Szatmár és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-05 / 18. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. nuk az ügyvédi kar védői tevékeny.'-égére az első bíróságok előtt szintén szüsége van, — úgy ezen igénybe v**tt tevékeny­ség az állam által mpgfelelőleg dijaztassék. Immár hurmadizben és a legnagyobb nyomatékkai van szerencsénk ezen méltá­nyos kívánságunkat Nagy méltóságod fi­gyelmébe ajánlani. Ezen kérdés megol­dása immár el nem odázh itó. Vagy az állam által dotált s természetszerűleg az ügyvédi karból kinevezhető és kiegészít­hető köz- és s/.egényvédöi állásokat kell az államnak szervezni. v<gy ha ilyen állá* sok külön nem szerve/tetnek, akkor az ügyvédi kar tevékenységének igénybe vétele a dolog természete szerint megfe­lelő díjazásra kötelezi az államot. Mielőtt rátérnénk már most u kamara területén működő bíróságoknál tett tapasz­talatainkra, az igazságs;olgálta'á't igen közelről érdeklő kérdésről, a birói kar fizetése felemelésének kérdéséről kívánunk nyilatkozni. Feljogosítottnak tartjuk magunkat e kérdésben szavunkat felemelni első sor­ban annál a mindenki által ismert és mél­tányolt Szoros kapcsolatnál fogva, mely a fizetésrendezés kérdését az igazságszolgál­tatás érdekeivel összefűzi, — de feljogosí­tottnak érezzük magunkat ezenkívül még különösén azért is, mert e kérdésnek h birói kar helyzete.szempontjából való mél­tatására az első sorokban hivatott épen az ügyvédi kar, mert e karnak alkalma van hivatása gyakorlásában e helyzettel legbensőbben megismerkedni. A közérdek szempontjából a kérdés, azt hiszszük, teljesen tisztázva van. Elfo­gadott tétel, hogy meg kell hozni a leg- nagyobb anyagi á dozatot arra a czélra, hogy az állam a neki tett szolgálatokért, ha nem is kellően jut_lmazza, de legalább a megélhetés gondjai ellen oly fokig biz­tosítsa a birói kart, hogy ez az anyagi bajoktól függetlenítve élhessen hivatásá­nak s hogy annak kezébe nyugodtan te­hesse le az állam egyik legfontosabb ügyét: az igazságügyet. Egyenesen közérdeket elégít tehát ki, nemhogy azt sértené, a birói karnak ez irányban indított mozgalma. De ezenkívül e mozgalomban a birói kar legjogosabb magánérdekei kielégíté­sét kérési. S ha tudjuk, hogy mily régi idő óta várja e kar türelemmel ez érdekek ki­egyenlítését ; ha tudjuk, hogy ez a kar a lefolyt évtizedek alatt sérelmeinek pana­szolása nélkül mily buzgalommal, lemondó -■—S y ! j ir«~ Tg'azsagngynék ; lehetetlen azt nem mondanunk, hogy e kar első sorban érdemes a törvényhozásnak figyelmére, gondoskodására. S ha tudjuk, hogy a mai javadalma­zás mennyire nem áll arányban a megszer­zett képesítésnek fokéval s költségeivel, — menynyire nem adja ellenértékét a ki­fejtett munkásságnak; — mennyire nem elegendő arra, hogy a minden mellékke­resettől elzárt bíró állásának s ebből folyó társadalmi helyzetének csak némileg is megfelelően magáról, családjáról, gyerme­kei neveléséről gondoskodhassék: ekkor lelieietíen azt nem mondanunk, hogy ed­lén nagy virággal egy fölényes mosoly- gásu uj alak. Mindenki érdeklődése egyszerre az uj ember felé irányult, a ki csodálatos nézéssel mért végig mindenkit. Ok hárman ekkor egyetértő és na­gyon szomorú pillantást váltottak. Egyébbként némák maradtak. Úgy tettszett, mintha valaki a szom­széd asztalnál épen a tiszai kérészekről beszélt volna nagy hangon. — Főképen augusztusban láthat so­kat az ember. A nagy lomha folyó háton millió és millió titokzatos szemre való bo­gár