Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-26 / 4. szám

SZATMÁR ES VIDÉKE

ték felépítésére szükséges összeget a város mint 50—60 évi törlesztéses kölcsönt valamely pénzintézettől fölvenné, ezen kölcsön törlesztéséhez a város valamennyi lakossá hozzájárulna oly módon, hogy mindazon utcákban, hol csatorna és vízvezeték létesittetnék, minden házra kötelező volna ezeknek bevezetése és minden egyes lakásra egy igazságos kulcs szerint (pl. a szobák számának arányában) kivettetnék a vízvezetéki dij, mely dijai a házbéren felül minden lakásbérlő szivesen fizetne az igy szerzett előnyök fejében, mely első tekintetre is a következőkből állana:

1.) A város levegője a szennyes folyadékok levezetése s az utcák öntözése által teljesen megtisztulna.

2). Úgy ivásra, mint ipari célokra és mosásra alkalmas, egészséges, mindig tiszta jó viz minden házban rendelkezésre állana

3. ) Ily körülmények között az egészségi viszonyok csakhamar meg javulván: úgy a magunk mint gyermekeink élete és egészsége biztonságban volna.

4. ) Megszabadulnánk az ürszékek nek mostani sok kellemetlenségétől, mert dacára annak, hogy azok bent a lakásban, vagy annak közvetlen közelében lennének elhelyezhetők, még sem volnának kitéve annak a bűznek, mely a mostani viszonyok között gyakran még szobáinkba is behatói.

5) Cselédeinket nem kellene naponként többször, néha óraszámra is nélkülözni, mig a kútról vizet hoznak

De lehetetlen elsorolni mindazon előnyöket, melyeket a csatornázás és vízvezeték áldásos intézménye nem csak minden egyes lakosra, de magára a városra nézve is nyújtana, mert bizony mit ér a villám, az aszfalt, a keramir, a fényes szálloda és az egész nagyvárosnak lenni akarás, ha nincs jó egészség?

Oirkuhis.

Színház.

Csütörtökön Martos Ferencz „Simonyi óbester" ez. 3 felvonásos vígjátékit láttuk. Báró Simonyi francia országi táborozásából mutat be egy érdekes képet a szerző, midőn Sitnonyi huszárszázadával egy franciaországi városba vetődik, a melyet a huszárok pusztításaitól Ces Toumel- les Louis marquisné ment meg, ki szép szemeivel a vitéz katonát lefegyverzi. Az óbester észreveszi ugyan a csel fogást, de

ség pedig csak azt élvezheti, amit a direktor a színpadra visz.

Ki kezdje meg hát a javítást ?

Sokan nem tudnak erre felelni. Még az olyan mély gondolkozásu és finom lelkű ember is, mint Hoitsy Pál, csak a napokban azt irta állandó hírlapi rovatában, hogy ö nem tudja mit kellessen e bajjal szemben tenni. De érzi, hogy igy hagyni a dolgot nem szabad. Igyekezzék tehát mindenki valami orvoslást találni.

Hát a színigazgatónak szerintem az egész dologban jelentéktelen szerepe van. Igazságtalanul éri vád az olyan embert, aki tulajdonképen abból él, hogy a közönség kedvét tölti. Tőle, aki máról-holnapra él a színház bevételeiből, szinte nevetséges azt kívánni, hogy — ha van is neki — magasabb és tisztültabb művészi hajlamának engedjen, és nem törődve a kasszával, amelyből ő meg a csapatja a kenyeröket eszik, jobb ízlést kielégítő darabokat adasson elő.

A közönség, egyedül és kizárólag a közönség van hivatva a fejre állított dolgot a lábára visszahelyezni.

Elmélkedjen csak egy kissé a család a fölött, vájjon nem szégyelni való e olyan darabba elmenni, amelyről otthon hagyott gyermekeinek emlitést tenni is restelne?

Műveltebb emberekhez való-e olyan beszédeket hallgatui a színházban, amelyekért a saját házunkból ebrudon vinnők ki az embert ? A páholyok és a földszint közönségének nőtagjai a folyton ismétlődő frivolságok hallatára és láttára milyen szeméremérzettel néznek a többiekre, arról fogalmunk alig lehet.

