Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-23 / 34. szám
Szatmár, 1904. augusztus 23. Huszafr$gyejdik évfolyam. 34-ik szám. TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP ■ MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ELŐ FIZETÉS AZ ARA: Negyedévre I kor. 50 fllL Egész évre . . . 6 kor. __ Fél évre .... 3 . | Egyes szám ára 16 Községek, községi jegyzők és néptanítók részére az évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők: =-' Morvái János hSnyvnyomdija Eütvös-utcza 64k sz. alatt. == TEI£FOK-ezAM: ’7S. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEKa lag kMéhivatalikaa a legoiesébb árak mellett filvéte.biak. Nyílttá* * garmond sora 20 fillér. =•■• Hirdetések díjjal elére floeteadlk --—A vármegyei takarékpénztár áruraktára. Szent-István napján délelőtt nyitotta meg hivatalosan a vármegyei takarékpénztár a vasúti állomás keleti végén emelt áruraktárát. Az intézet vezetői és meleg érdeklődésből megjelent szép számú vendégek jelenlétében ecsetelte Domahidy Sándor vezérigazgató a nagy áldozattal megteremtett és minden kívánalomnak megfelelő intézmény jelentőségét. Elmondta, és igaza volt, hogy ha zánk anyagi jólétének fölvirágzására első sorban a mezőgazdaság és kereskedelem jóakaratu és egymást megértő összeműködésére van szükség. És tisztelettel kell megadnunk a vármegyei takarékpénztárnak az elismerést azért, hogy ez igazság tiszta felismerése mellett, szakítván a saját és valamennyi egyéb helybeli pénzintézet szokásaival, amelyek egyszerű hitelműveletek utján kizárólag a maguk pénztárát igyekeztek az elért haszonnal gyarapítani : az áruraktár felállításával első sorban a gazdaközönség és kereskedelem érdekeinek teremtett meg egy hatalmas tényezőt, Arról van itt ugyanis szó, hogy a mezőgazda eddig kénytelen volt tér- mesztményeit az aratás után azonnal értékesíteni. Először azért, mert azok eltartására hiányoztak a szükséges tárhelyei, másodszor pedig azért, mivel a terményei árának már közvetlenül az aratás után rendesen sók helye volt. És, minthogy ez a két kénysze- ritő körülmény általános volt, okvetet- lenül az következett be, hogy a hirtelen és tömeges kínálat lenyomta az árakat, ami a termelőkre nézve természetesen mérhetetlen károsodást idézett elő. Kézen fekvő igazság tehát, hogy ezen a bajon alaposan segíteni fog az áruraktár, amely csekély dij mellett gondozásba veszi a különféle mező- gazdasági terményeket, azokat mintaszerű kezeléssel a romlástól megóvja, kívánatra alkalmas időben értékesíti, és az épülete előtt elvonuló vasúton bármilyen időjárás mellett is könnyen elfuvaroztatja Ha a vevők tudják, hogy a raktárban rendesen nagyobb mennyiségű és különböző minőségű áru kapható, szívesen ■ fogják onnan méltányos áron kielégíteni terménybeli szükségletüket. A beraktározott árukra a várme gyei takarékpénztár a lehető legalacsonyabb kamattétel mellett a folyó érték nagy részét kölcsön fogja adni. Ez abba a helyzetbe juttatja a gazdát, hogy pillanatnyi pénzszükségíetein segíthet a nélkül, hogy ennek fejében az évi fáradsága gyümölcseit illő áron alul volna kénytelen eladni. Ez lesz a gazdák kiszámíthatatlan előnye az áruraktárból. De a terménykereskedők is bő kárpótlást fognak találni annak a haszonnak az elmaradásáért, amit a fent- vázolt kényszerhelyzetből első sorban ők húzhattak A megfelelően nagy tőke hiányában a terménykereskedő hamar túladott a megvásárolt terményen, hogy a vételárt uj üzlet kötésére fordíthassa. Beérte tehát a legcsekélyebb haszonnal is, hogy a pénzét forgathassa, ami kárral járt úgy reá, mint a termelőre, akinek — mert maga is csekély haszonnal dolgozott — nem fizethette meg illően a tőle megvásárolt cikkek árát Most lehetővé van téve a kereskedőnek, hogy az átvett árut a raktárban elhelyezvén, az arra kapott jelentékeny és olcsó előleget uj vételekre fordíthassa. Más ágban dolgozó kereskedők is nagy előnyét fogják látni az áruraktárnak. Ha például a