát elfoglalta.

— Kinevezés. Vármegyénk főispánja báró Rudnyánszky Dezső végzett joghallgatót közigazgatási gyakornoknak nevezte ki.

— Eljegyzés. Dutka Mihály — tanulmányait kitűnő eredménynyel végzett munkácsegyházmegyei papnövendék — a napokban tartotta eljegyzését özvegy Volosin Jánosné úrnő kedves és művelt leányával Laurával, Köves ligeten.

— Fényes esküvő. Dr. Kőszegi Armand miskolczi ügyvéd és hírlapíró e hó 18-án esküdött örök hűséget Klein Lenke kisasszonynak, Klein Rudolf apai földbirtokos kedves leányának. A polgári házasság- kötést Raab Sándor közig, tanácsos anya- könyvvezető helyettes végezte. Délben fényes nászlakoma volt a Kossuth-kerti Kioszk éttermében.

— Gyászhir. Steinberger Hermanné szül. Spitz Huni Benőből folyó hó 23-án éjjel Budapesten 52 éves korában váratlanul elhunyt. A nemeslelkü nőt kiterjedt rokon- ság gyászolja. Az elhunytban Szőke Béla az első magyar bizt. társ. könyvvezetője édesanyját, Spitz Dezső n.-ecsedi földbirtokos nővérét gyászolja.

— Pályázat a városi hatóságnál.

A városi törvényhatóságnál üresedésbe jött pénztári ellenőri állásra a tanács meghirdette a pályázatot, mely szerint a kellően felszerelt kérvények a jövő] hó 10-ik napjának d. e. 10 óráig adandók be a tanácsi iktatóba. Nem tudjuk, hogy ez állásra fognak-e többen is pályázni, de uz előjelekből Ítélve az ellenőri állás elnyerésére Fürst Viktor számtisztnek van a legnagyobb kilátása, kit úgy szorgalma, mint lekötelező tno- j dóráért a törvényhatóság tagjai kivétel nél- | Uiil becsülnek. Alkalmasint más pályázó ] Fiirstöu kivül nem is akad.

— Ismeretlen őrült. F. hó 15-én ■ fél 9 órakor a városunkból Nagykárolyba I

érkező esti vonattal az ottaui állomásra ismeretlen elmebajosnak látszó férfi érkezei A rendőrség a magas, pofa szakállas, I öltözetű egyént, mert már a vasúton is gy nusan viselkedett, mint őrültet beszállítót a városházára, a hol az őrszobábun, mielő még orvosi segélyben részesült volna, hirl len elhalt. Nem találtak nála semmifé Írást, igazolást, legfeljebb személyazonos! gának megállapitásáru az szolgálhat, hói drap színű, nagy veres koczkázatu raelí nyén belül Kellner D. budapesti czég net olvasható, czipője pedig Végh István budi pesti czipésznél készült. Személyleirását, létének megállapítása végett körözik.

— Ház vétel. Schott Henrik gépéi és géptulajdonos, a napokban megvette Mailáth-utcza és Bányai-ut sarkán le? Schefteli-féle háztelket 18,000 koronáért, A uj tulajdonos a tágas telek udvarán es gépjavító műhelyt állit fel.

— A fogyasztási szövetkezet

szerint Nagybányán megalakult. A részv nyesek elnökké Szabó Adolfot, alelnökk Pothorszky Józsefet, titkárrá Janovszky lm; rét választották.

— Raktártüz. Pénteken délután hú. rom órakor a Kazinczy-utczán'1 levő Bee ház tulajdonát képező nagykereskedés tár helyiségében, a villamos vezeték rorii zárlata fojtán tűz támadt, melyet ha idéjé ben el nem folytának a gyorsan megjeleli tűzoltók, úgy nagy és veszélyes tűz kelet kezhetik annál is inkább, mert a ruktárbai könnyen gyúlékony és robbanó anyagok vol tak felhalmozva. Á tüzet azonban a tűzöl tők hamarosan elfojtották és igy a kár cse kély értékű.

— Szüreti tánczmulatság. F. hó 23-áD a „Szatmári Iparos Ifjak Köre“ Rá kóczy-utczán levő „Otthonáéban fényesen sikerült szüreti tánczmulatságot rendezett A mulatságon nagy számú részt és igazán a legnagyobb kedv közepette volt együtt a reggeli órákig.

— A Magyar Gazdatisztek és

Erdőtisztek Orsz. Egyesületének igazgató' választmánya, tekintettel arra a körülményre hogy az egyesület a jövő év tavaszán fogja fennáltásának 25 éves évfordulóját ünne pelni, az ügyvezető javaslatára elhatározta hogy földbirtokosok és gazdatisztek közép iskolai és egyetemi tanulmányokat folytató fiai részére Budapesten egy internátust létesít.

— Vidéki városok bankja. Érdé kés bankalapítási terv megvalósításán fára' doznak a vidéki városok polgármesterei. A városok polgármestereinek évenkint tartottj kongresszusán ugyanis már több Ízben szóba jött, hogy jó volna oly jelzálogbankot alapítani, mely csakis vidéki házakra adna jelzálogkölcsönöket. A vidéki városok vezető- férfiai teljes joggal várják azt, hogy a vidéken is nagyban föllendülne az építkezési kedv, ha volna oly országos intézet, mely olcsó törlesztéséé kölcsönt adna vidéki házakra, épp Úgy, mint ez a fővárosban történik. Éppen, ezért a vidéki városokban mozgalom indult az iránt, hogy egy oly országos jelzálog-intézetet alapítsanak, a mely kizárólag csak vidéki városok házaira adna jelzálogkölcsönöket záloglevelek kibocsátásé- > val. Azok a városi polgármesterek és egyéb vezetőférfiai á vidéki városoknak, a kik ezt a mozgalmat megindították, egyúttal arra is számítanak, hogy ennék az uj intézetnek a zálogleveleit sikerül jórészben a vidéki városokban elhelyezni és a városok alapjait és egyéb városok által kezelt tőkéket elsősorban ennek az intézetnek zálogleveleibe fektetnék. Az uj intézetnek vidéki jellegét az zal is akarják biztosítani, hogy ennek az uj intézetnek a székhelyét egyik erre alkalmas vidéki városban helyeznék el.

— Az adókivetés és a kereskedők. Az Omke igazgatósága elhatározta, hogy az egyesület a kereskedői elemnek az adókivetési és felszólamlási bizottságokban való megfelelő képviseltetése érdekében országos akcziót indít és e czélhól mindonek- előtt a mai állapot hiányainak feltárása mellett a pénzügyminisztériumhoz fordul.

— Hirdetmény. Szatmár-Németi sz.

kir. város területén tartandó heti. és országos állatvásárokra vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. A helybeli vusuti állomásról belföldi forgalomba mindenfele állat elszállítható. "

— Vásárengedélyezések uj rendje« Tisza István gróf belügyminiszter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesülethez, a melyben tudomásukra hozza, hogy a földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszterrel folytatott tárgyalások után úgy intézkedett, hogy jövőben mindennemű vá- sáreugedélyezési, viísáráthelyezési, vásár- rendtartási, helypénzdijezabási ügyekben a törvényhatóságok kötelesek véleményadásra felhívni az illetékes'gazdasági egyesületeket és közgazdasági előadókat. Ily ügyekben eddig csak a kereskedelmi kamarák adtak véleményt. A törvényhatóságok jövőben a vásárügyeket a beérkezett véleményekkel együtt terjesztik fel döntés végett sí kereskedelemügyi miniszterhez.

1 í;