Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-16 / 33. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. kább elpuhitó, mételyező regény-féle köny­vek kerülnek az ifjak kezeibe, melyek őket képzelgőkké teszik, ami szintén egyik oka a műveltségnek gondolt korai érettségnek. £ tekintetben is kell, hogy az iskola és a szülők karöltve a legélesebb figyelem­mel kisérjék a gyermekek olvasmányait, müveket ajánljanak olvasásra s megtanít­sák arra, hogyan kell „haszonnal“ ol­vasni. Mert merem állítani azt, hogy ma ioo tanuló közül 10 sem tudja, hogyan kell helyesen, tanulságosan olvasni. Az iskolában sokszor hall utalást a tanuló, hogy e vagy ama mü mellékolvasmányul igen hasznos, az erkölcsiséget előmozdítja. Ép azt célozza a könyvtár is, hogy az egyes szakokban az iskolai tananyagnál bővebb ismereteket nyújtó könyvekkel szolgáljon az ifjúságnak, miáltal gátat akar vetni az erkölcsrontó munkák olva­sásának. Az említetteken kivül a többi tan­tárgy is nyújt alkalmat az erkölcsösség előmozdítására. v Az erkölcs és jellemkép­zés a bibliai történetek — és jellemké- peknek is egyik kiváló feladata; de a vi­lág — s a nemzeti történelem eseményein és egyes nagy férfiak éleién is veres fo­nalként húzódik végig a „Minden ország támasza s talpköve a tiszta erkölcs“ fő­törvénye, melynek fennállása életet, el­vesztése bukást idéz elő mindenkor. Vagy helyes volna-e a nyelvek ta­nításánál kellő magyarázat nélkül az elő­forduló sok életszabályon csak nyelvtani fejtegetéssel átsikamlani ? Avagy a ter­mészettudományok nem a természetbe vezetik a növendékeket, hol a legkisebb fűtől a magas Alpokig minden az Isten mindenhatóságát dicsőíti ? Mindezekre al­kalomadtán egy-egy szóval való figyel­meztetés önkéntelenül imádásra ragadja a gyermeki szivet. Vagy boldogitóbb hatást te»z-é a mindenségnek őseröféle magyará­zata ?* A tapasztalás ellenkezőt bizonyit. Siváron hagyja a lelket és sziget egyaránt. Az uj Rendtartás kevesebb súlyt helyez a jóknak megérdemlatt jutalmazá­sára, mert |az erkölcsi viselet és előmene­tel tanjegyeinek megállapításánál szükebb határok között mozog az elöbbeni rendsze­reknél, amelyek több fokozataikkal tágabb tért nyújtottak az iskolai elismerésre. Ez egy másik oka az iskolában tapasztalható kedvtelenségnek. Vegye a jó és szorgal­mas az őt megillető jutalmát, a rossz és hanyag megérdemlett büntetését már az igazság érdekében is, ha már a nemes vetélkedésnek tért engedni nem akarunk. Azonban a szülök sem nyújtanak segéd­kezet a tanárok nehéz munkájában t. i. a rosznak a jó útra térítésében. Hány tanuló részesül kellő büntetés­ben, (szigorú megfeddésben) ha elégtelen tanjegyet vitt haza ? [Hány akkor, ha er­kölcsi viselete ellen kifogás merül löl? A közreműködés és jgyámolitás helyett a jó­akaró tanár csak neheztelést von magára, holott a Rendtartás és tanár is, a bün­tetés végrehajtását inkább a szülök köte­lességének tartván, ezt a legjobb hiszem- ben azokra bizza. Ez is egyik főoka a tanulóknál ta­pasztalható sikertelenségnek, mely ellen hasztalan küzd a tanárok minden buz- gósága. (Folyt, köv.) Apróságok. Jön a vinczellér a hegyről, s jelenti a gazdának, hogy hál’ Istennek eső volt. No Károly — mondja a gazda — ezért a jó hirért igyék egy pohár pálinkát, — Először délután 3 órakor — foly­tatja Károly — aztán megint 5 órakor esett. — No Károly, akkor igyék még egyet. — Aztán 9 órakor még egy sokkal jobb eső volt. — No Károly igyék még egyet, ha­nem most már elég legyen 1 — Pedig, tessék