Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-11 / 32. szám
SZÄTMlR ÉS VIDÉKE Azokat az elveket, melyeket a magam részéről Szent István napjának ünneplése tekintetébeu szem előtt tartandóknak találok, röviden a következőkben foglalom össze: 1. Törvényhozásunk Szent István napját mint nemzeti ünnepet az országos ünnepek sorába s a munkaszünetes napok közé emelte ugyan, de ennek hatása elmaradt, mert kevés kivételtől eltekintve, az ünnep nem ment át a nép köztudatába. Teendőnk tehát tulajdonképen oda irányul, hogy e napot valódi nemzeti és népünneppé avassuk. Erre oly módokat kell keresnünk, hogy ebben az ünneplésben az egész nemzet, annak minden rétege, vallás-, nemzetiség-, osztály-, kor-, és nem külömbség nélkül részt vehessen és szívesen részt venni kívánjon. 2. Legfőbb törekvésünk legyen, hogy természetszerűen a nyár végén tartható vagy nehézség nélkül erre az időre halasztható mindennemű ünneplés és nyilvános örömnyilvánulás Szt. István napjára helyeztessék. Ez fog ennek a napnak kiváló jelentőséget kölcsönözni a népéletben. 3. Az eddig szokásos egyházi ünneplést a tervben levő ünneplési módok semmiképen sem kívánják érinteni. Az egyházi ünneplés leginkább a kora délelőtti, a társadalmi ünneplés pedig főleg a késő délelőtti, a délutáni vagy az esti időre esik. 4. A nemzetiségek vagy politikai pártok érzékenységének felköltése az ünnepléssel a lehető legnagyobb gonddal kerülendő. Szent István napjának méltó megü- lése a társadalmi s egyébb ellentéteket kiegyenlítő gondolat. Ez a mindenikünkre nézve szent haza megalapítójának, szervezőjének ünneplése, ki a nemzetet a művelődés útjára, a keresztény vallás ölébe vezette, első törvényhozónk, kiváló fejedelem és hadvezér, ritka nevelő apa és bölcs ember volt, a ki az emberiség történelmében ritka példa és népénél oly nyomokat hagyott maga után, hogy némely intézménye a példátlanul változó viszonyok daczára 900 év után is csaknem változatlanul áll fenn. 5. Az ünneplés egészen társadalmi irányú legyen, olyan, a minő egy nép szükségletéből keletkezik. Az ünneplés a törvény védelme alatt állván, sőt annak szelleméből folyik ki, a hatóságok csak annyiban érvényesítsék hatásukat, hogy a mozgalmat jóakarólag támogatják s a helyes ünneplés módjainak esetleges akadályait igyekezzenek elhárítani, nevezetesen pedig teljesítsék azt a kötelességüket, hogy a törvény határozatának érvényt szerezzenek. Annak daczára, hogy Szent István napjának ünneplését a törvény már tizenkét év előtt rendelte el, ezt a törvényes rendelkezést az ország több részében alig veszik figyelembe, sőt némely helyen a lakosság ellentétbe helyezkedik vele, a nélkül, hogy e miatt a törvényes megtorlás alkalmaztatnék. Ez a sajnos jelenség annak tulajdonítható, hogy társadalmunk nem karolta hogy voltaképen ki is lehetek én, a kiről két uralkodó egymás között beszélni érdemesnek találja. De még csak akkor néztek nagyot, mikor épen bucsuzkodva egymástól oda toppant egyik főhadsegéd és közli velem a legfőbb óhajtást, hogy magán kihallgatásra legyek szives megjelenni. Tek. Szerkesztő Ur! Hogy a magán kihallgatáson miről folyt a beszéd, azt el nem árulhatom, mert az bizalmas természetű volt, annyit azonban elárulhatok, hogy e magán kihallgatás nélkül Héder- váry aligha volna még ma bukott ember, mert az udvari áramlat erősen mellette és a nemzeti kívánalmak ellen dolgozott, épen azért nem tudok eléggé hálálkodni a feleségemnek, hogy a római útról lebeszélt. A kihallgatás után, mely jó másfél óráig tartott, találkoztam Groluchovszky- val, szeretett volna tőlem egyet mást kitudni, de persze neki épenséggel nem mondhattam semmit, valamint Becknek sem, a ki röviddel utána megvizitelt. Másnap dél után sétaközben utamba került Héderváry is, dühös pillantásokat vetett reám s szinte hallottam, a mint fogait csikorgatva mondott valamit a társának s mikor már messze elmentek még azután is többször visszanézett. Oka volt a haragra, mert .......de hát nem szólhatok. Te k. Szerkesztő Url Bezárom soraim, mert sietnem kell a mai udvari ebédre, a hova Zulejkával együtt hivatalosak va- gyünk. Tyhü! még egyet, majd nem elfelejtkeztem róla, a mi nagy baj lett volna. A „Szatmár és Vidékét“ ezután rendesen küldje a kiadóhivatal Ischlbe, a Burgba, Schönnbrunba és Budapestre az udvarhoz. Az előfizetési dijat az udvarnagyi hivatal fogja küldeni. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. Ég vele ás gyöngyharmat 1 hive: Jtipp« fel ezt a törvény által elrendelt nemzeti ünnepet, a törvény holt betű maradt, nem történt meg az, a mi a nép ünneplésbeli szükségletét kielégíti s azt szinte önkénytelenül bele vonta volna erkölcsi hatalmába. 6. Az ünneplés különféle módjait illetőleg követésre ajánlható, hogy ne legyen sablonszerű, hanem mindenütt a fennálló viszonyokhoz, a szokásokhoz kell a lehetőségig alkalmazkodni s az ünneplési módok választásának ezekből kell kiindulnia. Mit és mennyit lehet felölelni, ezt csak azok határozhatják meg, a kik a helyzetet jól ismerik. A hol az ünneplés valamiféle módja már szokásban volt, ott megfelelően bővíteni kell a programmon, a hol ez az ünneplés még uj, ott óvatosan és türelmesen kell a talajt előkészíteni oly módon, hogy az ott uralkobó közvéleménynyel ellentétbe ne kerüljön és csak annyit kell felkarolni, a mennyi koczkáztatás nélkül keresztülvihető. A további lépést az időnek kell átengedni. Ezeknek az elveknek előre bocsátása után kisérletképen néhány példáját sorolom fel annak, mily ünneplési módokat vélek alkalmazandóknak. Ilyenek: A középületek vagyis állami, törvény- hatósági, községi, közigazgatási, bírósági, közművelődési, stb. épületekre a czimeres nemzeti lobogó kitűzése. (Ezt különben a m. kir. belügyminiszter 1895. évi okt. 14-én 88.155. sz. a. kelt leiratával elrendelte s ennélfogva kötelező.) Egyesületi és magánházak kilobogózása. Hatóságok disz-ülése alkalmi szónoklatok tartásával, azokon fontos közérdekű határozatok kihirdetése. Magánegyesületek, társulatok, gazdasági és iparos körök, szövetkezetek díszközgyűlése. Pályadijak kiírása és kihirdetése. Közérdekű alapítványok, kitüntetések, jutalmak, megkegyelmezések kihirdetése. Papok, tanítók, cselédek jutalmazása. Templom fölszentelése, nyilvános és magánépületek, hid, zászló stb. felavatása, emléktábla, szobor leleplezése, Szent István szobrának felállítása. Színházi, műkedvelői díszelőadás, hangverseny, szavalat, történeti felvonulás, nyilvános zenei előadás, tánczmulatsag, disz- lakoma rendezése. Szokásos népmulatságok tartása komolyabb irányú tartalommal. Dalos-, tűzoltó-, torna-, athlétikai-, lövő-, vívó-, csónakázóverseny és diszkivo- nulás, kerti ünnepély, nyilvános játék az ifjúság részére. Tűzijáték, örömtüzek gyújtása, kivilágítás, mozsarazás. Kiállítások megnyitása vagy