Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-24 / 8. szám

SZATMÁR ES 7IDEKE Azt binnők, hogy ember ember h& tán szorongott a teremben, uhol meg lehet tanulni, mi az a ragály és hogyan lehet tőle magunkat és gyermekeinket meg­óvni. És nem volt igy. Hírlapírói nyelven válogatott, szép számú közönségnek lehetett volna ugyan czimezni a hallgatóságot, amely hálásan tapsolt a tudós felolvasónak. De n tárgy fontosságához mérve szomorúan kicsiny volt a publikum. Nagy hiba. Nem mintha az előadók kívánnák a tömeges látogatást. Nekik elvégre egy a honoráriumok: a nemes és lelkiismeretes munka öntudata, akár sokan hallgatják őket, akár üres a házuk. Hanem szégyene a közönségnek, még pedig éppen az úgynevezett jobb körön- ségnek, hogy elmulasztja az alkalmat, mi kor sokat, könnyen és élvezettel lehet ta­nulni — ingyen. Nem szabad becsmérelnünk a szóra­koztató előadásokat, amilyeneket hisz maga a Köldsey-kör is gyakran szokott rendezni. Ott sincs egészen hasztalanul eltöltve az embjr ideje. Azonban, ha meg gondoljuk, hogy mennyi kávé-beszéd és alsós párti folyt le azalatt, amig egy ki tűnő szakember terjesztett egy csomó olyan ismeretet, amelyet meg nem sze rezni valóságos bűn: akkor lehetetlen el nem szomorodnunk közönségünk felüle­tességén. Mit várnak a gyermekeiktől azok a szülők, akik nem adnak példát a jóban ? Hogyan menjen el okos dolgokat tanulni az ifjúság, ha az öregek sem teszik ? Bizony pedig a sok zsur, szoáré, bál, műkedvelői előadás, névnap, matiné és egyéb hasonló időtöltés, amiben bővelke­dünk, összevéve sem ér annyit, mint egyetlen ismeretterjesztő előadás a Köl- csey-körben. Gondolkozzanak e fölött, 1 olvasóim. És, ha akad, aki az enyémtől el'érö né­zeten van, jöjjön és kövezzen meg — go­romba igazmondásomért. A szerkesztőség majd megsúgja neki, ki az a Spectator. niumáról, 10.000 kát. holdról, az eladási meghatalmazások beérkeznek, úgy az ab­ban meghatározott feltételek alapján, ez ügylet minden akadály nélkül lebonyo­lítható. Az avasi erdők értékesítésének Szá­mos előnyein kívül nem mulaszthatjuk el emlitetlenül hagyni, ama fontos körülményt sem, hogy a mennyiben az eladás létesül, s a jelentkezett külföldi vevő az általa óhajtott mennyiséget megvásárolná úgy az erdőségek czélszerü kihasználása érde­kében, minden valószínűség szerint kiépi- tendi az uvasba vezető vasutat. Ezzel a mig egyrészt az ottani érde­keltségnek egy régi vágya teljesülne, másrészt felszabadulna ama tőke is, a me­lyet egyesek a szatmár-bikszádi vasút részvényeinek jegyzésével, kötelezőleg le­kötöttek. A mellékelt eladási meghatalmazást elfogadás esetén kérjük sajátkezüleg alá­írni, két tanúval előttemeztetni, s azt az ezek gyűjtésével megbízottunk berenczei Kováts Géza czime alatt, Maros-Újvárra bérmenfesfen megküldeni. Kelt Szatmáron, 1902. évi novem­ber 12. Szeöke Barna s. k. Böszörményi Sándor s. k. Fogarassy Sándor s. k. Dr. Kevesztszeyhy Lajos s. k Kováts Béla s. k. Szeöke Sándor s. k. Böszörményi Emil dr. s. k. Péchy István s. k. Selyeby Gyula s. k. berenczei Kováts Géza s. k. Erdők eladása. Az avasi erdők eladása ügyében élénk mozgalom indult meg az érdekeltek körében. A tekintélyesebb erdőbirtokosok az alábbi felhívást bocsátották ki: Az avasi erdők eddigelé, egy par­lagon heverő holt tőkéjét képezték tulaj donosaiknak, akik e tekintélyes nagy va­gyon fölött haszonthajiólag nem rendel­keztek, s azt sem a saját czélj.iikra nem aknázták ki, sem pedig annak eladás ut­ján való értékesítését nem foganatosít­hatták. E szomorú lény nemcsak az egyesek hátránya volt, hanem a közgazdaság szem­pontjából is káros, amennyiben ez erdők okszerű felhasználásának, s a dús faállo­mány 'feldolgozásának elmulasztásával, úgy az erdőtulajdonosoknak, mint e kü­lönben is szegény és segélyre szorult vi­déknek kiszámíthattan anyagi előnye ma­radt el. Az avasi erdők könnyebb megköze- litheiése és kiaknázása ciéljából, sok szép. de sajnos meg nem valósult terv foglal­koztatta nz érdekelteket. így első sorban, a szatmár-bikszádi vasút kiépítésének e-zméje, a mely éppen tizennyolcz esztendeje vajúdik unélkül, hogy megvalósult volna és anélkül, hogy a jelen nyomorúságos pénzviszonyok és kedvezőtlen vállalkozási kedv mellett meg­valósulása remélhető lenne. Sajnos, a mi specziális gazdasági vi­szonyaink közepette hiányzik elsősorban a vállalkozási kedv, a mely egy nagyobb- j szabású iparvállalatnak létesítésével ez erdők kihasználását megkisérlené, de hi­ányzik a befektetendő nagy és ol^ó tőke is, mely agy ily tekintélyes vállalkozás­nak életfóltétele. A dolgok ezen állásánál fogva, s a létező állapotok helye-; és gyakorlati mér­legelése után nem marad egyébli hátra, hacsak a mostani kedvezőtlen viszonyokat továbbra is állandósítani, s e gyümö'csö- zetlenül heverő nagy értéket továbbra is parlagon hagyni nem akarjuk, mint az avasi erdőknek, lehetőleg egy tömegben való eladása. Ez értékesítésre vonatkozólag már is kaptunk egy külföldi czégtől előnyös vé­teli ajánlatot, a melynek elfogadásával kedvező áron, rövid idő alatt, eladhatjuk az avasi erdőséget. E vétel természetesen csak akkor létesülhet, ha az erdőbirtokosok egyetér- töleg s egy nagyobb mennyiséget, legke­vesebb 10.000 kát. holdat bocsájtanak el­adásra, s e czélbó' az idezárt meghatal­mazás», mely az adásvétel körülményeit pontosan körülírja, aláírják. Ha az eladásra szánt mennyiség tni­Szinház. Legutóbb szinrekerültek: „A dok­tor ur.,“ „Lili“, „Görög rabszolga“, „Cor- nevillei harangok“, Két pisztoly“, „Tót leány“. A szinrekerült darabok köztit csak a „Doktor ur“ bemutatója s a „G?ö- rög rabszolgádban történt vendégszerep­lés keltett nagyobb érdeklődé-t. Szerdán került a bemutatóra Molnár Ferencznek, a főváros fiatal irói gárda egyik legtehetségesebb tagjának bohózata. „A doktor ur“ meséjének központja egy ügyvéd, ki stréberségét előmozdítandó, egy betörőt tart ügynöknek, ki neki a reklám izű bűnügyi végtárgyalásokat szál­lítja. A betörő az ügyvédnél betör, egy rendőrközeg ott tiltott szerelmi találkát élvez. Az a ferde helyzet áll elő, hogy a rendőrtiszt könyörög a betörőnek, hogy ne akarja magát bek isértetni. A helyzet komikumát csak növeli, hogy a doktor urat fogják el a betörő helyeit. Sok a jó, de sok az erőltetett viccz is a darabban, mely hiányai daczára — sikerültnek mondhaió. Tuzsér betörő szerepét Szen­tes kitünően alakítja, úgy hogy a közön­ség egész este ■■ ki nem fogy a kaczagás- ból. Holéczy, Étsy, Bátosi, Ligeti kifogás­talan alakításaikkal nagyban hozzájárul­tak az est sikeréhez. Ki vidám, jó estét óhajt tölteni, el ne mulaszsza megtekin­teni a második előadást. Úgy tudjuk, a jövő hétre két ízben is kitűzték. A hét másik érdekessége a Krémer Jenőnek a nejének Hegyi Lili úrasszony­nak vendég felléptével szinkerült „Görög rabszolga“ volt. A jó előadásban zsuffolt ház gyönyörködött. A vendégekről csak elismerőleg nyilatkozhatunk. Hegyi Lili asszony csinos színpadi jelenség, ki nem csak gracziózos szép tánczával, de eleven játékával is élénk bizonyságát adta szín­padra termettségének. Krémer Jenő a vidék egyik legkitűnőbb komikusa a bű­vész szerepét adta, zajos derültséget keltve jóízű alakításával. — Szombaton „Corne- villei harangokat“ adták csekély számú közönség előtt. Szentes, Gáspár apó sze­repében nagy hatással játszott. Vasárnap délután a „Csókon szerzett vőlegényt“, esle a „Két pisztolyt“ adták csekély számú közönség előtt. Apróságok. A farsangnak is vége van és meg­elégedéssel konstatálhatjuk, hogy hála is­tennek eleget és jól mulattunk. A nép, a polgárság, az intellige.iczia, egyformán kivette részét a jóból, szólott a zene és csengett a pohár mindenfelé. Hogy is mondja Bögre ur: — A magyarnak kevés 1 pénze; de a mulatságra mindig van. * A tisztviselőknek nagy az örömük, hogy a pénzügyminiszter beterjesztette a törvényjavaslatot 1 fizetésemelésről. Hanem az öröm még sem teljes, mert olyan fur­csán van megcsinálva, hogy felette nehéz kihámozni a valóságot, a minek ilyenfor­mán adott kifejezést egyik tisztviselő is­merősöm : — Azt látom, hogy a miniszter emeli, de hogy én mit fogok emeini, azt nem tu­dom kivenni belőle. Tisztán csak a miniszter látja az egé­szet s az megelégedve dörzsölheti a kezét, mondván magában: — Boldoggá tettem annyi ezer em­bert s mindez az államnak alig fog ke­rülni valamibe. Hej, mert nz állam nagy uzsorás, ak­kor sem ad, mikor adni látszik. * A lövész-egyesület felett kezd az ég derülni. A legutóbbi gazdasági szakosztá­lyi ülésen már a hangulat olyan volt, hogy a város kárpótolja derék lövészein­ket valamivel, s úgy látszik bíznak is benne, hogy ez megtöi ténik, mert kimenet az egyik odaszólt a társának : — Aztán tarsd a puskaport szára­zon Edus, mert nem sokára lőni fogunk. * Pumpfi ur szomorúan beszéli egy tár­saságban, hogy gazdag nagybátyja, a ki minden vagyonát reá akarta hagyni, ön­gyilkos leit a nélnül, hogy végrendeletet csinált volna. — És mi lehetett az oka öngyilkos­ságának ? — kérdik tőle a jelenlévők. — Bizonyosan pillanatnyi pénzzavar! — feleli szórakozottan. * A napokban elhunyt Wechselmann Ignácz nevű budapesti milliomos 2 millió koronát hagyott a tanitók részére és egy millió 4oo ezer koronát a vakok részére, s bárha 0 zsidó volt, az alapítványt mégis felekezeti külömbség nélkül tette. Egy társaságban erről esvén szó, va­laki azt jegyezte meg rá, hogy miért ép­pen á tanítókat és a vakokat külömböz- tette meg. — Okos ember volt — mondja rá Bögre ur — hogy azoknak hagyta, ezzel bizonyosan azt akarta jelezni, hogy az emberek között nagyon sok van olyan, a kinek tanítóra és látásra van szüksége, még pedig valláskülömbség nélkül. Demeter. HÍREINK. Lapunk jelen számához egy fél- iv melléklet van csatolva. — A pápa jubileuma. XIII. Leo pápa jubileuma alkalmából hálaadó isteni tisztelet volt vasárnap d. e. 9 órakor a szé­kesegyházban, melyet Hebelein Károly ka­nonok tartott fényes segédlettel. Az isten­tiszteleten jelen voltak a polgári és katonai hitóságok, hivatalok s tt tanintézetek növen­dékei. A szatmári g. k. templomban Papp Lajos g. k. lelkész tartotta a jubileum al­kalmából a szent-mi-ét — Meszlényi Gyula tóm. kát h. püspököt. belső titkos tanácsossá történt ki- neveztetése alkalmából Veréczy Antal kir. ítélőtáblái biró a h-lybeli kir. járásbíróság vezetője és Dénes Lajos kir. ügyész f, hó 22-én üdvözölték s fejezték ki neki szereu- csekivánataikat. — Márczius 15. A Kölcsey-kör vá­lasztmánya tegnap d. u 5 órakor tartott ülésén a márczius 15-én tartatni szokott hazafias ünnepély programját megállapította s a rendezési teendők végzésére dr. Pechtel János elnöklete alatt egy bizottságott kül­di t t ki, melynek tagjai: Bakcsy Gergely, dr. .Fodor Gyula és dr. Fejes István. Az ünnepély az idén is a színházban lesz, a részletes programot legközelebbi számunk­ban közölni fögjuk. — A honvédelmi miniszter kö­vetendő példát mutat a magyar közönség­nek. Daliké Pista beteg dalköltő dalaira sietett előfizetni. Levelét szóról-szóra közöl­jük: „Telt. Nádor Kálmán zeneműkiadó urnák Budapesten, IV, Kdroly-körut 8. sz. Ezennel megrendelem Önnél Dankó _Pista 50 legszebb magyar dalát zongorára ének- hanggal és a dalgyűjteményt (ára 4 korona) megjelenése u'An azonnal kérem részemre megküldeni. Kiváló tisztelettel Báró Fejér- váry Gé/a honvédelmi miniszter.“ ~ — Szabad lyczeum. A Köicsey- kör által rendezett szabad lyCzeumi előadá­sok még mindig nem részesülnek abban a pártolásban, u melyre- mélán igényt tarthat­nának. A legutóbbi ilynemű előadás is pél­dául,' a melyet dr. Scltőber Emil tartott a baktériuiiiokró1, oly érd kés és tanulságos volt, hogy valóságos büu-t követett el, a ki onnan elmar.dt. Egy. olyan mezőre vezette a . hallgatóságot, a hol tájékozódni minden embernek kötelessége. — Világos és alapos előadását a megjelent kö­zönség feszült figyelemmel kisérte és be­fejezésekor lelkesen megtapsolta. A. leg­közelebbi Ive- unt márczius 5-én d. u. 5 óra­kor lesz a városház nagytermében, | mikor Markó Kálmán villnmvilágitási igazgató fog I villuncsság köréből mutatványokkal ki­sérve érdekes előadást tartani. — Matiné. A Kölccey-Körnek vasár­nap dob lőtt, a városháza nagytermében rendezett matinéján nagy számú közönség vett részt. A szépen vikerült matiné első száma a dr. Komáromy Zoltán felolvasása volt, „Farsangi Zárlat“ czimen. Az élveze­tes felolvasást a közönség tetszéssel fogadta. Étsy Emilia k. a. szavalta ezután szép si­kerrel, Br. Eötvös „Vár és Kunyhó“ ez. versét s a közönség kívánságára még Eud- rődy S. „Haide“ ez. költeményét szavalta el. Benkő Miksa precziz zongorajátéka zárta be a sikerült matinét, a közönség élénk tetszésével találkozva. — A Mátrai ügy tegnap foglalkoz­tatta a Kölcsey-kör választmányát, melynek d. u. 5 órakor tartott ülésén került sző­nyegre a múltkori ismert határozatra, mely­ben a pályád ij visszaadására felszó Iktatott, adott válasza. A választmány tudomásul vette Mátrai Lajos lemondását és a körből való kilépését, egyben kijelentette, hogy ho­zott határozatát mindenekben fentartja és visszautasítja a választmány elfogulatlan íté­letét meggyanúsító. kifejezéseit. Minthogy pedig úgy a helyi, mint egyes fővárosi la­pokban is több oly közlemény jeleut meg, a melyek valótlan tartalmuknál fogva a kö­zönséget megtéveszthették, a való tényállást nyilvánosan is közölni fogja. Végül felhívta őt, hogy a pálvadijut 15 nap alatt a kör pénztárába szolgáltassa be. Ezen határidő sikertelen lejárta esetén fog a további te­endőkről határozni. — Kinevezés. A pécsi posta és távírda igazgatóság Kolumbán Jolánkát, néh. Kolumbia Sándor volt szatmárhegyi tanító leáuyát a zala-szentiváni postához posta­gyakornoknak nevezte ki. — Államsegély. Krémer Sándor színigazgató részére a belügyminiszter a rendelkezésére álló alapból 800 korona segélyt utalványozott. — Áthelyezés. A főispán oz alispán­nal történt megállapodás folytan dr. Képessy László csengeri tiszteletbeli főszolgabírót a Killay Ödön erdődi szolgabirót valamint Boros György csengeri és Fényes Gusztáv er­dődi járási írnokokat kölcsönösent át helyezte. — Állami segély. A kereskedelem­ügyi in. kir. miniszter a főispán 4701 —1902. számú felterjesztésére a vármegye területén mutatkozó keresethiány enyhítése és a kere­set nélküli lakosságnak közúti munkák kö­rüli foglalkoztatása által némi keresethez juttatása czéljából a vartn-gye közönségének közúti alapja rászére egyelőre húszezer ko­rona államsegélyt engedélyezett. — Kirendelés. A m. kir. pénzügy- miniszter Máramaros vármegye ökörmezői járásának a felméréséhez kirendelte Tiefent- haler Rezső, Istóóka Dávid. Gaal Ferencz, Mudris Antal, Skala Vincze, Birbur János mérnököket, és Beke Béla, Wittig Gusztáv. Godán András, Kűjifáy Béla, Horváth Elek mérnöksegédeket. — Jegyző választás. A Király­daróczon megüresedett körjegyzői állásra f. hó 17-én Vadny Lajost, a nagykárolyi be- tegsegélyző pénztár ellenőrét választot­ták meg. — Doktorrá avatás. Fekete Dezső ügyvédjelöltet n kolozsvári egyetemen a na­pokban a jogtudományok doktorává avat­ták föl. — Eljegyzés. Tomcsányi István ezobránczi főszolgabíró, ungvármegyei föld- birtokos, eljegyezte Kende Djelmát, Kende Elemér szatmármegyei földbirtokos s neje Doinaludy Matild leányát Nagyarban. — Eljegyzések. Székely Sándor helybeli fiatal szíjgyártó iparos f. hó 19-én tartotta eljegyzését Bartha Lajosné kedves és szeletre méltó leányával, Zsuzsikával. — Rieszdorfer Gyula kereskedő eljegyezte Ba­lázsi György helybeli asztalos kedves le­ányát Erzsikét. — Esküvő- Szász Lajos kir. járás- birósági végrehujtó ma délelőtt 11 órakor esküdött örök hűséget Papp Irén urhölgy- nek, Papp Lajos gör. kath. lelkész kedves nővérének. Az esketési szertartást Pupp La­jos g. k lelkész végezte, ki az uj párhoz lendületes szép beszédet intézett. — Rendkívüli közgyűlés. A vár­megye közönsége, az utmesteri iskolák 8 az .ínséges., munkák ügyében a márczius 13-ild rendkívüli közgyűlésben fog intézkedni. — Gyászhir. Szatmávvánnegye tisz­tikara tudatja Thoma László vármegyei árvaszéki ülnök, Felső-Bánya város volt polgármestere, | nagysomi?üli járás volt fő- szolgabiraján ik folyó hó 18-án rövid szen­vedés után történt elhalálozását. A munkás tisztviselőt, szeretett kartársat, kötelességei buzgó teljesítése köréből ragadta el | halál. Folyó hó 20-án délután 3 órakor temetjük. Nagykároly, 1903. február 19. Béke hamvairal — Gyászhir. Id. Fényes Péter mé­lyen szomorodott családja novében is fáj­dalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a felejthetotlen nő, legjobb anya, nagyanya, testvér és rokon id. Fényes Pé térné, szili, magyarádi Boros Zsuzsanna folyó hó 22-én délután 8 órakor élete 65-ilc, boldog házassága 44-ik évében elhunyt. Az el­hunytnak hült tetemei folyó hó 24-én dél­után 2 órakor fognak Batizon az ev. ref. egyház szertartása szériát örök nyugalomra tétetni. Batiz, 1903. február 22. Áldás és béke lengjen porai felett I Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents