Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-22 / 38. szám

Huszadik évfolyam. Szatmár, 1903. szeptemb(fí*viÍ2^ $2 TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. ELŐFIZETÉS AZ Egész évre Fél évre . Községek, 6 kor. 3 . ARA: Negyedévre IIP t kor. 50 fill. Egyes szám ára 16 * községi jegyzők ás néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6>ik sz. alatt. = T-FYT ■■PY-FY-VKr-eiZA tVT ; 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kladihivatal&ban a legolcsóbb Arak mellett fölvételnek. Nyilttér garmond sora 20 fillér. ——■— Hirdetések díjjal előre fizetendők. Rákóczy ünnep. Vasárnap délelőtt ment végbe a Tisza-ujlaki hidfőnél felállított. Rá- kóczi-emlék ünnepélyes leleplezése. Nagy lelkesedés és igazi ünnepi hangu­lat jellemezte mindvégig. A pártpoli­tika ki lévén zárva, minden szó a Rákóczi dicsőítésére hangzott el, s nagy tanulságára szolgált mindazoknak, a kik jelen voltak. Az ünnepély részle­tes leírását a következőkben adjuk : Utazás Tiszaujlakra. Vasárnap a kora reggeli órák­ban már mozgalmas képet nyújtott városunk. Az ünnepségre sietök százai a pályaudvarhoz, hol a nagy nap je­lentőségét zászlődisz jelezte. De im dobpergés, trombitaszó hallszik, a kir. kath. főgimnázium ifjúságának impo­záns csapatjával találkozunk. Lelkese­déssel sziveikben indulnak az ünne­pélyre, hódolni a nagy fejedelem em­lékének. Midőn a 6 órás személyvo­nat berobogott, nagy sürgés-forgás keletkezett a pályaudvaron. Nagy­károly város lelkes közönségével egye­sültek itt a szatmáriak s az utat együtt tették azután tovább. Minden állomás zászlódiszbe öltözött. Király­házán a máramarosiak várakoztak az érkező vonatra. Itt tnár oly nagy volt a résztvevők száma, hogy a Tiszaujlak felé induló vonat az utasok nagy ré­szét nem volt képes befogadni, a sze­mélyvonat után később indult vona­ton helyezték el aztán az ünneplők sokaságát. Nagy-Szöllösön, Fancsikán, a közbeeső állomásokon a vonatokra ezrekre menő közönség várakozott. Fél 9 óra volt, midőn vonatunk a Tisza- ujlaki állomásra vidám zeneszó, s lel­kes éljenzés között beérkezett. Itt az­tán a közönség megoszlott, egyik ré­sze a Luby-ünnepélyre sie tett, s a kis csapat Barabás Béla s a töb­bi képviselőkkel együtt gyorsan el­tűnt a helyszínéről, a nélkül, hogy csak némi zavart idéztek volna elő. Annál festöibb volt a tiszaujlaki ün­nepélyre jött közönség impozáns so­kasága. A napsugár fényes diszma- gyar öltözékekben, ragyogó fogatok­ban fürdött. A bandériumok olyan látványt nyújtottak, a milyenben Ugo- csának még nem volt része. Hosszas várakozás után megindult, a hosszú menet. Elöl a bandéristák, élén tisza­háti legényekkel, majd az oroszok és románok bandériuma keltett élénk fel­tűnést. Azután következett a zászlók­kal díszített végtelen kocsi sor. Új­lak piaczán diadalkaput emeltek az ünnepségben résztvevőknek. Minden -házon nemzetiszinü lobogót lengetett a szél; az ablakokból pedig az újla­kiak szemlélték a szemet, lelket gyö­nyörködtető bevonulást, mely arányai­ban olyan magasztos s ragyogóan em­lékezetes volt, hogy azok szemtanúi soha elfeledni nem fogják. A leleplezési ünnepély. A kocsik beláthatlan hosszú so­rán át érkező közönség csak hamar ellepte az emlék oszlop előtti széles térséget, inig fönn a szobor előtt, ott láttuk Gróf Hugonnai Béla s Gróf Csáky László főispánokat, Teleky Géza volt belügyminisztert, Becsky Emil alispánt Dr. Ballagi Gézát a ma­gyar tudományos akadémia s Zemp­léni Árpádot a Petőfi társaság kikül­döttjét s Ugocsa, Szatmár s Bereg vármegyék hivatalos s úri közönségé­nek szine-javát festői öltözékekben, fényes diszmagyárokban, mely való­ban pompás látványt nyújtott. 