Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-19 / 29. szám

SZATMÁR ES VIDÉKE Iiizhöz, melynek színhelye ti Honvéd-utcu, Mátyás-köz, s Mátyáskirály-utca által ha­tárolt tömb volt. A tűz Kovács Mihály gubás iparos Honvéd-utcai házánál ütött ki, mely rémes gyorsasággal 4 fő s 7 mel­léképületet lubbantott lángra. Fejvesztett, ordítozó, kétségb*. esett alakok futkostak az utcákon. Kovács Mihály lakói, valameny- nyien szegény emberek, kiknek legtöbbjét e rettenetes vész koldusbotra jutatta. Kiki menteni akarta kicsinyke vagyonát s a mi benn nem égett, ellopdosták a tüzhiénák, kik a mentés ürügye alatt minden lehetőt elraboltak. A veszedelmet nagyban fokozta az a körülmény, hogy erős délkeleti szél fújt, mely a szikrákat egészen a Deák-térig elröpitette. Kovács Mihály házától gyuladt meg a szomszédos Moskovics telek s az avval határos özv. Majomé tulaj­donát képező házastelek. A főépületek s a melléképületek rövid pár perez alutt lángba borultak. Nagy kárt szenvedett Lá­zár Löriaczné, Mermelstein Berta, kinek az összes vagyona a lángok martaléku lett. Elégett a tehene, mely egyedül volt az is­tállóban, összes ruhaneműje, bolti czjkkek mind porrá égtek, a Mátyás közi lakók közül Kozma Ferencz gazdálkodó szenve­dett kárt, kinek istállója, s Móricz Lajos ny. tvszéki elnök, Isinek egyik udvari mel­lék épülete égett porrá. Szerencse a szeren* Csétlensógben, hogy a szél 12 óratájbun csen­desedni kezdett s gátat vethettek a pusztító elemnek. Elismerés illeti n tűzoltókat és a katonaságot, kik önfeláldozó munkát ■végeztek. Misernbilis állapot volt ugyan itt is a vízhiány s az a körülmény, hogy e tömb itt valóságos tűzfészek. A vizsgálat lesz hivatva kideríteni mi volt okozója a veszedelmes tűznek, annyi azonban bizo­nyosnak látszik, hogy úgy itt, mint a Fésűs féle ház égésénél a gondatlanság játszott szerepet. A Fésűs féle tűznél állítólag a szolgabiróilak kamarájában elhelyezett üst­ből kipattant szikra okozta a veszedelmet. Az éjjéli tűznél pedig a Kovács féle ház istállójában heverő oláh mezei munkások égő pipájától gyűlt volna lángra az épület Mindenesetre a hivatalos vizsgálat ki fogja deríteni a tűz valódi okát. Ma is mindenki a rémes éjszaka izgul inas hatása alutt áll s valóságos népvándorlás özönlik a pusz­tulás színhelyére, mely a felkelő nap fényénél még borzalmasabb látványt nyújt. A kár ezrekre menő, de ennek egy része megtérül, mert a Fésős-féle ház, valamint a többi épületek egy része biz­tosítva volt. Legérzékenyebb kárt Kovács Mihály háztulajdonoson kívül a lakók szen­vedték, kik közül nem ,egynek jóformán a teljes ' vagyona esett a lángok mar­talékául. — Nyomdász-tánczestély. A hely­beli nyomdászok f. évi augusztus 6-án a felállítandó Nyomdász-Szanatórium javára a Kossuth-kerti kioszkban táuczestélyt rendeznek. A rendezőség buzgón fáradozik a mulatság sikere érdekében. — A meghívók legközelebb szétküldetnok. — Lányi Géza hangversenye. Lányi Géza a kitűnő zenész és zeneszerző jól szervezett társulatával ismét eljött hoz­zánk, hogy szivet-lelket gyönyörködtető szép nótáival közönségünket kellemes szórakozás­ban részesítse. Négy estén szerepelt a Sör­csarnok kert helyiségében s minden estén nagyszámú közönség élvezte a műsoron sze­replő ének és zeneszámokat. Losonczy Etel, Sárváry Janka, Sajó Izsó szép énekét a közönség tetszéssel hallgatta, de különösen Solvmosy Sándornak volt megérdemelt szép sikere, ki coupléival aratott zajos tapso­kat. Lányi Géze művészi cimbalom játékát a közönség elragadtatással hallgatta. A szereplőket a minden estén szép számban megjelent közönség élénk tetszéssel fegadta s az egyes számokat több Ízben meg is ismeteltette. — Rákosi Szidi sziniskolájának nö­vendékei hangversenyt rendeztek szombaton és vasárnap este a városi színházban. Vállal­kozásukat anyagi siker nem koronázta, ami különben előre látható volt, mivel a közön­ség it Lányi Géza hangversenye tartotta vissza, másrészről pedig a hely megválasz­tása sem volt praktikus, mivel a közönsé­günket ily pokoli hőségben, semmiféle prog­rammal sem lehet a szinbáz falai közzé be­csalni. A szereplők eléggé szép ereduiény- nyel működtek, különösen tetszett a kis Ő éves Lakos Vilmának, Fedák Sári táncután­zójának szereplése. A társulat piogrammját. ma és holnap este megismétli a Pannónia éttermében remélhetőleg nagyobb közönség részvételével. — Az iparos ének és dalegye- BÜlet. F. év agusztus hó 7-én a Douáih búcsú alkalmával, miként a múlt évben most is kirándulást rendez az egyesület pártolói, s barátai részvételével. A kirándu­lás rendes progrummját most állítja össze a rendezőség, anyii azonban már is jelepthe- tünk, hogy lesz dijkuglizás, hangverseny 8 táncz mulatság. Az egyesület ez ujabbi kirán­dulást általános óhajra tervezi, s így bizo­nyos, hogy e kiránduláson is igen sokan vesznek részt. — Női zene hangverseny! A Hon- t véd eörcsarnok kerthelyiségében ma kedden f. hó 19-én és a következő napokon a bu­dapesti legjobb elitte női zenekur, mely 8 nő 2 férfi tagból áll, nagy hangversenyt rendez. Belépti dij nincs. Kezdete este 8 órakor. — Véres családi dráma. Király­házán e hó.14-én véres szerelmi dráma tör­tént. Jancsó Sándor királyházai mozdony- vezető már régebb idő óta tilos szerelmi viszonyt folytatott mostoha leányával Bán­halmi Mutilddal. E miatt folytonos súrlódás­ban éltek, a heves családi jelenetek napi­renden voltak, mig végre a feleség részéről betelt a keserű pohár s e hó 14-én e miatt igen heves összeszólulkozás volt a férj és feleség között. Úgy látszik, hogy Jánosénak is telve volt már lelke keserűséggel s egy önfeledett pillanatbun lelőtte mostoha lányát j s azután önmaga t-llen irányító a gyilkos fegyvert. Mindkét lövés halálos volt. Úgy a leány, mint a férj azonnal szörnyet hal­tak. A szomorú családi dráma hőseit nagy közönség; részvéte mellett temették el. — Rejtélyes öngyilkosság a Szat­márhegyen. özatmárhegy nyugalmas csönd­jét néhány nap óta egy titokzatos öngyil­kossági eset zavarta föl, mely tnég ma is lázas izgalomban tartja annak lakosait. E hó 15-én egy 17 —18 évesnek látszó fiatal legény állított be Kolb József korcsmájába. Bort hozatott s a mellett órákat töltött a korcsmahelyiségben, majd nyugalomra tért a helyiség egyik szobájába, este pedig újra a bolt előtti sátorban vacsorázott. Szemeit azonban folyton a bolthelyiségre szegezte s kutatta át fürkésző szem-ivel. Késő este azután, hogy a vendéglős részére éjjeli szál­lást nem adott, eltávozott, másnap reggel 4 órakor azonban már újra ott volt s bort hozatott magának s a mellett/ órák hosszat üldögélt. Viselkedése fölkeltette Kolb gya­núját s a kapitányi hivatal utján igazolásra szólitotiák föl. Miilián rendőr előtt magát Dávid Bertalannak nevezte s a rendőr kér désére, hogy idegen-» itt teljesen, vagy pe­dig van-e rokona, vagy ismerőse itt a he­gyen van válaszolta, hogy a piaci állomás főnök rokona. Mikor azonban u főnök elé akarta vezetni, azt mondotta, hogy tévedt, mert a lippai állomás főnök az ő rokona s midőn kérdezték, hogy ki a lippai főnök, egy teljesen idegen nevet mondott. Ezek után a rendőr fölakarta kisérni a kapitányi hivatalhoz, a pillanatnyi idő alatt gyors futásnak eredt s e közben hirtelen vissza­fordult s rá lőtt az őt üldöző Milliáu ren­dőrre. Szerencsére a golyó nem talált. A folyton szaladó ismeretlen ekkor a Litteczky szol lő ellőtt elterülő árokban „Élve el nem fogsz!“ kiáltás után háromszor mellbe lőtte magát. Ezekközül egy szivét érte, mely rögtöni halált okozott. Zsebében Dávid Ber­talan névre szóló 2 koronás betéti könyvet s még 6 revolvergolyót találtak. Az ügyész­ség .szombaton ejtette meg a boncolást. Mint a vizsgálat kiderítette, nevezett Krajcsik József nevű debreceni illetőségű 17 éves vándjrló asztalos legény, ki állítólag két szövetséges társával úgy Debrecenben, mint Szutmáron és környékén több betörést kö­vetett volna el. A Koós Gábor boltjának feltörésével is e betörő bandát gyanúsítják, kiknek kézrekeritésére széleskörű nyomozást indítottak. — Letartóztatott orvos. Az or­vosi hivatás súlyos megszegésének a bünte­tőtörvénykönyvbe ütköző bűntett vádját emelték egy nyírbátori orvos ellen. Az eset kínos feltűnést keltett egész Szabolcsvár- megyében, annál inkább, mert az orvost, valamint u szomorú eset többi szereplőit a csendőrség letartóztatta és a nyiregyházui vizsgálóbíró vizsgálati fogságba helyezte. Szuronyos csendőrök jelentek meg az egyik nyírbátori orvos, dr. L. lakásán, és letartóztatták. Ugyanakkor tartóztattak le a csendőrök két asszonyt; egy bábát és egy fiatal menyecskét, kinek férje pár év óta Amerikában tartózkodik. A letartóztatás okairól a következő részletek kerültek nyil­vánosságra: Pár év előtt egy nyírbátori földtnives kivándorolt az uj világba, hátha ott megtalálja a boldogulást. A földtnives egyedül ment, Nyírbátorban hagyta fiatal feleségét. Keresett boldogulást megtalálta. A szerencse kedvezett neki és a megtukari- tott pénzét hazaküldte feleségének, hogy azt tegye félre, ha majd hazajön, abból fognak éldegélni. A fiatal asszony a pénzt férle is rakta, de unalmasnak találta az egyedüllétet, szórakozást keresett, minek következménye az lett, hogy megszegete a hitvesi hűséget. A férje erről természetesen mit sem tud. A múlt hóban az asszonyt az a kellemetlen meglepetés érte, hogy férje tudatta vele, hogy nemsokára hazatér. Az asszony meg rémült, mert a férje hazatértekor az a vá­ratlan szerencse érte volna, hogy a gólya is tiszteletét teszi. A menyecske ezt meg­akarta akadályozni. Több orvosnál volt, de egyse vállalkozott, sőt egyik orvos figyel­meztette a hatóságot az asszony bűnös szándékáru. Egyszerre csak a községben ész­revették, hogy a menyecske nyugodtan vár­hatja férjét, a gólya elkerülte háza tájékát. Az asszonyt a csendőrség kérdőre vonta. A vizsgálat további irányban is megindult és másnap az a szenzácziós fordulat követ­kezett be, hogy letartóztatták L. orvost. A vád szerint állítólag az orvos 40 korona díjért segédkezett volna uz asszonynuk bű­nös cselekedete végh' zvitelében. A csendő­rök az orvost és bűntársait a nyíregyházi ügyészség fogházába kisérték. A vizsgáló­bíró nyomban kihallgata a letartóztatottakut és kihallgatás után vizsgálati fogságba he­lyezte. Az orvos felebbezett a letartóztatás és | vizsgálati fogságba helyezés ellen, de a nyíregyházi törvényszék vádtanácsa a fel- lebezést elutasította. Az orvos a vádtanács határozata ellen is felebbezett, a kir. tábla azonban u vádalá helyezést helybenhagyta. — Krémer Sándor színtársulata június hó 21-én uagy erkölcsi és anyagi si­ker mellett fejezte be működését Beregszá­szon. Egy havi szünet után ismét, megkezdi az-igazgató előadásait Kisvárdán. — Makó Lajos Máramarosszigeten. Makó Lajos színigazgató kérvényt nyújtott be a mára maros szigeti szinügyi bizottság­hoz, hogy trz idén előadását már augusztus első napjaiban megkezdhesse. Mivel a szin­ügyi bizottság Makó kérvényét kedvezően intézte el, a szinelőadások Szigeten már a jövő hó elsején megkezdődnek. — A dalegyesület rendes próbáit egyelőre beszüntette. A tagok nagy része nincs itthon a városon; élvezik az áldott vakácziót. — Az iparos Olvasókör f. évi ju lius hó 31. napján saját helyiségeiben Cso- konay-uicza 4. szám, könyvtára javára tánczmulatságot rendez, melyre úgy a kör tagjait, valamint a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja a kör választmánya. A vendégeket Szatmári Imre vendéglős igen méltányos árakon fogja kiszolgálni i | mu­latság kedvezőtlen idő esetében is meg lesz tartva. — Tüzilárma riasztotta fel f. hó 12-én délután a Wesselényi-utczai lakosokat. Jenei Lajos sütőmester házának padlásán eddig ismeretlen okból, meggyuladt a zsin- delyezés; kiégett belőle egy Q| m. rész. Szerencsére azonban hamar észrevették a tüzet, s mielőtt tovább terjedhetett volna, eloltották u kétségbeesett háziasszony segít­ség kiáltására odasietett emberek ; kik kor- külötnbség nélkül hordták és adogatták a vizzel télt edényeket a tetőn levő férfiak­nak. Tűzoltóságunk nem vonult ki. — Tarka színpad. Ma kedden és j holnap és holnap szerdán a Rákosi színi iskola növendékei Lakos Vilma 5 éves táncmüvésznővel teljesen uj műsorral tarka estélyt rendeznek e Pannónia szálloda étter­mében. Színre kerülnek a legújabb a leg- muiatságosabb rész- és párjelenések. Belépti dij 1 korona. — Felvétel a honvéd hadapród iskolába. A honvédelmi miniszter értesí­tette a törvényhatóságot, hogy özv. Márton Bálintné László nevű fiát, a város által fentartott alapítványi helyre, a soproni hon­véd főreáliskolába fölvette. — Megtalált értéktárgyak. A múlt héten Koós Gábor üzletébe ismeretlen tettes behatolt és 340 K készpénzt, egy takarékpénztári könyvet és egy váltót el­lopott, szombaton délután a váltót és taka­rékpénztári könyvet Koós Gábor lakása környékén az u'cán megtalálták. — A tisztviselők óvadéka. Az eddig óvadéktételre kötelezett állami tiszt­viselők óvadékainak visszafizetését az 1904. évi VII. törvényeik elrendelvén, Lukács László pénzügyminiszter | törvény végre­hajtására az első intézkedéseket megtette. A pénzügyminiszter rendelkezésére ugyanis a számvevőségek összeállították a nyilván­tartások alatt levő tisztviselői óvadékok jegyzékét s ezt a pénzügyminiszter elé ter­jesztették, a ki meg fogja határozni, hogy a törvény által megengedett határidőn belül mily sorrendben fizettessenek vissza az óvadékok. — Nők a közigazgatásban. Tisza István gróf miniszterelnök legközelebb egy rendeletét adott ki, melyben a nők közigaz- gutási alkalmazását megengedi. „A segéd és kezelőszakba vágó teendőket olyanoknak tartom, — igy szól a rendelet — melyeket * nők is sikerrel végezhetnek s nem kívánom I elvileg megakadályozni azt, hogy a főispán, ki oly állásokra nézve az 1886. évi XXI. t.-c. 57 szakaszának g) pontja alapjan a kinevezési jogot gyakorolja, azokra törvé­nyes minősítéssel bíró nőket is alkalmaz­hasson.“ íme a két nem egyenjogúságá­nak elve! . . — Tanonc helyett gyakornok. Bizonyos az, hogy az úgynevezett „boltos inasok“ korszaka lejárt; ennek az intéz­ménynek fentartásával nem is lehet a jobb osztályhoz tartozó tanultabb, műveltebb fiu­kat a kereskedői pályára édesgetni. Belátta ezt az aradi kereskedők köre is, mely most mint a „Magyar Kereskedők Lapja“ közli, egy aradi divatárukereskedő indítványa foly­tán, abban fáradozik, hogy uz előkelőbb üzletekben a tanoncok helyett gyakornokot alkalmazzanak. Az ily üzleti gyakornokokká félvétetnek négy polgári vagy kzzépiskolai osztályt végzett, jó megjelenésű és modorú ifjak, két évi időtartamra, amelyek első hát hónapjában díjtalanul mühödnének, azu­tán azonban szerényebb (körülbelül évi háromszáz koronu) fizetést kapnak; ez a fizetés azonban, amennyiben az illető ügyes­ségének jeleit adja, még két évi időtartama alatt emelkednék. Az üzleti gyakornokok az u. n. tanonc munkára, csórnaghordásra, az üzlet söprésére és tisztántartására nem szoritlatnék, föl lesz mentve a tanonciskola látogatása alól és a két esztendő vógezté- vei, mint megfelelően képzett alkalmazott, folytathatná pályáját. A kör helyeszközlő osztálya most propagandát igyekszik csi­nálni ennek a tervnek úgy a szülők, vala­mint a kereskedők köreiben. — Felhajtási tilalom. A szatmári és szntmárhegyi heti és országos állaivá- sárokru a szomszéd községben fellépett ra­gadós száj- és körömfájás miatt további in­tézkedésig, hasított körmü állatok, tehát szarvasmarhu, juh, sertés, kecske fel nem hajthatók és ennélfogva idegen származású hasított körmü állatokra helyben marhale­vél ki nem adatik, sem átírás nem eszkö­zöltetik. — Lovakkal vásár tartatik. — Bejelentések a borvásárra. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által szeptember hó folyamáu Szegeden rendezendő borvásárra a bejelentési határidő augusztus 1-sejével letelik. Akik a vásáron résztvenni óhajtanak, bejelentési lapért, va­lamint részletesebb tájékoztatásért a Szat- mármegyei Gazd Egylet titkári hivatalához is fordulhatnak. — Allatvásár. Madarász községben a szarvasmarhák között fellépett száj és kö­römfájás miatt, a zárlat Szatmáron is el­rendeltetett s igy a szerdai állatvúsrt meg­tartani nem lehetett, illetve a vásárra ha­sított körmü álutot felhajtani nem volt sza­bad. Ezen okból kifolyólag a lóvásárra is igen kevés számban történt felhajtás. Ke­reslet lanyha s árak nyomottak voltak. Ela­dásra esek silányabb minőségű igáslóval kerültek. A felbujtói 340 darabból eludatott 108 darab. — Terményvásár. Kedvező időben s kielégítő forgalom mellett folyt le a szer­dai terményvásár; az egész hét folyamán kissé ingadozó árak megszilárdultak s a készlet meglehetősen megfelelt az ajánlott i mennyiségnek. Piacra kerül 900 q búza, i 100 q rozs, 150 q árpa, 1200 q tengeri és [ 300 q zab. A gazdák kezén levő termés- j készletek: Búzából a termés 8 százaléka, ! rozsból | százalék, árpából 8 százalék, ten- | génből 35 — 38 százalék, zabból 30 — 32 százalék. — A cs. kir. szab. Adriai bizto­sító-társulat 1903. évi üzleti jelentése és zárszámodásai, melyek folyó évi április 28-áu megtartott közgyűlésen terjesztettek elő, a következő fontosabb adatokat tartal­mazzák : Az életbiztosítási osztályban 51,634. 879 K biztosított tőkéről szoló ajánlatok nyújtanak be, melyek ellenében 45,523.303 K biztosított összegről állíttattak ki köt­vények. A biztosítási átlag az év végével kerek 276 millió tőke és 719.290 K jára­dék biztosi tápokra rúgott, minélfogva a tő- kebiztosiiásoknál 20,958.564 K tiszta sza­porodás mutatkozik. Életbiztosítási dijakban 11,720.578 K vételeztetett be, mig halál­esetek, valamint a biztosítottuk életében esedékes összegek s az esedékes járulékok 5210.589 K kifizetését tették szükségessé. B liamatláb leszálitására szolgáló pótdijtartalék az idei 200.000 koronát tevő átutalás folytán 1, 700.000 koronára emelkedett. Az életbiz­tosítási osztály dijtartalékai és dijátvitelei 1903. deczember 31-én 74,097.382 koronát tettek ki és u múlt évhez viszonyítva 5.958. 215 korona emelkedést mutatnak. A tüzbizto- sitási ágazatban a díjbevétel 20,869.390 K, az előző év 19,316.631 K díjbevétele el­lenben. A szállítmány-biztosításokért 1.507.651 K és betöréses lopás elleni biztosításokért 222 753 K vételeztetett be; ez utóbbi három ágaz tban visszbiztositások czimén 10,150. 442 K s károkért 15,171.325 K, a visszbiz- tositók részének levonása után pdig 7.958. 258 K fizettetett ki Ezeu bárom ágazat dij- tartaléka 13,201.675 koronát s a visszbiz- tositók részének levonása után 7,264.776 koronát tesz ki. Az árfolyamemelkedés foly­tán december hó 31-én mutatkozó 549,437 ko­rona az árfolyam ingudozási tartaléknak utaltatott át. B) mérleg rendelkezési nyere­mény-tartaléka 200.000 K-val 1,400 000 K-ra emeltetett fel. A közgyűlés jóváhagyta az igazgatóság ama javaslatát, hogy az ujonan léteitett nyugdíjpénztárt 250.000 K-t tevő rendkívüli javadalmazásban részesítse. Osz­talék címén részvényenkint, úgy mint tavaly 180 K kerül kifizetésre. A különféle tarta­lékok 1903 december 31-én 89 millióra emelkedtek és pedig: a díjtartalék (visszbiz- tositás levonásával) 75,689.676 K, pótdij­tartalék kamatláb leszállítására 1,700 000 K nyereségturtalék 7,413 341 K és árfolyam­ingadozási tartalék 4,250.017 K-ra,

Next

/
Thumbnails
Contents