berekesztése, lóverseny, állatszemle, arató-ünnep tartása. Terek, utczák, sétányok, kutak, források stb. elnevezése Szent Istvánról. Hogy az itt felsorolt ünneplési módok nincsenek kimeritve, azt készséggel elismerem. E példákat csak azért közöltem, hogy azt az irányt jelezzem, melyben részemről Sz. István napját czélszerüen ünnepelni vélem. A némely helyen már meglevő szokás s a jövőben szerzendő tapasztalás ezt a sorozatot remélhetőleg kibővíti majd. Legyen szabad ez alkalommal is azt a kérést intéznem t. Társ-Szövetségeinkhez, hogy tanácskozásukat e tárgyban minél előbb megindítani, és azok, melyek eddig abbeli kérdésemre még nem válaszoltak, a felvilágosítást megadni szíveskedjenek: ünnepelték-e ezideig ott Szt. István napját és miként? — az ünneplés mily módját tartják viszonyaik között czélszerünek és ke- resztülvihetőnek ? Ezeket a kérdéseket legyen szabad t. tagjainkhoz is intéznem, kérve, hogy az egész ügyről véleményüket nyilvánítani s oly ünneplési módozatokat ajánlani szíveskedjenek, melyek mellett kitűzött czélunkat előbb-utóbb elérhetni vélik. Vállvetett működéssel sikerül, ha nem mindenütt is, — de talán némely helyen oly sikert elérni ezzel a nemzeti életünk irányára és tartalmára nemesitőleg ható ünnepléssel, mely az eddigi állapothoz képest haladást jelez. Végtére is minden kezdet nehéz, de a nehézségeket legyőzni ezen a téren talán nem tartozik a lehetetlenségek közé. Balás Árpád ig.-válH8ztmányi elnök. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegyesület választmánya abbéli kérelmének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adományokat gyüjtsünk. Annyira közisineretii már ez a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasóihoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélra erejükhöz képest közrehatni szíveskedjenek. Az adományok lapunk szerkesztőségéhez czimzendők. Eddigi gyűjtésűnk . . . 436 K Újabban adakoztak: Dr. Keresztszeghy Lajos ügyvéd 20 K Gélyi Erzsiké k. a. Budapest 4 K N. N. önkénytes Becs ... 5 K Dr. Kelemen Samu ügyvéd . 22 K Dr. Törzseök Károly „ . . 2 K Dr. Antal Sándor „ . . 2 K Kovács Ábrahám..........................10 K Medve Kálmán Kölese ... 10 K összesen 511 K Apróságok. Minden Dónáth napkor szaporodik azoknak a szőllőtulajdonosoknak száma, a kik azt mondják: „Ez volt az utolsó Donáth, hogy a hegyre felmentem!“ Az idén is már egy néhánynyal találkoztam, a ki igy nyilatkozott. Hanem az is igaz, hogy a mig a szőllös gazdák visszamaradnak, a nem birtokos osztály annál nagyobb tömegben lepi el a hegyet. Úgy látszik, lehet gazda nélkül is kellemesen mulatni. * Azt is hallottam, hogy a szőlősgazdák a vendégek ellen kartel be léptek s közös módon védekeznek. A védekezés főbb szabályai a következők: 1) Álhirek terjesztése szóval és a helyi lapokban, hogy a hegyi vasúton, minő veszélyes az utazás. 2) Menetrendek kifüggesztése a hegyi lakás minden helyiségében, de a melyekben a visszaindulás egy órával előbbre van téve. 3) Betegség szimulálása, ha a vendég megérkezik és tartós maradásunak mutatkozik, közben magasztalása Kolb- nak, a hol kitünően lehet étkezni. 