nyüzsög. Honnan jöttek, mire valók, hová tűnnek, ki tudná megmondani. | Most, hogy a visszaemlékezés ünne­pére összejöttek, hiába igyekeztek gondo­lataikat visszaterelni a múltba, az elindult gondolatok mindenütt gátra akadtak. Alig hogy lepakolózfak már szólt az egyikt hogy ö a délu’ánival haza megy, mert — de ilyen ppch — mielőtt elu'azott volna kapta a sürgönyt, hogy a fia az a lókötő, pernahajd- r megint nem tud a nyárig az adósságtól mozdulni azon az Isten verte Pes’en. A másik is morgott valamit a baju­szába — az aszonyról. Haj haj. Bizony c«ak úgy ellengették vala­hogy a napot. A harmadik sem bánta, alig várta, hogy leperegjen az idő, aztán ment hiza megkönnyebbült lélekkel a csendességbe, a pipái közé a nagy karosszékbe olvasni az újságot. —' A jobb lábáról a melyik köszvényestebb volt, érezte hogy másnap borús ködös idő lesz. Talán eső is fog esni. dig is nagy késedelem történt, de most meg már elérkezett a vég-ő határidő arra, hogy ez a kérdés úgy a közérdeknek, mint a jogos magánérdeknek legnagyobb mél­tánylásával sürgősen megoldassák; külö­nösen figyelembe vételével a birói kar részéről a fizetésrendezésről kibocsátott ja­vaslat ellen tett jogos észrevételeknek. Mi ismerjük a birói kar működését, mi bíráló figyelemmel kisérjük napról- napra annak munkálkodását, mi talán leg­jobban tudjuk megbecsülni az értékét en­nek a fontos tevékenységnek, s igy mi akarunk lelkes szószólói lenni a birói kar igazságos ügyének, s hiszszük hogy ^az ügyvédi karnak szava nem minden súly nélkül esik a döntés mérlegére. A kamara területén működő bírósá­gokat illetőleg: A s z a t in á r n é in e t i i kir. Tjö r- vényszék az ügyek minden ágában ki­válóan kielégíti a hozzá fűzött igényeket. Készséggel ismerjük el, hogy ezen ered­mény az elnök kitűnő vezetésének s a bi­rói kar kitartó szorgalmának köszönhető. Itt említjük meg, miután ezen ügyek a kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak, hogy sürgős reformot igényel a jövedéki kihágást ügyekben az eljárás, mely még mindig a régi harminczad szabályok sze­rint foly le. Felesleges indokolni, hogy a büntető eljárásról ma alkotott fogalom mellett mennyire meg nem felelő ez az elavult perrend, hol az egész bizonyítás a vádlott beavatkozása nélkül vezettetik. Még az eljárásnak hosszabb időt igénylő megújítása előtt is czélszerü volna legalább az irányban gyorsabban intéz­kedni, hogy bizonyos érték határon felül felebbviteli jog engedtessék a kir. Curiá- hoz s ezzel megszüntettessék a mai hely­telen állapot, a mely szerint minden — bármily nagy értékről szóló kérdésben a kir. ítélőtábla dönt véglegesen­Megválloztatandónak tartjuk e bíró­ságnál azon gyakorlatot, mely szerint: az esküdibiró'-ág itélőlanácsa a vádtanácstól hozzá áttett azon ügyekben, a melyekben kifogás be nem adatott, csak ritkán él törvényadta azon jogával, hogy illetékes­ségét hivatalból vizsgálat tárgyává tegye, rendszerint pedig elfogadja a vádhatóság által a vádiratban megjelölt illetékességet. Következik aztán a vádhatóság hi­vatásának természetéből, hogy az ö egy­oldalú minősítése és igy az általa megje­lölt illetékesség több esetben nem áll meg, — ugyde ez a fenti gyakorlat folytán rendszerint csak a_ főt Arizna! ásója,. J#l^t küdtszék nagy »pparatusa meglehetős költ­séggel igénybe vétetett. Csak további indok e gyakorlat meg­változtatására, hogy védő csak a főtár- gyalásru rendeltetik s igy ennek sincs módjában már kifogásokkal vita tárgyává tenni a