Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-12-08 / 49. szám
TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Tisztujitás. A régi -restóráczió szürkébe öltöztetett pendant-jához közeledik városunk törvényhatósága. Van a históriában, az intézmények egymást követő sorozatában valami, a mi egy megfordított Fregolihoz hasonlít. Az a hires bűvész 'észrevétlen gyorsasággal cserélte az öltözékét; de ö maga mindig ugyanaz maradt alatta. Az intézmények meg épen forditva, lényegükben szemmel nem követhető gyorsasággal változnak meg, mig külső megjelenésük a tömegek előtt hosszú időkön át azonosnak látszik A törvényhatósági alkotmány is átalakult; külsője némileg megmaradt, de lényegében egy elmúlt világ intézményéből egy uj világ berendezkedése lett belőle'. Most is, hogy a tisztujitás felé közeledünk, a régi választások nagy küzdelmei helyett, egy békés, helybenhagyó határozat előtt állunk. Kereset letr a régi méltóságokból; foglalkozás, ipar a forúrn régi művészetéből. És a választási forma alatt is a választók ugyanazon elvek szerint járnak el, mint a kinevezés történik. Nem lehet valakit kitenni a kenyeréből; a kinek tanult mestersége lett a köziigyek intézése, annak ott a helye továbbra is. Szóval munka megosztás, okos berendezkedés! Istenem, milyen ■ TÁRCZA.--vCte-URk«»» AA Em lékezzünk! A n.ult század nyolcvanas éveinek közepén történt, hogy nemes Szatmár-Né- hicti városában december hónapban, — hogy hányadikán, az nem tartozik a továbbiak megértéséhez — én is a világra jöttem-s tágra nyílt szemekkel szemléltem a körülöttem nyüzsgő-forgó életet, a melynek középpontja, legalább is akkor egy darabig,- mindenesetre az én becses személyem volt, de hogy tulajdonképen mi mindent láttam az egészből, arra ma már már nem emlékszem határozottan. Azóta pedig telik' egyik év a másik után s az egésznek az eredménye az lett, hogy magam is megnövekedtem szépben, jóban egyaránt, s manapság egészen odáig vittem a dolgot, hogy most vagyok szerencsés a reményekkel telt ifjúkort élvezni (legalább is egyik-másik ágában.) Mind -ez azonban nem tartozik szorosan a dologhoz, a fő az, hogy megszülettem, s igy más emberekhez hasonlóan én is dicsekédhelem egy születésnappal. Hogy micsoda érzelmek támadnak e napon, sőt már napokkal azelőtt, egy nemesen, érző kebelben, azt gondolom felesleges bővebben magyaráznom, úgyis tudja mindenki, a ki megszületett s ad valamit a születésnapjára. Az egész dologban csak az a kár, hogy egyszer esik egy esztendőben s igy jó kis idő,eltelik, mig elérkezik egyik a másik után. Épen ezen ritkaságnál lógva adok más jelsza'ak, mint a milyenek után a régi választások igazodtak! Megvagyunk-e elégedve a hivatalnokainkkal? Nincs-e sok restantia? Hibátlan-e a kezelés? Járnak pontosan hivatalba? Ilyen kérdésekkel állítjuk fel a mértéket, amelylyel önválasztotta tisztviselőinket értékelni akarjuk. Hát most ezekre a kérdésekre nálunk igenlő a válasz. Rendben van minden. Hozzá még ellenjelöltek sincsenek, hogy egy kis atyafiságos, személyi vonás kerülhetne belé a választásba. A polgármester jól és biztosan ül a székében. A többi tisztviselők meg tőlük .telhetőleg jól elvégzik a lec/.két, őket sem bántja senki. Csak a gazda sági tanácsosi állásra jelentkezett Bartha Kálmán ellen valaki, de kétséglen, hogy minden, kilátás nélkül. Zavartalanul folyik és fog folyni az ügyintézés menete; beleujitjuk tisztviselőinket ismét a régi helyeikre, és a mint a jó és hasznos munka érdekéből a felülről jövő kinevezések óvakodnak változtatások által rázkódásokat előidézni, akként a válasziási alkotmánynak az intézmények alatt hömpölygő árja is csendesen hordja hullámos hátán a célszerű munka megkövesedett rendjét. A jövő magvai folynak az időmérő fövényében. A közelfekvö célszerűség után igazodunk mindenben, én .‘■okát a magam t-zillelése napjára. Már napokkal előtte beleképzelem magam a megfelelő hangu'atba s adom a bankot erősen. Mikor pedig elérkezik 1 várva-várt időpont, ünnepélyes komolysággal ültöm az egész napot 1 fogadom, az üdvözleteket, az üres órákban pedig képzeletem messze száll, vissza kívánkozik a rég múlt időkbe, feltárul előttem a maga egészében a boldog idő minden egyes napja s méla- bu^un dudolgatom magamban, hogy: Csak még egyszer gyermek tudnék lenni! Oly jó volna mindent elfeledni! Óh boldog kor jöjj vissza egy szóra őszi rózsa, fehér őszi rózsa. Ilyen és ehhez hasonló elmélkedések ■ után büszkeség töltötte el egész valómat, ha végig gondoltam eddigi életemet. Teljesen megvoltam magammal elégedve; nincsen abban kérem köszönet, akarom mondani, egy kivetni való nap, oly tisztán ragyog előttem mind, mint „az egekbe nyúló bércek örök havának fehérsége“. Tudni való minden jóságom mellett azonban, hogy nem mind arany a mi fénylik s hogy vannak percek a? életben, mit feledni nem lehet. De az én életemben ezen feledésre nem méltó percek talán napokra, sőt hónapokra is megnövekednek, ha jól emlékszem reá. S tényleg mentül jobban töröm rajta az eszemet, oda juka- dok ki, hogy én sem voltam az ártatlanságnak himes köntösébe sokáig behuzko- lódva. Hogy hogy nem a vége az lett, hogy ! hamar megtaláltam elégedni a-jóval s más irányban próbáltam tehetségeimet érvényesíteni, hamar vége lett a régi dicső- ! ségnek s csak nagy néha rémiett úgy, az pedig nem más, mint az egész jövő vjlág alapdogmája Az emberek csak nehezen vállalják a nagy eszmék kockázatát; a biztosan elérhető, közeli eredmények vonzanak inkább. A tisztujitásnál sem -azt. nézzük rriosf, hogy a kiket megválasztunk, aíoknak a személye milyen biztosítékot nyújt a hatósági alkotmány épségéhez. Az állam és a törvényhatóságok közti nagy c-atát az állam már úgyis megnyerte. Ézen a győzelmen erről fekszik az uj Magvarország; túl rajta a< régi Kezdünk lassan nem törődni vele, hogy Inagunk intézzük-e a dolgainkat, vagy mások? Okosak vagyunk- • -*- a fő az, hogy jól legyenek elintézve. Jó hivata'nokot keresünk az embereinkben. A mostaniak nem rosszak, újakkal nem akarunk kísérletezni. Nincs is ebben nézeteltérés, sem Közfelkiáltással vá'asziunk. T. E. Színház. Kuruc Fej a Dávid, Szinir.-uiatunk drámai .személyzete f. hó i-éti mutatkozott be Dr. Fényes Simu nagyhatású történelmi drámájában. Ami a szintár.-ulat drámai erőinek bűmutat hozását illeu, játékukról az. elismerés meb g hangjin emlékez hetünk meg. Minden egyes szereplő tehetsége 1-gj ivót öntötte §z répebe s tudámintha vissza vissza kívánkozna az éji homályból. De nekem már nem kellett, sokkal élvezetesebbnek találtam azt a p.ijkos, semmivel nem törődő kedvet a komoly mindent tekinte.be vevő életnél. Beszélhetitek nekem néha akármit, Ígérhettek füt-fát, a hogy bement az egyik fülemen, ügy jött az ki a másikon a nélkül, bogy vafami bennem maradi volna. Hogy mi vol|t ennek az oka, ma legkevésbbé tudnám megmondani. így történi aztán, hogy gyermekkori életem eseményekben nagyon is gazdag talált lenni, a mely gazdagságból szívesen juttathattam volna magatn vágású uri- gyermekekuek eleget anélkül, hogy csődöt kellett volna mondanom, mert maradt volna a mellett még magamnak is elég-. Nevezetes tetteimre egészen 3—4éves koromig visszatudok emlékezni s ha úgy, el elgondolkozom,. | csalafintaságoknak egész légiója emelkedik ki előttem a feledés homályából. Négy éves lehettem, mert még mindig hátul gombolós nadrágban jártam, a mikor több más szokásaim közül egyik igen rossz szokásom volt, hogy bal kezem hüvelyk ujját minduntalan szoptam. Hogyan és miért magam sem tudtam, sőt ma sem tudnám megmondani; de, mint mondják, mert idáig már tényleg nem emlékszem, ezen rossz szokásom már születésemtől kezdve meg vö't. Utóvégre is kellett tenni valamit, mert az ujjamon is határozottan észrevehető volt. Figyelmeztettek szép szóval, természetesen nem használt s igy kezdtek más eszközökhöz nyúlni. Jó, öreg nagybátyám vett kezelés alá; suknak, előadó képességüknek fényes bizonyítékát szolgáltatták. F. Lányi Irma kedves ismerőse közönségünknek, volt már alkalmunk szebbnél-szebb alakításai- ban _ gyönyörködhetni s szívesen láttuk a bemutatón tehetségének izmosodását, fejlődését. A férfiak részéről első hely illeti Pápai Antalt, ki méltó partnere volt a címszerepben Lányi Irmának. B. Polgár Fánit múlt évi működése után szintén előnyösen ismerjük. Nagy Sándor miben sem marad mögötte társainak. Gábor lantos szerepében jó erőnek Ígérkezett, Ferenci, Szentes, Széli Gizella, Garay Ilus ügyes alakításukkal járullak az est sikeréhez. A közönség, mely a nézőteret szi- nültig megtöltötte, lelkesedéssel tapsolt az egyes szereplőknek s a darab főbb szerep- vivőit gyakran tapsolta a lámpák elé. Drótos tót. Lehár Ferenc nagy sikert aratott operettje diadalmasan vonult be a szatmári színpadra. Az operett-személyzetnek ez estén zajos sikerben volt része s ha csak e két előadásból Ítélünk H örömmel constatálhatjuk, hogy Krémer ez idei társulata egyike a vidék legjobb társulatainak s igy ez idényben remélhetőleg a közönség és társulat kölcsönösen meg lesz elégedve egymással. Komái Margit büszke lehet a szatmári közönség előtt való bemutatkozásának sikerére, ki egy csapásra meghódította közönségünket. — Gracíózus, kecses táncával s eleven, fürge játékával teljesen megnyerte a közönség tetszését. Reviczki Rózsi elegáns, könnyed játékával tűnt ki i különösen Táborival táncolt Cake walkéja juttatta nagysikerhez. Szentes, Günther, Tábori Pfeffenkorn hálás szerepét nem hagyta kiaknázatlanul s mindketten remek alakításukkal állandó derültséget idézlek elő, Toronyi Gyula szép s magához hivott a szobájába s maga mellé ültetett. Vártam szónélkül, hogy mi lesz most s nagy szemeket meresztettem rá. A vége az lett, hogy az egész ujjamat szépen bekente tintával. Mély csend volt az egész műtét alatt; én csak néztem hol az ujjamra, hol ő reá 8 végre fogtam magam s szónélkül kimentem. Gondolkoztam, hogy mitévő legyek; hogyan, mi módon lehetne azt onnan eltüntetni; nem sokáig haboztam, hanem ott hamarosan — leszoptam az egész tintát. Szám széle természetesen mocskos lett s mint a ki jól végezte dolgát komoly képpel men- t- m tovább. így ment ez többször, de utóvégre sem használt. Más kenőcshöz folyamodtak. Bekenték pipa mocsokkal, paprikával, de mindegyik hasonló sorsra jutott, habozás nélkül szépen leszoptam valamennyit. Kisütötték végre nagy bölcsen, hogy levágnák egy keztyü ujjat s ezt húzzák az ujjamra. Éttől várták a leg- kissebb eredményt, de hogy hogy nem, ezzel végre mégis cz'élt értek. Már elemi első osztályba jártam, a mikor hires voltam a kutyákkal való bánásmódomról. Jól ismertük egymást. Nem volt olyan kutya a soron, a melyik ne ismerte volna a kezem járását; nyugodtan, sértetlenül ugyan el nem ment mellettem egy sem; könnyebben esett a lelkemnek, ha jól oldalba hajíthattam s végre is annyira ment az ismerettség, hogy találkozás esetén messzire elkerült valamennyi. így ment ez nap-nap után minden következmény nélkül, mig végre mégis csak én adtam meg az árát. Történt ugyanis egyszer, hogy a püspöki udvarban akadt dolgom egy tiszRóth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a ^1 KŐZVOtlök ft PftUHOUift legolcsóbb bevásárlási forrást. —, -.— szálloda melletti W Sz atmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. MEGÉRKEZTEK!!! az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek-czipők és csizmák a legjobb kivitelben.
