Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-19 / 20. szám
Huszadik évfolyam. 20-ik szám. Szatmár, 1903. május 19. VIDÉKE. te TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN KEDDEN. — AZ ELŐFIZETÉS ÁRA:,= Egész évre . . . 6 kor. I Negyedévre I kor. 50 fllL Fél évre .... 3 » | Egyes szám ára. . 16 » Községek, községi jegyzők ée néptanítók részére egész évre 4 korona. SZERKESZTŐ ÉS ftlADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá elóflzelések és hirdetések is küldendők: = Morvái lino* hSnyvnyemdá]« EStvia-utcza 6-ik tz. alatt. = TELEFON-SZÁM : 78. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK tmL M. e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fUvéteiaok. Nyilttér garmond sora 20 fillér. Hirdotónok díjjal előre lsotornáik. Lövölde. Régen hilzódó ügy került ismét napirendre, a melynek végleges megoldása úgy a városra, mint a lövész- egyesületre egyformán kívánatos. Ez a lövölde kérdése. A Kossuth-kert létesítése alkalmával ugyanis a régi czéllö- j vészeti helyet a város kertnek elfoglalta és igy a lövészegyesület hely I nélkül maradt s azóta a tagok nem 1 tudják a czéllövészetet hol gyakorolni, j Megfordult a kérdés már a bíróság ! előtt is, miután az egylet sommás visz- j szahelyezést kért a város, ellen, de a bíróság a keresetet elutasította, mert beigazoltnak látta, hogy a város és az, egylet között létrejött szerződéshez képest a város jogával élt, mikor a lövészeket régi helyüktől kitelepítette. A szerződés szerint á lövészegyesület a város tulajdonába bocsátotta a lövelde telkét minden épületekkel együtt, a város pedig ennek ellenében kifizette az egyesület adósságait és megengedte, hogy ottan mindaddig gyakorolhassák a czéllö vészetet, a mig annak gyakorlása a .rendőrhatóság által be nem til- tatik. Ez pedig bekövetkezett, mikor a Népkert, a Pap János-féle telek és a Lövölde egybefoglalásával a Kossuth- kert létesült. Egy közsétányon a czél- lövészet gyakorlását, bármiként hangoztassák is lövészeink annak ártalmatlan voltát, megengedni nem szabad. A lövészegyesület legutóbb azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy engedjen át részére a körtvélyesi erdőben 40 hold területet és építsen egy a bemutatott terv szerint mintegy 40 -ezer korona költségbe kerülő díszes épületet. Ezt a kérelmet azonban a gazdasági szakosztály teljesíthetőnek nem találta, hanem hogy mégis a város n^ látszassák olyannak, mint a ki ridegen elzárkózik a lövészegyesület részér öl jövö bármely kívánság elől, in ditványozta egy bizottság kiküldését, mely az egyesület vezető embereivel ■együtt tárgyalja meg a kérdést és ke-, ressen valami olyasféle megoldást, a mi az egyesületen is segítsen valamit és a városnak se kerüljön nagy költségébe. Ez a bizottság szombaton ült össze a gazdasági tanácsos elnöklete alatt és hosszas eszmecsere után oly értelmű megállapodásra jutott, hogy ajánlani fogja a tanácsnak, miszerint a Kossuth-kertben a régi lövöldétől balra adjon egy kis területet és azt kevés költséggel szerelje fel. Vagyis a bizottság oda lyukadt ki, hogy a mit a bíróság megtagadott, ő most visszahelyezni akarja a lövöldét a Kossuth- kertbe, más szóval a várossal be akarja ismertetni, hogy jogtalanul járt el, mikor a lövészeket kitelepítette, mert hiszen nincsen abban semmi veszedelem, ha egy közkertben lövöldöznek. Nem akarjuk elhinni, hogy ebbe akár a közgyűlés, akár a tanács belemenjen, miután a felett nem szükséges vitázni, hogy a Kossuth-kert létesítése óta a helyzeten mi sem változott, s azok a/, okok ma is fentforognak, a melyek a lövészek kitelepítését idézték elő, a mi tehát nem volt megengedhető akkor, az nem lehet megenged hető ezután sem. Ha ez a megoldás elfogadtatnék, akkor a lövész egyesület méltán követelhetné, hogy régi jogába helyeztessék vissza, miután szükségtelenül lett attól megfosztva. Semmi körülmények között nem szabad megengedni, hogy a czéllövé- szet a Kossuth-kertben helyet kapjon, mert az oda nem való. Keressen az egyesület magának egy alkalmas helyet, vagy adjon neki a város a Kört- vélyesen akkora területen — de nem 40 holdat — a mennyi elegendő, és járuljon hozzá a költséghez, hogy maguknak felszerelhessék, de a Kossuth- kert maradjon továbbra is egészen a sétáló és üdülő közönségé. Hangoztatjuk újból, hogy a város jogával élt, mikor a lövészetet ottan betiltotta, de jogtalanul járt el, mikor a 'lövőhely felszereléseit az egyesület minden megkérdezése és közreműködése nélkül széthányatta, éppen azért ezen ténykedése folytán az egyesületet kárpótolni tartozik. Ha lesz hely bárhol is, de nem a Kossuth-kertben, ottan a város kötelessége lesz a régi lőpályán volt felszerelésekhez hasonló felszereléseket készíttetni, de azzal nem tartozik, hogy lövőházat is építsen. Nem fog ártani azonban, ha a város kellő tájékozást szerez magának arról, hogy a lövészegyesület ez idő szerint az életképességnek minő fokán van, mert arra nézve, hogy az egyesület esetleg a várostól támogatást nyerjen, kevesebb befolyással bírhat az a körülmény, hogy az egyesület már 50 év óta áll fent, mint az, hogy az egyesületnek ma is számos tagja van, a ki a ezéllövészetet, ezt a minden esetre férfias sportot, űzni akarja.. Kívánja be tehát az egyesület tagjainak névsorát, továbbá szabályos közgyűlési határozatot, melyiyel igazoltassák az egyesület részéről, hogy úgy a tagok számánál, mint anyagi eszközeinél fogva életképességgel bír, s csak ha az megtörtént, vegye tárgyalás alá a kérdést és határozzon a segély nagysága tekintetében. Az egyesületnek magának is érdekében van, hogy végre bizonyosság szereztessék arról, miszerint a lövészegyesület igenis életképes, a melynek fentmaradása a társadalmi életre fontossággal bir, s megszűnjék a majdnem köztudattá vált azon hit, hogy lövészegyesület tulajdonképen már csak név- leg van, s hogy csupán egy pár ember az, a ki egy uj lövöldét szeretne kiforszirozni a várostól. Mert ha tényTÁRCZA. Emlékbeszéd néhai Böszörményi Károly kir. tanácsos polgármester arczképének leleplezése alkalmából. Tartotta: Tankóczi Gyula főkapitány. Tekintetes törvényhatósági Bizottság 1 Tisztelt ünneplő közönség! Úgy érzem, hogy e jelen pillanatban ünnepi hangulat tölti el e termet, mert a mai nap emlékeztetője a város életében, egy élénk, a jövő fejlődésének alapjait lerakó munkás korszaknak, melynek igazi s az alkotásoknak, megfelelő méltatására oak a jövő nemzedék Lesz képes.Úgy érzem, hogy a niai ünnepi han-i gúlát áthatja .a lelkeket, mert hiszen nta! arról emlékszünk meg, a ki tiszttársai isi az igaz polgárok szivében maradandó telteivel, igazlelküségével, atyai jóságával, halhatatlanná tette magát, kinek példány- szerű nemes alakja még akkor is a legnagyobb tiszteletet gerjesztette megjelel ftésével, Amidőn már munkától kifáradt’ agg koránál fogva, nemes, hosszú harezok kohójában megedzett lelke pihenés után vágyott. Bizony nehéz feladatot juttatott nekem a tekintetes Tanács, mert ha közvetlen szemlélője voltam is e! város bóldog.ü- lására, a társadalom és egyháza jávára iránt uló törekvésének, ha szivébe férkőztem is, melynek jósága melegét oly hosszú időn keresztül éreztem, mégis gyengének érzem magamat ahoz, hogy hű tolmácsa legyek egy nemes gondolkozásban kiváló, messze jövőbe világitó tettekben gazdag s a múlt időkből is páratlanul álló nagy férfiú érdemeinek méltatására. Mielőtt azonban megbízásomat teljesíteném, hadd tárjam fel ünnepünk kimagasló alakjának rövid élettörténetét: Böszörményi Károly 1822. év már- czius 27-én Szatmár vármegyében Pettyén községben született, elég szegény sorsú nemes szülőktől,, kiknek nem igen volt módjukban, 4 gyermeküket iskoláztatni, .azonban már a gyermeknél nyilvánult nagy akaraterő, ez a lelki tulajdonság tette .lehetővé iskoláinak fényes sikerrel való befejezését s a kitűzött ezé i hoz való elérését. Midőn saját erejére utalva a szatmári ref. gimnáziu'nból a sárospataki gimnáziumba mént, az első évzáró vizsgálaton már annyira kitüntette magát, hogy az akkori Zemplén megyei főispán, a még akkor kis diákot fiai mellé fogadta nevelőnek. Mint ilyen végezte el gimnáziumi tanulmányait s további ernyedetlen szorgalom és munkássággal a jogot. Jogi tanulmányai befejeztével Szerdahelyi Pál alispán oldala mellett patvarista, i846-ban pedig ügyvéd lett s mint ügyvéd Szatmáron telepedett le. A fiatal ügyvéd kiváló nemes tulajdonságainál fogva rövid idő alatt megszerezte a közönség bizalmát s ügyvédi pályáján, melyet 1872. évig folytatott, lelkes védője volt az igazságnak, erős támasza a jogkereső közönségnek, s megbecsülhetetlen jogtanácsosa számos városi és vármegyei családnak. Az idők szokása szerint korán nősült, nőül vevén Jakó Karolinát i848. május havában. Házasságukból 5 gyermek született, ezek közül azonban csak két leány maradt életben, Kölcsey Sándorné kir. táblabiró neje és a szintén korán elhunyt Üray Lajosné. Húzasélele igen boldog, de rövid volt, forrón szeretett • neje legfiatalabb leányának Ilonának születése után rövid idő alatt, még az ötvenes évek elején elhunyt s bár igen fiatalon alig 3o éves korában özvegyen maradt, újra nem nősült, hanem hátra levő életét tisztán hivatalos kötelességének és gyermekei nevelésének szentelte, pótolni akarván a hiányzó édesanya szerétét, mi teljes mértékben sikerült is neki. Egész élete nyitott könyvként tárul elénk, melyet az egyszerű nemes családból származott ifjú iskolai pályájának kitűnő megfutásával vezet be s már mint ifjú éles elméjével páratlan igazságával tűnt fel társai között s a szerénységbe burkolt nemes erények, melyeket mind halálig megőrzött, feljebb és feljebb emelték, tisztelettől kisérve minden lépése, mig a nép bizalma, polgártársai Őszinte ragaszkodása folytán, nemcsak elfoglalta a közélet legmagasabb polezát a polgármesteri széket, de majd egy negyedszázadon keresztül viselte e tisztet a közönség rendületlen, soha egy perczig nem ingadozó, de sőt inkább fokozódó bizalmából. Mindvégig boldog példás családi éleiét, mint már jeleztem, a mozgalmas ,i$48-iki es tendőben alapította meg, talán a haza sorsa fölött aggódó lelkének vigasztalása iránti vágyódás vezették azon elhatározó lépéshez, hogy a galamblelkü. Jakó Karoliti urhölgygyel házasságra lépjen, kivel átélte az elfojtott nemzeti fájdalom sötét, rideg és néma korszakát, érezte is bizonyára annak súlyát, de megélte még a kiengesztelödésnek biztató derengését is s láthatta a hazának éveken keresztül zátonyra feneklett élethajóját újból mozgásnak indíttatni. Szóval egy igen sokat hányatott s különféle változatokban dús korszaknak volt élő tanúja és munkása s megedzett lelke nem tudott alakulni a kor változó felfogásához, áramlatához, mindenkitől és mindentől függetlenített gondolkozásában mindenkor a véghetetlen hazaszeretet, a közügyek, a közjónak is- tápolására irányuló nemes törekvés nyilatkozott meg s családja boldogitása mellett boldogságának fokozását látta abban, ha a szabadságharcz idején mint -nemzetőr, majd mint a közügyek lelkes bajnoka szolgált nemzetének. Hosszú, mindvégig nemesen küzdött életének rövid életrajzban nevezetesebb esemény-jelző határfáit igy felállítva, hadd töltsem ki a hézagokat, melyek kitöltése nélkül megvolnánk fosztva, közelebbi ismeretétől azon fényes lelki tulajdonoknak, melyekkel ö bírt s azon maradandó sikerektől, melyek öt közöttünk ismert, tisztelt s örök emlékű alakká tették, kijelentvén már most, hogy fökép azon időszaknak fogok több időt szentelni, midőn egész szolgálatát, egész erejét a város fejlődésének, a város javai gyarapításának s boldogulásának szentelte. Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! legolcsóbb bevásárlási forrást. 5 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára.