cukor ára emelkedő irányzatot mutat, módjában lesz a kssebb tőkével rendelkező kereskedőnek is magát nagyobb mennyiségű cukorral előre ellátni, amelyből aztán annyit vehet ki a raktárból, amennyinek az árát a fölvett előlegből törlesztett. így fogja az uj intézmény kiegyenlíteni azt az áldatlan érdekellentétet, amely szembeállította egymással az egymásra utalt két testvért: a gazdaságot és kereskedelmet, hazánk va lamennyi lakosának igazi első kenyérkeresőit, akiknek tisztes munkája után boldogulunk mindnyájan itt, ahol egyéb értéktermelésre alig van szám- bavehető forrás vagy alkalom. Lehet, hogy akadni fognak az áruráktárnak is ellenesei. Hisz maga az újsága is bőven támaszt ilyeneket. Hozzá meg mindig bőven található értelmetlen és rosszindulatú ember, akik közül az előbbiek nem tudnak, az utóbbiak pedig nem akarnak a jó ügy mellé állani. Mindamellett egészen bizonyos, hogy az áruraktár rövidesen közkedveltté fog válni, mert a működésével fogja beigazolni az életrevalóságát, és a kedvező tapasztalat veri le majd legjobban az elleneseit. Mi meg vagyunk teljesen győződve az intézet közhasznossága felől, és azért őszintén ajánljuk a tanulmányozását az érdekelteknek. (Tájékoztató nyomtatványokat a vármegyei takarékpénztár mindenkinek ingyen ad vagy küld meg.) Végül a közönség nevében a legmelegebb köszönettel adózunk az úttörő munkát végzett pénzintézet vezető férfiainak, akiknek szép törekvését bizonyára éppen ilyen siker fogja koronázni. T. tAucza. nfjM-nor^i-o. ii A Büdössár gyógyfürdőről még egyszer. (Folytatás.) Az Isten jó kedvében teremtette e helyet. A jó fürdőhöz olyan szép vidéket is adott, a melyen nem hogy nem unhatja magát az ember, de jó kedve, gyönyörűsége folyton fokozódik. Nem lehet rá fogni, hogy vadregényes hely volna, habár egyes részletei e keretbe is beillené- nek, de olyan kedves hely, a hol úgyszólván megerőltető fáradtság nélkül lehet sok mindenfelé járkálni, s így a természet nagyszerű pompájában gyönyörködni. Igazán nagyszerű kárpótlást kap az ember a feljutás nehézségeivel való erős küzdelem után. Mert, hogy a fürdő- telepre való feljutás meglehetős kellemetlenséggel jár, azt már a legimpertinensebb malicziával sem lehetne eltagadni. Majd végül elmondom azok kedvéért, a kik még ott nem jártak, hogy kellő fogalmat szerezhessenek róla maguknak. De megnyugtatásul már itt megjegyzem, hogy e csak épen arra való, hogy aztán a fürdő kelletnek annál nagyobb mérvben élvezhesse az ember, s elmondhassa, hogy most már igazán boldognak érzem magamat. A ki kellő érzékkel bir a természet szépsége iránt, az ott nem fogja unni megát; sőt minden perczen újabb meg újabb kellemes szórakozásra, valódi lelki élvezetre talál abban a gyönyörű bükk- és gyertyánfás erdőségben, melynek minden pontja vetélkedve bűvöli el az ott járókellőket. Nem olyan vad rengeteg az, a mely egészen elnyelné az embert, mert gyakran olyan szép rétségekre bukkan, a melyek gyönyörű kilátást adnak a szerte elterülő dombok és hegyekre, mintha nem is erdőségekben volnának, s igy a hatást nagy mérvben emelik. Vezető nélkül is messze-messze el lehet bolyongani a nélkül, hogy az eltévedés veszélyének lenne kitéve az illető, s mintegy önkéntelenül vonza tovább az embert, úgy hogy ha a gyomra nem figyelmeztetné a visszatérésre, nem vissza, de mindig tovább ma- netelre unszolná. Nagyon természetes, hogy az ilyen erdei barangoláshoz, tiszta, száraz, napfényes időre van föltétien szükség, mert különben csak kis esőzés után is nagy lucsok származik, a mi a bolyongást nagyon kellemetlenné teszi. A fürdő telep környékének egyes pontjai el vannak keresztelve, de biz én azokat mind elsorolni nem tudom. De a legkiválóbbak közé tartoznak: a régi Mészégető telep, közzel a forráshoz, .jóval távolabb aztán a Szélhegy, Szélmező, Virágmező, terítve szebbnél szebb mezei virágokkal, Libaláb, nagy szabad térségekkel, gyönyörű kilátással és szép ligetes helyekkel, a Zsindely