4) Gyakori hangoztatása annak, hogy az is bolond, a ki szőllőt vásárol s még nagyobb, a kinek van és el nem adja. Ha aztán a vendégnek mindezektől sem megy el a kedve, nincs más hátra, mint jó képet csinálni. * Az elmúlt hetekben gyakran jártam fel a hegyre s úgy jutottam e titkok birtokába, hogy, mint leendő szőllős gazda viselkedvén, az igazi szőllős gazdák minden áron megakartak nyerni a kartelbe. Hohó! uraim, ha igy áll a dolog, továbbra is vendég maradok és megalakítom a vendégek karteljét. * A kis Teörzsök a tegnapi közgyűlésen kézzel lábba! tiltakozott az ellen, hogy a közgyűlés a konverzió jóváhagyását tudomásul vegye. De mégis tudomásul vette. — Ha egyébért nem — mondhatta magában — ezért az egyért is megérdemelte Héderváry, hogy megbukjék. Egyetlen okos határozata volt és azt is vissza- szivta. * A pénzügyigazgató jelenti a köz- igazgatási bizottság ülésén, hogy az idén julius hónapban i960 koronával több adó folyt be, mint a múlt év hason szakában. — No csak gyámoltalan a magyar — sóhajt fel a szomszédom — nem hogy felhasználná az ex-lexet, hanem fizet hűségesen akkor is, a mikor muszáj sem volna. * Egyik élczeiről ismert helybeli ügyvédtől egy előkelőbb r. kath. papot látott a napokban kijönni egy fiatalabb kartársa s nem állotta meg, hogy meg ne kérdezze, mi dolga leheteti nála az egyházi férfiúnak. — Csak bizalmasan mondom — súgja a kérdezőnek — felebbezést készítek a pápaválasztás ellen. Tiemeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy fél iv melléklet van csatolva. — Az iy pápa. Szent Péter trónja már uem áll üresen, a katholikus egyház uj egyházfőt kapott. Kedden augusztu-i 4-én ment végbe Kómában a pápaválasztás. A választás Giuseppe Sartó bihomokra esett. Az uj pápa, ki 1835-ben született, a X. Plus nevet vette fel. Nagytudásu, törhetetlen hitű főpap, a kinek eddigi összes munkásságát a szerénység és 1 szeretet jellemzik. Meszlényi Gyula megyés püspök a pápavála«ztás alkalmából vasárnapra hálandó istenitiszteletet rendelt el. Az ünnepélyes szent mise városunkban vasárnap délelőtt tartatott az Irgalmas nénék templomában, melyre a városi hatóságon kivül a hivatalok, testületek hivatalosak voltak. — Meszlényi püspök pásztorlevele. Meszláuyi Gyula megyés püspök az uj páp.t megválasztása alkalmából u következő pásztorlevelet adta ki: A végteleu irgalom Isten meghallgatta buzgó imánkat, megszüntette anyaszentegyházának árvaságát. A szent kollégium tagjai Isten Szent lelke által vezéreltetve f. hó 4-én tartott hetedik ülésükben Krisztus földi helytartójává, az unyaszentegyház látható fejévé választották Surtó József kardinálist, velenczei pátriárc- hát, a ki X. P i u s nevet vett föl. Fiúi hódolattal üdvözöljük az apostolok méltó utódját, akit a föld népéből választott ki uz Ur, és rendel') földi országának fejedelmévé. Ve- lencze szelíd lelkű, tudós főpapja kapott meghívást Szent Péter hajójának kormányára, s mi hisszük, hogy aki elhagyva a laguoák csodás városának néma csendjét, e hajón kiszállt a tenger mérhetetlen sikjára, erős kézzel s biztosan fogju kormányozni azt | fenyegető veszélyek között. Adjunk hálát Istennek a vigasztaló kegyelemért., melylyel bánatos lelkünket felvidámitotta, a legkegyesebb gondoskodásért, mely az anyuszent- egyház élére X. Piust állította, akiben is mét szerető atyát, bölcs főpásztort, fenkölt lelkű fejedelmet nyert u katholiUus világ. Kértük egyszersmind a Mindenhatót, hogy Szent Atyánkat kegyelem ajándékaival árassza el s az auyaezentegyház jólétére és dicsőségére munkás erőben sokáig éltesse. Elrendelem ezennel, hogy úgy a székesegyházban. mint az összes plébániai és szerzetesi templomokban f. hó 9-én, vasárnap ünnepélyes hálaadó istenitisztelet tsriassék a hivő nép minél tömegesebb részvétele mellett. A hová jelen rendelkezésem u jelzett ideig el nem juthat, ott a hálandó szentmise f. hó 15-én, Nagy-Boldog-Asszony napján végeztessék. Az ünnepélyes misét megelőző szent beszédekben hirdessék a szónokok az unyaszentegyház örömét, a katholikus világot érdeklő nevezetes esemény jesuntosé- gét, felhiva a hívőket, hogy Szent Atyánk dicső kormányzásáért s az unyaszentegyház jólétéért buzgón imádkozzanak. A Te Deu- mot megelőző napon este, az angyali üdvözletre való hurangozás után fél óráig az összes hurangok szóljanak. Szatmár-Németi, 1903. augusztus 6-án. Gyula s. k, püspök. — Dr. Steinberger Ferencz nagyváradi székes egyházi kanonoknak központi papnöveldéi kormányzóvá történt kinevezte- léséről röviden már megemlékeztünk. Stein- berger Ferencz dr. kanonok Városy Gyula székesfejérvári püspök örökét veszi át, ki éveken keresztül bölcsen intézte a papnevelés rendkívül fontos és nehéz ügyét s egy-, úttal szent életével világitó példaképpen járt növendékei előtt. Steinberger kanonok minden tekintetben méltó utóda lesz Yárosy püspöknek. Kinevezése a hivatalos lapban is megjelent már, mely igy hangzik: Vallás és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Steinberger Ferencz nagyváradi székesegyházi kanonokot a budapesti központi papnevelő intézet kormányzójává kinevezem. Kelt Ischlben 1903. évi julius hó 12 én. Ferencz József s. k. Dr. Wlassics Gyula s. k. Az uj kormányzó életrajzi adatai a következők: Steinberger Ferencz 1846. novetnbei 25-én Máramarosszigeten született, középiskoláit ugyanott és Szatmáron végezte. A theologiát a budapesti egyetemen hallgatta s igy ugyanazon intézetnek volt növendéke, melynek kormányzójává tette őt most ő Felsége. Pappá 1870-ben szentelték. Rövid kápláukodás után Fehérgyarmaton Biró László püspök kinevezte udvari papjává. Majd tanár lett a szatmári katholikus tanítónő és tanitó képző intézetben. 1876- ban e két intézetnek igazgatója, egy évvel utóbb szentszéki ülnök lett. 1879-ben letette a theologiai doktorátust. 1892-ben a szatmári kisdedóvó nőintózet s 1894-ben a polgári iskolai tanitónőképző igazgatója lett. Alelnöke volt továbbá a szatmári egyház- megyei irodalmi körnek, a Pázmány-sajtó társaságnak, tagja a Szent István Társulat könyvbiráló bizottságának, elnöke az ugocsa- szutmármegyei katholikus tanitó egyesületnek, a katholikus tanítók országos bizottságának, a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztálya tagjává, az egyetem hittudományi kara pedig bekebelezett doktorává választotta. Tanítói és nevelői téren kifejtett óriási munkássága mellett a szak- irodalommal is sikeresen foglalkozott, önálló munkái több kötetet tesznek ki. Főbbek: Jézus Krisztus a nevelőtanitók eszményképé; Vallás nélkül nincs igazi műveltség; A katholikus szellem a tanítókban; A nőnevelés és nőkérdés; Vallás és haza fiság; Az erkölcsi nevelés módszere stb. Mindezen érdemei elismeréséül ő Felsége 1899-ben kinevezte nagyváradi kanonoknak, most pedig a központi szeminárium kormányzójának. — Személyi hir. Dr. Rótb Ferencz kir. törvényszéki elnök f. hó 10-én és Dénes Lajos kir. ügyész 1 hó 9-én megkezdte 6 hétre terjedő szabadságát. — Térey udön egészségügyi felügyelő I hó 7-én a turvékonyai fürdőbe utazott, hogy megvizsgálja az uj forrást | viz elárusít hatása érdekében. Folytatás a mellékleten.
