Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-09-22 / 38. szám
SZATMlB ÉS VIDÉKE. inig végre programmszámát a „Hej RákŐczy Bercsényi kezdetű régi dallal toldotta meg. Azután Nagy Sándor vármegyei tb. főjegyzőnek, az ünnepség fáradhatatlan rendezőjének ünnepi beszéde következett, mely szép és tartalmas beszédből a következő részleteket közöljük: Kollonits kimondta a végzetes kijeién tést: „Magyarországot elébb szegénynyé azután katnolikussá, végül németté tenni!' És a hatalom mindent elkövetett ennek megvalósítására. A török csak a keresztyén harango kát némitotta el: a német a gondolatot is elakarta némitani. A török meghagyta nyelvünket, vallásunkat; mert megvetette azt; a német ki akarta ragadni lelkűnkből a hitet, mert gyűlölte azt; ki akarta szánkból tépni a nyelvet, mi végből a szellemi élet elfojtására behozta a czenzurát; mert az összbirodalmat akarta megvalósítani. A török csak a füst után kért adót: a németnek a láng, a gondolat is kellett, el akarta azt is némitani, hogy elnemzetlenitő törekvéseinek többé semmi se állhassa az útját. Készen volt már a halotti szemfedő a nemzetre. És e vészben, viharban egy volt csak ébren: a kálvinista kakas. Börtön el nem nyomhatta, vérpad meg nem fölemlíthette, gálya le nem lánczolhatta; ott virrasztóit a haldokló nemzet nehéz álmai felett, várva a hajnal ébredését. A Tiszahát sűrű erdeiben, a Bodrogköz kiöntéseinek zugó nádasaiban ott tanyáztak a „bujdosók“, és 1697-ben Szalon- tay János, Tyukody Ferencz és Kabay Márton vezérlete alatt felkelést is szerveztek a Tokaj hegyalján, de ezt a Harangodi pusztán vérbe fojtotta a hatalom. Ekkor az elkeserített, agyon sanyargatott nép szeme a vértanuk ivadéka, II. Rákóczi Ferencz felé irányult A hatalom annak a tudatában, hogy a vértanuk sírjából uj élet uj csirája fakad; félt az oroszlánok ivadékától s a Munkács kapitulácziója- kor anyja kebeléről leszakított II. Rákócri Ferenczet a fekete lelkű Kollonits által neveltette fel, ki ezt az ő setét lelkének szellemében teljesítette is: ámde a vértanuk ivadékában nem tudta ez sem elfojtani a martirvért. Sejtette is ezt a hatalom, a mely Rákóczit született lázadónak tekintve, állandóan ott settenkedett körülte a sötét gyanú, a minek végre is sikerült Rákóczit tőrbe csalni és 1701. évi ápril 18-ikán Nagysáros nevű várában elfogták, és Bécsújhelyben ugyanazon börtönbe zárták, melyből nagyapja és nagybátyja a vérpadra léptek. Börtönéből Lehman várkapitány segélyével 1701. évi november 7-én szerencsésen kitörvén, a már előbb kibujdosott gróf Bercsényi Miklóshoz lengyel földre menekült és itt találta az ítélet is, mely őt 1703. évi ápril hó 30-ikán fej és jószágvesztésre ítélte. Ez alatt bent a hazában az elkeseredés fokozottan nőtt és kereste a nyílt kitörésre való alkalmat. Rákócziban van minden reményünk s legelőször Szalontay János keresi fel őt, majd pedig a bujdosók vezére tarpai Esze Tamás és Kiss Albert küldöttjeként az agg dolhai gör. kath. lelkész Papp Mihály és Bige László jelennek meg nála, előadva, hogy otthon Messiásként várják és csak a harczi kiáltó szót lesik. E felhívásra Rákóczi Bercsényi hűséges és értelmes lovásza utján, — Gróf Károlyi Sándor szerint pedig saját apródja Berzeviczy Adám utján, — meggyőződvén a küldöttek állításának valódiságáról, 1703. évi május 12-én a maga és Bercsényi nevében, mindkettőjük aláírása és pecsétje alatt, a lengyelországi Brezsánban kelt pátenset küldött nemzetéhez, melyet és to—12 piros tafota selyemből készített, aranyozott zászlót oly utasítással adtak át Papp Mihály és társainak, hogy azokat egyelőre ne bontsák ki és a háború kitörését ne hirdessék. A zászlók egyik oldalán a Rákóczi czimer és e fölirás volt: F. R. D. F. V. S. R. I. P. (t. i. Franciscus Rákóczi De Felső Vadász Sacri Romani Imperii Princeps,) a másik oldalon pedig nagy aranyos betűkkel: Cum Deo pro Patria-et Libertate. A koczka el volt vetve! Joga volt hozzá, martirvérből eredő kötelessége volt hogy hazája igazáért fegyvert ragadjon, bár elődjei példájából jól ismerhette, hogy a magyar igazság vértanuság. Megindult a görgeteg, mely 8 évi legendás időt, a fényes kurucz korszakot irta be történelmünkbe. Esze Tamás és társai, az adott urasi tás ellenére, május 21-én Tarpán cs Mező váriban, 22-ikén pedig Beregszászban a országos vásáron kibontják a Rákóczi stan dárokat és a nép lelkesülve sorakozik azol alá. A felkelők május 24-ikén már Tisza Újlakot is hatalmukba ejtik, és az ottan sótár oltalmára kirendelt 16 muskatérosbó álló német őrséget lekaszabolják. MidŐt tehát Rákóczit ünnepeljük I a zászlóbontc északkeleti Bereg, Mára maros, Szatmár é: Ugocsa vármegye fiai nem vétenek a tör ténelmi hűség ellen sem, ha az ünnepség egyrésze Tisza-Ujlak belterületén folyik le mert ezzel Nagy Rákóczi nemzeti szabad- ságharcza első fegyvertényének színhelyéi is ünnepeljük. A felkelés kezdete azonban balsikerrel jár, mert báró Károlyi Sándor 1703 junius 7'ikén Dolhánál megveri a szabadságért felkelőket. Junius 14-ikén Rákóczi maga is, — 1703. évi február hó 18-án meghalt édes anyját, „nemének és századának dicsőségét“ gyászolva, — talpig feketében magyar földre tép, és honfoglaló ősei nyomdokait követve, junius 16-án a vereczkei szoroson előre nyomul, hogy az idegen betolako dókkal szemben megkezdje a második magyar honfoglalás nagy munkáját. Julius 14-én 2800 főnyi hadával — a 3000 főből álló labaricz sereggel szemben — Tisza- Becsnél kiküzdi az átkelést. Ez az első diadal és ez a tiszabecsi győzelem a megnyitója Nagy Rákóczi dicsőségteljes nemzeti szabadságharczának. Az első sikert követi 11 többi és julius hó 23-án csatlakozik zászlója alá az első four brebiri Báró Meliih Pál, nemzetségének utolsó sarja, csengeri nagybirtokos személyében, ki a Szatmár- vármegyei Krasznaközi nemességet vitte magával. Augusztus 3-án a kulcsos városok közül elsőül Debreczen, augusztus 14-én pedig Nagybánya csatlakozott hozzá és ez nagy jelentőségű volt, mert Debre- czen a szabadságliar:z kimerithetlen erőforrása lett és maradt a háború végéig, }—• Nugybányán pedig első pénzeit, aranyat, ezüstöt és rézlibertást veretett. Az ősz bekövetkeztével pedig már egész a Dunáig ura Rákóczi Magyarországnak. Beszéde alatt lehullott a lepel i a gyönyörű emlékműről s annak szépsége annyira meglepte a közönséget, hogy azok sorában a csodáltat moraja zúgott végig. A 18 méter magas mü felirata a következő: Az első táblán: Istenért, Hazáért, Szabadságért! II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának kezdetén vívott 1703. julius 14-iki Tiszabecsi győzelme 200 éves emlékezetére. A második táblán: Si Deus pro nobis quis contra nos. A harmadik táblán: Emelte Szatmár- és Ugocsavár- megyék és Szatmárnémeti szabadki- rályi város hazafias közönsége 1903. szeptember hó 20-án. Az oszlop fölött Turul madár terjeszti szárnyait s csőrében kurucz*- kardot tart. Az ünnepi beszéd utáu az emlékmű átadása és átvétele következett. A müvet Domahidy István adta át Szatmár vármegye közönsége nevében, beszéde általános feltűnést keltett, mely telve volt erős vonatkozással a mai politikai helyzetre. Ugocsa vármegye nevében Becsky Emil alispán vette .át az emlékművöd Azután a küldöttségek helyezték el koszorúikat. Küldöttségek. Az emlékmű leleplezése után a küldöttségek helyezték el koszorúikat. A magyar tudományos akadémia koszorúját Dr. Baliagi Géza tette le nagy hatást keltett beszéd kíséretében. A magyar történelmi társulat nevében Teleky Géza gróf, a Petőfi társaság képviseletében Zempléni Árpád helyezte el a koszorút. Sorra következett azután Ugocsa vármegye, a széke főváros, Szatmár város, Máramiroi vármegye törvényhatósága, Szatmá; vármegye törvényhatósága, Kolozsvár tudományos egyetem, Nagykároly Kölcsej'-kör, Tisza újlak város közön sége, Szilágy vármegye, Beregszás: város, Beregh vármegye, Nagykároly város, A nszőllösi állami polgári iskola, Szatmári kir. kath. főgyinnásium ifjúsága, Nagybánya város közönsége Márainarosszigeti jogakadémia, Beregszászi állami főgyimnázium, Szatmári Kölcsey-kör, Szatmári dalegyesület, Nagykárolyi r. kath. fögyimnásium s Ugocsa vármegye tiszáninneni járása. A küldöttség valamennyi tagja beszéd kíséretében helyezte el a koszorút a mü talapzatán. — A koszorúk elhelyezésével az ünnepély véget ért s az emlékmű, kapuját megnyitották a közönségnek. 1 óra rég elmúlt már, midőn a nagy embersokaság Tisza-ujlakra vissza indult részt veendő az ünnepi disz- ebéden. A hangverseny. Az emlékkő felavatásával kapcsolatos ünnepségek sorát a Korooa vendéglőben tartott hangverseny fejezte be. A diszterem 8 órakor már szinültig telve volt előkelő díszes közönséggel, kiknek soraiban láttnk három vármegye szép égés leányait s asz- szonyait. A műsor Magos Gábor m.-szigeti ügyvédjelölt gyönyörű tárogató játékával vette kezdetét. Dr. Schönpflug Richárd gordonka játékával gyönyörködtette a közönséget. A hangverseny fénypontja volt Ráthonyiné Maróthy Margit úrnő szereplése, ki Farkas Imre „Rákóczy indűó“-ját adta elő nagyhatással és zajos tetszéssel. Művészi előadásával valósággal lázba ejtette a közönséget, mely újra és újra kivárna hallani. A szűnni nem akaró tapsra a/után a kurucz nótákat adia elő, zenekari kiséret mellett. A mily élvezetet nyújtott Maróthy Margit úrnő szereplése annál nagyobb bosz- szusággal fogadta azt a hirt, hogy Fedák Sári k. a. szereplését lemondta, a mely elé oly nagy érdeklődéssel tekintett a közönség. Előbb kellett volna említenünk, Dr. Lénárd István műyégftaza vajatát, ki, remek dísz- magyarban Rákosi Viktor „Rákóczy üzenetét“ adta elő tűzzel és lelkesedéssel. L:- peczky Elek Mondik Endre zongora kísérete mellett előadott kurucz nótáival szintén nagy tetszést keltett. A minden pontjában szépen sikerült hangversenyt Dr. Schönpflug gordonka jatéka fejezte be. Műsor után a fiatalság tánczra perdült s Fátyol Józsi zenéje mellett vígan kitartott a reggeli órákig. A diszebéd. A diszebéd a „Korona“ szálloda udvarán emelt sátorban tartatott meg, melyen nagy számban vettek részt. A pohárköszöntők sorát Gróf Hugonnai Béla főispán nyitotta meg, ki O felségét éltette, Nagy László alispán Rákóczy szelleméért. Gróf Csáky László az országgyűlés képviseletében megjelent képviselőházi tagokért, Bay Lajos a megjelent irodalmi és küzmüvelő- dési egyesület képviselőiért, Dr. Varga János Nagy Lászlóért, Baudisz Jenő az emléket létesítő törvényhatóságokért, Domahidy István a vendéglátó Ugocsa vármegye közönségéért s a rendezőségért, Ratkovszki Pál az ünnepi szónokokért, Dr. Fejes István Illyés Bálintért, Böszörményi Sándor a megjelent közönségért^ vendégekért, Dr. Kovács Dezső a megjelent hölgyekért, Buttykay Viktor a sajtóért ürített poharat. Különösen nagy hatást keltert Révész Jánosnak luth. lelkésznek a „Nagybánya és Vidéke“ szerkesztőjének sikerült pohárköszöntője. A jelen voltak nagy része még sokáig együtt maradt, sokan azonban már a délutáni vonattal elutaztak. Az Ecsedi láp nagybirtokosai a Szamos érdekeltség ellen. Az „Ecsedi láp lecsapoló és Szamos- balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulat“ f. hó 24 én választmányi és 25-én közgyűlést tart Nagykárolyban. A meghívó szerint úgy a választmányi, mint a közgyűlési tárgysorozatban előfordul egy javaslat „a szavazatok számításának a hozzájárulás arányában leendő megállapítása ügyében“. Miután az ilyen látszólag igénytelen „tárgy“ ki szokta kerülni az érdekeltek figyelmét, szükségét látom a Szamos balparti érdekeltség figyelmét felhívni arra, hogy mi készül s felkérni, hogy tömörüljön és vagy személyesen, vagy megbízott utján okvetlen jelenjen meg a közgyűlésen s akadályozza meg a reá nézve végzetes terv sikerét. A társulatnál eddig holdszám szerint történt a szavazás s miután területre nézve a láponkivüli érdekeltség a nagyobb, a többség a tár>ulatnál a miénk volt. Módunkban volt ennélfogva megakadályozni, hogy a láp, melynek érdekkörébe akaratlanul bevonatiunk s melynek érdekében hitünk szerint eddig is tulterheltettünk, saját vállairól még több terhet hárítson reánk. Ez az állapot nem tetszik a lápi birtokos uraknak s azt akarják elérni, hogy az övék legyen a közgyűlésen a többség s ott feltétlenül dirigáljanak s velünk azt tegyék, a mit akarnak. Erre szolgálna a javaslat, melynek alapján kimondatnék, hogy ezen túl nem holdszám szerint, hanem a hozzájárulás arányában szavazzunk. Gondolom, hogy mindenki érti, hogy ebből az következik, hogy minden lápi hold ezentúl ötször annyi szavazatot fog képviselni, mint a mi birtokunknak egy- egy holdja. A láp ugyanis miután értékben földjeiből 3—4oo frtos földek alakultak, egész jogosan ötször annyi hozzájárulást fizet holdanként, mint mi, tulajdonképen fizetnie'kellene ennél sokkal többet. Ha szokás szerint nem jelenünk meg a közgyűlésen s többségünket eként nem érvényesíthetjük, a lápi birtokosok, kik minden közgyűlésen teljes számmal olt vannak, leszavaznak bennünket s keresztül viszik, hogy a jövőben feltétlenül dirigáljanak s a végleges hozzájárulási kulcs megállapításánál tönkre tegyenek bennünket. Legyen tehát résen a Szamos bű- part s jelenjen meg e 25-iUi közgyűlésen teljes számmal. Dr. Keresztszeghy Lajos. Apróságok. Minden baj nélkül hazakerültünk a Rákóczi ünnepről. Egyik is, másik is aggodalmaskodott, hogy valami verekedés talál lenni, de bizony semmi sem történt. Magam is úgy képzeltem, hogy a mint megérkezünk Tisza-Ujlakra, a két tábor szembe áll egymással, s a melyik győztes lesz, annak az oszlopánál fogunk közösen ünnepelni. Micsoda egy ütközetet lehetett volna csinálni I * Az időjárás pompában viselte magát, nem volt nag-y meleg, a mire valaki azt jegyezte meg: — Ez természetes is, hiszen Ugocsa kicsi, tehát itt a meleg is kisebb, mint minálunk. * Beszéd volt bőven; ha a hazát beszéddel lehetne megmenteni, akkor sohasem kellene félteni az országot veszedelemtől. Könyv nélkül mondta mindenki, csak Nagy Sándor olvasta a magáét, s mikor e miatt incselkedtek vele, komoly képpel igy szólott: — Nem ismeritek ti a paládvidékie két, azok csak azt hiszik el, a mit írásból olvasnak előttük. * Az emlékoszlopnál Fechtel a katho- likus, a banketten Révész, a lutheránus pap remekelt, mire valaki azt mondta, kár, hogy egy református pap is nem beszélt. — Hja kérem — szólt rá egy református — a mi papjaink Tisza-Becsen vannak. * Különben egyszerre kezdődött mindkét ünnepély, de mig a tiszaujlaki reggelig tartott, addig a tiszabecsinek már este vége volt, mert a Bartha József épülete, a hol a tánczmulatságot rendezték leégett. Úgy látszik itten csakugyan gyújtó beszédek voltak. Folytatás a mellékleten. Roth Fiilöp hárlshádi czinőraJktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a>FftnnOllift legolcsóbb bevásárlási forrást. — g£~ gg^llnön mallfttt 1 W Szatmár és vidéke legnagyobb ezipőraktára. Figyelmeztetési! Az előrehaladott nyári idény miatt a még raktáron levő nyári szintes czipök eredeti gyáriárakon kaphatók,