csináló telep, a mi időnként vándor életet folytat a nagy bükkfa erdőségben. Ezeken kívül legnevezetesebb a „Mike“ hegy az ő meredek sziklafalaival, és meglehetősen kopasz fejével, mely úgy uralja ott a többi dombokat és hegyeket, mint a családapa az ő családját, méltóságteljesen tekintve le kedves gyermekeire, mintegy intve őket, hogy jól viselkedjenek. Es nem is eredmény nélkül, mert vetélkedve igyekeznek hozzá való ragaszkodásuknak kifejezést adni, mert ki zsámoly nélkül igyekszik szolgálni, ki pedig szeretettel igyekszik hozzá simulni szerető engedelmes gyermekként. Ezt az öreg hegyet a fürdőző közönség is nagyon megbecsüli, mert a ki csak teheti, nem mulaszthatja el, hogy hódola- lát be ne mutassa, legalább egy felvonulással, pedig e hódolat bemutatásáért nagy árt követel meg az öreg. Nagy fáradtság • gal lehet rá feljutni, mit én is megki^r- lettem, de biz ezzel — az igazat megvallva — fucscsot vallottam, mert a mikor mintegy egy-harmadára felmentem egy-két méteres nagy turista rúd segélyével, a fejem elkezdett kóvályogni, s legalább is egy 56 fontos ágyúgolyó nehézségével vont lefelé a völgybe, igy aztán nemes reszignáczióval lemondtam a további pályázásról, mert úgy gondoltam, hogy jobb lesz ép kéz lábbal megmenekülni, mint izlámi akaratlan utazás folytán összeroncsolt tagokkal lekerülni, esetleg kitenni magamat annak a legkevésbé sem kívánt esélynek, hogy a nagyapóért ott leljem halálomat, ahol csak élni, élvezni és gyönyörködni kívántam; mert e tekintetben azzal a bölc-csel tartottam, a ki már ezredévekkel ezelőtt megmondotta: „jó minekünk szemeinkkel nézni a napot.“ Tehát egy cseppet se kívánkoztam oda, honnan többé nem bocsátják vissza az embert. Mit tettem tehát okosabbat — mint azt, . hogy letelepedtem a hegyoldalon s onna!n gyönyörködtem borzongva a turista társaság 17 tagjának a hegytetőre jutásában. E látomány még inkább meggyőzött arról, hogy most az egyszer igazán okos dolgot cselekedtem visszamaradásommal ; mert úgy láttam, hogy bizony a felmenők a hegy sziklás oldalához tapadva, négykézláb markolászással jutottak fel. Némi vigasztalásul szolgált, hogy a társaságnak egy tagja, a hegy felén abbahagyva a tovább menetelt, hozzám visszajött, (de hogy ki, — bocsánatot kérek, azt már nem árulom el.) így aztán kettesben szép csendesen bevonultunk a völgybe, aztán a szalonasütő helyre, hová a hegymászók mintegy két óra múlva értek le. Szó sincs róla, — mindenkinek nagy öröme telt benne, —- hogy egy két horzsolást, 1. arcolást, egy-két egészséges ütődést leszámítva, mindenki épkézláb szabadulhatott meg a vállalkozásból. No de, hogy én a vén apóra nagyon megnehezteltem, és hogy cifra áldásokat szórtam kopasz fejére — mondanom is felesleges volna. De ha már én fucscsot vallottam is, ne vegye rósz néven tőllem az olvasó, ha hiuskodom három kis unokám bravúros- kodásával, kik e hegy megmászásánál jó eredménynyel jártak el. — Ez nekem *nagy lelki gyönyörűséget okozott. Csipkedésük csak fokozta örömömet. Ebből a turistáskodásból azt a tanúságot rheritettem, hogy aki turistáskodni akar, az ahhoz való lábbeliről gondoskodjék, mert bizony a mi — aszfalt gyalogjárónkhoz készített topánkáink erre nagyon alkalmatlanok. Kivált a sok réten való kóborlás alatt úgy kisikosodik a topánka talpa, mintha csak jégén csúszkálna vele az ember. Hogy pedig ennek a vidéknek rend-- kivül egészséges levegője — s hozzá kitűnő forrás >vize van — talán mondanom is felesleges volna. Több patak szeldeli Uj könyv- és Az összes tanintézetekben Uncváit AIsdÁl* könyv, zene- Legolcsóbb árban kaphatók: rajzeszközök, vonalzók, rajztömbök, füzehasznált tankönyvek ** ^ mü óspupir- jtefat tek, jegyzőkönyvek, valamint mindenféle papír-, Író-, raji-és festőszerek. kereskedésében kapható’! Szatmáron, Deák-ter 9. SZ., Dr. Lengyel Marton ur házában. J ryJ * * ’ - J im :i A Pannónia szálló mellett. Használt tankönyvek és szótárak, jó állapotban*, félárban kaphatók.
