Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-12 / 28. szám
Huszanegyedik évfolyam. 28-ik szám. Szatmár, 1904. julius 12, TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. = AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: = Egész évre ... 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 filL Pél évre ..... 3 > | Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL,------HIRDETÉSEK--------- V hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, a lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fflvóu&iek. továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : ==-- Morvái János könyvnyomdája Eütvös-utcza 6-ik sz. alatt. = Nyilttér garmond sora 20 fillér. TVTT.kfoN-SZAM ; 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. =•■ Hirdetések díjjal előre fiaetemdfik. —----A liajháló készítés mint háziipar meghonosítása városunkban. Miután hivatalból feladatommá tétetett, hogy a hajháló készítés meghonosítása és terjesztése körül mindenben legyek segítségére a vállalatnak, mely ezen házi ipari foglalkozás városunkba való bevezetésére a kormánytól megbízást nyért, alkalmam nyílt ezen háziiparral közelebbről megismerkedni s miután meggyőződtem annak a szegényebb sorsú népesség anyagi jólétére gyakorolt jótékony behatásáról, a humanizmus nevében vélek kötelességet teljesíteni, midőn tapasztala.aimat értékesítem s igen t sztelt olvasóimat is megismertetem a hajháló készítés gazdasági és szociális fontosságával. Ne méltóztassanak tehát unalmasnak ígérkező közlésemet olvasatlanul hagyni, ígérem, hogy tárgyamat élén- kebb modorban fogom kezelni, s ha elolvasták, fogadják a szóban forgó háziipart meleg szeretetökbé s hivják fel arra. mások figyelmét is. Később megfogják tudni, mily hasznos szolgálatot tettek a közjó s különösen szegényebb embertársaink érdekében, midőn ezen intézmény fejlődését jóakarólag előmozdították. * * * Az a kicsinylés, melylyel a hajháló készítés első említésre itt-ott találkozott, a dolog nemismerésének tulajdonítható. Maga ez az elnevezés- hajháló, nem sokatmondó s nem a legszerenj csésebben választották meg a megfelelő fogalom kifejezésére, ami a fordító { bűne. Dehát mondjon jobbat, aki tud. Semmi esetre sem szabad kevésre becsülni ezt a háziipari. Könnyen megtörténhetik, hogy ennek meghonosításával Szatmár-Németi városa kiváló nevezetességre tesz szert, mert tudnivaló, hogy hajháló készítéssel Magyar- országon még senki sem foglalkozott s igy városunk az első, hol ezzel kísérletet tesznek. A dolog történeti előzményeiről elég annyit mondanom, hogy a kereskedelmi miniszter egy bécsi útja alkalmával az osztrák kormány valamelyik tagjánál megismerkedett Grossmann S. pécsi nagykereskedővel, ki ezen hajhálókat készítteti s hivatalos adatok alapján meggyőződvén róla, hogy Ausztriában 2o.oco-nél is több munkás folytatja ezt a háziipart s hogy a vállalat naponként 18^-20 ezer koronát fizet munkabérben, a miniszter bizonyos megállapodások s a kormány támogatásának kilátásba helyezése mellett elküldötte Grossmant városunkba, mint választó kerületébe, hogy vezesse be ezt a rendkívül könnyű és amellett hasznothajtó háziipart. A kormány és Grossmann közt létrejött megállapodások nem igen érdeklik igen tisztelt olvasóimat, tehát csak épen megérintem, hogy ezek azon kedvezményt biztosítják a vállalatnak, hogy attól kezdve, amint 1000 munkást foglalkoztat s évi 600.000 korona bért oszt ki munkásai közt, az állam a kifizetett munkabér 5 százalékát megtéríti neki államsegélyképen. Ha mégis egy kissé megállapodunk e gondolatnál, föltétlenül meg kell hogy ragadja figyelmünket, mikép 1000 munkás éven kint legalább is 600.000 koronát megkereshet, vagyis egy munkás 600 koronát. Tessék csak elképzelni, hogyha városunk maga kiállítja ezt az 1000 munkást, — amit egy kis jóakarat és érdeklődés