Szatmár és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-24 / 21. szám

SEAT MÁR ÉS VIDÉKE.

Ily értelemben a keresztény hit' mint életelv, mint gyakorlatilag érvényesülő igazság minden más eszmét, minden más rendszert felülmúl, mert valamint az 6 szövetség választott népe akkor volt nagy, hatalmas és boldog, a meddig és mennyiben hű volt Istennel kötött szövetségéhez, — épp úgy az uj törvény meghívottja az egész emberiség, csak akkor és addig élvezheti valóban a szó legnemesebb értelmében emberi méltóságát, lehet boldog, erős, rendületlen lelkületében, a meddig a keresztény hit világánál előtűnő erkölcsi ösvény korlátái között halad az élet utjain. Mig ha erről letért, vagy mint mostanában történik, letér, az szerencsétlenné emberiség, válik az egyén és ezzel a társadalom.

Meghajolni az emberek változó divatom elve előtt, — ez megalázó, ellenben Istennek szolgálni, annyi mint uralkodni. Aki a hitben Isten előtt meghajolt, nem hajtja meg térdét többé semmi hamis tekintély etőtt, mert oly igazság birtokában van, melynek alapján mindent helyesen megítélhet De aki más elveket követ, hány ember előtt kell meghajolnia, mennyi szeszélynek lesz öntudatlanul játéklabdájává anélkül, hogy az igazsághoz közelebb jutna. Ily esetben a szellemi élet el van temetve, mert az igaz csak a hitből élhet. Nagyon rósz fogalma van a vallásról annak, aki azt merőben elvont- nak gondolja, mintha az életnek semmi köze nem volna ahhoz. A vallás elvei, a lélek életének fizikai alaptörvényei, melyeken gondolkodásmódunk, egész erkölcsi mivoltunk épül és nyugszik. Hogy Isten van, hogy lelkünk halhatatlan, hogy tetteinkért felelősséggel tartozunk, hogy ettől függ boldogságunk síron innen és síron túl, ezek a lélek életének törvényei. És mindezek oly igazságok, melyeket embertől hiába taájulunk meg. Ezeket teljes joggal csak a magát kinyilatkoztató Isten taníthatta. Meghódolást e tekintetben más nem követelhet az embertől csak maga a csalhatatlan Isten És egyedül ez a meghódolás* az, mely meg nem aláz, hanem fölemel, mert urává tesz a világnak, saját szenvedélyeinknek és érezteti velünk,, hogy Istennek szolgálni valóban annyi, mint uralkodni.

E rövid elmélkedés keretében ráakartam mutatni azokra a kiindulási pontokra, melyekről a gondolkodó lélek a hit becsének ismeretére eljuthat, ha a kevélység, ha az önimádás, ha az Őnistenités vakságából kivetkőzhetik.

Ne kövessük a mai hamis világ jelszavait. Ne beszéljenek emberi méltóságról és annak megalázásáról azok, akik az embert az állatig alázzák kevélységükben. Az embernek szellemi

első feladat Mukden bevétele. Haditervem erre nézve legapróbb részletekig ki van dolgozva és annak sikerét biztosra veszem. Az előrenyomulás három oszlop- bán fog történni, s mindenik oszlop a hármas támadási módszer alapján fog működni, kivéve természetesen a nagyobb lovassági ellenséges csapatokkal való találkozás esetét, mert akkor az imént említett lovassági és tüzérségi együttes operáció vétetik alkalmazásba.

Mint levelem elején már megírtam, a Kuroki-család jószágait kaptam meg, a melylyel pedig az a kötelezettség is jár, hogy a családi nevet is viselni kell, azt hiszem tehát, hogy nem kell bővebben magyaráznom, ki az a Kuroki tábornok, aki a japán hadsereget átvezette a Yalu folyón és azóta veri a muszkákat. Persze, a többi harcztéri tudósitó mélységesen hallgat ezen körülményről, s úgy tesz, mint ha semmiről semmit nem tudna.

Tek. Szerkesztő url Épen jelenti hadsegédem, hogy Haragicsi tábornok, az előhad parancsnoka vár, a kinek fontos közlendői vannak, sietnem kell tehát a találkozásra. Legközelebb már alighet nem Mukdenböl kapja a tudósítást.

Ég vele és gyöngy harmat 11

hive

ftipp.

élet kell. Ezt pedig csak az igaz hitből nyerhetjük, abból a törvényből, melyet az Ur Jézus tanított és melyet az első újszövetségi pünköstön a Szentlélek az emberiség általánosan kötelező erejű törvénye gyanánt kihirdetett, . Ez a törvény újította meg a föíd- szinét. És ha tagadnánk is, ez ujitja meg ma is folytonosan az emberiség lelkiéletét. A sok sivárság, a sok kietlen pusztaság között az emberi életnek oázisait a Szentlélek Isten kegyelme teremti az ő éltető, frissítő, elevenítő hatásaival.

Óhajtom, hogy e rövid elmélkedés is legyen ennek az isteni kegyelemnek csatornájává mindazok számára, kik azt olvasni fogják és az élet forgatagában vezessék e gondolatok a lelket közelebb Istenhez, nyújtsanak a szívnek békét, az elmének biztonságot és az egész embernek üdvöt.

Mellep Emil.

Városi közgyűlés.

— 1904. május 17. — •

* A szervezési szabályrendelet szerint a rendes havi közgyűlés a hónap második héifőjén, s ha ez ünnepre esnék, a követ kezö napon tartandó. A közgyűlésnek ettől eltéröleg való kitűzése tehát szabály ellenesen történt, s bárha jelen esetben ebben semmi nagy veszedelmet nem látunk is, helyeselni nem helyeselhetjük, mert az első és főszabály az, hogy a szabály megtartassák.

A közgyűlésen a főispán elnökölt, a ki megnyitó beszédjében gyönyörű szavakkal fejtegette őfelségének a II. Rákóczy Ferencz hamvainak hazaszállitására vonatkozólag tett nemes elhatározását, továbbá az ország koszorús Írója Jókai Mórnak elhunyta alkalmából a nemzetet ért vesztes- eégét, s végük a nemrég lezajlott vasúti sztrájk megszüntetésére nézve tett kormányi intézkedéseket, s kérte a közgyűlést, hogy a polgármesteri jelentésben ez irányban teendő indítványokat tegye magáévá. Beszédjét a közgyűlés zajosan megéljenezte.

A hitelesítő küldöttség kirendelése után olvastatott a polgár.nester jelentése, mely főként a főispán által jelzett irányban mozgott és azzal fsjeződött be, hogy a közgyűlés i-ször küldjön hódoló feliratot őfelségének, a miért a II. Rákóczy Ferencz hamvainak hazaszállítását megengedte; 2-szor hazánk koszorús Írójának Jókai Mórnak érd meit jegyzőkönyvében örökítse meg; s végre 3-szor fejezze ki elismerését a kormány, különösen pedig Tisza István gróf miniszterelnök és Hie- ronymi Károly kereskedelmi miniszter irányában azon erélyes eljárásért, melylyel az annyira káros vasuú sztrájkot megszüntették. A két első indítványt a közgyűlés egyhangúlag, az utolsót két ellenző felszólalás után pedig nagy többséggel elfogadta.

Az újonnan' szervezett számtiszti állásra a két pályázó közül Flontás Demetert 39 szóval megválasztotta. Ellenfele Dobrai Endre 12 szavazatot kapott.

Az 1903. évi zárszámadást, úgyszintén a villamvilágitási alap, nemkülönben a külömböző alapokról beterjésztett zárszámadásokat, úgy szintén az 1903. évi gyámpénztári és hegyközségi számadásokat a gazdasági bizottság javaslata szerint, mely azokat alaposan átvizsgálta és helyeseknek találta, elfogadta és az illetőknek a felmentvényt megadta.

Uzonyi Lajos és Nagy József és társainak azon kérelmét, hogy a Füllencséstó feltöltési költségek nekiek elengedtessék, illetve mérsékeltessék, közgyűlés kimondta, hogy a költségek telét elengedi, tartoznak azonban az illetők a még szükséges fel- töltést teljesíteni. Uzonyi Lajosnak ezenkívül még a feléből is 50 K-t elengedett azon címen, hogy a viz kiszivattyuzása alkalmával a gőzgép az ő telkén volt felállítva.

A szatmári ev. ref. egyház kérelmére kimondta közgyűlés, hogy valamennyi egyházért a rájuk kivetett ártéri költséget ezután a városi pénztár fogja fizetni, miután az adó fizetését is a város vállalta magára. A gazdasági szakosztály javaslata ellenkezőleg szólott, ottan nagy többséggel a kérelem elutasítását mondták ki, bár a polgármester már akkor megjegyezte, hogy hiába való igyekezet, mert a közgyűlésen a többség rendszerint az egyházakat pártolja, a mint hogy be is igazolódott.

A kültelken felállítandó két elemi iskolához szükséges telkeket 1200 —1200 négyszögöl területtel a katonai gyakorlótér déli részén és a szatmárhegyi útvonal mellett kijelölte.

Az erdővédek és erdőszolgák fizetés emelésére nézve elfogadta a gazdásági szakosztály javaslatát, s e szerint a központi erdőőr fizetése 576 K-ról 800 K-ra, lakáspénze 100 K-ról 160 K ra, az I. osztályú erdőőrök fizetése 576 K-ról 700 K-ra, a II. osztályú erdőőrók 'fizetése 480 K-ról 600 K-ra, a szolgák fizetése pedig 36o K ról 48o K-ra emeltetik, a mely fizetésemelés már f. évi julius t-én életbe is lép.

Tájbert József villamvilágitási üzemvezetőt, kinek próbaéve lejárt és a kit a villamvilágitási bizottság mindenben megfelelőnek jelentett ki, véglegesítette. Markó Kálmán villamvilágitási igazgatónak a villamvilágitási bizottság javaslatára fizetését 600 K-val felemelte. A bizottság jutalmaztatni akarta azokat a kiváló érdé meket, a melyeket az igazgató a villamvilágitási vállalat rendbehozása körül szerzett, épen azért saját kezdeményezéséből javasolta a fizetéseme'ést, a mihez a közgyűlés, hogy az elismerés annál szebb legyen, egyhangúlag hozzájárult.

A közkórházi bizottság előterjesztését: az adagok árának 7 fillérrel való emelése, a gondnoki lak fedelének javítása s a Teleky-u'ca felől hidépitése, a közkórház 1903. évi számadása és 1905. évi költségelőirányzata, az ápoló személyzetnek két apácával való felemelése, a közkórházi tisztviselők fizetésemelése, pöce- gödör épitése és a főépület tetejének javítása tekintetében, közgyűlés pártolólag terjeszti fel a belügyminiszterhez. A főorvos fizetése 600 K, rendelő orvosé 400 K és a . gondnoké 200 K-val van javasolva.

Arad városnak a népiskolai növendékek túlterhelése tárgyában küldött átiratát magáévá tette s elhatározta, hogy hasonszellemben fog felírni a kormányhoz.

Kihirdette közgyűlés dr. Lükő Géza orvosi és Marterstok Teréz bába oklevelét, s Bajnay József kézbesítőnek 3 heti, Fürst Viktor számtisztnek 6 heti, Erdélyi István főmérnöknek 6 heti, Benyovszky Pál hegyi kapitánynak és Ferency János ellenőrnek 30—30 napi szabadságot engedélyezett.

Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, főispán a közgyűlést berekesztette.

Apróságok.

A legutóbbi közgyűlésen kérdezi tőlem valaki, hogy a számtiszti állásra pályázók közül kire fogok szavazni.

— Kire másra szavazhatnék, mint a druszámra.

— Hogy értsem ?

— Nohát Flontásru, akit szintén Demeternek hívnak.'

*

Igazán nem értem — mondja egy városatya — mi szükség volt az erdővédek fizetését javítani, mikor azoknak a legjobb dolguk van minden halandók között. A szolgálat tnuga gyönyörűség, ha igaz, a mint a nóta mondja :

Ezt a kerek erdőt járom én,

Ezt a barna kis lányt várom én . . .

Ez a foglalkozás tehát az eddigi fize- téssel is kellőleg volt dotálva.

D

*

A kórházi orvosok és a gondnok is a fizetést emeltetni óhajtván, az előterjesztés véleményezés végett beterjesztetett a közgyűléshez, ahol egyik-másik lógatta a fejét, hogy ezeknek is több kell, de a polgármester megmagyarázta, hogy a javasolt többlet nem a városi pénztárt fogja terhelni.

— Akkor szívesen megszavazzuk! — szól közbe a szomszédom. — Bosszul tették, hogy nem többet kértek. Szó nélkül megadtuk volna.

*

Olvastatván Arad város átirata a népiskolai növendékek túlterhelése tárgyában, Bögre ur nagy álmélkodássul hallgatja s végül a következő megjegyzéssel tér napirendre :

— No ez sem egészen úgy van. Az egyik fiam a múlt évben tette az érettségit, de én nem vettem észre rajta, hogy nagyon túl lett volna terhelve tudotnánynyal.

•

Egy éles megfigyelő városatya oda nyilatkozott, hogy ezután a politika állandóan szerepelni fog a közgyűlésen és pedig legalább két beszéddel, a következő variáczió szerint: „Ez az Imre már megint beszél,

muszáj, hogy én is felszólaljak.- Avagy : „Ez a Géza ismét beszél, lehetetleu fel nem szólalni. “

. . jDemeter.

HÍREINK.

— A pünkösdi ünnepek miatt lapunk jelen számú két nappal előbb jelenik meg. — Tisztelt munkatársainknak és előfizetőinknek boldog ünnepeket kívánunk!

— Lapunk j élen számához egy fél iv melléklet van csatolva.— Az Országos magyar kereskedelmi egyesület, szatmári — öt vármegyét magúban foglaló — kerülete f, hó 15 én tartott közgyűléssel megalakult. Városunk művelődési és gazdasági súlyát emeli, hogy egy nagy érdekszervezet góczpontjává lett és u közönség hálás lehet a helybeli kereskedelmi társulat vezetőségének, a mely a kerületnek Szatmár köré való tömörítését a központnál kieszközölte. Ezután is bizonyára sok megemlítésre méltó fog a kerület életében akudni s mint mélyreható gazdasági mozgalmat mindig is nyilván fogjak tartani. Az ulukuló gyűlés történetét pedig már itt a következő részletes tudósításban adjuk: A meghívottak a városháza nagy tanácstermében összegyűlvén, Teitelbaum Herman fölkéri Páskuj Imrét, mint az előmunkáló bizottság elnökét, hogy foglalja el az elnöki széket, ismertesse az összejövetel célját s vezesse a gyűlés tárgyalását. Páskuj Imre köszönettel fogadja a kitüntető felhivást s előterjeszti, hogy a gyűlés czélja az Országos Mugyar Kereskedelmi Egyesülés helyi kerületének megalakítása. Mielőtt azonban napirendre térnőnk, üdvözli a hatóság, valamint a kamura jelenlevő képviselőit, a vidéki és helyi érdekeltséget s ezzel az ülést megnyitván, bejelenti, hogy a kerület szervezésre a központ a Szatmárnémeti Kereskedelmi Társulatot kérte föl, mely e megbízást örömmel magára vállalta s miután az előmunkálatok eredményeként ma már a góc/, alakításhoz szükséges tagszám meg vun, a megalakulás kérdése időszerűvé vált. Rámutatva a különböző érdekcsoportoknak épen napjainkban általánossá vált szervezkedésére, kifejti a kereskedők országos szövetségének kívánatos voltát s ezzel kapcsolatban vázolja az alakulásban levő Omke intentióit és szervezési tervét. Fejtegeti munkaprogramjának jelentősebb pontjait: a fogyasztási szövetkezetek, önálló vámterület stb. kérdéseit. Beszédét befejezőleg buzditja az érdekeltséget a tömörülésre s az eszme szolgálatában való munkára s kitartásra. Sz ő n y i Zoltán előadja a kereskedők országos szervezkedésének előzményeit s a megalakulás közvetlen indokait. A rövid történeti bevezetés után, melyben főleg Sándor Pálnak bokros érdemeit emeli ki, felolvassa az előmunkáló bizottság jelentését a szatmári kerület szervezési munkálatairól, ennek végzetével pedig Sándor Pálnak a közgyűléshez intézett üdvözlő táviratát s határozati javaslatot terjeszt elő, miszerint: Mondja ki a közgyűlés a szatmári kerületet Szatmár-Németi központtal megalakitottnuk. S z á v a y Gyula a k. kamara nevében szólal föl. Ismerteti a kamara szerepét és álláspontját, az egyesülés alakulásában s biztosítja a közgyűlést arról, hogy a kamara az egyesülést erkölcsileg teljes mértékben támogatja. Széles mederben tárgyalja ezután kereskedelmünknek a hazai és faji viszonyok irányította történelmi fejlődését egészen napjainkig, logikus levezetést adva a szervezett föltétien szükségességének, mint a mely a korlátozatlan, szabad működési körrel biró, önkéntes szövetkezés-kereteiben a szükebb határok közé utalt karaarável párhuzamos utón, de sokkal intenzivebbül haladhat a cél felé, ha az eszme védelmébe az erők tömörülése — mint ez várható is, — erős és lelkes gárdát dilit. Inti ezért az érdekeltséget, hogy a szervezetet, melynek nem partialis érdekeket, de az országnak éá mindnyájunknak közös kereskedelmi érdekeit kell szolgálni, mint éz programmjdnak összeállításából már látható, félretételével minden egyéni bizalmatlanságnak, vagy mellékes tekinteteknek, a legerőteljesebben és osztatlanul támogassa. Tolmácsolja a kamara legszivélyesebb üdvözletét a kerületnek. Blau Dávid beregszászi tag kijelenti, hogy piaca képviseletére formális megbízatása nincs s ezért a csatlakozás kérdésében nem nyilatkozhatik. Ha azonban elérkezik az ideje annak, hogy a beregszásziak hová- tartozóságuk ügyében döntsenek, úgy előreláthatólag meg fog nyilatkozni rokonszenvük a helyi kerület érdekében, mert ba valahova egyáltalán, úgy bizonyosan csuk e kerülethez fog Beregszász és vidéke csatlakozni. Elnök kéri a közgyűlést, hogy — a tárgyalás befejezést nyervén, — nyilatkozzék az előadó határozati javaslatának elfogadása ügyében. Gyűlés előudó javaslatát fölkiáltás- sál egyhangúlag határozattá emeli. Elnök felhívja a gyűlést a kerületi tisztikar és választmány megalakítására* s fölkéri a választás vezetésére Antal Daniel, a Sz. N. K. T. diszelnökét. Antal Dániel átvéve az elnöklést, ajánlja kerületi elnökül Páskuj Imrét, kit a gyűlés egyhangú-felkiáltással elFolytatás a mellékleten,