Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-08 / 14. szám

Melléklet az 1902. évi 14. számhoz. SZATMÁBlSSYipBKE. ben, mely u „Szatmár“ ez. helybeli lup szombati számában megjelent, megbotrán­kozásának adott kifejezést s elhatározta, hogy a városházáról a köteles-peldany ki­vételével a lap kizarassék, a e határozatot a tanács közli a tisztikar tagjaival is, ki­ket szintén értekezletre hivnak ossz'! e ki— no9 ügyben. A hétfői közgyűlésen a kegye­letsértő czikk ügyét s/.intén tárgyalni fog­ják s e tárgybai1 legközelebb indítványt nvujtanak be. — Vagy jót, vagy semmit. A polgármester haláláról a „fezülmár** czitnü újság is megemlékezvén, ezt oly durván tette, hogy eljárásán az egész város megbotrán- kozott. A 9zabadsajtónak mindig voltak és lesznek kinövései, de a legnagyobb elvadu- lás sem ment még odáig, hogy sárral do­bálja meg u koporsót s meggyalázza a ha­lott emlékét, a ki arra egyáltalán rá nem szolgált. Helyes elv az, hogy a halottról vagy jót, vagy semmit, s ha a „Szatmár“ ez elv szerint jár el, bár eljárása igazságos akkor 9em lett volna, nem szólnánk a do­loghoz, de annak épen az ellenkezőjét cse­lekedte. Ha Amerikában történik ez meg, a szerkesztő a lincselést el nem kerüli, ná­lunk azonban mások a szokások, a lelki durvaságnak ily eklatáns megnyilatkozását elitéljük mindnyájan, a lincselésnek csak ezt a nemét gyakoroljuk. Mint a helyi saj­tónak egyik orgánuma pirulunk a miatt, hogy nálunk ez megtörténhetett, de hisszük, hogy a közönség igazságosan itél és e nagy­fokú eltévelyedést nem írja a helyisajtónak, hanem csakis annak az egy szerencsétlen embernek a rovására, aki elkövette. — Jubiláns lelkipásztor. Márczius hó 30-án Dr. Csánk István fényi plébánost hivei szép óvátióban részesítették. A köz­ség s az iskolaszék elöljárósága abból az alkalomból, hogy az általános szeretetnek örvendő plébános e napon töltötte be 25-ik évét annak, hogy a község lelkipásztora lett, legnagyobb s odaadó ragaszkodásuknak adtak kifejezést a könyekig meghatott lelki pásztor előtt. Estére az ünnepelt plé­bános tiszteletére a gyermekek sikerült elő­adást rendeztek. — Kitüntetések a papság köré­ben' A király Demjanovich Endre ez. kanonok, dolhai gör. szert. kath. esperes lelkésznek és törvényes utódainak az egy­ház és tanügy terén szerzett érdemei elis­meréséül a magyar nemességet „barankai“ előnévvel, B e n k ő József unghvári plébá­nosnak, az unghi főesperességre való kine­vezése mellett, a Boldogságos Szűz Máriá- ról nevezett poroszlói czimzetes apátságot, Csehticzky József tibai esperes-plébá­nosnak a Keresztelő Szent Jánosról nevezett Szontjánosi czimzetes apátságot adományozta. — Kinevezések. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Fekete Jenő dr. ügyvéd- jelölt szatmári lakost ugyanezen kir. tör­vényszékhez díjtalan joggyakornokká, a nagy­károlyi kir. pénzügyigazgató Rencz Antal uagykárolyi kir. adóhivatali díjtalan gya­kornokot a fehérgyarmati s Barbul János szinérváraljai dijtulan gyakornokot ugyan­oda diijas gyakornokká nevezte ki. — Ösztöndijnyertes joghallgató. A budapesti m. kir. tudomány-egyetemen a napokban döntöttek a 600 koronás állami, ösztöndíj odaítélése fölött. Az ösztöndíjra 34 pályázó volt, ezek közül Írásbeli és szó­beli vizsgálat alapján 4 pályázó kapta meg a dijjat, közöttük Ambrózy Sándor III. éves joghallgató, a helybeli kir. kath. fő- gymna9Íum volt kitűnő növendéke. — Visszavezényelt főhadnagy. Bukovszky Péter 12. honvéd gyalogezred­beli főhadnagy a Kassán tartott önkéntesi tanfolyam befejeztével, a hol tanári minő­ségben működött, vissza vezényeltetett a helybeli honvédzászlóaljhoz. — Áthelyezett albiró. Őfelsége a király az igazságügyminiszter előterjeszté­sére megengedte, hogy dr. Öreg Béla hely-, beli kir. törvényszéki albiró a debreczeni kir. törvényszékhez hasonló minőségben át­helyeztessék. — Áthelyezett posta s távirda főnökök. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter A u.g u s z t i n y János helybeli posta és távirda felügyelőt saját kérelmére u budapesti in. kir. íőposta s távirda hivatal­hoz. Strass er Lajos nagyszebeni posta s távirda hivatal vezetésével megbízott posta s táviró főtisztet pedig hasonló minőségben Szatmári a helyezte át. Sajnálattal vesszük a derék főnök távozását, ki előzékeny, szívélyes modorával a közönség általános megelégedése mellett töltötte be tisztét s társadalmunknak is kedvelt alakja volt. Boldogsága megelégedés kisérje uj otthonába. — Előléptetett segédtanfelügyelő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bodnár György szat.múrmegyei segédtanfelügyelőt f. év ápril hó 1-től a X. fizetési osztály 1800 koronás fokozatába előléptette. — Iroda áthelyezés. A Szatmár— Erdődi h. é. vasút, üzletkezelősége irodáját a Rákóczy-utcza 46. sz. alól Deáktér 24. sz. alá a Szatmári takarékpénztár egyesület pa­lotájába T, emeletre helyezte át. Uzlctke- zelőséjí. O — Csillaghullás az önkéntesek­nél. A h usvéti szünidő nevezetes szerepet játszott az idén az önkéntesek körében. A nagyhéten tartották meg az önkéntesi isko­lákban az altiszti vizsgálatokat, melyeknek látható eredményeként tizedesi csillagokkal tüntették ki az arra érdemes önkénteseket. Az 5. gyalogezred önkéntesei közül előlép­tetésben a következők részesültek : Czimze­tes tizedesek lettek: Krausz Albert, Pollák Jenő, Szokolay Viktor, Jakab Ignácz, Ber­ger Adolf, Fleischmaun Vilmos, Torkos Ele­mér, Wermesch >r Norbert, örvezetők : Szent- iványi^ Sándor, Fischer Aludár, Bőhm Sán­dor, Ádám Kálmán s Szabó János. — A kassai honvéd önkéntesek közül következők részesültek előléptetésben: Két csillagot kaptak: Beke Gyula, Bocskay Ottó, Szent- páíyt Gavallér Lajos, Jobbágy Miklós, Ko- háry József, Morvay Béla, Novák Kálmán, Szieberth Endre, Vlád György. — Önkéntesek a századoknál. Lancz Győző ezred parancsnok az előlép­tetett honvéd önkénteseket gyakorlati ki­képzés czéljábói f. évi április 1-től a fegyver- gyakorlatig terjedő időre következőleg osztotta be: Munkácsi Sándort, Hunter Jánost, Sziberth Endrét a helybeli honvéd­zászlóaljhoz, Bocskay Ottót, Szentpályi Gavallér Lajost, Kohári Józsefet, Vlád Györgyöt s Novák Kálmánt h máramoros- szigeti zászlóaljhoz, Beke Gyulát, Jobbágy Miklóst s Morvay Bélát a uagykárolyi hon védzász lóalj hoz­— A Kereskedő Ifjak Köre Pás- kuj Imre elnöklete alatt vasárnap délután 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Lelkes éljenzés között foglalta el Páskuj az elnöki széket, üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat megkezdése előtt szép sza­vakban emlékezett meg a kör volt derék titkáráról. Deák Kálmánról, s indítványozta, hogy a kör jegyzőkönyvben örökítse meg az elhunyt érdemeit, a jegyzőkönyv kivona­tát a gyászoló özvegyhez küldje át, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. A tárgy- sorozat első pontja volt az elmúlt év törté­netéről szóló gondosan szerkesztett titkári jelentés, melyet Jónás Bála e. főjegyző ol­vasott föl. 2. pontja volt a gyűlésnek a számvizsgálók jelentése, az évi számadás s a jövő évi költségvetés, melyei Haller Ferencz e. pónztárnok olvasott föl. Páskuj Imre úgy maga, mint a tisztikar nevében köszönetét mondott az eddigi bizalomért s mielőtt lemondana, kéri u közgyűlést, hogy olyan tisztikart válasszon, mely az egylet további felvirágoztatását tűzze ki feladatául. A köz­gyűlés Beer Mór e. tagot választotta meg korelnöknek, majd 3 tagú szavazatszedő bi­zottság választatott, mire a szavazás meg­kezdődött. A választás közel egy órát vett igénybe, mely után a korelnök következő- kép számolt be a választás eredményéről. Beadatott 73 szavazat. Lelkes éljenzés mel­lett foglalta el újból az elnöki széket Pás­kuj Imre, kit a kör elnökéül újból megvá­lasztott. A tisztikar tagjai szavazattöbbség gel a következők lettek: Alelnök: Rooz Gyula, titkár: Jónás Béla, pénztárnok: Hal­ler Fereucz, főjegyző: UugerÁrmin,aíjegy ző: Hamary Gáza, könyvtárnokok: Izsák Ignácz, Risdorfer Gyula, háznagy: Láduy József s választatott azonkívül 3 számvizs gáló s 15 választmányi tag. A választás megejtése s az eredmény kihirdetése után a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. — Elmaradt diszebéd. Meszlényi Gyula püspök husvétot követő vasárnapon ebédre szokta meghivni a központi papsá­got. E diszebéd azonban tekintettel a vá­rosnak mély gyászára, e napról bizonytalan időre elhalasztatott. — Toperczer Kálmán kir. tszéki vizsgálóbirót pénteken szélütés érte s álla­pota komoly aggodalomra ad okot. A sú­lyos baleset városszerte nagy részvétet kel­tett. Mint újabban értesülünk állapotában némi javulás állott be. — Polgármesterek kongresszusa. Debreczen varos tanácsa elhatározta, hogy a városok polgármesterit meghívja és föl­kéri, hogy szokásos kongresszusukat a jövő évben Debreczenben tartsák meg. A jövő évi kongresszus főtárgya az lesz, hogy a szabadkirályi városok részére külön törvé­nyeket kérjenek a törvényhozástól. — Megerősítés. A vallás és közokt. ügyi miniszter Vakarcs Kálmán nagykikin- dai állami főgymnasium ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minőségében véglegesen megerősítette. — Eljegyzések. Ifj. Tivadar István szolgabiró eljegyezte Taninecz Erzsikét, Ta ninecz Endre kir. járásbiró kedves leányát Ökörmezőn. — Pásztóhy Jenő, Gróf Dégen- feld aranyos medgyesi uradalmának gazda­tisztje jegyet váltott nagybányui Nagy La­jos ügyvéd szeretetreméltó leányával, Anna kisasszonynyal. — Tóth Kálmán helybeli államvasuti hivatalnok eljegyezte Barubás Rózsika kisasszonyt, özv. Barabás Ferenczné kedves leányát. — Eljegyzés. Buday Aladár 12. honvéd gyalogezredbeli hadnagy közelebb tartotta eljegyzését Nyíregyházán Török Anuuska kisasszony nyúl, özv. Török Péterné úrasszony kedves leányával. — Eljegyzés. Koriteánszky Gyula a tusnádi takarékpénztár fő öuyvcz«tője ünnep harmadnapján eljegyezte Molnár Mariska kisasszonyt, Demjén Sándor vasúti posta s távirda főnök sógornőjét Komáromból. — A. Lorántffy Zsuzsánna** egye­sület első évi rendes közgyűlését f. hó 2-án délelőtt tartottu meg nagy érdeklődés mellett Domahidy István egyleti elnök ve­zetésével a városháza dÍ9zt Tmében. Dotua- hidy elnök lendületes szép szavakban nyi- tottu meg a közgyűlést s üdvözölte a tago­kat. A budapesti Lorántffy Zsuzsánnu egy­let kiküldöttje, azután a szatmári ev. ref. egyház szatmári, nagy károlyi, nagybányui ev. ref. egyház kiküldöttjei üdvözölték az újonnan keletkezett egyletet, majd a köz­gyűlés a lemondott Nagy Béláné úrnő he­lyett az elnöki tisztre egyhangúlag özv. Thurman ölivérné úrnőt választották meg. A gondosan összeállított s az egylet eddigi rövid működésére is részleteseit kiterjesz­kedő titkári jelentést az egylet tevékeny titkára Dr. Böszörményi Emil olvasta föl, Osváth Elemér pedig az egyesület pénz­tári állapotarál számolt be a közgyűlésnek. A közgyűlés végül elhatározta, • hogy vár­megyénk nagyobb városaiban Nagy-Károly- ban, Nagy-Bányán és Felső-Bányán, Fehér- Gyarmaton, Máté-Szalkán az egylet felolva­sásokat s ezzel kapcsolatban mulatságokat fog rendezni már a közel jövőben. A gyű­lés azután véget ért. — Színi előadás. A szatinárvár- megyei Lorántffy egyesület javára e hó 2-án rendezett 9ziuielőadást úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen jól sikerült. A jelzett s érdekesnek ígérkező programm ugyan változást szenvedett, amennyiben két szám Eötvös Károly orsz. gyűlési képviselő sza­bad előadása s Haypál Benő budui ev. ref. lelkész magán éneke elmaradt, amennyiben az utolsó perezben szereplésüket sürgönyi- közbejött akadályok miatt lemondották, mely körülmény érthető nagy zavart idézett elő a rendezők között. A műsor azonban igy is változatos volt s melynek minden pontja a közönség élénk tetszésével talál­kozott. A dalegyesület „Elvennélek én, csuk adnának“ ez. pompásan előadott kardala vezette be a színházi ünnepséget s azután két egy felvonásos vígjáték előadása követ­kezett. Az „Ajánlott levél“ ez- vígjátékban két uj műkedvelő mutatkozott be Baranyai Mariska s Uray Leona kisasszonyok, kik szerepüket meglepő ügyességgel s kedves- séggel játszottuk, különösen Baranyai k. a. hosszabb szerepében adta jelét szép tehet­ségének. Igen ügyesen adta s helyes fel­fogással az excentrikus amerikait Dr. Komáromy Zoltán, jól illeszkedett szerepébe Veréczy Ernő. Andreánszky „Katonásan“ Cz. sok humorral s elevenséggel irt darab­jában Maróthy Mariska s Domokos Muriska k. a. otthonos, helyes felfogású játékával, Glück Ferencz, Csomay Győző, Kürthy József, Németh József jó alakításukért a dicséretet méltán megérdemlik, — A közön­ség a szereplőket zajosan megtapsolta s hívta a lámpák elé. Közben Maróthy Mariska k. a. Szabolcska Mihály költeményei­ből szavalt sok érzéssel, kellő hangsúlyozás­sal. Szilágyi Dezső egy vig monológgal mulutatta a közönséget. Végül „Lorántffy Zsuzsánna a hazai tudománynak áldozik“ cz. alkalmi élőképet mutattak be, mely alatt Veres Lajos Vizetése alatt a vegyes­kar énekelt igen szépen. Az élőképben résztvettek: Lorántffy Zsuzsánna Unger Gézánó úrnő; udvarhölgyek : Palády Erzsiké, Nagy Leona Domokos Marisku éa Poszvék Miczi kisasszonyok. Úri kiséret: Glück Ferencz, Papp László, Horváth Elek, Kuli- ffuy Béla, Kürthy József, Németh József, Sepsy Károly, Filep György, Btkcsy József, Szűcs Kálmán, Jóger Andor, Tombory Ernő, Kiss Sándor és Veréczy Ernő. Elő­adás után vig hangulatban tánczczal egybe­kötött társas összejövetel volt a Társaskör­ben. Az előadás 530 K 36 f jövedelmezett. — Ev. ref. egyházmegyei köz­gyűlés. A szatmári ev. reform, egyház­megye f. hó 1—3. napjain tartotta évi köz­gyűlését városunkban. 1-én számvevőszéki s tanügyi bizottsági ülés tartatott, előbbi­ben 67 egyházközség múlt évi számadása lett felülvizsgálva, a tanügyi ülésen pedig az iskolák félévi látogatásáról szóló jelen­téseket s a lelkészi gyámiutézet ügyeit tár­gyalták. A nyugdíj pénztár ügyében a közgyűlés ideje május hó közepére tűzetett ki. Az ápril. 2-iki közgyűlés d. e 9 órakor Biki esperes imájával vette kezdetét, a tárgysorozat 70 számból állott e napon 27-tel végeztek, a tárgyalást megszakította a Lo- rántfy közgyűlés, melyen a tagok részt vet­tek. Az esperes szég szavakban emlékezett meg a folytatólagos közgyűlésen Tisza Kál­mán, Dr. Farkas Antal, s Szarka Boldizsár érdemeiről s u/.oknak jegyzőkönyvben való megörökítését elrendelték. A tisztikar gyű­lés végén a 10 éves ciklus lejártával le­mondott, tisztujitás elrendeltetett s a sza­vazatok beadásának határidejéül f. év má­jus 1-re tűzetett ki. A tagok első és har­madik nupou'Biki esperes s Dr. Böszörmé­nyi Emil tanács bírónak voltak szívesen lá­tott vendégei. A gyűlés másodnapján köz­ebéd volt u társaskörben. — Római zarándokút. E hó 10-én njubb zurándokcsupat indul Rómába Gross Ferencz etyeki káplán vezetése alatt. A za­rándoklatban különösen Bácskából, Te- inesmegyéből s a Dunántúlról vesznek sokan részt. Városunkból a menethez, mely 10-én este 7 órakor indul . Budapestről a keleti pályaudvarról, Nitsch József székesegyházi kurnagy csatlakozik. — A zárdatemplom fölszente­lése szombaton reggel 7 órakor ment végbe. A fölsz.'utelést fényes segédlettel Binder András cz. kanonok s theologini tanár végezte. Az újra festett templom színei a régiek maradtuk. Az uj disze9 festés kel­lemes hatást gyakorol a szemre. A vasár­nap tartott ünnepi misén már nagyszámmal vettek részt az újtatös hi vök. — A n.-károlyi Kölosey-Egye- sület irodalmi szakosztálya 1902. április hó 12-éu szombaton este 7 és fél órakor a vár­megyeház nagytermében a zongoru alapra jótékonvczélu hangversenyt rendez a követ­kező műsorral: 1. Nyitány. Előadja a 3. kerületi kassai honvédzenekur. 2. Felolvasás. Tartja Majos Károly. 3. Koronázási induló Meyerbeer Prófétájából. Zongorakisérettel harinouiumon előadja Diczig Ádám, „Ru- tucsku“ Bella Miklóstól, pálya nyertes mű. Előadja Baudisz Erzsiké. Tiz perez szünet után. 1. Kurucz . dalok. A honvéd- zenekar kísérete mellett, előudja Jeney Gézáné szül. Nugyfalussy Julia. 2. „A vándor“ Schubert- tői. Zongorakisérettel énekli Orosz Alajos. 3. Szuvalás Kemény Emiltől. 4. Ballet-csár- dás. Előadja honvédzenekar. Utána táncz. Az ételekről és tiszta természetes italokról Kudla János gondoskodik. A talpalávalót Fátyol Józsi zenekara huzza. Külön névre­szóló meghívók nincsenek. Belépődíj: szá­mozott ülőhely 2 K, karzat és állóhely 1 K, tanulójegy 50 fillér. Felülfizetéseket — tekintettel a jótékony, czélra — köszö­i nettel fogadunk és a helyi hirlapok* i ban nyugtázzuk. Jegyek előre válthatók j a szukosztályi elnöknél. Nagy-Károly, 1902. ápr. 6-án. Csóti Márk, szakosztályi elnök, Kubinyi Bertalan, szakosztályi jegyző. — Ezzel a hangversenynyel befejezi a Kölcsey Egyesület téli estélyeinek sorozatát. — Polgármesteri rendelet. A he­lyettes polgármester legközelebb egy ren­deletet intézett a városi hivatalnokokhoz, melyben szigorúan nleghágyjá, hogy a hiva­talos órákat pontosan . betartsák. Okot a rendeletre az szolgáltatott, hogy a tisztvise­lők nagy része keveset törődött a hivatalos órával, s a hivatal helyett szívesebben tar­tózkodott egyik-másik sörcsarnokban, a mi utóbbi időben már a nagy közönségnek is szemébe ötlött. Egész őszintén mondjuk, hogy a rendeletet helyesnek tartjuk s re­méljük, hogy a ki kibocsátotta ügyelni is fog rá, hogy annak érvénye legyen. — Hegyközségi gyűlés. A vasár­napra összehívott hegyközségi gyűlés meg­tartható nem volt, mivel a tagok a kellő számban nem jötted össze. E végből f. hó 13-ra, vasárnap d. e. 10 órára a városház tanácstermében újból összehivatik, a hegy­községi közgyűlés ugyanazon tárgysorozattal azzal u megjegyzéssel, hogy a közgyűlés hivatva Lesz érvényes határozat hozatalára a megjelent tagok számára tekintet nélküh — Kivándorlási kongresszus. A Gazdasági Egyesületek Országos szövetsége a Borsodtnegyei Gazdasági egyesület s a felvidéki gazdasági egyesületek (Abuuj-Torna, Bars, Gömör, Kishont, Heves, Hont, Liptó,' Máramuros, Nógrád Nyitra, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes, Trencsén, Turócz, Ugocsa és Zemplénvm.) s a Felsővidéki Magyar Közmivelődési egylet közreműködésével a felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazda­sági s társadalmi bújok széleskörű megvita­tása s az orvoslás módjainak kijelölése tár­gyában május hó 31. s junius 1. napjain Miskolczon kongresszust rendez. Tárgyai: a} Elnökség és tisztviselők megválasztása, b) A szervezkedés után első tárgy u. kongresz- SZU8 plénuma előtt tartandó előadás, mely a felvidéki kivándorlás múltját, mérveit és kö­vetkezményeit ismerteti. Az előadás nyomán a kivándorlást előidéző okok határozati ja­vaslat alakjábau állupittutuak meg. A felvi­déki kivándorlás okait megállapító előadói javaslattervezet a következő: Ä felvidéki kivándorlás természetes oka a - szegénység és foglalkozáshiány. Ezek okai: A) A hát­ramaradt mezőgazdasági és ipari kultúra. B) A rossz értékesítési viszonyok. C) A rossz hitelviszonyok. Uzsora, korcsmahitei: D) Aránytalan közmegterheltetés. E) A köz­ségek rossz gazdálkodása. F) A birtokjogi viszonyok rendezetlensége, G) A földbirtok szétforgáceolódása. H) Az iszákosság.-1) Á tudatlanság. A felvidéki kivándorlás níes- terséges okai: A) A galicziai bevándorlás. B) A kivándorlási ügynökök káros műkö­dése. c) az okok ekként megállapittatván a kongresszus a bajok orvoslásának módjaival foglalkozik. — A kongresszuson varmegyénk is képviseltetni fogja magát.

Next

/
Thumbnails
Contents