minősítést és illetékességet. (Folyt, köv.) Apróságok. Bögre ur olvasván egyik helyi lapban, hogy valaki megvételre keres gőztéglagyári részvényeket, leteszi az újságot az asztalra s hosszas gondolkozás után imigyen szól vala: — No, annak az embernek szeretnék a szemébe nézni. * Egy zenekedvelő ismerősömmel talál­koztam tegnap, a ki nagy elragadtatással beszélt arról, hogy zenedénk lesz, s külö­nösen dicsérte Tanódyt, a ki a zenede dol­gában most két hétre tanulmányútra indult. — Attól félek — mondom én — hogy fél munkát végez; nekem is vele kellett volna menni, mert ketten sokkal alaposabb tanulmányt tettünk volna. * A „Felhívás adakozásra* megjelent, de még eddig csak egy adakozónk |<deiTt- kezeit, dr. Fodor Gyula, a ki a zenede ja­vára io koronát beküldött. — Most már neked kell adni — mondja a kiadó — hogy ebben a számban is legyen valaki. — Helyes — válaszolom én — a jövő számban aztán majd te következel. * Panaszkodik egy lelkes dalárdiha, hogy a szombati dalestélyen a közönség nagyon gyéren volt képviselve. — Sose busulj — vigasztalja a társa máskép fog ez menni, csak egyszer ze­nedénk legyen. * A kereskedelmi miniszter tudatja, hogy sok hamis io koronás bankó van forgalomban és arról lehet ráismerni, hogy a sorozat-számuk nedves. szivacscsal köny-. nyen lemosható.-— Oh bár kapnék egy néhányat — sóhajt fel Pumpfi ur. — törjön le a kezem, ha a sorozat-,számát lemosnám. Az ex lex tehát csakugyan bekövet­kezett s most a felett folvik a vita, hogy ki legyen érte a felelős. Ä kormány az el­lenzékre és ez a kormányra hárítja a fele­lőséget. A dolog pedig körülbelül úgy áll, hogy az egyik 19, s a másik egy híján 20. Demeter. Felhívás adakozásra. Szives örömmel adunk helyt a dalegye.'ülef választmánya abbéli kérel­mének, hogy az általa felállítandó zeneiskola fölszerelésére adomá­nyokat. gyüjr»ünk. Annyira közismeretit már ez a nemes törekvés, hogy teljes bizalommal fordulunk lapunk olvasói­hoz kérvén őket, hogy a mindnyájunk javára szolgáló czélra erejökhöz képest közrehatni szíveskedjenek Az adomá­nyok lapunk szerkesztőségéhez czitnzendők. Eddigi ’gyűjtésünk . 10 K Dr. Fejes István ügyvéd . 10 K összesen: 20 K HÍREINK. Lapunk jelen számához egy egész in melléklet van csatolva. — A katonai javaslatok ellen. Városunkból vasárnap este 48 tin ultiztuk fel Ti ml 11 p“St re, hogy n katonai javaslatok ellen tiltakozó népgyiilós feliratát átnyújt­sák ti képviselőiül? elnökének. E-te 7 ura­kor ti pálynudvar szorongásig tele volt ér­deklődőkkel s lelkes éljenzés hangzott fői, midőn a vonat a küldöttség tagjaival 11 pályatérről kirobogott. A küldöttségben résztvett polgáraink reggel 6 órakor érkez­tek meg a keleti pályaudvarra. Itt a füg­getlenségi pirt megbízásából Gabányi Mik­lós or-z. gy. képviselő jelent meg fogadá­sukra. A szatmáriak kilencz óra körül vo­nultak fel az. országházba, ahol Luhy Bála és Luhy Géza orsz. képviselők üdvözölték őket. A delegácziós teremben 10 ór.ikor fogadta a küldöttséget Apponyi Albert gróf A teremheti igeu sok orsz. képviselő jelent meg, többok között Kossuth Ferencz, Lovászy Márton, Kubik Béla, Endrey Gyula, Gabányi Miklós, Pap Zoltán, Reich Ala­dár A deputáczió kérvényét Kossuth Fe­__ F . . - • in___ ­á" következő beszéd kíséretében. Nagyméltóságu elnök ur! Magad előtt látod — monda — a 80,000 lakost számláló Szatmár városának küldöttségét, amely egy népgyülés határozatát hozta fel, amelyen az egész lakosság képviselve volt. Egy becses polgári jogukat gyakorolni jöttek és azért jöttek személyesen, hogy megmutassák, hogy amit óhajtanak, erősen akarják és szívok egész melegével kívánják azt, hogy ha a nemzetnek lehetetlen a súlyos katonai ter­heket elkerülni, akkor legalább kapjon érte nemzeti vívmányokat. Kifejtette aztán be­szédében, hogy a küldöttség megjelenésénél tiszteletét zárja be a törvényhozás szemé- lyesitője, ti képviselőház elnöke iránt. Apponyi válaszolva kijelentette, hogy a kérvényt átveszi és a törvényhozás elé fogja terjeszteni. A küldöttség megjelenését úgy tekinti, mint egy becses, alkotmányos jognak gyakorlását és a hódolat megnyil­vánulását a nemzeti akarat kifejezője iránt. A küldötség tagjai Apponyi válasza után a képviselőház karzatára mentek fel és itt végig hallgatták a tanácskozásokat. A küldöttség tagjai a képviselőház ülése után egyik körúti vendéglőben ebédre gyűltek össze, a melyen több függetlenségi képviselő vett részt. Ott voltak: Mukics Simon, Jékey Zdgniond, Luby Béla, Luby Géza, L ügyel Zoltán és P..pp Zoltán or-z. képviselők. Az ebéden sok pohárköszóutő hangzott el; beszéltek Mukics, Lengyel, Jékey és P„p képviselők, uz egyetemi ifjú ság neV' biMi pedig Jékey Lász'Ó. Bankett után n küldöttség kivonult a kerep-si-uti temetői) >, aim! Urny Géza, a szatmári füg­getlenségi párt elnöke letette Kossuth Lajos sírjára S/.at már város polgárainak koszorúját. Biki Károly esperes pedig magas szárnya­lás u, megható szép imát mondott. A kül­döttség tagjainak nagy része ma reggel már hazaérkezett a fővárosból. — Tizenöt év. Meszlényi Gyula me­gyés pii-pük, v. b. t. t. szerdin töltötte be püspökségének 1 iztnöiödik évét. Ez alkalom­ból u székesegyházban liálaudó isteni tiszte­let volt, mely u■'áti a főpúsztor a székeskáp­talan tisztelgését fogadta. — Kinevezések a honvédségnél. O felsége a Király 1903 május 1-vol a tá­bornoki rangban vezérőrnagygyá nevezte ki Rohr Ferencz,et, létszám felett a pécsi 8. honvéd huszárezrednél, a vezérkari testület­ben alezredessé barnnezi Józsii Győzőt, a kassai III. honvéd kerületi parancsnokság vezérkari főnökét, am. kir. honvédség tény­leges állományában a gyalogságnál ezredessé Kotányi Henrik alezredest, a szegedi 5-hon- véd gy. ezred parancsnokát, TeLházy Jiino) őrnagyot a munkácsi 11. honvéd ezrednél alezredessé, Barkóczy Ferencz I. 0. száza­dost őrnagygyá a szatmári 12. honvéd gya­logezredhez. A szatmári tiszti karban ezúttal nem történt előléptefés. — Május havi előléptetések. A cs. és kir. 5. gyalogezrednél ez év május hó elsejéval. Spindler Károly őrnagy, had­kiegészítő parancsnok, alezredessé, — Her- czeg Imre, cs. és kir, számvivő haduagy pedig, föhadnagygyá lett kinevezve. — Harminca évi szolgálat. Most május 1-én múlt harmincz éve, hogy Kon- rád József kir. telekkönyvvezető az igaz­ságügy szolgálatába lépett. Mint tisztviselő Hal raibun kezdte meg pályályát, 10 évig Nagyszőllősön szolgált, s tizenöt éve, hogy a helybeli kir. törvényszéknél működik mint telekkönyvvezető. A ki ismeri szerénységét, tudja hogy az eltöltött harmincz év sem tart igényt a jubileumra, de azt az ő leg­nagyobb szerénysége sem tilhatja meg, hogy jó barátai tiszta szívvel 11 lehető legjobbat ne kívánják neki a hurminezévi szolgálat betöltése alkalmából, melyek u jubilánssal szemben a nevezett napon meg is nyilat­koztak. — Tanulmány-ut Dr. Tanódy Már­ton lapunk jeles tollú munkatársa, ki a ze­nede felállítása érdekében a d-»legyesvtlettel karöltve oly élénk ukeziót indított, két heti tanulmány-utra indult, mely idő alatt úgy a fővárosban, mint az ors/.ág több más vá­rosában már működő zeneiskolákat fogja meglátogatni, hogy az igy 9zerzendő tapasz­talatokat a nálunk felállítandó zenedénél értékesíthesse. Minden esetre dicsérendő buz­galom, melynek egyetlen méltó jutalma az lesz, ha a kitűzött terv valósággá válik. Az eddigi eredményekből egyébiránt örömmel konstatálhatjuk, hogy a sikerben bízni le­het. A közönség lelkesen karolta fel az esz­mét, a dalegyesület pedig buzgó kitartással vezeti a inozgulmat, a remény tehát alapos, hogy városunk egy olyan intézménynyel fog gazdagodni, mely kulturális fejlődésün- ket ismét egy hatalmas lépéssel fogja előre vinni. — Engedélyezett tankönyv. A vallás és közoktatásügyi miniszter Orosz Alajos kir. kath. főgymn. tanárnak „Német stilus gyakorlatok“ ez. tankönyvét 1515)900 sz. rendeletével a közép iskolák számára tankönyvül engedélyezne. Ugyanitt említjük meg, hogy Orosz Alajos tanárnak közép és polgári iskolák számára irt Német olvasóé9 vaLdvIü küilívp. - most 11 hfli'míííiilr . Uiiuíáft­an jelent meg. — Dalestély. A szatmár-németi dal- egyesület a már közölt műsorral szombaton este dalestclyt tartott, mely ha látogatság tekintetében nem is sikerült úgy, mint azt a dalegylet vezetősé ;e joggal várhatta, a jelenvolt közönség élvezettel hallgatta dalo­saink szépen előadott énekét. Műsor után a közönség egy része asztalokhoz ült s vigan szórakozott, a fiatalság pedig Oláh Feri ze­néje mellett vigan tánczolt az éjfél utáni órákig. Szünet alatt a dalegylet két szép darab eléneklésével kedveskedett a közön­ségnek. — A helybeli társaskör, mint már említettük, 70 éves fennállását május 23 árt fogja megünnepelni. A legutóbb tartott vá­lasztmányi gyűlésen intézkedés történt köny­vek vásárlása iránt s a rendes könyvtári órákat minden szombaton délután 3—4 óráig kiterjesztette. — Krémer színtársulata folyó hó 16-án kezdi meg előadásának sorozatát B:- regszászban. A kiadott előieges színi jelen­tés következőleg hangzik : Tisztelettel érte­sítem Beregszász város és vidéke n. é. kö­zönségét, hogy s/inielő'idásaim sorozatát 1903. évi május hó 16-án kezdem meg. Szinrekerfll itt először: „Bajusz“. Verő György 3 felvonáso9 eredeti énekes vigjátéka. Társulati névsor. N ő l<: Komái Margit, Sziklai Blank >, Vá-árhelvi Szeréna énekes­nők. B. P.ilgúr Fáni, F1. Lányi Irma, Gtrai |- Lus, K. Berényi Inna drámai színésznők, Bérezik Margit, Végli Rózsi, Perc ei Miczi, Biliigh Lujza, Szendrei Miczi, Kolozvári Blanka kar- és segéd színésznők. Férfiak: Ferenezi Józstf, Papír Sándor, Tábori Emil énekesek. Batosi Endre, Nagy Sándor, Kré­mer Sándor drámai színészek. Arnold Antal, Szabüdkay Józs f, Fehérvári .József, Garat Károly, Perczel Oszkár kar- és segéd- szinészek. B ilogh Gusztáv, karmester. Si- inándi Z-igmond, súgó. Újvárosi Alb.-it,' szertáros. Gaál Sándor, diszinester. Dor«vbi László, ruhatáros. Színre kerülő újdonságok: Cyrano de Bergeárck, Tosca, Zaza, Pogány Gábor, Carnffa, Montm Vanna, Halálos csend, Kain, színmüvek. Szivem, Zsába, X. asszony, Doktor ur, Kéz kezet mos, Simonyi óbester, vígjátékok. I lázasod­junk, Postás fiú és buga, Őrnagy ur, Bala­toni rege, Bajusz, énekes vígjátékok; Régi szerető, Liliom Klári, Tisza gyöngye, nép­színművek. Postás fiú, Sanioy, Mod II. Ca­sanova, Bob herczeg, operettek. A bérletek gyűjtését az Irodalmi- és műpártoló egyc- J'olytatás a mellékleten.-

Next

/
Thumbnails
Contents