mellett bátran megtehet, — mennyi áldás fakadhat e háziipari foglalkozás nyomában, mely évente 600.000 korona, vagy még több parázs pénzt is hozhat be városunkba s az mind az alsóbb társadalmi rétegek közt oszlik szét? Ezen foglalkozás gazdasági kihatásaira még rátérek, előbb azonban a hajhálót kívánom röviden ismertetni. A hajháló Kínából importált emberi hajból készül. A hölgyek bizonyára ismerik, mert nálunk is használják. Miután mindenféle szinü hajból készítik, a megfelelő szinü hajhálót észre sem lehet venni a hajon, melyének állandóan megőrzi a fodrász művészi ujjai által kölcsönzött alakját. Tehát nem tévesztendő össze a hajháló az úgynevezett „necz“-czel, mely valamikor divatban volt. Nálunk a hajháló nem nagyon keresett divatczikk. A vállalat sem helyez semmi súlyt Magyarország és Ausztria fogyasztására. Annál nagyobb a kelendősége külföldön elannyira, hogy a vállalkozó legjobb igyekezettel sem képes a külföldi piaczok szükségletét kielégíteni. Ausztriában daczára, hogy több mint 20 000 munkás foglalkozik a hajháló előállításával, mégis kevés a nagy kereslethez képest. Megkérdeztem tehát a vállalat főnökét, hogyan van az, hogy Ausztriában, ahol már népszerűvé tették ezt a háziipart, — nem bírnak annyi munkást összehozni, amennyi a keresletnek megfelelő mennyiségű hajhálót előállítani képes? Erre azt felelte, hogy lehetne bizony ott is terjeszteni a hajháló készítést. A munkásokon nem is múlik, hanem a nagybirtokosok állanak útjában, akik mindent elkövetnek ezen háziipar elnyomására, mert az nagyon felszöktette a mezőgazdasági munka árát. Az osztrák kormányt is megnyerték akciójuknak s olyan kiviteli vámot szabott e czikkre, hogy az aránylag nagy produkczió mellett is kevés haszna van a vállalatnak. Azt mondja továbbá a vállalkozó, hogy Ausztria iparüző állam s csakis ott van tere ezen háziiparnak, ahol kevesebb a gyár. Legvirágzóbbak az alsóausztriai és morvaországi telepek. Galíciában is folytatják a hajháló készítést, de ott kevésbbé alkalmas a munkás anyag. A vállalkozó Morvaországból hozta két tanítónőjét is, kiknek közreműködésével f. hó 5*ikén a tanfolyamot városunkban megnyitotta. Természetesen a hölgyek megin- terjuvolásán kezdtem el a hajháló készítés körüli tanulmányaimat. TÁECZA. Fürdői levél a Büdössárról. Tekinfetes Szerkeztei Uv I Örömteljes üdvözletét küldök e görbe világból, hol most vagyok először életemben, nemcsak a t. Szerkesztő Urnák, hanem az olvasó közönségnek is — innen, hol a nagy természet a maga megvesztegethetetlen nagyszerű fenségében pompázik ; innen, hol az emberi kézmü még nem igen zavarta meg a 'ermészet összhangját ; innen, hová még a gőznek és villamosságnak talán hire se jutott el, nemhogy itt tanyát üthetett volna fel magának; innen, hol oly annyira friss még a természet élete, mintha csak most kelt volna még ki bölcsőjéből; innen, hol oly üde, annyira éltető a levegő, a milyen az csak egy egészséges erdős világban lehet; innen, hol minden ellentmond „Büdössár“ nevének ; mert még az a gyógyforrás is, melyről igy keresztelték el — Istenludja mikor — a sem igazolja az elnevezés helyességét; innen, hol. a természet nagyszerűsége kimondhatatlan gyönyörrel tölti el az ember lelkét, egészséges levegője pedig életet önt a kifáradt testbe is, szivét meg az élet s?eretetével tölti meg; innen, hol még a megfásult szív is hálás érzelmekkel borul le a természet fenségre előtt, s mintegy elragadtatva az ihlet szárnyjain emelkedik önkéntelenül is a teremtő Istenség magasztos fogalmához, dicsőítve annak határtalan bölcsességét, melylyel a világot átalában véva annyira pazaron elhalmozta; innen, hova még nem jutott el az emberi gonoszság ezerféle fajtájának egyike sem; innen, hol még a fásult szív is felmelegszik s csupa szeretetté válik; innen, hol a már félig meghalt élet is újra fölt’ámad, s