Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-27 / 43. szám

Melléklet az 1903. évi 43. számhoz. SZATMÁR ES VIDÉKÉ. neti előzményekkel, tíz évi kamarai tagillet* inéoyek illetve nyugdijjárulékok behajtó- sávul, a nyugdijjárulékok jogi természetével, nr intézet óllal nyújtandó különféle ellátási módozatokkal és ismerteti a táblázatot, — Púp József dr. kamarai .titkár kÓBzitette. Szivák Imre dr. kamarai elnök nyúj­totta át a törvényjavaslatot a megoko- láesal az igazeágügyminiszternek. E törvény­javaslat most véleményezés végett a vidéki kamaráknak is meg fog küldetni. — Halottak napja. Hétfőn lesz ha­lottak estéje, midőn kigyulnak mindenütt a temetőben az elhunytak gyászos sirhal mán a kegyelet és megemlékezés fénylő lángjai, hogy ismét figyelmeztessék a halandókat anm szenvedésekre, melyekben részük volt akkor, midőn kedveseik sorából egyiket vagy másikat el kellett veszteniük s áten­gedni az örök enyészetnek. Ez estén ki­gyulnak a visszaemlékezés lángjai elhunyt kedveseink sirhalmán haló poraik fölött s virágokkal hintik be az élők azoknak sírját, kiket elfeledni, szivükből, lelkűkből emlékü­ket kitörölni sohasem fogják. Városunk kö­zönsége mint minden évben úgy most is ke­gyelettel szivében földisziti az elhunytak sírját. Vasárnap este 6 órakor a zdrdatemp- lomban Tóih József tart sz. beszédét, hét­főn este a temetőben 5 órakor a kápolna előtt szent beszéd lesz, melyet Juhász Jó­zsef s. lelkész fog tartani. — Mindenszentek ünnepén a kereskedelmi miniszter, miután az idén Min­denszentek napja vasárnapra esik, megen­gedte, hogy a november elsejére eső vasár­napon virágok, koszorúk, gyertyák, mécsek és sirok díszítéséhez szükséges egyéb tár­gyak az egész napon át akadálytalanul áru- eittassanak. A sirok díszítésére nem használt árutárgyak árusítása természetesen ugyana­zon korlátozás alá esik, mint más vasárna­pokon. — Nyugdíjazott ezredparancs­nok. A honvédség rendeleti lapja közli, hogy Kotányi Henrik ezredest, a szegedi 5. hon­véd gyulogezred parancsnokát nyugdíjazták. A mugusrungu katonatiszt váratlan nyug­állományba helyezését összefüggésbe hozzák a minapi szegedi katonai összeütközésekkel a koszorú ügy alkalmából. A nyugdíjazás városunkban is nagy feltűnést fog kelteni, mert Kotányi Henrik huzamosabb időn át szolgált Szatmáron. — A „Mária Önképző kör“ ala­kuló gyűlése. A helybeli róm. knth. tu- uitónőképző iutézet növendékei által fenn­tartott „Mária Onképző-kör“ melynek czél- ja a tagoknak szellemileg való ügyesitése, és tehetségeik tovább fejlesztése, — alakuló gyűlését f. é. okt. 22-én tartotta meg. Leg­fényesebb bizonyítékát adták a növendékek igazgatójuk Hámon József irÓDti szeretetek­nek azzal, hogy őt a kör diszelnökéül vá­lasztották meg. Azután a növendékek előle- ges elhatározása folytán Dr. Kováts Gyulát m int. egyik tanárát, a vezéreluökség elfo­gadására kérték föl, mert csuk igy remélték elérni azt, hogy u kör ózdijainak ez évben is megfelelhessen. Az említett tanár kijelen­tette, hogy a vezér szerepet elfogadja, mit a kör tugjainak hangos tetszésnyilvánítása követett. A többi állások a növendékekkel töltettek he. Elnöki állásra u vezérelnök felhívása szerint a múlt évben is tevékenyen működő elnöknőt, Simonyi