11 óra volt midőn az összes jelenvoltak a Hymnust elénekelték. Azután Gróf Csáky László Ugocsa vármegye főis­pánja lendületes szavakban fejezte ki az ünnepély jelentőségét. Az ünnepi megnyitó beszéd után Dr. Fechtel Já­nos elragadó ékes szólással tartotta meg nagy és gondos tanyultnányra valló beszédét, melyből közöljük a következő részleteket: M. t. ünneplő közönség! Rákóczi Ferencz cselekvő szerepe ez­zel véget ért, de neve a magyar nép szi­vében érczbe vésődött s onnan rohanó szá­zadok viszontagságai ki nem törölhették. Rákóczi szelleme köztünk él és buz­gón őrködik felettünk. S ha vész fenyegeti e hont, ha kaján ellenség irigysége nyúl a félteit nemzeti szentségek után, Rákóczi nagy lelke éber­ségre riasztja a munkálkodó nemzetet. A Rákóczi neve egy egész nemzeti programm, törvénykönyv, fegyvertár, a nemzeti nagyiét sarkköve, védőfedele, nem­zeti tízparancsolat. — S ha a benne rejlő csodás erőt hazafias elhatározással megbe­csüljük, nincs hatalom sem éjszakon, sem délen, sem napkeleten, sem napnyugaton, mely e szabad és büszke népet letiporná I történelmi missziójából kiforgatná. A Rákóczi név varázsa lesz és legyen is a magyar nemzet minden rétegét egye- _sirő, összetartó kapocs. A Rákóczi-kultusz ébredése történel­münkben, nemzeti életünk jövendőjében minden jó remények gyűjtőpontja, az a vi­lágító tüzoszlop, mely e nemzetet az ál­landó vajúdások ingoványairól a teljesen ki­fejlett önálló állami lét igéretföldére, tejjel és mézzel folyó térségeire elvezeti. E név körül, e névben kell egyesül­nünk, magyarok! E név tüzéb tn kell élesztenünk hon- szerelmünk, fajszeretetünk nemes ösz­töneit. E név legyen a Máriás zászló, mely alatt tanácskozunk, határozunk, teszünk, küzdünk, a nagy európai nemzetek mű­veltségi törekvéseiben tevékeny részt ve­szünk, mert akkor az anyagi és szellemi teljes kifejlődés magaslataira biztosan fel­jutunk s ezek alapján boldogulhatunk és mindvégig itt maradhatunk. Szerencsés gondolata e nemzedéknek a Rákóczi név ünneplése, meg nem szűnő hangoztatása, szerencséje az egész nemzet­nek s szerencsés jövendője e hazának. Ki kell tehát bontani, általánossá, egyetemessé kell tenni országul a Rákóczi- kultusz benső, öntudatos ápolását, mert ismét hangsúlyozom, ennek az eszmének nemzetegyesitő, nemzet-összefoglaló, nem­zet-fenntartó hivatása van. Ezé a kultuszé a jövő I E kultusz tömöríti majd a nemzet­ben szunnyadó nemzeti titáni erőket, me­lyek, ha össziíforranak, ha egygyé nőnek, ellentálló egeket ostromolnak, minden el­lentmondást elsepernek, nyelvében, nem­zeti érzésében, fajszerei etében egységessé teszik u magyar nemzetet. Évszázadok mu­lasztásait fogják pótolni, felhalmozott hi­bákat tesznek jóvá és a magyar Turul ma­dárnak röptét a hatalom és dicsőség szé­dítő magasságáig, a felhők útjáig emelik. Tömörüljünk hát Rákóczi nevében, amely a nemzeti nyelv, a magyar alkotmá­nyos szabadság, nemzeti függetlenség be­vehetetlen vára és győzhetlen hadserege. Rákóczi neve legyen e kornak és a jövő nemzedéknek iskolamestere, útmuta­tója, vezére, az ő nevében éljünk, küzd- jünk, testvérisüljünk s ha így cselekszünk, ez a nemzet egységes, törhetetlen és dicső leszen, mint a fényes hajdanban, mikor magyar tenger vizében hunyt el éjszak, kelet, lg hulló csillaga. Fel a Rákóczi-név kultuszára, hogy ,snká,—mindörökké síjén a nemes _oiagy_ar nemzec és éljen a Haza! Dr. Fechtel beszédének oly nagy volt a hatása, hogy a zajos éljenzés­nek, tapsnak nein volt vége-hossza. Azután Ilyés Bálint orsz.-gyülési képviselő, az ősz poéta olvasta fel ez alkalomra irt remek költeményét, melyet tárcza-rovatunkban közlünk. Az ősz poéta diszrnagyarban adta azt elő. Mondanunk sem kell, hogy nagy tetszésben részesült. Majd a tárogató bus dalát hal­lottuk. Magos Gábor m.-szigeti ügy­védjelölt játszott tárogatón. Szerencsés gondolat volt a tárogatóval való sze­replését a műsorba beilleszteni, mely egyike volt a legsikerültebb számok­nak. A közönség nagy lelkesedéssel fogadta a tárogató játékot s a mű­vészt újra és újra kiváuta hallani, TÁRCZA. —« "»■iflOOM’C»»-»­Rákóczy visszatér.*) Tárogató harsog ... harczi kürt rivalgva Zúg az erdők fáján s visszazeng a bérez... Föl, föl óh magyar népi,., készülj a [szent harezra; Ám ha lelked helyén, most mutasd mit érszl... ...Hallod a hegyekről, mit susog a szél... „Rákóczy hadával újra visszatéri“ Kárpátok ormáról, mintha vihar támad, Úgy robog a síkra a kuruez sereg... És növekszik egyre, mint rohanó árnak Gáttörő hulláma, merre megered!... Látod a szent zászlót?... ez van Írva rá: „Szabadságért I“ — föl hát — tr zászló alá! *) A II. Rákóczy Ferencz t.-becsi győzelmi emlék-oszlopának leleplezési ünnepélyén szavalta Szerző. Hajh, mert a szabadság rútúl letiporva; Rajta zsarnokidnak vad lidércze ül... Régi „jussod“ immár ott hever a pprba, És te csak vergődöl tehetetlenül!... Tetszhalott vagy... már-márszemfedő takurl.. Nagy Rákóczy szól lit: „kelj fel ó magyar!“ Bérenczek, labanezok fosztogatnak, dúlnak, Tűzhelyed nincs, hová lehajtsd fejed!... Rabszolgája lettél idegen kényúrnak, Ki, mint ölebével, úgy játszik veled!... És te békén tűröd a súlyos igát?... Hat csak pulya bábnak szült volna hazád ?... Óh nem I... habjai a kanyargó Tiszának, Még ma is regélik a fényes csatát, Vérkeresztségét a Rákóczy hadának, Hol először harczi küzdelembe szállt, S a kuruez dicsőség honnan felragyog: Átövezve fénye, két nagy századot... Két század emlékét ünnepeljük itten!... Két század emlékén lelkesül szivünk... S összeforrva hazaszeretetben s hitben, Lomha tespedésből újra ébredünk I... A szabadság lelke újra átölel, Régi dicsőségünk tündérfényivel I... Régi dicsőség 1 hajh, mért hogy könybe lábad Két szemem? a fénytől, mint ki napba néz ?... Ah, nem I... gyászemléket költ fel e két század; S a dicsőség napja újra ködbe vész... ...Itt Rodostó képe tűnik föl elém... Ott Rákóczy hamva, messze föld ölén I... S mennyi gyászos emlék !... mennyi véres [árnyak I... .... Bújdosók csapatja.... börtön.... és bakó ! Régi szenvedésink vissza-visszajárnak ; Vértanúink száma ki sem mondható I... Az egyik bajunk még elfeledve sincs S ránk fűződik immár- az új ibb bilincs !... Ah,de mért keserg most lantomon az ének?.. Föl I... vidám danával ünnepelni ma I... Régi dicsőségünk im’ újra fölébred, Hiába zúdúl ránk a sors vihara I... ... Ki megállt a vészben ezredéven át: Leküzdi a balsors bármely viharát I.... ... Édes magyar népem ! emeld föl a fejed I... Zsarnok ellen addig mindhiába űz, Á mig a szabadság láng lelke van veled; S ki-kigyul szivedben, mint szent égi tűzi... Bármi vész is jön rád, bízzál és remélj !... Rákóczy sírjából újra visszatéri... Illyés Bálint. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek újdonsá­gaira felhívja a m. t. úri közönség ■ ■ -= b. figyelmét ===== tás Ugyanott van az egész kontinens el- \yü J! s3)|) ' ismert nagynevű Martin Sons & C. posztó és gyapjúszövet kereskedő L-tÓl angol gyapjúszövet gyárosnak (Szatmár, Deák-tér Fehér-ház mellett.) - — ■=■■■■• egyedüli raktára. (2 — 6) - ■■■■ ;=■=

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents