Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-08 / 14. szám
Melléklet az 1902. évi 14. számhoz. SZATMÁBlSSYipBKE. ben, mely u „Szatmár“ ez. helybeli lup szombati számában megjelent, megbotránkozásának adott kifejezést s elhatározta, hogy a városházáról a köteles-peldany kivételével a lap kizarassék, a e határozatot a tanács közli a tisztikar tagjaival is, kiket szintén értekezletre hivnak ossz'! e ki— no9 ügyben. A hétfői közgyűlésen a kegyeletsértő czikk ügyét s/.intén tárgyalni fogják s e tárgybai1 legközelebb indítványt nvujtanak be. — Vagy jót, vagy semmit. A polgármester haláláról a „fezülmár** czitnü újság is megemlékezvén, ezt oly durván tette, hogy eljárásán az egész város megbotrán- kozott. A 9zabadsajtónak mindig voltak és lesznek kinövései, de a legnagyobb elvadu- lás sem ment még odáig, hogy sárral dobálja meg u koporsót s meggyalázza a halott emlékét, a ki arra egyáltalán rá nem szolgált. Helyes elv az, hogy a halottról vagy jót, vagy semmit, s ha a „Szatmár“ ez elv szerint jár el, bár eljárása igazságos akkor 9em lett volna, nem szólnánk a dologhoz, de annak épen az ellenkezőjét cselekedte. Ha Amerikában történik ez meg, a szerkesztő a lincselést el nem kerüli, nálunk azonban mások a szokások, a lelki durvaságnak ily eklatáns megnyilatkozását elitéljük mindnyájan, a lincselésnek csak ezt a nemét gyakoroljuk. Mint a helyi sajtónak egyik orgánuma pirulunk a miatt, hogy nálunk ez megtörténhetett, de hisszük, hogy a közönség igazságosan itél és e nagyfokú eltévelyedést nem írja a helyisajtónak, hanem csakis annak az egy szerencsétlen embernek a rovására, aki elkövette. — Jubiláns lelkipásztor. Márczius hó 30-án Dr. Csánk István fényi plébánost hivei szép óvátióban részesítették. A község s az iskolaszék elöljárósága abból az alkalomból, hogy az általános szeretetnek örvendő plébános e napon töltötte be 25-ik évét annak, hogy a község lelkipásztora lett, legnagyobb s odaadó ragaszkodásuknak adtak kifejezést a könyekig meghatott lelki pásztor előtt. Estére az ünnepelt plébános tiszteletére a gyermekek sikerült előadást rendeztek. — Kitüntetések a papság körében' A király Demjanovich Endre ez. kanonok, dolhai gör. szert. kath. esperes lelkésznek és törvényes utódainak az egyház és tanügy terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar nemességet „barankai“ előnévvel, B e n k ő József unghvári plébánosnak, az unghi főesperességre való kinevezése mellett, a Boldogságos Szűz Máriá- ról nevezett poroszlói czimzetes apátságot, Csehticzky József tibai esperes-plébánosnak a Keresztelő Szent Jánosról nevezett Szontjánosi czimzetes apátságot adományozta. — Kinevezések. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Fekete Jenő dr. ügyvéd- jelölt szatmári lakost ugyanezen kir. törvényszékhez díjtalan joggyakornokká, a nagykárolyi kir. pénzügyigazgató Rencz Antal uagykárolyi kir. adóhivatali díjtalan gyakornokot a fehérgyarmati s Barbul János szinérváraljai dijtulan gyakornokot ugyanoda diijas gyakornokká nevezte ki. — Ösztöndijnyertes joghallgató. A budapesti m. kir. tudomány-egyetemen a napokban döntöttek a 600 koronás állami, ösztöndíj odaítélése fölött. Az ösztöndíjra 34 pályázó volt, ezek közül Írásbeli és szóbeli vizsgálat alapján 4 pályázó kapta meg a dijjat, közöttük Ambrózy Sándor III. éves joghallgató, a helybeli kir. kath. fő- gymna9Íum volt kitűnő növendéke. — Visszavezényelt főhadnagy. Bukovszky Péter 12. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy a Kassán tartott önkéntesi tanfolyam befejeztével, a hol tanári minőségben működött, vissza vezényeltetett a helybeli honvédzászlóaljhoz. — Áthelyezett albiró. Őfelsége a király az igazságügyminiszter előterjesztésére megengedte, hogy dr. Öreg Béla hely-, beli kir. törvényszéki albiró a debreczeni kir. törvényszékhez hasonló minőségben áthelyeztessék. — Áthelyezett posta s távirda főnökök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter A u.g u s z t i n y János helybeli posta és távirda felügyelőt saját kérelmére u budapesti in. kir. íőposta s távirda hivatalhoz. Strass er Lajos nagyszebeni posta s távirda hivatal vezetésével megbízott posta s táviró főtisztet pedig hasonló minőségben Szatmári a helyezte át. Sajnálattal vesszük a derék főnök távozását, ki előzékeny, szívélyes modorával a közönség általános megelégedése mellett töltötte be tisztét s társadalmunknak is kedvelt alakja volt. Boldogsága megelégedés kisérje uj otthonába. — Előléptetett segédtanfelügyelő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bodnár György szat.múrmegyei segédtanfelügyelőt f. év ápril hó 1-től a X. fizetési osztály 1800 koronás fokozatába előléptette. — Iroda áthelyezés. A Szatmár— Erdődi h. é. vasút, üzletkezelősége irodáját a Rákóczy-utcza 46. sz. alól Deáktér 24. sz. alá a Szatmári takarékpénztár egyesület palotájába T, emeletre helyezte át. Uzlctke- zelőséjí. O — Csillaghullás az önkénteseknél. A h usvéti szünidő nevezetes szerepet játszott az idén az önkéntesek körében. A nagyhéten tartották meg az önkéntesi iskolákban az altiszti vizsgálatokat, melyeknek látható eredményeként tizedesi csillagokkal tüntették ki az arra érdemes önkénteseket. Az 5. gyalogezred önkéntesei közül előléptetésben a következők részesültek : Czimzetes tizedesek lettek: Krausz Albert, Pollák Jenő, Szokolay Viktor, Jakab Ignácz, Berger Adolf, Fleischmaun Vilmos, Torkos Elemér, Wermesch >r Norbert, örvezetők : Szent- iványi^ Sándor, Fischer Aludár, Bőhm Sándor, Ádám Kálmán s Szabó János. — A kassai honvéd önkéntesek közül következők részesültek előléptetésben: Két csillagot kaptak: Beke Gyula, Bocskay Ottó, Szent- páíyt Gavallér Lajos, Jobbágy Miklós, Ko- háry József, Morvay Béla, Novák Kálmán, Szieberth Endre, Vlád György. — Önkéntesek a századoknál. Lancz Győző ezred parancsnok az előléptetett honvéd önkénteseket gyakorlati kiképzés czéljábói f. évi április 1-től a fegyver- gyakorlatig terjedő időre következőleg osztotta be: Munkácsi Sándort, Hunter Jánost, Sziberth Endrét a helybeli honvédzászlóaljhoz, Bocskay Ottót, Szentpályi Gavallér Lajost, Kohári Józsefet, Vlád Györgyöt s Novák Kálmánt h máramoros- szigeti zászlóaljhoz, Beke Gyulát, Jobbágy Miklóst s Morvay Bélát a uagykárolyi hon védzász lóalj hoz— A Kereskedő Ifjak Köre Pás- kuj Imre elnöklete alatt vasárnap délután 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Lelkes éljenzés között foglalta el Páskuj az