Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-11 / 41. szám

tett főispánunk előtt. Az indítványt nagy j lelkesedéssel egyhangúlag elfogadták és | következő szövegű üdvözlő táviratot küldték a főispánhoz: Böszörményi főszolgabíró visz- szahelyezése alkalmából a mai napon össze­jött tisztelői Domahidy Viktor indítványára hálás köszönetüket fejezik ki Méltóságodnak ezen ügyben kifejtett igazságos és buzgó eljárásáért. Az ünneplők. — Ezenkívül él­tették a főszolgabírót Veres György járási számvevő, mint a járás legifjabb tisztvise­lője, Nagy Gyula szamosdobi jegyző pedig mint a jegyzői kar édes apját, Bélteki Al­bert pedig talpraesett verses köszöntőt mon­dott. A vidám társaság, az igaz ügy diada­lán örvendve, késő estig együtt maradt. — Uj ügyészi megbízott. A m. kir. igazságügyminiszter Dr. Vass Gyula ügyvédet, a szatmárnémeti ügyészség kerü­letébe ügyészségi megbízottul nevezte ki. — Uj gazdasági tudósító. A m. kir, földmivelésügyi miniszter Szabó Adolf nagybányai lakost, Nagybánya r. t. város területére a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Eljegyzés. Gaál István mátészal­kai kir. járásbirósági aljegyző, eljegyezte Jármiban néhai Gáthy József kisvárdai volt kir. közjegyző leányát Jolán kisasszonyt. — Halálozás. Korányi János ügy­védi kamarai elnököt városunk köztisztelet­ben álló alakját az Ég nagycsapással súj­totta. Hőn szeretett hitvese Belitza Jolán e hó 7-én reggel élete 65-ik, házassága 41-dik évében elhunyt. A gyászbaborult család a következő gyászjelentést adta ki: — Alulírottak a maguk és az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a for­rón szeretett feleség, édesanya, testvér és rokonnak Korányi Jánosné szül. Belitza Jo­lánnak, f. évi október 7-én hajnali 5 óra­kor, életének 65-ik, boldog házasságának 41-ik évében rövid szenvedés után történt elhunytét. A feledhetlen halottnak hült tete­mei f. évi október hó. 9-én d. u. 3 órakor fognak az Árpád-utca 7. sz. házból a hidon- tuli temetőben örök nyugalomra helyeztetni. A drága halott lelki nyugalmáért az engesz­telő szent mise-áldozat f. hó 10-én d. e. fél .8 órakor fognak a Zárda-templombun a Mindenhatónak bemutattatni. Szatmár, 1904. október 7. Áldás és béke lengjen drága hamvai feletti Korányi János mint férj. Ifj. Korányi János, Korányi Juliska, Korányi Bella, Korányi Sarolta, Korányi Anna, Ko­rányi Margit mint gyermekei. Fintay Ká- rolyné szül. Belitza Teréz mint testvére, özv. Dr.. Farkas Antalné „szül. Korányi. Fanny és családja mint sógornője és rokonai. — Az elhunyt temetése nagyrészvét mellett vasárnap délután ment végbe. — Gyászhir. özv. Burtók Sándorné sz. Bajnay Róza úgy a maga, mint az ösz- szes rokonság nevében is a mérhetlen fájda­lom súlyától megtört szívvel jelenti, hogy felejthetetlen férje Bartók Sándor gyógysze­rész, rövid szenvedés után f, hó 6-án este 9 órakor életének 66-ik, boldog házasságá­nak 37-ik évében megszűnt élni. 