Lenke, polg. isk tanitónő jelöltet választatták meg. A többi állásokat következők nyerték el: Alelnök: Kovács Mariska, elemi képző IV. o. t. Jegy­ző: Glóser Curmellu, el. kép. IV. d. t. Al­jegyző; Andrássy Irén el. kép. III. oszt. t. Pénztáros: Gorzó Ilona óv. kép. II. oszt. <t. Alpénztáros: Vári Emma, el. kép. IV. oszt. tan. Könyvtáros: Hronyecz Irén, el. kép. IV oszt. tan. A1 könyvtárosok : Steiger Hona, el. kép. III. oszt. tan. Kosztelnik Mariska, óvó kép. II. o. t. és Feldmann Ella el. kép. II. o. t. A gyűlést a vezérelnök a tagokhoz intézett buzdító szavakkal fejezte be. P. M. — A hadsereg köréből. Ö felsége a király szentmihályi Clair Gyula altáborna­gyot a kassai m. kir. III. honvédkerület parancsnokát egészségi okokból állásáról fel­mentette, s helyére Jáhl Gusztáv vezér őr­nagyot, a m. kir. 73. honvéd gyalogdandár parancsnokát nevezte ki, Ro'hr Ferencz ve­zérőrnagyot, a in. kir. III. honvéd lovas- dandár parancsnokát, 'ki városunkban is ál­lomásozott, hasonló minőségben a in. kir. 73. honvédgyalogdandárhoz helyezte át. — A legtöbb adótfizetőkj név- jegyzékét az állandó választmány október 20-án tartott ülésében a következőiig álla­pította meg: Keresztszeghy Lajos dr. Len­gyel Márton dr. Kiszely Károly, Márkusz Márton, Nagy Barna dr.. Antal Kristóf, Fuchs Bertalan, Fried Emil, Schvartz Al­bert, Klein Vilmos, Halmi János, Heinrich Viktor, Rohrlich Sámuel, Frieder Adolf,tir,. Lchotzky János dr. Júkó SándoT, Markovit» Májer, Sz. Török János, Kovács Leó, An­tal Dániel, Török István dr., Lengyel Endre, Papolczy Gyulu dr., Jankovics János, Va- day Károly, Rosenfeld Miksa, Vallon Gyula dr., Farkas Antal dr., Bossin József, Par­kas L. János, Korányi János, Fog ara si Sándor, Beer Mór. Uray Géza, Reiter Béla, Vujay Károly dr., Takátsy Károly, Muhi Zsigmond dr. — Esküdtek kisorsolása. A no­vemberi eskildszék esküdteit szombaton dél­előtt sorsolta ki Róth Ferencz dr. kir. tör­vényszéki elnök Dezső Kálmán és Szabó József kir. törvényszéki birák, Joanovics Ernő di’. jegyző. Dénes Lajos, kir. ügyész. Korányi János ügyvédi kamarai elnök je­lenlétében. Kisorsoltattak mint rendes esküd­tek: Púp János lakatos Szatmár, Tar Jó­zsef csizmadia Szatmár, Spitz Dezső föld birtokos Nagy-Essed Mátrai Lajos tanár, Szatmár Horváth Bála gazdatiszt, Király- Darócz Kívmieczky Albert bánya és föld- birtokos, F. Bánya Máté Sándor csizmadia, Szatmár Komáromi, András házt., Szatmár Púp József gazdálkodó, Szatmár Keszten- buuin Jakab szabó, Szatmár Mudarassi Sán­dor földbirtokos, Tatárfulu Csókás László iparos, Nagykároly Miskolczi Sándor dr. ügyvéd, Nagybánya Juhász Imre iparos, Nagy Károly Bónis István fbirtokos, Nagy­bánya Gorzó Imre uradalmi kasznár, Sza- niszló Groszinan József földbirt,, Csenver Nagy Eduárd háztulajdonos, Szatmár Pu9-' kás István szabó, Szatmár SzuháDyi Ferencz fbirt. Csenger, Izsák Elemér fbirtokos Ro- zsály, Domnhidy István fbirt. Domahida, Fejér látvány háztulajd., Szatmár Korponai Kornél fbirt. Feketefulu, Csausz Gyula nyug. főmérnök, Nagybánya Bárány Bél« fbirto­kos., Szinyérvnralju Garda Ferencz ács Szatmár, Janiczky Albert kereskedő Nagy­károly, Koncz Lajos gazdatiszt, Homok Nagy Pál nsztalot, Szutmár. Pótesküdtek. Torsok István földmivos Vokla SándoT lakatos Szikorák Gyula szabó Tőzeér László szabó Szabó Károly szubó Tóth József tímár Rubinszky Ferencz asztalos Ribszky Ferdi- nánd szabó. Reiter Jakab kereskedelmi ügy­nök és Beznák Antal bunkpénztávuok vala­mennyien szatmári lakosok. — Agarászat. A szutmártnegyei agarász egyesület ez évi agár versenyét Mátészalkán, november 3 ik és következő napjuin tartja meg, a következő program­mal.: November hó 3-án, d. u. x/s3 órakor egy futnmu trappverseny kettős fogútok részére. Novomber hó 2 án, este 10 órakor közgyűlés u Sarkady szállodában. November hó 3-án, reggel 8 órakor gyülekezés a Sarkady szálloda előtt. Novomber hó 3-án d. u. fi órakor társas ebéd a Sarkady szállo­dában. November hó 5-én, d. u. 1 órakor az agár-verseny tcTénumán ugarász egyleti tagok részére agurász lovaikon vadász-ver­seny és 7,2 órakor sik-verseny. Dijak: Agár-verseny re: 1 ső dij 400 kor. készpénz és tisztelet-dij. 2-ik dij : a tétek fele. Úgy a trapp, mint a vadász- versenydija tiszte­lettárgy az 1 ső, 2-ik és 3-ik fogat, illetve ló részére. Tétek : Az agárversenyre tagok­nak 20 koi\ A trupp-, vadász- és sikver- eenyre külön-külön 10 kor. Nevezési határ­idő : Az agár-versenyre november 1 én d. u. 5 óráig Iíeér-SemIyéube (u. ,p. JNábrád), és 2-án este 10 éráig a Sarkady szállodában. Trapp-versenyre november hó 2-án, d. e. 10 óráig a titkárnál u Sarkady szállodában. A vadász- ós síit versenyre 2 án este 10 óráig a titkárnál a helyszínen. Általános szabályok : I. Trapp-venwen-y .‘távolsága 4000 méter. II. Csakis egyleti tag fogata indulhat, osakÍ9 egyleti tag által hajtható. IIL Trapp-verseny országúton ós idő ellen lesz futvu, úgy a vadász mint a sík versenyben csakis egyleti tag lova .futhat, csakis egyleti tag által lovagolható. IV- A vad á az - -és eikversenyben csakis . oly ló indulhat, n mely nov. 3-án legalább két nyúl után futott. — Magyar név. Belügyminiszteri engedélylyel kk. ifj. Csdkányovszki Lajos nevét „Csanádi“ ra változtatta. — Hivatal vizsgálat. Baróti Ede, osztálytanácsos a pénzügyminisztériumban, számvevőségi igazgató, a vármegyénk szü­lötte, f. hó 23-án megkezdte a n károlyi pénzügy igazgatóság mellé rendelt számve­vőségnek a vizsgálatát. — Eljegyzések. Papp János bu- tizi földbirtokos f. hó 24-én tartotta eljegy­zését Heinrich Gizella kisasezonynyul, Heinrich Viktor építész bájos leányával. — Kovács Károly hajduhadházi ev. ref. se­gédlelkész szombaton este jegyezte el Deb- recisni Iduskát, Debreczeni Lajos németii birtokos kedves é9 művélt leányát. — Kishalmy Irén esküvője. Fé­nyes esküvő lesz szombaton délután 3 órakor városunkban. Csohány A utál hajdúnánási földbirtokos e napon esküszik örök hűséget Kishalmy Irén kisasszonynak, özv. Kiahalmv Lajosné úrnő bájos és szeretetreméltó leá­nyának. A polgári házasságkötést Kőrös- raezey Antal főjegyző végzi, az egyház ál­dását Biki Károly esperes adja az ifjú pár­ra u szatmári ev. ref. templomban. — Bimbóhullás. Súlyos csapás érte Sója Sándor németii kántartanitót. Forrón szeretett kis leánykájuk Piroska rövid szen­vedés után vörhenybeu elhalálozott. Teme­tése nagy részvét mellett ment végbe. — Gyászhir. Nagykárolyban e hó 24-én elhunyt Hájtájer Ignácz közbeosülés- ben íálló polgár 67 éves .koréban. Az el­hunytban Hájtájer Pál édes apját és Hein­rich Viktór apósát gyászolja. Temetése f. hó j 25-én volt nagy részvét mellett. — Áthelyezések. A kir. pénzügy­miniszter Láuczky Antal a szatmári kir. áliampénztári hivatalhoz ideiglenes szolgálut­I tételre beosztott tisztet Eperjesre, Székely Zoltán nagyezöllősi á’lampénzlári tisztet ha­sonló minőségben Szatmárra helyezte át., — Fadrusz János halála. A ma­gyar művészet egéről ismét lehullott egy ragyogó csillag Fadrusz János, a legkivá­lóbb szobrász művészeink egyike 45 éves korában vasárnap este hosszas szenvedés után Budapesten elhalálozott. Három nagy alko­tása fogja nevét hirdetni, inig az idő foga alutt az érez es márvány szét nem omlik s di­csőségéről beszélni fognak, mig e földön szó lesz mugyarmüvészetről. Itt marad utánnu szülővárosában Pozsonyban Mária Terézia király szobra, Zilabon a nagy Wesselényié és Kolozsvárott hódító Mátyás királyé. Min­degyik művét mélység, s eredetiség jellemzi. Hóditó Mátyás szobrával szakadt meg a nagy és erős művész diacsőséges pályája. A sok szép reménynek örökre vége. Ez atléta terinelű erőteljes ember oroszlán feje lehanyatlott, agyában kihalt egy rajzó világ, szivének magyar szenvedelme elcsendesedett, sokan, barátai tenger tisztelője « bánatos özvegye siratják halálát. — Per a vármegye ellen. Gr. Károlyi Lajos pert indított a vármegye ellen, 2000 kát. hold iápi földjének elégése miatt, mert szerinte a lápon épülőfélben levő törvényhatósági utón u gaz és zsom- bék égetése miatt keletkezett a tűz. Egy­előre csak előleges bírói szemlét ós tunuki- hallgatást kért felperes. A szatmári kir. törvényszék azt elrendelte. A tárgyalás f. hó 29 én lesz Bérvelyben. A gróf szakér­tőül Péchy Lászlót nevezte meg, az alispán pedig szukértőül felkérte Domnhidy István domahidi birtokost. A bíróság szakértője Sporzon Pál debreczeni gazdasági taninté­zeti tanár. — Papp Lajos g. k, lelkész át­helyezése. Papp Lajos g. k. lelkész fe­gyelmi ügyében döntő fordulat állott be. Szabó János szamosujvári püspök átiratban értesítette u városi tanácsot, hogy Papp Lajos gór. kath. lelkészt .Szatiuárról más ja vada linazásu parochiába helyezvén át, he­lyébe ideiglenes adminisztrátornak Anderkó László udvari: g. k. lelkészt s Demján Titusz újonnan fölszentelt áldozó papot segédlelkészi minőségben delegálta. A leiratból nem tű­nik ki, hogy Pupp Lajost püspöke hová helyezte s. erről még az áthelyezett lel­késznek sincsen tudomása. A püspök leiratába kéri a tanácsot, hogy Papp Lajos fizetését november l-ével szüntesse be, s azt a helyet­tesítéssel megbízott lelkészek részére ki­utaltatni. — A zeneiskolában a magán­ének tanítás-falja ma közelebb megkezdőd­vén, e körülményt az intézet vezetősége azzal a felhívással adja tudtul ez utón is, hogy, a kik az éneklés magasabb művésze­tére, mint a mely mindenkor a zenék zenéje volt és marad, hajlandóságot éreznek tun- gukbun, a tanfolyamra jelentkezni szíves­kedjenek. Kelt Szutmár-Németiben, 1903. okt. 24-én. Az igazgatóság. — Az uzsorás ós az esküdtszék. Nagy meglepetést keltett országszerte uz az Ítélet, melyet a inárumurosi .törvényszék, az esküdtek igazmondása alapján mondott ki, fölmentve három szegény, kifosztott paraszt- embert, a kik egy uzsorást agyonütöttek. Rémes dolgok kerültek felszínre a tárgyalá­son. Igazolást nyert, hogy ez az egy emberi a ki egy szál batyuval a hátán jött be né­hány év előtt az országba, az egész környé­ket töokre tette, száz és száz családot jut­tatott koldusbotra. Nem is védekezett a há­rom szerenosétlen ember u gyilkosság ször­nyű vádja ellen, egykedvűen hallgatták vé­gig a vád- és védőbeszédeket, csak mikor az elnök f ltette hozzájuk a szokásos kér­déseket,, jelentették ki, hogy nem érzik ma­gukat bűnösnek, mert annak meg kellett történnie. Micsoda borzasztó szenvedéseken, lelki megkinzásokon, gyötrelmeken, az anyagi züllés és romlás minden fokán kellett ke­resztül menni azoknak az embereknek, hogy ennyire megrendüljön hitük? Az esküdtek lelkiismeretük szerint ítélték s ítéletükkel kimondták, hogy az a három szerencsétlen ember borzalmas tettük elkövetésekor be- s/.áinithatatlan állapotban volt és hogy ily állapotba juthattak, azért áldozatuk felelős egyedül. Nem ezek bontottak meg a jog­rendet, hanem az, a ki simán, mint a kígyó furakodott közéjük, s ha talán nem is ölt meg két kezével senkit sem, mégis sokkal több könny, sokkal nagyobb gyász tapad uevehez. Talán arra mégis' jó lesz az az es­küdtszéki tárgyalás is, hogy az intéző körök figyelmét felhívja, a szabad kereskedelem ezégére és az uzsora törvény segítsége mel­lett űzött visszaélésekre. — Katonák s czivilek harcza. Véres lakodalmat ültek vasárnap Batthyány utcza 23 sz. ház udvarán. Gödi József ko­csis tartotta menyegzőjét s a mulatság za- jában vendégek közül Androjkó Sándor s Szabó Károly kocsisok véres harezra keltek a meghívott katona vendégekkel. A harcz- ban a czivilek húzták a rövidebbet, u kiket késekkel súlyosan megsebesítettek. — Kivándorlási üzérkedés csa­lással. Nem is gondolja az ember, hogy mennyi ravaszsággal és ■ haszonlesés ördö­gétől sarkalva, milyen agyafúrt számításokkal csalják egyes lelketlen ügynökök az elzüllée biztos örvényébe ezt a szegény hiszékeny magyar föidmives népet. A nap nap után olvasható ilyennemü becsapások egyik leg­frissebb példánya ez az alábbi eset is. Ugya­nis vulumi Gottfried .Jakab nevű szatmári la­kos, titokban működő kivándorlási ügynök fel­biztatta a közeli Zajta községnek egy né­hány szegényebb sorsú lakóját, köztük név- szerint Kiszner Jakab asztalost, Lájtuer György, Kin Pál és Igli János földmiveBe- ket, hogy hagyják itt ezt a mostoha Ma­gyarországot és kíséretében vándoroljanak ki Amerikába. Elmondta nekik sokat Ígérő beszédében, hogy harmincz forint útiköltség ellenében még egy igen jövedelmező válla­lathoz is elszerződteti őket, hol ő állítólag je­lentékeny vagyonra tett szert, lelkűkre kötve azonban kivándorlási tervüknek titokban tar­tását. Es a szegény nép hitt neki, elpródálta potom áron legutólsóját és kezébe vette u vándorbotot. Szombaton este már el is érték az első nagyobb állomást, a szatmárit, előre megbeszélt terv szerint azzal a ezéilal, hogy innen a reájuk várakozó ügynök kíséreté­ben, útlevél hiányábau pedig a titok legsö­tétebb leple alatt, kanyargós utakon kijut­hassanak uz uj hazába. Azonban egy nem várt fordulat még idejekorán észre térítette a félrevezetett utasokat, kiket megérkezé­sük után azonnal a legnagyobb óvatos­sággal az állomás mellett, a Kossuth-kert félreeső helyére küldött az ügynök és itt ismét alkudozásokba bocsájtkozott velük majd követelte a harmincz forint úti költség azonnali lefizetését; a túlságos burkolódzás azonban feltűnt az utasoknak, figyelmesek lettek u becsapásra és megtagadták az ügy­nök kérését, aztán visszamentek az állomásra, hol egy hazafelé utazó ismerősük unszolá­sára kivallották tervüket, de már későn, mórt mire az a rendőrség közbejöttével iga­zolásra hívta volna a csaló ügynököt, már csak hült helyét találták u környéken, jól szimatoló 'tehetsége megérezte a bekövetkez­hető veszedelmet és megszökött. A becsa­pott és tönkretett nép pedig pirulva a szé­gyentől Amerika helyett visszautazott el­hagyott csendes falujába. Az eset folytatása és a csaló ügynök üzérkedése most már az illetékes hatóságnál nyer befejezést. — Beszüntetett megállóhelyek. A szatmár-erdődi vasútnak 1903. november 1-től n nocsak menetrendjében áLl be válto­zás, az iizletkezelőség intézkedése folytán a a Sörcsarnok s Károlyi házi megálló helye­ket is beszüntették, s e két megálló helyett Lengyel Károly háza előtt uj megállót Létesítenek. — Az osztálysoirsjáték Játék­terve. Moot, hogy a magy. kir. szab. ősz- tálysorsjáiék tizenkettedik sorsjátéké véget ért és már legközelebb megkezdődik a ti­zenharmadik sorsjáték: a közönség nagy ér­deklődéssel fogadhatja az osztály sorsjáték hivatalos játéktervének közzétételét. Mert ebből a tervből az világiák ki, hogy össze­sen száztízszer sorsjegy közt 14.459,000 ko­ronát sorsolnak ki, s bogy a nyeremények száma akkora, bogy minden második sors­jegyre egynek-egy n»k okvetlenül jutnia kell. De tekintélyes a nagyobb nyeremények száma is és impozánsan nagyok a főnyere­mények és a jutalomdij. Ennek a játék­tervének köszönheti az osztálysorsjáték az ő nagy elterjedtségét és népszerűségét, vala­mint azt a bizodalmát is, a melyet iránta a közönség tanusit. — A szőlészeti és 'borászati felügyelői kerületek uj beosztása szerint a kerületek száma 23-’ban lett megállapítva, ezek között a XVII-ik ‘kerület székhelye Szinérváralja, mélyen a szolgálat teljesítésé­vel Jablonszky György szőlészeti és borá­szati felügyelő van megbízva, s kerületébe vármegyénk, Szatmár-Németi t. j. ez. kir. v és Ugocsa vármegye vaimdk beosztva. — A községi tövény magyará­zata czimmel dr. Komoróczy Ivántól 19 ívre terjedő jogi szakmunka jelent meg a napokban. Löyy Miksa bizománya Szatmár­németi. Ára 5 korona. A legáltalánosabb érdekű törvényt az 1886. XXII. t. czikket dolgozta fel szerkő, hogy az idevonatkozó rörvények, rendeletek, elvi határozatok, va­lamint a miniszteri indokolás kéznél legye­nek. Müve a rengeteg anyagot leginkább gyakorlati szempontból csoportosítja, de né­hol kritikai bcnczkés áld is veszi u törvényt s felhasználja a jogi irodalom ide vonatkozó anyagát. Komoróczy müve jogász körökben méltó meglepetést fog kelteni s u .közigaz­gatás tisztviselői hálás elismeréssel adóz­hatnak a fáradhatatlan szerzőnek,'.a ki ily mindenre kiterjedő alapos szakmuukát ad a kezükbe. A csinosan, tiszta nyomással, íz­lésesen kiállított mü bármely hazai könyv- kény v kereskedésben kapható,

Next

/
Thumbnails
Contents