igy mintegy a halhatatlanság káprázatos ideáját is megvalósítja. Hát még aztán, ha mindezekhez ho- záveszük ennek a gyógyforrásnak megbe- csülhetlen értékét, áldásos hatását, melytől oly sokan nyerték már vissza egészségüket vagy legalább jó hosszú időre vált tűr- hetöbbé szenvedésük azoknak, kik bajaikra itt kerestek orvoslást — lehetetlen, hogy e helyet édes Magyar hazánk egyik leg- hasznossabb, legáldásosabb és egyik igen gyönyörű helyének ne tekintsük. Csak azt sajnálom, hogy nem vagyok szakértő; igy ha érzelmeimoen értékelni tudom is e gyógyfürdőt, és ennek igazán gyönyörű vidékét; de nem vagyok képes azt úgy az olvasó közönség elé állítani, rpint kellene. Hanem azért nem rettenek vissza attól, hogy mint laikus elmondjak egyet s mást e helynek ismertetésére az én gyarló tehetségem szerint; mert igy is hiszem, hogy nem fogok egészen felesleges és értéktelen munkát végezni nemcsak e gyógyfürdőre, hanem az olvasó közönségre nézve sem, még ha e helynek némi fogyatékosságáról lesz is szó soraimban. Sokat olvastam már egykor s más- kor gyógyfürdőkről ; de alig bírok rá visszaemlékezni, hogy e fürdőről valamit olvashattam volna. E tekintetben nem mulaszthatom el, hogy a tulajdonost mulasztással ne vádoljam, mert e vádam nem annyira kárára, mint inkább hasznára lehet, ha ugyan felhasználja. Nemcsak a gyógyforrás érdemelne több szakértői megvizsgálását, de ennek gyönyörű vidéke is megérdemelne egy kis ismertetést mert ez ugyan kifizetné magát. De hát úgy látszik, hogy a tulajdonos azért nem fordít rá több gondot, mert igy is felkeresik a gyógyulást keresők. Igen de, ha én meg igazat akarok mondani, zsákba nem dughatom azon észlelésemet, hogy e drága forrásnak nagyon kevés vize van, a min pedig aligha nem lehelne segíteni szakértői megvizsgálással. Négy pavilion van a gyógytelepen, és csak egy pavilon alatt van gyógyvíz. Ebből az a megdönthetetlen igazság, hogy a viz forrása vándorlásban van, s hol itt, hol ott ü i ki magát, s kérdés, hogy szakszerűtlen kezelés mellett vájjon nem vesz-e egyszer oly irányt, mi a meglevő telepről eltereli ? a mi pedig nagy veszélyt illetve a gyógyforrás elvesztését vonhatná maga után. Ebbep két nagy vesztesfél szerepelne: a tulajdonos és a gyógyirt kereső közönség. Észleleteim alapján ennek kijelentésével azt hiszem nem is vádat emeltem: de erkölcsi kötelességet teljesítettem úgy a tulajdonossal, mint a gyógyulást kereső közönséggel szemben. Most már áttérek a fürdőtelep ismertetésére. A„ Büdössár“ gyógyfürdő Szatmár vármegyének északkeletén a vámfalui határban van, nem nagy távolságban a „Mária völgyi“ máskép „Turvékonyai“ és a világhírű „Bikszádí* gyógyfürdőtől. A gyógyfürdő egy minden oldalról gyönyörű szép egészséges gyertyánfa és bükkfa erdőségekkel fedett hegyektől zárolt völgy katlanban fekszik, szép fák lombjaitól övezve. Az egész telep nem igen több 1000 négyszög öl területnél, melyet egy patak választ ketté; ezen a patakon át a közlekedést egy nyirfakarzattal ellátott gya- leg átjáró hid tartja fenn. A patak nyugati oldalán két régi épületben van mintegy 12 vendégszoba s ezek mögött egy gazdasági épület; a keleti oldalán pedig egy 3 vendégszobából álló ujabb- koru, — de az egyszerűséget épen nem negligáló épület, melyet julius 3-ától fogva egész családommal együttartunk megszállva. Ennek háta mögött van aztán egy meglehetősen szellös konyha, úgy hogy épen nincs híjával a rendkívüli természetességnek. De azért vigabb világot élünk itt, mint otthon a jó kényelmes lakásban. Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a ~Vl Közvetlen SL Pannoniá legolcsóbb bevásárlási forrást. mm*.. — szálloda* mellett! Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.-Figyelmeztetés!!! Az előrehaladt nyári idény miatt a még raktáron levő szines nyári áruk gyári áron alul is beszerezl&etők.