elnöki széket, üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat megkezdése előtt szép szavakban emlékezett meg a kör volt derék titkáráról. Deák Kálmánról, s indítványozta, hogy a kör jegyzőkönyvben örökítse meg az elhunyt érdemeit, a jegyzőkönyv kivonatát a gyászoló özvegyhez küldje át, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tárgy- sorozat első pontja volt az elmúlt év történetéről szóló gondosan szerkesztett titkári jelentés, melyet Jónás Bála e. főjegyző olvasott föl. 2. pontja volt a gyűlésnek a számvizsgálók jelentése, az évi számadás s a jövő évi költségvetés, melyei Haller Ferencz e. pónztárnok olvasott föl. Páskuj Imre úgy maga, mint a tisztikar nevében köszönetét mondott az eddigi bizalomért s mielőtt lemondana, kéri u közgyűlést, hogy olyan tisztikart válasszon, mely az egylet további felvirágoztatását tűzze ki feladatául. A közgyűlés Beer Mór e. tagot választotta meg korelnöknek, majd 3 tagú szavazatszedő bizottság választatott, mire a szavazás megkezdődött. A választás közel egy órát vett igénybe, mely után a korelnök következő- kép számolt be a választás eredményéről. Beadatott 73 szavazat. Lelkes éljenzés mellett foglalta el újból az elnöki széket Páskuj Imre, kit a kör elnökéül újból megválasztott. A tisztikar tagjai szavazattöbbség gel a következők lettek: Alelnök: Rooz Gyula, titkár: Jónás Béla, pénztárnok: Haller Fereucz, főjegyző: UugerÁrmin,aíjegy ző: Hamary Gáza, könyvtárnokok: Izsák Ignácz, Risdorfer Gyula, háznagy: Láduy József s választatott azonkívül 3 számvizs gáló s 15 választmányi tag. A választás megejtése s az eredmény kihirdetése után a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Elmaradt diszebéd. Meszlényi Gyula püspök husvétot követő vasárnapon ebédre szokta meghivni a központi papságot. E diszebéd azonban tekintettel a városnak mély gyászára, e napról bizonytalan időre elhalasztatott. — Toperczer Kálmán kir. tszéki vizsgálóbirót pénteken szélütés érte s állapota komoly aggodalomra ad okot. A súlyos baleset városszerte nagy részvétet keltett. Mint újabban értesülünk állapotában némi javulás állott be. — Polgármesterek kongresszusa. Debreczen varos tanácsa elhatározta, hogy a városok polgármesterit meghívja és fölkéri, hogy szokásos kongresszusukat a jövő évben Debreczenben tartsák meg. A jövő évi kongresszus főtárgya az lesz, hogy a szabadkirályi városok részére külön törvényeket kérjenek a törvényhozástól. — Megerősítés. A vallás és közokt. ügyi miniszter Vakarcs Kálmán nagykikin- dai állami főgymnasium ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minőségében véglegesen megerősítette. — Eljegyzések. Ifj. Tivadar István szolgabiró eljegyezte Taninecz Erzsikét, Ta ninecz Endre kir. járásbiró kedves leányát Ökörmezőn. — Pásztóhy Jenő, Gróf Dégen- feld aranyos medgyesi uradalmának gazdatisztje jegyet váltott nagybányui Nagy Lajos ügyvéd szeretetreméltó leányával, Anna kisasszonynyal. — Tóth Kálmán helybeli államvasuti hivatalnok eljegyezte Barubás Rózsika kisasszonyt, özv. Barabás Ferenczné kedves leányát. — Eljegyzés. Buday Aladár 12. honvéd gyalogezredbeli hadnagy közelebb tartotta eljegyzését Nyíregyházán Török Anuuska kisasszony nyúl, özv. Török Péterné úrasszony kedves leányával. — Eljegyzés. Koriteánszky Gyula a tusnádi takarékpénztár fő öuyvcz«tője ünnep harmadnapján eljegyezte Molnár Mariska kisasszonyt, Demjén Sándor vasúti posta s távirda főnök sógornőjét Komáromból. — A. Lorántffy Zsuzsánna** egyesület első évi rendes közgyűlését f. hó 2-án délelőtt tartottu meg nagy érdeklődés mellett Domahidy István egyleti elnök vezetésével a városháza dÍ9zt Tmében. Dotua- hidy elnök lendületes szép szavakban nyi- tottu meg a közgyűlést s üdvözölte a tagokat. A budapesti Lorántffy Zsuzsánnu egylet kiküldöttje, azután a szatmári ev. ref. egyház szatmári, nagy károlyi, nagybányui ev. ref. egyház kiküldöttjei üdvözölték az újonnan keletkezett egyletet, majd a közgyűlés a lemondott Nagy Béláné úrnő helyett az elnöki tisztre egyhangúlag özv. Thurman ölivérné úrnőt választották meg. A gondosan összeállított s az egylet eddigi rövid működésére is részleteseit kiterjeszkedő titkári jelentést az egylet tevékeny titkára Dr. Böszörményi Emil olvasta föl, Osváth Elemér pedig az egyesület pénztári állapotarál számolt be a közgyűlésnek. A közgyűlés végül elhatározta, • hogy vármegyénk nagyobb városaiban Nagy-Károly- ban, Nagy-Bányán és Felső-Bányán, Fehér- Gyarmaton, Máté-Szalkán az egylet felolvasásokat s ezzel kapcsolatban mulatságokat fog rendezni már a közel jövőben. A gyűlés azután véget ért. — Színi előadás. A szatinárvár- megyei Lorántffy egyesület javára e hó 2-án rendezett 9ziuielőadást úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen jól sikerült. A jelzett s érdekesnek ígérkező programm ugyan változást szenvedett, amennyiben két szám Eötvös Károly orsz. gyűlési képviselő szabad előadása s Haypál Benő budui ev. ref. lelkész magán éneke elmaradt, amennyiben az utolsó perezben szereplésüket sürgönyi- közbejött akadályok miatt lemondották, mely körülmény érthető nagy zavart idézett elő a rendezők között. A műsor azonban igy is változatos volt s melynek minden pontja a közönség élénk tetszésével találkozott. A dalegyesület „Elvennélek én, csuk adnának“ ez. pompásan előadott kardala vezette be a színházi ünnepséget s azután két egy felvonásos vígjáték előadása következett. Az „Ajánlott levél“ ez- vígjátékban két uj műkedvelő mutatkozott be Baranyai Mariska s Uray Leona kisasszonyok, kik szerepüket meglepő ügyességgel s kedves- séggel játszottuk, különösen Baranyai k. a. hosszabb szerepében adta jelét szép tehetségének. Igen ügyesen adta s helyes felfogással az excentrikus amerikait Dr. Komáromy Zoltán, jól illeszkedett szerepébe Veréczy Ernő. Andreánszky „Katonásan“ Cz. sok humorral s elevenséggel irt darabjában Maróthy Mariska s Domokos Muriska k. a. otthonos, helyes felfogású játékával, Glück Ferencz, Csomay Győző, Kürthy József, Németh József jó alakításukért a dicséretet méltán megérdemlik, — A közönség a szereplőket zajosan megtapsolta s hívta a lámpák elé. Közben Maróthy Mariska k. a. Szabolcska Mihály költeményeiből szavalt sok érzéssel, kellő hangsúlyozással. Szilágyi Dezső egy vig monológgal mulutatta a közönséget. Végül „Lorántffy Zsuzsánna a hazai tudománynak áldozik“ cz. alkalmi élőképet mutattak be, mely alatt Veres Lajos Vizetése alatt a vegyeskar énekelt igen szépen. Az élőképben résztvettek: Lorántffy Zsuzsánna Unger Gézánó úrnő; udvarhölgyek : Palády Erzsiké, Nagy Leona Domokos Marisku éa Poszvék Miczi kisasszonyok. Úri kiséret: Glück Ferencz, Papp László, Horváth Elek, Kuli- ffuy Béla, Kürthy József, Németh József, Sepsy Károly, Filep György, Btkcsy József, Szűcs Kálmán, Jóger Andor, Tombory Ernő, Kiss Sándor és Veréczy Ernő. Előadás után vig hangulatban tánczczal egybekötött társas összejövetel volt a Társaskörben. Az előadás 530 K 36 f jövedelmezett. — Ev. ref. egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ev. reform, egyházmegye f. hó 1—3. napjain tartotta évi közgyűlését városunkban. 1-én számvevőszéki s tanügyi bizottsági ülés tartatott, előbbiben 67 egyházközség múlt évi számadása lett felülvizsgálva, a tanügyi ülésen pedig az iskolák félévi látogatásáról szóló jelentéseket s a lelkészi gyámiutézet ügyeit tárgyalták. A nyugdíj pénztár ügyében a közgyűlés ideje május hó közepére tűzetett ki. Az ápril. 2-iki közgyűlés d. e 9 órakor Biki esperes imájával vette kezdetét, a tárgysorozat 70 számból állott e napon 27-tel végeztek, a tárgyalást megszakította a Lo- rántfy közgyűlés, melyen a tagok részt vettek. Az esperes szég szavakban emlékezett meg a folytatólagos közgyűlésen Tisza Kálmán, Dr. Farkas Antal, s Szarka Boldizsár érdemeiről s u/.oknak jegyzőkönyvben való megörökítését elrendelték. A tisztikar gyűlés végén a 10 éves ciklus lejártával lemondott, tisztujitás elrendeltetett s a szavazatok beadásának határidejéül f. év május 1-re tűzetett ki. A tagok első és harmadik nupou'Biki esperes s Dr. Böszörményi Emil tanács bírónak voltak szívesen látott vendégei. A gyűlés másodnapján közebéd volt u társaskörben. — Római zarándokút. E hó 10-én njubb zurándokcsupat indul Rómába Gross Ferencz etyeki káplán vezetése alatt. A zarándoklatban különösen Bácskából, Te- inesmegyéből s a Dunántúlról vesznek sokan részt. Városunkból a menethez, mely 10-én este 7 órakor indul . Budapestről a keleti pályaudvarról, Nitsch József székesegyházi kurnagy csatlakozik. — A zárdatemplom fölszentelése szombaton reggel 7 órakor ment végbe. A fölsz.'utelést fényes segédlettel Binder András cz. kanonok s theologini tanár végezte. Az újra festett templom színei a régiek maradtuk. Az uj disze9 festés kellemes hatást gyakorol a szemre. A vasárnap tartott ünnepi misén már nagyszámmal vettek részt az újtatös hi vök. — A n.-károlyi Kölosey-Egye- sület irodalmi szakosztálya 1902. április hó 12-éu szombaton este 7 és fél órakor a vármegyeház nagytermében a zongoru alapra jótékonvczélu hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Nyitány. Előadja a 3. kerületi kassai honvédzenekur. 2. Felolvasás. Tartja Majos Károly. 3. Koronázási induló Meyerbeer Prófétájából. Zongorakisérettel harinouiumon előadja Diczig Ádám, „Ru- tucsku“ Bella Miklóstól, pálya nyertes mű. Előadja Baudisz Erzsiké. Tiz perez szünet után. 1. Kurucz . dalok. A honvéd- zenekar kísérete mellett, előudja Jeney Gézáné szül. Nugyfalussy Julia. 2. „A vándor“ Schubert- tői. Zongorakisérettel énekli Orosz Alajos. 3. Szuvalás Kemény Emiltől. 4. Ballet-csár- dás. Előadja honvédzenekar. Utána táncz. Az ételekről és tiszta természetes italokról Kudla János gondoskodik. A talpalávalót Fátyol Józsi zenekara huzza. Külön névreszóló meghívók nincsenek. Belépődíj: számozott ülőhely 2 K, karzat és állóhely 1 K, tanulójegy 50 fillér. Felülfizetéseket — tekintettel a jótékony, czélra — köszöi nettel fogadunk és a helyi hirlapok* i ban nyugtázzuk. Jegyek előre válthatók j a szukosztályi elnöknél. Nagy-Károly, 1902. ápr. 6-án. Csóti Márk, szakosztályi elnök, Kubinyi Bertalan, szakosztályi jegyző. — Ezzel a hangversenynyel befejezi a Kölcsey Egyesület téli estélyeinek sorozatát. — Polgármesteri rendelet. A helyettes polgármester legközelebb egy rendeletet intézett a városi hivatalnokokhoz, melyben szigorúan nleghágyjá, hogy a hivatalos órákat pontosan . betartsák. Okot a rendeletre az szolgáltatott, hogy a tisztviselők nagy része keveset törődött a hivatalos órával, s a hivatal helyett szívesebben tartózkodott egyik-másik sörcsarnokban, a mi utóbbi időben már a nagy közönségnek is szemébe ötlött. Egész őszintén mondjuk, hogy a rendeletet helyesnek tartjuk s reméljük, hogy a ki kibocsátotta ügyelni is fog rá, hogy annak érvénye legyen. — Hegyközségi gyűlés. A vasárnapra összehívott hegyközségi gyűlés megtartható nem volt, mivel a tagok a kellő számban nem jötted össze. E végből f. hó 13-ra, vasárnap d. e. 10 órára a városház tanácstermében újból összehivatik, a hegyközségi közgyűlés ugyanazon tárgysorozattal azzal u megjegyzéssel, hogy a közgyűlés hivatva Lesz érvényes határozat hozatalára a megjelent tagok számára tekintet nélküh — Kivándorlási kongresszus. A Gazdasági Egyesületek Országos szövetsége a Borsodtnegyei Gazdasági egyesület s a felvidéki gazdasági egyesületek (Abuuj-Torna, Bars, Gömör, Kishont, Heves, Hont, Liptó,' Máramuros, Nógrád Nyitra, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Trencsén, Turócz, Ugocsa és Zemplénvm.) s a Felsővidéki Magyar Közmivelődési egylet közreműködésével a felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazdasági s társadalmi bújok széleskörű megvitatása s az orvoslás módjainak kijelölése tárgyában május hó 31. s junius 1. napjain Miskolczon kongresszust rendez. Tárgyai: a} Elnökség és tisztviselők megválasztása, b) A szervezkedés után első tárgy u. kongresz- SZU8 plénuma előtt tartandó előadás, mely a felvidéki kivándorlás múltját, mérveit és következményeit ismerteti. Az előadás nyomán a kivándorlást előidéző okok határozati javaslat alakjábau állupittutuak meg. A felvidéki kivándorlás okait megállapító előadói javaslattervezet a következő: Ä felvidéki kivándorlás természetes oka a - szegénység és foglalkozáshiány. Ezek okai: A) A hátramaradt mezőgazdasági és ipari kultúra. B) A rossz értékesítési viszonyok. C) A rossz hitelviszonyok. Uzsora, korcsmahitei: D) Aránytalan közmegterheltetés. E) A községek rossz gazdálkodása. F) A birtokjogi viszonyok rendezetlensége, G) A földbirtok szétforgáceolódása. H) Az iszákosság.-1) Á tudatlanság. A felvidéki kivándorlás níes- terséges okai: A) A galicziai bevándorlás. B) A kivándorlási ügynökök káros működése. c) az okok ekként megállapittatván a kongresszus a bajok orvoslásának módjaival foglalkozik. — A kongresszuson varmegyénk is képviseltetni fogja magát.