'A drága halott földi maradványai f. hó 8-án d. u. fél négy órakor fognak az ev. ref. egyház szertartásai szerint a krassói ev. ref. teme­tőben örök nyugalomra helyeztetni. Krassó, 1904. október hó 7-én. Áldás és béke. leng­jen szeretett porai felett! — Elöleges színházi jelentés. Pénteken október hó 14-én a városi szín­házban Küry Klára művésznő Tarnay Ala­jos zongora művész és Oláh Gyulu a Király színház baritonistája közreműködésével rend­kívül élvezetes műsorral inűvész-estély tar- tatik. Jegyek előre válthatók Beizer János könyvkereskedésében. — Kitüntetett festő. Mint a bécsi lapok közlik, városunk fia Góth Mór festő Marionbad városból megbízást kapott az an­gol király és királyunk közt múlt hó folya­mán ott végbement ünnepélyes találkozásnak festményben való megörökítésére. A nagy­szabású kép már csaknem készen van és köztetszést kelt. A kép Marienbad város­házának dísztermében lesz elhelyezve. — Felvétel a Mensa-Akademi- kába. A budapesti tudomány egyetemen levő Mensa-Akademikán városunk törvény hatósága tudvalevőleg három alapítványi he­lyet létesített, hogy ottan ingyen ebéd és vacsorában részesüljön mindig három szat­mári illetőségű szegény sorsú egyetemi pol­gár. — A nevezett alapítványi helyekre a városi tanács az 1904—1905. tanévre köze­lebb felvette Kálmán Sámuel bölcsészettan- hallgatót, Jurcsó József és Kiss József jog­hallgatókat. — Gönczy Béla itthon. Ez év jú­lius elején történt, hogy Gönczy Béla volt városi rendőrtiszt, hivatali állását minden szó nélkül elhagyva, egy jobb jövő remé­nyében kivitorlázott az újvilágba. Hozzátar­tozói eleinte kétségbe estek eltűnése felett, de pár hét múlva tudatta, hogy szerencsé­sen kiért az uj világba. Úgy látszik, hogy a kivitorlázott Gönczinek szive még is csak haza vágyott, mert e hó 6-án reggel vissza­érkezett éperőben családjának végtelen örömére. SZATMÁR ES VIDÉKE — Polgármesteri körrendelet. Pap Géza polgárm'>ter legutóbb egy kör­rendeletét bocsátott ki a városi törvényható­ság összes hivaialfőnökeihez, mely körren­deletben erélyes hangon eltiltja az összes alkalmazottaknak, hogy jövőben bármi né­ven nevezendő dijjas megbízatásokat magán- felektől elfogadjanak, mint p. o. kérvények stb. írását, mely különben a zugirászat el­leni türvénynyei is össze ütközik. A rende­let, melynek kibocsátása csak dicséri a pol­gármester erélyes intézkedését, a maga ter­jedelmében a következő: „Tapasztaltam, hogy az alantas városi alkalmazottak magán felektől különféle megbízatásokat fogadnak el díjazásért s hivatalos kötelességükből ki­folyó ténykedésüket raagánfelek által meg­fizettetik. Ez oly visszaélés a hivatali állás­sal, .bármily csekély legyen is az> melyet el nem tűrhetek. Felhívom tehát az összes hi­vatal főnököket, hogy a legszigorúbban ügyeljenek fel, miszerint a vezetésük alatt álló hivatalban ilyesmi meg ne történjék, ha pedig azt észreveszik, arról nekem tüs­tént tegyenek jelentést, mert ha én-jövök reá hasonló visszaélésre, elsősorban a hiva­tali főnököket fogom felelőségre vonni. Kö­telességévé teszem tehát minden hivatali- főnöknek, hogy nyomban hozzu nyilvános­ságra az összes vezetése alatt működő kezelő vagy segéd hivatali alkalmazottak előtt, hogy a magán megbízások elfogadásától szigorúan tartózkodjanak, mert az első eset­nél azonnali elbocsátással fogom azokat bün­tetni, kik a szervezési szabályrendelet 234. §-a értelmében fegyelmi eljárás alá nem tar­toznak, a többiek ellen pedig fegyelmi utón fogok eljárni. Szatmárit, 1904. október 6-án. Pap s. k. polgármester. — Uj papírpénz. Az őszszel uj tiz koronás bankjegyeket fognak kibocsátani, mert a ma forgalomban levő tiz koronáso­kat nagyon könnyen lehet hamisitani s e miatt ma már igen sok hamis tiz koronás van forgalomban. Az uj bankjegyen lesz valami uj találmányu titkos jeg.y, a melyet állítólag lehetetlen utánozni. Az uj tiz ko­ronás bankjegyek érdekesek azért is, mert igen hosszúkás alakjuk lesz. Csaknem cziin- szalaghoz hasonlítanak. A mi papirpénzoink- nek elég szerencsétlen formájuk van, mert többnyire keresztbe is hajtjuk őket s igy ránylag nagyon hamar elrongyolódnak, mint a hosszúkás amerikai papírpénzek, melyeket csak egy irányban hajtanuk össze és soha­sem keresztben, igen sokáig épségben ma radnak. — .Felhívás- Tisztelt bizottsági tag ur I Az őszi rendes közgyűlésen Szatmár ■vármegye bizottsága is tárgyalni fogja Deb­recen városnak feliratát az országgyűléshez a galaci lealázó német nyelvű átirat ügyé- bén. A magyar nyelv jogáról lévén szó, e kérdésnél a szatmármegyei függetlenségi párt sem líhet néma, tiltakoznunk kell nyel­vünknek háttérbe szorítása ellen, meg kell adni a módot a megyei bizottság szabadelvű tugjainak is, hogy ez ügyben hazafias kö­telességüket teljesíthessék, mert hiszen bár­milyen párthoz tartozzék is valaki, a ma­gyar nyelvet és jelvényeket a közös ható­ságok által tiszteletben tartatni, legfőbb teendője. Pártoljuk tehát Debrecen városá-, nak hazafias átiratát. Pártunk több tagját le­vélben szólítottuk már fel, hogy e tárgyban a megyegyülésen emelje fel tiltakozó szavát, de a felszólalás nem ér semmit, ha nincs mögötte sereg, a mely szavazatával támo- gasa. Tisztelettel kérem tehát a párt min­den bizottsági tagját, hogy az októberi közgyűlésen megjelenni hazafias kötelességé­' nek tartsa, kövessen el mindent, hogy bizott­sági tagtársai a gyűlésről el ne maradjanak. Igyekezzünk meggyőzni a szabadelvű párt tagjait, hogy mi nem kormányok ellen küz­dünk, hanem nyelvünk érdekében és az átirat elfogadásával hazufias kötelességét teljesíti csak, annélkül, hogy ezáltal ellentétes maga­tartásba jönne a kormánynyal. A pontos megjelenésre még egyszer felkérve, marad­tam Budapesten, 1904. szept. 24-ikén. Tisz­telettel Luby Géza a szatmármegyei füg­getlenségi párt elnöke. — Az igazoló választmány ülése. Törvényhatóságunk igazoló választmánya f. évi október hó 6-án ülést tartott, melyen Korányi János elnökölt. A választmány Pap Géza polgármester azon beterjesztésével fog­lalkozott, mely szerint a 200 korona állami egyenes adónál magasubb. megrótt adózók névjegyzékét s az ezt igazoló nyolez napon át közszemlére kitett hirdetményt tartal­mazta. Miután a választmány konstatálta, hogy a hirdetmény szabályszerűen közzé tétetett, megállapította, hogy ajövől905-ik évre érvényes virilisek névjegyzékét és ki­igazítását az 1886. XXI. tcz. 28. §-a értel­mében beadandó felszólamlások végett e bó 15-iki ülésén eszközli s e végből a közön­ség tájékoztatása czéljábó! a következő hir­detményt teszi közhírré: Hirdetmény. Szat- már-Németi sz. kir. város törvényhatóságá­nak igazoló választmánya közhírré teszi, hogy mindazok, kik az 1886. XXI. t. ez. 26. és 27. g-ai alapján az adózó kétszeres számí­tását igénylik, f. évi október hó 15-ik nap­jának délelőrti 9 órájától 12 óráig és d. u. 3-tól 5-ig, u városháza tanácstermében ülé­sei p igazoló választmány előtt jelentkezhet­nek g úgy felvételt, mint az ndózó kétsze­res számítását szóval, vagy írásban kérvé­nyezhetik. A kik ezen adó miatt felszólalá­saikat, vagy észrevételeiket szóval vagy Írás­ban elő nem adják, jogosultságukat nem igazolják úgy a jegyzékbe való felvételtől, mint az adózó kétszeres beszámitásánuk ked­vezményétől elesnek. Az igazoló választmány a fent kitűzött napon fogja a felszólamláso­kat elintézni s a legtöbb adófizetők névjegy­zékét egybeállítani. — Mátészalka halad. Mátészalka nagyközség képviselőtestülete a legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a forgalma­sabb utczák kőjáróját kiaszfaltoztatja, a; va­sútállomáshoz há oiu fasoros sétautat készít­tet s küldöttséget meneszt a kultuszminisz­terhez, engedje át a községnek a tandijat egy polgári iskola létesítése végett. — Érdekes lelet. Szerdahelyi Ágos­tonnak a vetési határban fekvő nagy tagjá­ban a napokban szántásközben 34 drb ezüst pénzt találtak. 17 drb mintegy 5 koronás nagyságú tallér, 17 drb a forintosnál kisebb alakú ezüst pénzt. A pénzek 1578-tól 1690-ig menő időből származnak és érdekesek, mert van közöttük olasz, szász és osztrák pénz egészen ép állapotban. A lelet helyén épü­letnek nyoma nincs, egészen szabadon mint­egy 40—45 czentiméter mélyen, nem valami tartályba találtatott, inkább lapos, mint dombos helyen. Azóta a cselédség szorgal­masan lesi éjjelenkint a kincses láng fellob- banását, melytől őket csak a megunt siker­telen eredmény lesz képes elterelni. — Izgatás egy ev. ref. pap el­len. Nagy Károly 33 éve hogy papja a dengelegi egyháznak. Ez a hosszú idő azt bizonyítja, hogy a nyáj meg volt elégedve az ő pásztorával. A legutóbbi időben azon- buu pár vezető által felbujtogatott hívek valósággal fellázadtak papjuk ellen. így ki­mondták, hogy szeptember 18 án, vasárnapi napon ne merje a harangozó a híveket ha- rungszóval a templomba hívni és a pap ne merjen az istenházába menni, mert külön­ben „kihúzzák“ onnét. És hogy teljes le­gyen a revolaczió, előzőleg a pap által meg­munkált tengeri földről a termést leszedték. Mikor ennek a lázadásnak hire kerekedett, a hatóság azonnal intézkedett annak elfojtá­sáról. A mondott nap reggelén hajnalban már 12 csendőr érkezett a községbe, hogy a zavargásnak elejét vegye. Ezt látva a ha­rangozó, jónak látta még is csak beharan­gozni, a papnak engedelmeskedni. De a moz­galom három vezetője most sem engedett s ha már nem lehet lázadás, legyen legalább heczcz. És úgyis tettek, a mint elhatároz­ták. Tüntetésből egy pár félrevezetett hivő­társukkal együtt az oláhtemplomba mentek istenitiszteletre és a tanítónő vezetése alatt az iskolás gyermekeket-is oda vezényelték. A szatmár-németii jótékony nö- egyesület. A jótékony nőegyesület kiadása szeptember hónapról a következő: árvaházra 145 korona .26 fillér; szegények segélye 144 korona. Összesen 290 korona 25 fillér. — Fortuna kegyeltje. Az osztály­sorsjáték egyik legutóbbi húzásán Steinbor- ger Elemér terménykereskedő 5000 koro­nát nyert. — Fakereskedő nem vállalhat ácsmunkát. Fakereskedők ácsmunkáitokra csak a vállalkozói ipariguzolvány alapján vállalkozhatnak, de a munkálatokat ily eset­ben is csak iparengedélylyei bíró ácsmeste­rekkel végeztethetik. Az augusztus 12rén 55.767. sz. a. hozott elvi határozat szerint fakereskedők ácsmunkálatokra csak külön vállalkozói ipjrigazolvány alapján vállalkoz­hatnak és az ácsmunkáitokat ily esetben is csak iparengedélylyel biró ácsmesterek által végeztethetik. A mennyiben tehát fakereske­dők vállalkozói iparigazolvány nélkül ács­munkáitokra vállalkoznak, illetve az elvál­lalt munkákat nem az arra jogosított ács­mesterekkel végeztetik, uz illetők az illeté­kes első fokú iparhatóságnál az iparkihágási eljárás megindítása végett feljelentendők. —• Végnélküli végeladás. A ke­reskedelmi miniszter kimondotta, hogy az, a ki az ipartörvény 52. §a alapján kért vég­eladási engedély elnyerése után üzletébe uj árukat visz, kihágást követ el. Ismeretes ez a nagy visszaélés a tiszteséges verseny ellen, a mely a legutóbbi években szinte szokássá vált, hogy egyes kereskedők végeladást hir­detnek, de a helyett, hogy meglevő áruikat eladnák, folyton folyvást uj árukat rendel­nek s ily módon egy végnélküli végeladást rendeznek és a hiszékeny közönséget ezzel tévútra vezetik. — A miniszter ez intézke­dése minden esetre hivatva van a nagy visszaélések meggátlására, annál is inkább, mert elvi határozatában kimondja azt is, hogy a vétkes kereskedőtől a végeladási en­gedély azonnal megvonandó és az eladásból Befolyt’ összeg 10 százaléka ipari czélokra beszedendő. — Az állami anyakönyvek uj törvénye 1905. január 1-vel lép életbe. Á végrehajtási utasitás most készül a belügy­minisztériumban. Az újévvel egészen uj anyakönyvi lapokat hoznak be. Többé nem jegyzőkönyv alakjában történnek a bejegy­zések, hanem az egyházi anyakönyvek min­tájára rovatos anyakönyvi lupok lesznek és az egyes rovatokban jegyzik be az adatokat. Ezzel az egész anyakönyvvezetés, mely ez­után a községi s körjegyzők rendes hivata­los teendői közé fog tartozni, tetemesen egy­szerűsítve lesz. — Tűzoltóink éjjeli kiosztása. E hó 7-én este 11 órakor a városi tűzoltóság ébersége és ügyességének próbájaként Tan- kóczy Gyula parancsnok igen sikerült kiosz­tást keltett. Á jelképes tüztámadás a nagy gőzmalom ellen volt irányítva, hol a sötét éjben piros görög tűz fénye tört elő a tető­zeten, jelezve, hogy „tűz van“. Az éber őr­torony azonnal nlarmirozta az őrséget, mely pár perez múlva teljesen felszerelve robogott ki a fecskendőkkel a gőzmalom telephez, hol aztán egész komolyan neki fogtuk az oltás munkálatainak. A próba igen jól sikerült, annál is inkább, mert a tűzoltók nem vol­tak előkészítve és teljesen azt vélték, hogy komoly tüzvészszel állnak szemben. — Az oldal fegyver. Mostanában a helyőrség közvitézei, sok galibát követnek el és alig múlik el egy éjjel, hogy rendőri beavatkozást ne vegyen igénybe a harcz- fiak viselete. Legutóbb vasárnap éjjel hős- ködött egy baka, azonban a rendörőrjárut lefülelte és bekísérte, később pedig a kato­nai őrjáratnak adták át a hadfit. — Véres tánczmulatság. Nogy- Géczen, a Haynau örökösök uradalmának egyik tanyáján tánczmulatságot tartottak e hó 9-én a falu legényei és leányai. Egy da­rabig javában folyt a mulatság, a midőn né­hány legény ki akarta mutatni a virtust és hajba kapott egymással. Sőt az egyik fegy­vert szerzett és azzal kezdett fenyegetőzni. A fegyvert azonban elveitek a duhaj le­génytől és elzárták. Később egyik legény Mik György elővette a fegyvert s azzal babrálni kezdett, mire a fegyver elsült és a hasába fúródott közelben álló Szilágyi Györgynek, ki súlyosan megsebesülve nyom­ban összeesett. Az uradalom bérlője Majer Sándor még az éjjel orvost hivatott, ki konstatálta, hogy a golyó benne maradt a legény hasában és azért azt javasolta, hogy operáczió végett szállítsák Szacmárru u köz- korházba. Mayer Sándor erre a szatmári önkéntes mentő egyesületet kérte fel a sú­lyosan sebesült ember beszállítására, mire Mónus Lajos a mentő kocsival kiment Nagy- Géczbe a sebesült beszállítása végett, azon­ban alig indult meg vele a sebesült meghalt. A csendőrség Mik Györgyöt letartóztatta s megindította ellene a vizsgálatot. — Utátadás. A nagybánya—m.-szi­geti állami ut' hivatalos átadása f. hó 3-án történt meg. — Az épülő vízvezeték. Felsőbá­nyán az egyes lak házakhoz vagy hivatali épületekhez a vizvazetéket a háztelek széléig építő gyáros fogja alkésziteni az illető bir­tokos költségére, háztelkén belül azonban minden háztulajdonos azzal készitettheti el saját költségén a további felszereléseket, a kivel akarja. Minden bevezető a házáig a gyáros által elkészített vezeték költségét a városi tanács által kiadandó fölhívás vételé­től számított 8 nap alatt a város pénztá­rába befizetni köteles. — Egy jókarban lévő használt cimbalom megvételre kerestetik. Cím a kiadóhivatalba. — A Tanulók Lapja most megje­lent októberi első számával kezdi meg tizen­kettedik évfolyamát. A magyar ifjúság leg­kedveltebb lapját Gaal Mózes szerkeszti igazi szeretettel és lelkesedéssel. Az első számban kezdődik Dickens világhírű regénye Copperfield Dávid Mikes Lajos ügyes átdol­gozásában; Gaal Mózes „Az én legkedve- seeb virágom“ czimü költeményt irt be. Ér­dekes czikkek szólnak Japánrój, a tejről, a temető madarairól. Érdekes eredeti elbeszé­lést Krúdy Gyula irt: a „Gzirkusz király“ czimen. ízléses képek tarkítják az első szá­mot. Fejtörő rovata ólénk. A rejtvényes megfejtői között értékes könyvjutalmakat so- soroz ki hétről-hétre a szerkesztőség. A Ta­nulók Lapjáuak előfizetési ára egész évre 9 korona 60 fillér- Előfizethetni Budapest, IV., Fgyetem-utcza 4. Franklin-Társulat. Melegen ajánljuk a szülők figyelmébe. — A szegedi kenderfonó gyár­ban készült legjobbnak elismert kötéláruk, valumint ipari és házi-czélokra használható zsinegek és zsineghevederek szabott ár mel­lett szerezhetők be DrágOS Béla kereskedő­éi Szatmáron, Kossuth Lajos-utcza 23. (eze­lőtt hid utcza.) Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, gépolaj, debreczeni me­szelő- és kefeáru raktár. 24—25 — Ingük József elsőrangú polgári, papi és egyenruházati üzlete Szatmár vá­rosház épület. E megbízható céget ajánl­juk a nagyérdemű közönség becses pártfo­gásában, hol mindennemű polgári öltönyök, papireverendák, katonai egyenruhák s teljes katonai felszerelések a legelegánsabb kivi­telben beszerezhetők, bármely csapattesthez tartozó egyéves önkéntesek jutányos árban fölszereltetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents