Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-17 / 46. szám
SZATMÁR PIS VIDÉKE j£gy jó karban levő fával vagy szénnel füthető vaskályha s egy asztal alakú takaréktűzhely eladó — Pefényi-ütcza 16-ife 92ám alatt Thurner Albertnél. SZÖIiŐIiU Cr AST ültessünk minden ház mellé és kertjeinkben föld- és homoktalajon. Ve'i&VtVZ Erre azonban nem minden alkalmas, (bár mint kúszó természetű) mci'jt nagyobb* része ba megnő Is, termest nem lioz, ezért sokan nem éftek cl eredményt eddig. Hol lugasnak alkalmas fajokat ültettek, azok bőven ellátják házukat az egész szőlöérés idején a legkitűnőbb inuskatály és más éd(es szőlőkkel.-A'szölö hazánkban mindenütt megterem | nincsen oly ház, melynek fala mellett a leg* csekélyebb gondozással felnevelhető bem'volna, ezenkívül más épületeknek, kerteknek,, kerítéseknek stb. a logremekebb dísze, anélkül, hogy legkevesebb helyet is elfoglalna az . egyébre használható részekből. Ez a legháladatosabb gyümölcs, mert minden évben terem. A fájok ismertetésére vonatkozó, színes fénynyomátu katalógus bárkinek ingyen és bér- rnentve küldetik meg, ,aki címét egy levelezőlapon tudatja. ‘ Cím: Érmelíéki első szölioltvány telep Nagy- Kágya, u. p. Székely hid. 1— Eladó ház és föld. Verböczy-utczai 2. számú házastelek úgy szintén földek örök áron eladók. T'=-'Éréeke7/h-t-tni lehet V-erbQ'czi- uicza 2. sz. aíativ tev? (5-—5) Eötvös-utcza 4-ik számú házamban 50 év — ■ • óta fcnálló —sütő-üzlet két kemenczével, hozzá való .helyiségekkel 1904. má-1 jus 1-töl esetleg' azonnal jgtF’ bérke kiadó. özv. Ruprecht Antalné. 4536^1903. tksz. Hirdetmény. Czégény-Dányád községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1879 : XXXVIII. és az 1891: XVI. t. czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé : I., hogy mindazok, kik az 1886: XXIX- t.-czikk 15. és 17. § ai alapján — ideértve é §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 189t : XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889; XXXVIII. t.-czikk 7. § a és az 1891 : XVI. t.cdkk 15. §. b) ponija alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, az.ok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. § a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk i5. §-a alapján való mellőzését megtámadni kivánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1904. május hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időközben nyi1- vánkönyví jogot szerzett hátrányára nem szolgálhat• 2., hogy mindazok, akik az 1886: XXIX, t-czikk 16. és 18. § ainak esetei* ben — id-érlve az utóbbi 8-nak az 1889: XXXVIII. i. ez. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegésziiéf>eit is — a tényleges birtokos tujajdonjogának bejegyzé-e ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap ala-tt, vagyis 1904. évi május hó 30-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz be- n\ujti-ák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros- határidő letelte u'án ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog. 3.. hogy mindazok, akik az 1. és I 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma ál'al előbb nyert nyil- vánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. t.-czikk 16. § a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e , tekintetben felszólamlásukat tarfalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz I hat hónap alatt, 1 vagyis 1904. évi május hó 30-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, n:ert ezen meg nem hosz- szabbitható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilván- Uönyvi jogokat szerzett harmadik személynek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak er« deti okiratokat adtak át, hogy amenyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltuk, vagy ilyei.eket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A fehérgyarmati kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 1903. október hó 30. Szabó János, i—3 kir. aljárásbiró. 13—1903. bir. sz. Hirdetmény. A Szinérváraljai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1903. évi szeptember hó i-én 7336. sz. a. kelt végzésével I kiküldött bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Avasujváros és Rákos községre vo- natkozólagaz1886: XXIX, 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI t.-c/ikkel< értelmében szerkesztendő telekkönyvi betétek készítésének munkálata folyamatba tétetvén, nevezett községben a helyszíni eljárás és pedig az 1891: XVL t.-cz. 9. § értelmében első sorban az azonosítás 1903. évi novóm- her hó 26 án és ennek befejeztével a további bizottsági eljárás fog kezdődni. Ennélfogva felszólittatnak: 1. mindazok, a kik a telek jegyzőkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okádott előterjesztést Kívánnak tenni, hogy a bizottság .előtt a kitűzött határnapon megkezdendő eljárás alatt jelenjenek meg és előterjesztéseiket igazoló okirataikat mutassák fel; 2. mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezését a kitűzött határidőig a telekkönyvi hatósághoz intézett szabályszerű beadvány utján kieszközöljék, vagy a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okiratok alapján a telekkönyvi bejegyzés iránti kérelmeik előterjesztése végett a bizottság előtt jelenjenek meg, ha p.'dig lelekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirataik nincsenek, az átírásra az 1886: XXIX. t.-cz. 15—18. §-ai és az 1889: XXXVIII. t.-cz. 5., 6., 7, és 9 , §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjank és azokkal igényeiket a kiküldött bizottság előtt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létreI jöttét a bizotság előtt szóval elismerje és a tulajdonjog bekebelezésére engedélyét gyil- vánitsa, mert különben jogaikat ez utón nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték-elengedési kedvezménytől is elesnek; és 3. azok, akiknek javára tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyilván- könyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel tarhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve, hogy törtlési engedély nyilvánítása végett a kiküldött bizottság előtt jelenjenek meg, mert elleneseiben a bélegmentesség kedvezményétől elesnek. Szinérváralya, 1903. évi október hó 29. Ébert Lajos, Takács, kir. tkvezető, kir. albiró. betétszerkesztő. 3—3 XeBSK ni ééÉÉÍ nil