elhinni, reggel 4 órakor is esett, és az volt tulajdonképen az igazi. * Panaszkodik Bögre urnák a szom­szédja a rósz időjárás miatt. Igaz, hogy búza csak termett, talán szőlő is lesz, de nem lesz sem máié, sem pedig takarmány. — Ne sírjon szomszéd — vigasztalja az öreg — ha az embernek kenyere és bora van, valahogy csak kibírja. — Nem merek — szabadkoztam én — mert attól félek, hogy ha Tanódy meg­hallja, azonnal beirat a zenedébe. — Ugyan mondja már kedves bará­tom, mit kellene csinálni, hogy egy jó eső legyen. — Diák majálist kell rendezni, mert akkor mindig esni szokott. * Marasztalja a gazda a vendégét, hogy hát milyen kellemesen töltötték azt az egy napot, legalább még egy napot töltsenek együtt. — Nem lehet — mondja a vendég — mert én azt tartom, hogy nincs az a házigazda és nincs az a vendég, a ki 24 óra alatt minden kedvességét ki ne adja. . Demeter. HÍREINK. — Szent István napja. Szent Ist­ván első apostoli magyar király napját vá­rosunk lakossága ez évben is nagy lelkese­déssel készül megünnepelni. D. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz a zárdatemplom­ban, szent mise után Dr. Wolkenberg Ala­jos theol. tanár intéz szent beszédet a bi- vőkhöz. A környék lakosai közül e napon számosán zarándokolnak el hozzánk, hogy u templomi ünnepen részt vegyenek, mert e nap u szatmári székesegyháznak búcsú ün- uepe is egyszersmind. — Személyi hir. Meszlényi Gyula v. b. t. t. szatmári megyés püspök, ki több hetet töltött a „Pável* sósfürdőben, e hó 11-én reggel érkezett vissza Szatmárra. A hazaindulás alkalmával n vasúti indóhá/nál ifj. báró Perényi Zsigmond főispán is jelen volt, valamint a lelkészeken kivül Szabó Sándor alispán, Schmidt László főbáúya- tanácsos. Az alispán Husztig elkísérte a fő­pásztort, ki kifeji zte teljes megelégedését a mára marosi időzésével. „Jól éreztem maga­mat s felüdülve térek vissza otthonomba, áldó kezemet nyújtva Máramaros felé“, szólt a főpap és igen szívélyesen búcsúzott el az ulispántól. — Vármegyei közigazgatási bi­zottsági Ülés. A vármegyei közigazgatási bizottság aug. hó 12. napján tartotta meg havi ülését Ivristóffy József főispán elnök­lete alatt. Az alispáni hivatal ügyforgalma julius hóban következő volt: junius hó vé­gén elintézetlenül átjött 1262 ügy darab, ju­lius hóban beérkezett 2757 ügydarab, mely­ből 2806 ügydarab elintéztetvén. julius , hó végén elintézetlenül maradt 1213 ügydarab. Az állategészségügy julius hó folyamán kedvezőtlenné vált, a mennyiben a ragadós száj- és körömfájás több községben fellépett s a sertésvész terjedt. Nagy László alispán indítványára elhatározta a bizottság, hogy amennyiben a takarmány hiány a szegényebb sorsú lakosság állatállományát teljes elpusz­tulással ienyegeti: felir a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a vármegyei utak kiépí­tésére adományozott évi államsegélyből több évi részletet kamat nélkül folyósítson, hogy ez által a lakosság keresethez jusson. Kris- tóffy főispán terjedelmesen ismerteti a hely­zetet, a mely a nagy mérvű szárazság foly­tán a lakosságot és különösen az állatállo­mányt fenyegeti: szerzett tapasztalataiból jelezte, hogy az ínség ijesztően fenyeget, s ezzel szemben a közigazgatásra fontos fel­adatok várnak, mely feladatok megoldásá­nál azonban határozottan oda kell irányí­tani a mentő akcziót, bogy a segélyezés csakis teljesített munka' ellenében érvénye­síttessék. Indítványára elhatároztatott, hogy a főszolgabírók utján már most írassanak össze azok, kik ínség elé néznek, és pedig Írassanak össze a munkaképes családfők | azok családtagjai, továbbá | munkaképtele­nek s azok családtagjai, s írassanak össze azok, kik vetőmagra is szorulnak, mert az erdődi és nagysomkuti járásban vetőmag hiány is van. Az elkészítendő összeírások a szeptember havi ülés elé terjesztendők s~ak- kor fognak a szükséges intézkedések tár­gyaltatni. — Államsegély az ipari hitelszö­vetkezeteknek. A szatmári ipari hitelszövet­kezet árucsarnok szakcsoportját az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet kérelme folytán Hie- ronymi Károly kereskedelemügyi miniszter városunk orsz. képviselője, hathatós párt­fogásába vette és hogy ennek tanujelét adja, a nevezett árucsurnok szakcsoportjának 2Ö00 korona alapítványi összeget utalványozott, azonkívül 600 korona berendezési költséget, nemkülönben három évi időre 2000 korona üzemi segélyben részesítette, a vállalatot,, mely városunk ipari érdekeit idáig is nagy­ban előmozditottn. A kereskedelemügyi mi- ■ nisztertől, ki városunk orsz. képviselője is, bizonyára elismerést és méltánylást érdemlő cselekedet ez, melyben helyi iparosaink ér­dekeit ilyen módon előbure vinni igyekszik, — A dalegyesület választmánya augusztus 12-én a zeneiskola helyiségében dr. Vaj iy Imre elnöklete alatt ülést tartott. A választmány tudomássul vette az ellen­őrnek a múlt évi pénztári számadásról Ösz- szeállitott jelentést, mely szerint a bevétel 12836 K 78 fillért, a kiadás 12780 K 57 fillért, a maradvány tehát 56 K 11 fillért tesz. Megbízta Ferenczy János választmányi tagot, hogy a városi Tanácshoz dolgozzon ki jelentést a zeneiskola múlt évi történe­téből, melyre az igazgatótanács városi köz­gyűlési határozattal évenkint kötelezve van. A zeneiskola tunárikarát véglegesítette, és pedig Pataki Lujos igazgatót 600 K évi fizetéssel és állandó lakással; Eüredi Sán­dort 1600 K és Benkő Miksát 1200 K évi fizetéssel; mig Szőnyi Margit és Báron Margit tanárnők javadalmát az álltaluk adandó órák után befolyó tandijak teljes 'összege képezi. Az igazgatótanácsnak a ze­neiskolai épület átalakítására utólagos elszá­molás kötelezettsége alatt 2400 K erejéig felhatalmazást adott, kimondotta végül, hogy a dalegyesület Összes diadalmi jelvényeit és emléktárgyait megőrzés végett a Kölcsey- kör múzeumának leltár mellett átadja, úgy azonban, hogy ;;zok felett á rendelkezési és tulajdonjogot magának fentartja. — Kinevezés és helyettesítés. A főispán berenczei Kováts Sándor nagybányai járási szolgabirót tiszteletijei: főszolgabíróvá kinevezte és a Dienes Dezső főszolgabíró elhunytéval megüresedett nagybányai járási főszolgabírói állásra helyettesitette. —1 Tanítónői kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Árendásy Má­ria oki. tanítónőt az aranyosmedgyesi állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. — Eljegyzések. Kauovich László a Szatmár-Néiueii-i .Népbank könyvelője f. hó 15-én jegyezte el Major Mariska ur- leányt Sarkadkereszturon. — Nagy Gyula apai földbirtokos eljegyezte özv. Kató Já« nosné szinérváraljai földbirtokos leányát, Erzsikét. — Gyászhir. Özv. Augusztiny Já- nosné szül. Toldy Róza, úgy a saját, mint gyermekei Cornélia, Oszkár, Béla, Ákos, Zoltán és Etelka, valamint az összes rokon­ság nevében fájdalomtól megtört szívvel je­lenti a felejthetetlen jó férj, drága jó atya és rokon nagyságos Augusztiny János ur posta- és távirdafelügyelő folyó évi augusztus hó K)-én d. e: 9 órakor rövid, dé súlyos betegség után életének 56-ik évében történt gyászos ' elhunytét. A drága halott bilit tetemei f. évi augusztus hó 11-én d. u. 6 órakor fognak a gyászházból (Rákos­palota, Arpád-u. 1. sz. aj a róm. katb. egy­ház szerturiása szerint boszenteltetni és a helybeli, sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. évi augusztus hó 12-én reggel fél 8 órakor fog a Magyarok Nagyasszonyának templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Rákospalota, 1904. augusztus hó 10-én. Áldás és béke porai felett! — Osváth Márton 1848—49-es honvéd-tizedes f. hó 13-áu szombaton hosszas betegség után, végelgyengülésben 77 éves korában meghalt, követte útjában nemrég elhalt bajtársát Licskey Gusztávot. Osváth városszerte ismert aluk volt, ki be­tegsége daczára is sokat mesélt a szabadság- harczról. Az öreg honvédet családja és baj­társain kivül nagyszámú tisztelője részvéte kisérte utolsó útjára. Nyugodjék békében! — Halálozás. Kiss János kir. adó­hivatali szolga hosszas betegség után tegn ip reggel életének 42 évében elhalálozott. Ab­ban a szerény körben melyben munkálko­dott, szerény állását hűséggel és becsületes­séggel töltötte be, méltán megérdemelte azt a koszorút, melyet a hivatal tisztikara a hűséges szolga koporsójára helyezett. Ma délután temették el nagy részvét mellett. Nyugodjék békében I — Áruraktár megnyitása. A Szat­I márvármegyei takarékpénztár részvénytársa­ság Szutmáron uz államvasuti állomás roel- I lett újonnan épült „Termény és áruraktár“ I telepét 1904. évi augusztus 20-án d. e. 10 órakor a közforgalomnak átadja, s ugyan­akkor az érdeklődőknek a „Termény és áru­raktár“ épületét is bemutatja A megnyitás ünnepélyesen fog történni, s arra úgy a ható­ság, mint a helybeli sajtó, az összes pénz­intézet stb. megbivatotf. — Uj iparvasut városunkban. Markovics Elek Fiai szesznagykereskedő c/.óg elhatározta, hogy a hidontuli iparte­lepét fürészgyári állomással 3800 méter 1 hosszúságban 76 cm nyomtávú és lóerőre berendezett ipavvasuttal köti össze. A ke­reskedelemügyi miniszter a terveket jóvá­hagyólag közelebb küldötte le a. közigazga­tási bizottsághoz, hogy azt illetékesség szem­pontjából vegye tárgyalás alá. — Uj postaügynökség. Sima köz- sében Sima (Szatmárvármegyei elnevezései 1904. évi augusztus 21-én a postaügynök­ségekre meghatározott teljes működési kör­rel postaügynökség lép életbe. A postaügy­nökség postai összeköttetését a Szatmárné­meti és Cseriger közt naponként közlekedő kocsiküldönczjáruttnl kapja. A postaügy­nökség kézbesítési kerületébe Sima községet, Kisgécz és Simái nagytug majorokat osztom be. Ezen helyek U'olsó postája Szatmárné­meti 2 sz. postahivatal. A postuügynökség ellenőrző postahivatala Szatmár-Németi 2. — Mulatság az óvári fürdőben. Szatmár és vidéke fiatalsága igen jól sike­rült mulatságot rendezett f. hó 14-én az óvári fürdőben. A mulatságon úgy a város, mint"a vidék hölgyei szép számmal vettek részt, s a hajnali órákig vigadott együtt a kedélyes társaság. Szilágyi Endre, Széles Pál s Császy Bálint, mint a kik a rendezés munkájából a legnagyobb részt vették ki, meg lehetnek elegedve az elért szép siker­rel. A mulatságon jelen volt hölgyek név­sora a következő. Leányok: Bakó Ilonka, C-iászy Erzsiké és Boriska (Szatmár-Németi), Bányász Anna (Akii), Fekete Ella (Óvári), Fülöp Ilonka (N.-károly), Sipos Gizella (Nagybánya), Gödölle Iduska, Emma (0,- gyiirüs), Szombathy Gizella, Ilona (Angya­los), Veszprémi Zsuzsika (Sályi), Mártha Irén (Cs.