Hát elhiszem, hiszen tudom is, hogy vannak egyesek, akik azt tartják, hogy a jót nem rontja el semmi, és hogy ha az ember mulatni akar, nem szabad skru pulizálni.

Ámde ezek, hál’ istennek nagyon kevesen vannak még. Szatm&r müveit társadalmának túlnyomó többsége még nem érett el idáig.

már késő, mert mindkettejök szive tüzet fogott s a vitéz óbester hazaröp ti hölgyét szép Magyarországba. Az iró több érdekes epizóddal bővíti darabját, a melyet eléggé jó előadásban láttunk. A szellemes marquisnét Ferencziné adta, hűen és természetesen. Széli Gizella élénken csevegett, Nagy Sándor elegáns alakítást nyújtott Rivrolle márki szerepében.

Pénteken zsúfolt ház előtt Lilit játszották, meglepetéssel olvastuk, hogy a címszerepet Reviczki alakítja, nem is vártunk sokat, nem is csalódtunk. Az énekszámokkal nem bírt megküzdeni. Színészeink közül csupán Ferenczi Plinchardja s Papir Sainte Hipotese volt figyelemre méltó alakítás.'

VÁNDORLEGÉNY. West és Schnitzer három felvonásos op-rettjének a „Vándorlegény “-nek szombaton volt a bemutatója színházunkban, mely teljes sikert aratott. Nem a szöveg, hanem a zene az, a mely a darab sikerét biztosítja. A szövegírók meséje ugyanis ha nem is,éppen gyönge, de nem is nagyon mulattató és különösen bécsi sajátosságánál fogva atpi visszonyainkba nem illeszthető be. A bécsi tipikus alakok egyike a vándorlegény, akinek Straubinger n neve, viszi a darabot. Vándorlása közben ellopja írásait egy katona szökevény, a ki ez okmányok segélyével alkalmazást kap Szerencsére nála vannak még rég elhalt, száztíz évet élt, nagyatyjának okmányai és egy erőmüvész rábeszélésére saját nagyapjának maszkját ölti magára és igy mutogatja magát a kóbor bohóc társasággal jó pénzért, illetve bolonditja a világot. A vándor komédiás társulat egy kisebb hercegség székhelyére ér, ahol éppen akkor tartja ünnepies bevonulását a fejedelem. A herceg, a kinek az a rossz szokása van, hogy minden elébe kerülő hajadonba beleszeret, szerelemre gyűl a társulat Okuli nevű »vad leányu-a iránt, a ki azonban régente pereces leány korában az „álnagypapa“ ideálja volt. A hercegné féltékenységből férjhez akarja adni a leányt, Straubinger azonban égy dallal megismerteti magát és a leány inkább a száztíz éves aggastyánt, mint a hercegnő áltul kijelölt fiatal kertészlegényt választja férjének. Á herceg örül már elölje, hogy tervezett szerelmi kalandja az öreg férj mellett jobban fog sikerülni és sietye adja meg beleegyezését a házassághoz, sőt gazdag hozományt is rendel udni az párnak. Persze később kiderül, hogy az aggastyán tulajdonképpen a fiatal vándor- legény és igy a herceg nem tehet mást, mint hogy szégyenkezve visszavonul. Ehfez a meséhez irta meg Eysler Ödön a zenét, melynek minden taktusából c.->ak úgy zsong a fülbemászó, enyelgő dallam. A legkedvesebb keringók, polkák, bordalok és indulók egész halmazát vontatja fel a szerző, úgy hogy a közönség alig birt betelni velük. A zsúfolásig megtelt nézőtér mindkét estén rendkívüli tapsoló kedvében volt, s a szereplőket többször hívta a

A keveseknek pedig nincsen joguk neurastheniás vágyaiknak a színházban kielégítést követelni, a színházunkban, amelyet egészen más (legyen, hogy ósdi) ízlésű elődeink erkölcsnemesitő, ízlést finomító, nyelvművelő és huzafiságot terjesztő törekvéseiknek emelték — oltárul.

Vénusznak a részére úgy is lobog az örök tűz az orfeumok brettűjén 1 Ne engedjük át erre a célra a kultúra terjesztésére épült hajlékunkat: a színházat is.

Szatmár városának a színház éven- kint 15 ezer koronájába kerül. A közönség ennél jóval többet költ reá. Hát jó lélekkel helyesnek mondhatja-e valaki, hogy e rémséges áldozat fejében Tavaszt élvezünk és Csodagyermeket bámulunk — arcpirulással ?

Nem hibás az igazgató, és csak kicsit hibás a szinügyi bizottság- De bűnös a közönség, amely önmaga gázol abbtn a műveltségben, mit évezredek verejtékes munkája teremtett meg a számunkra, hogy az életünket nyugalmassá és széppé tegye. Kétszeresen bűnös a közönség, mert élvezeteivel, miket a családjától titkolva szürcsöl, elpusztítja az utódai jövendő gyönyörűségét a nagy szellemek lelketemelő alkotásaiban.

Hisz az otthonhagyott nagy leányok és egyéb gyermekek türelmetlenül lesik az időt, mig rájok is rá kerül a sor az idegpusztitásban. És a szülőik példája szerint, lévén szép is minden, ami jólesik: elképzelhető, hogy nekik már mit fog kelleni előadni, hogy eléggé mulathassanak.

Uraim, és különösen hölgyeim, arra kérem önöket, ha elolvasták e soraimat, tartsanak egy kis szünetet. Talán eltérve szokásuktól, szenteljenek néhány percet annak, amit megpendítettem. Ha azt találják, hogy igazam van, jólesik. Viszont ha

az ellenkezőt hiszik, ám

............tartom a

há

tamat.

Tanódy Márton.

lámpák elé. Kornai Margit temperamentumos játékával ismét szép sikert aratott a vadleány szerepében, játéka igen élénk volt, énekszámait szépen énekelte. Papir a címszerepben egészen jó alakítást produkált. Az aggastyán szerepéből nagy bravúrral csapott át a fiatalos tartásba és viszont. Játéka s dalai nagy hatást keltettek. A többi szerepben Tábori, Szentes, Szabó M., Márkus A., Ferenczi működtek közre a siker érdekében. Vasárnap ugyancsak a Vándorlegényt telt ház előtt ismételték.

SZÍNHÁZI-MŰSOR.

Ma kedden „Odette“ színmű. — Szerdán „Vándorlegény“ Operette, III-szór. — Csütörtökön „Csapodár“ vígjáték, színész nyugdíj intézet javára.— „Pénteken „Asz- szonyregiment“ operette, zóna. — Szombaton „Sötétség“ szinmü, I-ször. — Vasárnap „Mátyásdiák“ bohózat, zóna. — Este „Drótostót“ operette, V-ször. — Hétfőn „Baba“ operette, zóna,

Apróságok.

Az elmúlt hét szenzácziója a „Csodagyermek“ volt, a melynek előadását nagyfokú frivolsága miatt a főkapitány betiltotta. A szinügyi bizottság azonban engedélyezte.

— No már ezt csakugyan megnézem I — mondja Bögre ur — én rajtam már úgy sem ronthat, veszedelem nélkül tehetem.

*

A magam részéről különben nem értem a felháborodást, mert hiszen az elmúlt évtized alatt a szinpadon volt alkalmunk megszokni a frivol dolgokat, nincs tehát okunk megütődni, ha a fokozatos fejlődés törvényénél fogva ezen a téren is minél

tökéletesebbet produkálnak.

*

Színházi referensemet elővettem, hogy mondja el öszinién, mi a véleménye a darabról.

— Hát, kérem, bizony az nem leányoknak való, hanem a férfiak megnézhetik, pompásan lehet rajta mulatni. De ha jobban fogják adni, mint a hogy a szinügyi bizottság is kimondta, még az asz- szonyok is elmehetnek.

*

Beszélgetek egy iparos polgártársammal, s szó esvén róla, hogy soha annyi bál nem volt, mint mostanában, kérdem tőle, hogy talán az iparos osztály helyzeté a múlt évben javulásnak indult.

— Csak olyan volt az, kérem, mint az előtt, legfeljebb annyi javulás mutatkozott, hogy nem kellett adót fizetni.

Demeter.

HÍREINK.

— Az uj főispán kinevezése annyira befejezett dolog, hogy mint biztos forrásból értesülünk, már a beiktatási ünnepélyre nézve is hutározott, mennyiben azt a jövő hó közepe táján szándékozik megtartani. A kinevezés különben pár nap múlva a hivatalos lapban is meg fog jelenni.

— A gyorsvonat visszaállítása. Mint értesülünk február hó 1-ével uj gyorsvonatunk lesz, az az vissza lesz állítva a pár év előtt megszüntetett gyorsvonat, mely Budapestről d. u. 2 órakor indul s este 9 órakor érkezik s inuen Budapestre reggel 7 órakor indul s Bpestre d. u. 2 órakor érkezik. Tavaly s tavaly előtt is a közigazgatási bizottság erősen megokolt felterjesztést tett e gyorsvonat visszaállítása iránt sikertelenül, mig most végre teljesült az óhajtás, örvendünk, hogy végre vonatunkat visszakapjuk, mert e gyorsvonat nagyfontosságu tényező vármegyénk közlekedés-ügyére.

— Pénzintézeti közgyűlések. Vasárnap három pénzintézet tartoitu évi közgyűlését és pedig a Szatmári Termény és Hitelbank, a Szatmárnémeti Népbank és a Szatmári Gazdasági és Iparbank. Az eredményt mind háromnál megelégedéssel vették tudomásul a megjelent részvényesek, s mindháromnál nagy elismerést szavaztak a vezetőségnek. Az osztalék annyi mint tavaly volt. A Termény banknál 28 K, a Népbanknál 24 K és a Gazdasági banknál 3 E.

— Előléptetett s.-tanfelügyelő. A

vallás- és közoktatásügyi miniszter Nagy Károly szatmárvármegyei kir. segédtanfelügyelőt 1904. évi január hó 1-től kezdődő- leg magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— Igazságügyi kinevezés. A kir. igazságügyiniuiszter Bagossy László dr. nagy- károlyi 1. ügyvédjelöltet a szabadkai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

— Főispáni teendőkkel való megbízatás. A belügyminiszter Nagy László kormányzó vármegyei alispánt megbízta, hogy az 1894: XXXIII. t. ez. (anyakönyvi törvény) 10. §-ábau körülirt és a főispánt illető jogot a főispáni szék üresedésben léte aiatt gyakorolhassa.

— Nemesség adományozás, ö

Felsége György Gusztáv alsóferuezlyi m. kir. kohóhivatali mérnöknek „aknaszlatiiiai“ előnévvel a magyar nemességet adományozta.

— Uj Ügyvéd. Dr. Komáromy Zoltán, lapunk jeles tollú munkatársa, az ügyvédi vizsgát Budapesten jó sikerrel letette, s mint értesülünk, ügyvédi működését városunkban fogja megkezdeni.

— Egyházi választások. A szatmári ev. ref. egyháznál tíz egyházi törvény 21—26. §§-ai értelmében a három évi ciklus lejártával megüresedett egyházi fő- és al- gondnoki, továbbá két presbyteri, tizenkét egyházközségi képviselői tisz:ségek vasárnap töltettek be titkos szavazások által az e célra kiküldött bizottság előtt. A kilépett tisztviselők Uray Géza egyh. főgondnok, Fehér József egyh. algondnok újból megválasztattak. Uj presbytei'ek lettek Osvátk Elemér főgymn. tanár s Kató Antal. Az egyházi képviselők valamenyien változatlanul meghagyattak.

— Kitüntetés. József Ágost főherceg katonai elöljáróságától levél érkezett Dunai Jáno9 nyugalmazott plébános cimére, a mely arról értesítette őt, hogy öt kötetes humoros művét ő fensége legkegyelmesebben elfogadta a főhercegi könyvtár részére e u szerzőnek a felajánlott müvekért legmagasabb köszönetét fejezte ki.

— Helyreigazítás. Lapunk mait számábin — a matinéról irt közleményünkből sajnálatos tévedés folytán Leitner Margit k, a. szereplésének méltatása elmaradt. Pótlólag megetnlitjük, hogy Leitner Margit k. a. Reinhold Impromptu-ját játszotta zongorán briliáns tecknikával s biztos, gyakorlott játékával adta jelét művészi képességének. A közönség élénk tetszéssel kisérte s zajos tapsokkal jutalmazta Leitner M. k. u. játékát, mely a szép műsor egyik legsikerültebb száma volt.

— A Lorántffy Zsuzsánna egyesület zártkörű táncestélye szombaton este zajlott le a Pannónia ragyogó dísztermében. A mulatságon igen előkelő közönség vett részt, különösen a vidék volt nagyszámban képviselve. A dobogó, hol a bál védnöknői foglaltak helyet, Ízlésesen volt díszítve. A bájos leánysereg vidáman, jó kedélylyel táncolt s kik ott voltuk bizonyára egy kedvesen eltöltött est emlékével távoztak. Az első négyest 20 pár táncolta. A zenét Oláh Feri jónevü zenekara szolgáltatta. Hogy a lezajlott mulatság az erkölcsi eredményen kívül anyagit is szépen mutat föl, igazolja ama körülmény, hogy a tisztajövedelem a 200 koronát meghaladja.

— Meghívó. A magyarországi szabó munkások és munkásnők szakegyesületének helyi csoportja folyó évi február hó 7-én, a „Pannónia“ dísztermében saját könyvtára alapja javára világpostával egybekötött zártkörű Farsangi-bált rendez. Belépti- dij : Személyjegy 1 kor. 40 fill. Családjegy (3 személyre) 3 kor. Karzat 60 fill. Kezdete fél 8 ómkor. Jegyek előre válthatók Ingük József üzletében és a vigalmi bizottság tagjainál. Azon hölgy a ki a legtöbb levelező lapot mutatja fel, egy szép dísztárgyat kap, és azon hölgy is, a ki a legtöbb levelező lapot adja el, szintén egy szép emlék tárgyat kap.

— A kath. kaszinó újabb felolvasó estére készül. Febrnár 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján érdekes felolvasás, ének és monologelőadás lesz, amelyre a kaszinó elnöksége tisztelettel meghívja tagjait s ezek vendégeit. Az estély, melyet kedélyes társasszórakezás követ, a kaszinó helyiségeiben lesz. Meghivók nem küldetnek szét. Az érdekes és változatos műsort, melynek összeállításával most foglalkozik a rendezőség, jövő számunkban közölhetjük.

— Jegyzők mulatsága. A csengeti járás jegyzői kara 1904. évi január 30-án, az izraelita iskola helyiségében, a jegyzői nyugdij-alap javára tán czestélyt rendez. Beléptidij: személyjegy 2 korona,

családjegy 5 korona. Kezdete este pontban 8 órakor.

— A szinügyi bizottság ülése. A szinügyi bizottság f. évi január 20-án ülést tartott, amelyen tárgyalás alá vette a főkapitánynak a földszinti és karzati állóhelyek számának korlátozása iránt beadott előterjesztését. A szinügyi bizottság, már korábban is foglalkozott ezen kérdéssel s bizonyos korlátokat szabott az állóhelyekre kiadott jegyek számára nézve, azonban ez kellő sikerre nem vezetett, mert azóta is gyakran tapasztaltatott, hogy az állóhelyekre oly nagyszámú jegyek adatnak ki, hogy túlzsúfolt. földszint és karzat a közönséget nemcsak zavarja, hanem a rendetlenkedők megfékezése csaknem lehetetlen. Ez indokokból a szinügyi bizottság kimondotta, hogy a földszinti állóhelyre 80 és a karzati állóhelyre 150 jegynél több ki nem adhutó. Folytatólag a szat- már-eperjesi színikérőlot válaszmányába u szinügyibizottság Kőrösmezei Antal, Mátray Lajos, dr. Kölcsey Ferencz és dr. Kelemen Samu bizottsági tagokat választotta meg 1906. jannár 1 ig terjedő időre. A kerületi választmány rendes megalakulása f- é. ja/ 11

/