Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-10 / 10. szám

SZATMlR ÉS VIDÉKE.

Színház.

Monna Vanna.

Bátosi Endrének, a színtársulat egyik legszorgalmsabb tagjának jutalomjátékául Monna Vannát Maeterlincknek világhírű, a fővárosban szenzácziós sikert aratott drámáját adták. Érthető volt tehát a közönség nagy érdeklődése, mely a hírhedt darabbal s annak előadásával szemben nyilvánult. Nálunk teljesen az újság ingerével hatott, nagy sikere azonban amit bemutatásával el nem értek, mert Monna Vannából csupán káprázatosán csillogó művészi formát tanulhat az ember, a ki gondolkodni szeret s a ki nem fárasztónak, hanem klasszikusan egyszerűen találja a párjelenetek szélesebb mederben való alkalmazását, de művészi igazságot, valóságos, természetes szint sohasem fog tanulni belőle. A Monna Vannából csak hazugságot tanulhatunk. Nem a Prinzivalle eszményi szerelméről szólók, a mi az emberi szív romantikájának kék virágaival, egy harmatos hajnal fukadásakor, egyszerre borult virágzásba. Ilyen szerelem létezését tagadhatják sokan, de bizonyára vannak, akik legalább egyszer életükben szerettek igy is. És mondjuk, hogy hazugság. De szép hazugság, az álmodó, az anyagiságot levetkező emberi lélek hazugsága. Ha pedig a művész hazudik, hazudjon szebbet, mint a valóság és soha sem rútabbat. A nyers természetes anyagot csinálja művész leikével, mint a gyémántot szokták, de a sárt, a szennyet ne hazudja sölétebbnek, undorítóbbnak, mint a milyen. A művésznek alkotásainál mindazt a mit a való életből vesz, a szivén, lelkének oltártüzén kell felolvasztania. És ha nemesebbül érezhet mint az átlagemberek, soha se érezzen azoknál nemtelenebbül.

A Maeterlinck emberei nemi külömb- ségek nélkül mind hazudnak. Az első felvonásban egy félórán át bölcselkednek, éreznek, tesznek, vesznek, úgy, amint az örök ember soha sem érez, gondolkodik, és soha sem tesz. Kolonna, a férj nem érzi s nem teszi azt nejének meggátolható meggyalázása előtt, amit Bánk érez és tesz a megváltozhatlan gyalázat után. Az apja pedig a világ legundorabb keritője lenne, ha ugyan ilyen kerítő emberbőrbe bújva szabadon járkálhatna közöttünk. Monna Vanna szintén beteg alak, aki épen ellenkezőjét teszi annak, a mit az örök nő tenni szokott. Az örök nő aki szerelemből mindent feláldoz, de szerelem nélkül, legfeljebb bosszúból, szerelemféltésből hoz áldozatot, a mi egyebekben megint csak szivének nagy szerelme rovására irható. És ilyen emberek tanítanak minket a művészetre, az igazságra, akkor mikor a néző téren egyetlen ember sincs, aki az ő kétségbeesett helyzetükben

18, hegedűtanárnak pedig hetenként 6 órán át.

Az iskola adminisztratív teendőit egy harmadik tanár végezné, aki ezen kívül tanítaná a műéneket (magánéneket) heti 3 órában, a delegyesület énekkarát ugyanannyi időn át, és a zeneelméletet heti 2 órában.

A c/.imbalom és fuvóhangszerek oktatására a szükséghez képest segédtanerők volnának alkalmazandók, mig az elébb említett tanszakok ellátására rendes tanárok neveztetnének ki.

Hangsúlyozni kívánom itt abéli szerény véleményemet, hogy iskolánk helyes megindulása, egészséges fejlődése és kívánatos jó hírneve legfőképpen a benne nyert oktatás minőségével, ez viszont kizárólag az alkalmazott tanerők művészi és didaktikai képességével áll ván egyenes arányban: ez okból a tanárok megválasztásában a legnagyobb gondossággal és kő rültekintéssel kell majd eljárni.

Szüksége lesz a zeneiskolának olyan helyiségre, ahol két nagy szoba és egy kisebb fogadja be, — az előbbi kettő a tanulókat, az utóbbi pedig a titkári hivatalt.

Gondoskodni kell továbbá e helyiségek fűtéséről és világításáról, amihez, valamint az iskolánál ellátandó egyéb apró szolgálatok teljesítéséhez egy szolga fogadandó fel.

Végül föl kell szerelni az iskolát két jó zongorával, esetleg néhány darab vonós és egyéb hangszerrel.

E szükségletek kielégítése pedig a következő összegeket igényelné:

1. Tanárok évi fizetése 2000 frt.

2. Lakásbér 300 frt.

3. Fűtés és világítás 250 frt.

4. Szolga fizetése 120 Irt.

5. Apró kiadások 100 frt.

2770 frt.

Minthogy a dalegyesület a zeneiskola felállításával a saját működését ezével egyesítené, a maga szükségletei is itt veendők fel, évenkint 130 frt.

így a dalegyesület évi szükséglete összesen 2900 frt.

ugyan úgy tudna érezni, mint ők. Magával a darab szövegével nem foglalkozunk, ki az iránt érdeklődött, bizonyára ott volt az előadáson. Az előadásról hízelgőén egyáltalán nem nyilatkozhatunk. A jutalmazott túlságos deklamálásával szinte bántólag hatott idegeinkre. Bár elismerjük azt is, hogy voltak sikerült jelenetei. Holéczy a czimszerepben hatalmas drámai erővel alakított, méltán számíthatja e szereplését a legsikerültebbek közzé. Igen jó volt Szentes (Colona). A többiek játéka a középszerűségen felül nem emelkedett.

Casanova.

A közönség élénk érdeklődése melleit vonult be a Népszínházba, nagy sikert aratott „Casanova“, Barna—Faragó uj operettje. A darab előadásán meglátszott, hogy arra nagy gonddal készült a társulat, kár, hogy a külső kiállítás, nem a legszerencsésebben volt rendezve, pedig a csinos kiválltás nagyon érthetővé teszi a fővárosban elért nagy sikert. A darab szövege igen mulattató. Cassanova, a híres nőcsábitó a pokolba jut s itt mint elgyötört, öregember előtt megjelennek áldozatai, a szép asszonyok és leányok s büntetése, hogy őket folyton maga előtt kell látnia. A darab technikai beosztása élénken emlékeztet Hoffman meséire. A mi a darab zenei részét illeti gyönyörű, szebbnél-szebb melódiák csengnek füleinkbe, ezt azonban nem a szerzők érdemeinek tudjuk be, hanem annak az ügyes copirozásnak, melyet a Varázsgyürü, Orpheus s egyébb ismert operettekből már rég’ ismerünk. Különösen gyönyörű zenes/.ám a hires liba ro- máncz, mely gyöngye a darabnak. Az előadás jó volt. Lónyai Piroskának ismét hálás szerepe volt s rendkívül ügyes játékával, s ez estén meglepő szépen csengő énekével egyaránt hódított. Igen jó volt Szentes, Ferenczi a czimszerepben, az ő érdemük, hogy a darabnak ily zajos és szép sikere volt.

Apróságok.

Pumpfi urat arra kérte fel valaki, hogy magyarázza meg neki alaposan, mint kell érteni a készpénz fizetés felvételt, a miről a lapok annyit írnak, és mi összefüggése van annak az arany valutával.

— Barátom — szólt ő ünnepélyesen hogy ön ezt tökéletesen megértse, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy nekem 20 koronát kölcsön adjon, mert csak igy tudom a dolgot példával illusztrálni.

*

Vasárnap két úri ember azon vitatkozott, hogy márczius 19-dike csütörtökre vagy szerdára esik-e.

— Hát fogadjunk — szól a szerdát * 1 2 3 4

Erre fedezetül szolgálna:

1. A dalegyesület tőkéjének °/0*a 500 frf2. 2őo pártoló tag évi dija 4 írtjával 1000 frt.

3. 3o növendék tandija 3 írtjával 900 frt.

4. Városi segély 500 frt.

2900 frt.

Engedje meg a t. választmány, hogy a költségvetésnek úgy kiadási, mint bevételei tekintetében néhány felvilágosító észrevétellel szolgáljak.

A kiadásoknál mint első tétel előirányozva van tanárok fizetésére évi 2000 frt.

Ez az összeg akként osztanék meg, hogy az ének és összhangzattan (zeneelmélet) tanára, akinek mint ilyennek (kivált kezdetben) kevés dolga lesz ugyan, de mert egyúttal a dalegyesületnek karmestere is lesz és az intézet adminisztrátiv teendőit is végzi, évi törzsfizetésül 600 irtot irányoztam elő a részére.

Ugyanennyi van előirányozva egy zongoratanárnak, aki ezért hetenkint 12 órát köteles adni, amennyi idő alatt .Ötös csoportokra osztva 20 növendéket képes a zongorában oktatni.

Ha ennél több növendék jelentkezik, amikor aztán a zongoratanár természetesen több órát ad, e munkája a javadalmazását az említett számon felül beiratkozó növendékek tandijjában találja a fedezetét.

Ez áll a hegedűtanárra nézve is, aki- nak a törzsfizetését évi 800 írtban azért kell előirányozni, mert e tanszakban tudvalevőleg sokkal kevesebb a képzett jó tanár, mint a zongoraszakban, továbbá, mert ilyen tanárt idegenből kell idetelepitenünk, s igy a megélhetéséről gondoskodni, amig ismeretsége révén később magánórákból is tehet szert mellékjövedelemre; holott az elébb felsorolt két tanszakra előreláthatólag helyi erők is fognak intézetünknél tanárokul jelentkezni.

Megjegyzem, hogy az itt tervbe vett három tanár több éven át elegendő lesz az intézet szükségleteit a tanítás terén ellátni, és ha a tanerők szaporítása válik majd szükségessé, ez nem ró uj terheket az alapitó egyesületre, mert az intézet föllendülését jelentvén, a fölszaporodott növendékekállitó — akármibe. Ha nem szerdára esik, kiadom magamról írásban, hogy szamár vagyok. S ön mit ajánl fel ?

— Én ? — felel rá a másik. — No

hát azt az okmányt én is aláírom.

*

Szalma özvegy lévén törtem a fejemet, mivel lepjem meg az asszonyt, mire hazajön. És kisütöttem. Szombaton este nem mentem el az Ezresbe.

Hanem ez már akkora meglepetés, hogy szinte magam is kezdem nem hinni. *

Újságolja a Kölcsey-kör egyik vezető embere, hogy a Kölcsey szobor kerítésére egy nagyobb adomány érkezett.

— Ne örvendj rajta, mert hátha az illető visszavonja.

— Hja, csakhogy ez már a kezünkben van.

*

Végre meg van az uj főkapitány is. A főispán a mi fijunkat nevezte ki. Bizonyosan úgy okoskodott, hogy a múlt alkalommal idegenből hozott főkapitányt, és nem sikerült, jó lesz tehát megpróbálni most már a honi ipart, hátha ez jobban beválik.

A mi hogy úgy is legyen, mindnyájan óhajtjuk.

Tíemeter.

HÍREINK.

Lapunk jelen számához egy fél- iv melléklet van csatolva.

— Az uj belső titkos tanácsosok Meszlényi Gyula szatmári s Firczák Gyula munkácsi püspök f. hó 5 én tették le őfelsége kezeibe a belső titkos tanácsosi esküt. Az eskütételnél Széli Kálmán miniszterelnök volt jelen. Őfelsége az uj titkos tanácsosokat megelőzőleg nudenczián fogadta.

— Meszlényi püspök válasza.

Egyházmegyénk püspöke a következő levelet intézte Gellért Endre polgármesterhez : Tek. Polgármester Ur! Belső titkos tanácsossá történt legkegyelmesebb kinevezteté- sem alkalmából a Nagybáuya város tanácsa nevében tolmácsolt jóki vénátokért fogadja Tek. Polgármester ur és közöse, kérem, a városi tanács érdemes tagjaival is hálás kö- szönetemet. A kitüntetésem feletti örömnek eme tisztelő kifejezése még közelebb hozta s: ivemhez Nagybánya városát, melynek jóléte és fejlődése iránt eddig is meleg érdeklődéssel viseltettem, ismét örömmel fogom látni ezentúl is e szép városnak jólétben való előhaladását, u mit szívből kívánok. Szutmár, 1903. Meszlényi szatmári püspök.

— A közigazgatási bizottság tegnap d. e. 10 órakor tartotta ülését Pap Géza polgármester elnöklete mellett. Jelen voltak: Kőrösmezey Antal főjegyző, dr. Vanek (esetleg fölemelendő) tandijjából a fölmerülő költségtöbblet könnyen fedezhető lesz.

A kiadások má-odik tétele uz iskola helyiségének a bérleté.

Két nagyobb és egy kisebb szobából álló lakosztály a város központjában ugyan, de nem fő- vagy nagyon forgalmas u czá- jában az előirányzott összegen alól is kapható lesz. Úgyszintén bőven kitelik a fűtés és világítás a fölvett 250 írtból.

Egy szolga javadalmazása, aki csak néhány órán át lesz elfoglalva, 120 forinttal a helyi viszonyoknak megfeleően van előirányozva; az apró kiadásokra fölvett 100 frt. nem igényel bővebb magyarázatot; végül a dalegyesület 130 frtnyi szükségletét az egyesület elnökétől ez irányban beszerzett értesülésem alapján állítottam be.

Fedezetül egész reálisan lehet előirányozni valamennyi tételt.

Nevezetesen: biztos ?z egyesület

12.000 frt. tőkéjének évi 500 frt. kamatjövedelme. Kétségtelen, hogy az egyesület pártoló tagjainak a száma nem fog csökkenni, ha e műpártolók tudják, hogy járulékaikkal városunk kultúrájának egy hatal más tényezőjét támogatják; sőt joggal számíthatni arra, hogy ez okból egy kis agitáczióval a pártoló tagok számát jelentékenyen meg lehet szaporítani.

A tandijjakból 900 frtot iráuyoztam elő, vagyis 30 fizető növendék után havi 3 frtot, noha fönnebb a szükségleteknél negyven növendék jelentkezését tételeztem fel.

Megjegyzem, hogy a 3 frt tandíj olyan alacsony, hogy tudtommal az országban majdnem mindenütt nagyobb tandijat fizetnek hasonló intézetekben.

A városi segély czimén a bevételekbe fölvett ötszáz forint jelenleg még nincs ugyan biztosítva. De eltekintve attól, hogy annak megszavazását remélni alapos okunk van, az intézet megnyitását c-ak e reményünknek teljesedése után eszközöljük, s igy- a tétel további megokolásának szüksége nem forog fenn.

jay Károly tiszti főügyész, dr. Jéger Kálmán főorvos, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, Ferencz Ágoston tanácsjegyző, Kováts Béla kir. tanfelügyelő, Kacsó Károly kir.főmérnök, Dénes Lajos kir. ügyész, Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató és Antal Dániel, Korányi János, Jákó Mihály, Jákó Sándor, dr. Keresztszeghy Lajos, dr. Tanó- dy Márton, dr. Fejes István, dr. Kelemen Samu, dr. Kölcsey Ferencz bizottsági tagok. A tárgysorozatból megemlitj k u főorvos jelentését, mely szerint az elmúlt hónapban az egészségi viszonyok ismét rosszabbodtak, meunyiben a kanyaró járványszerii- leg fellépett s e miatt f. hó 19-ig az elemi iskolák bezárattak. Volt különben az elmúlt hóban 40 heveny fertőző betegség, és pedig kanyaró 30, vörheny 7, difteritisz 1 és hasi bagy- máz 2smeghult közülök összesen 3. Az iskolák államosítása ellen a tiszántúli er. ref. egy házkerület állást foglalt s kérvényt adottba a közoktatásügyi miniszterhez a felekezeti iskolák visszaállítása iránt. Ezt a kérvényt a miniszter leküldte nyilatkozás végett a közigazgatási bizottsághoz, a mely is a kir. tanfelügyelő által előterjesztett és az egyházkerület beadványában foglaltakat minden pontjában megezáfoló feliratot egyhangulug elfogadta. Az ülés 11 órakor véget ért.

— Ki nevezés. Mint megbízható helyről értesiilüuk, a főkapitányi állás betöltetett, mennyiben a főispán Tankóczi Gyula h. főkapitányt végleg kinevezte. Az uj főkapitány fiatal, munkabíró és a hivatalával járó Ügyeket alaposun ismerő ember, a ki a város szolgálatában szerezte tapasztalatait, s a kinek még az a nagy előnye is van,, hogy nemcsak a viszonyokat, de az embereket is kellően ismeri. Tőle függ egészen, hogy a város benne egy olyan főkapitányt nyerjen, a milyenre szüksége vau. H a szigorú kötelességtudást megfelelő ambiczióval egyesit magában, nemcsak a jelennek, de a jövőnek is öröme lesz az ő kinevezésében.

— Grünwald Béla festőművész és neje Tunisbóf, hol mintegy három hetet töltöttek a hires ethnogrufus: Biró Lajos társaságában, rövid tartózkodásra még Messinábu utaztak s onnan a napokban érkeztek haza szerencsésen. A kiváló festőművész afrikai útjáról s/.áinos érdekes vázlatot s több befejezett képet hozott haza, melyeket most Budapesten sokszorosítanak.

— Eljegyzés. Csömör Elemér kataszteri mérnöksegéd f. hó 8-án tartotta eljegyzését Szarka Irén kisasszonynyal, Pap Gyula helybeli kir. állampénztári pénztárnok s Tamuskó Francziska úrasszony kedves és művelt leányával.

— Esküvő. Tárnok József, Kecskemét város mérnöke, vasárnap vezette oltárhoz Diósi Olga kisasszonyt, Diósi Adolf dr. csengeri járásorvos kedves leányát Budapesten.

______Folytatás a mellékleten.

——

—————————w————

Hangszerek beszerzésére az intézetnek hozzávetőleg 1500 forintra lesz szüksége, még pedig két zongorára körülbelül 1000 frt, kisebb hangszerekre pedig (ami- nők egy harmonium, nehány hegedű stb) 500 frt.

Ez az összeg társadalmi utón gyűjtésekből, külön e c/élra rendezendő néhány nyilvános előadásból, esetleg, a kormánytól nyerhető segélyből lesz fedezhető.

Minthogy pedig a hangszerek beszerzése tán elébb válik szükségessé, mint amikor a fedezete együtt lesz, a dalegyesület alaptőkéjéből mint kamatos kölcsönt vehetnők át a hiány/ó összeget, s törlesz- tenők olyan időrendben, ahogy a nevezett forrásokból a pénz (ha hosszabb idő alatt is) befolyna.

Számításom reá'is volta mellett szól a körülmény, hogy a költségvetésbe nem iktattam be állami segély czimén semmit, jóllehet kétségtelennek tartom, hogy a megfelelően erélyes eljárás mellett múlhatatlanul sikerülnünk fog nehány száz forintnyi ájlami segélyt kieszközölnünk olyan feladat megoldásához, amely különben az állam kedvezőbb anyagi helyzete mellett egészen az ő körébe tartoznék.

Erős ez a hitem azért is, mert tudom, hogy az áHam a mienkhez hasonló intézetek legnagyobb részét tényleg segélyezi anyagilag kisebb-nagyobb összegekkel.

Midőn még megemlítem, hogy a véleményezés czéljából kezemhez juttatott ügyrend-tervezetet a jelen előterjesztésemben befektetett alapelvek szerint javaslom módosítani, végzem előadásomat.

Melegen köszönöm a belém helyezett megtisztelő bizalmat, és mélyen áthatva az ügy magasztosságától meg kiválóan nagy horderejétől kérve-kérem a mélyen tisztelt választmányt, hogy kicsinyes akadályoktól vissza nem rettenve lelkes buzgalommal vezesse diadalra a felkarolt és hosszú időn át nagy szeretettel istápolt áldásos eszméjét I . . ...

(Vége.)