-Bagos). Asszonyok: Bakó Jó- zsefné (Szatmár), Fekete Lajosné, Szilágyi Lászlóné, (Óvári), Dr. Szőllősy Dezsőné (B - pest), Császy Mihályiié, Adorján Zoltánná (Porcsal ma), Bányász A) bért né (Akii), Szabó Beláné (Sályi), Mártha Józsefné (Cs,- bagos) stb. — Tánczmulatság. Az óvári-i gyógyfürdőben az óvári i ev. ref. egyház ja­vára 1904. évi augusztus hó 28-án délután 4 órakor tombolával, Tűzijátékkal egybekö­tött jótékonyczélu tánczmulatság fog tartatni. D. u, 5 órakor tombolu-játck, este tűzijáték s léghajó föleresztós. Szeruélyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Tekintettel a jótékonyc/.élrn, a feliilfizetéseket köszönet­tel fogadják és liirlapilag nyugtázzák. Jó zenéről, ellátásról s a fogatok elhelyezéséről a rendezőség gondoskodik, Rendező-bizott­ság: Diazelnökök : Domahidy Viktor, Mada- rássy Dezső. Luby Béla, S/uhányi Ferencz. Elnökök: Dr. Komoróczy Iván. Sárközy Andor. Háznagy: Böszörményi Endre. Fő­rendezők: Barkóczy László, Kállay Ödön, Luby László, Madarassy Géza, Németh Jó­zsef, Szilágyi Bélar, Sulyok Sáudor. Pénztár­nokok : Barta Bálint, Gyene Tibor, és ezen­kívül még 60 rendező. — Nagy tüzek a vidéken. Az egyre tartó rekkenő hőség és szárazság szá­mos tűzesetnek előidézője. Tegnapi nap fo­lyamán a megyében három helyen is volt tűz. A legborzalmasabb tűzvész Madarász községben pusztított, mintegy 80 ház esett a lángok martalékául, ä tűz borzalmasságát fokozta a vizhiáuy, amely az oltást leg­főbbképen lehetetlenné tette. A tűz a dél­utáni órákban ütött ki, állítólag egy kis gyermek a faluvégén egy szalmakazalt gyúj­tott volna föl, a tüzes pernye a fél falut rövid idő alatt lángba borította. Tűzoltóink gyorsan kivonultak a vész helyére s önfel­áldozó munkájukkal az esti órákban a tűznek gátat vetettek. A lakosság nagy része nem volt otthon a faluban, az erdődi ünni-pen vettek részt. A kár több’ ezerre tehető, mert biztosítva a házak alig voltak. Miko- lában ugyancsak tegnap délután a Kölcsey Antal curiája égett le összes melléképüle­teivel. Nagybányán tegnap délben négy ház égett le a Zsellér-utczán. — Adakozás. Egy magát megnevezni nem akaró ur 10 méter kartont ajándékozott Páfkuj Verőn ka urhölgy utján a helybeli jó­tékony nőegyesület ánaházi leány gyerme­kei részére. Ezen egyesület elnöksége ez utón fejezi ki a nemes szivü adakozóbak, hálás köszönetét. — A bírák létszámának szapo­rítása. Az igaságilgyi miniszter az 1904.. évi költségvetésében 163.717 koronával töb bet kér a személyi járandóságok fedezésére. E többletre a megokolás szerint azért van szükség, mert az Ítélőtáblái c/.immel és jel­leggel felruházott bírák létszámban 13 bí­rónak nyílik meg igénye az 1891. XVII. te. 31 §.-ában körülirt tizedéves korpótlékra (fejenként 500 korona.) A birói állások szá­mát tizenkettővel gyarapítják, főleg azért, mert a törvényszékeknél alkalmazott albiró a birói szervezeti törvénynek értelmében a fegyelmi esküdtbirósági Ó9 felebbviteli ta­A múltkoriban a hegyen lévén, a társaság tagjai énekelni kezdtek, s egyik másik engem is biztatóit, hogy énekeljek. Könyves vevőknek ' ■ ■ különös---------­fUT * árkedvezmény. NAGY RAKTÁR mindenféle SEGÉDKÖNYVEK ES SZÓTÁRAKBAN. FIGYELEK!! FIGYELEM! FIGYELEM! «g "CTj "bekötéssel ellátott valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festöszerek a lehető legolcsóbban kaphatók » m r ■ szép tiszta állapofban,^^ ■ könyv- és papirkereskedésében Deáktér 22. szám, SZATMÁR a „Fehér-ház“ alatt. Egyes művek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek. —->

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents