Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-18 / 11. szám

Tizenkilenczedik évfolyam. 11-ik szám. Szatmár, 1902. márczius TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. MEGJmEN MINDEN KEDDEN. = AZ ÍM FIZETÉS ÁRA: = 6 kor. / 3 » Negyedévre I kor. 50 fill. Egyes szám ára 16 » Községek, községi jegyzők és néptanítók részére • egész évre 4 korona. Egész évre Fél évre . SZERKESZTŐ ÉS KIADÓHIVATAL, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények, továbbá előfizetések és hirdetések is küldendők : = Morvái János könyvnyomdája Eötvös-utcza 6rik az. alatt. = TBIÍEFON-SZÁM : 73. A Szerkesztő lakása: Eötvös-utcza 19-ik szám. HIRDETÉSEK e lap kiadóhivatalában a legolcsóbb árak mellett fölvételnek. Nyüttér gartnond sora 20 fillér. Állami iskoláink. A négy-öt év óta vajúdó elemi iskoláink államosítása immár a befeje­zés stádiumába lépett. Az eddigi meg­állapodások szerint f. év szeptember i-én megnyílnak állami iskoláink ka­pui. Azonban előreláthatólag a tanév nem a tervbevett uj iskolák tantermei­ben fog megnyittatni, hanem a mostani felekezeti iskolák tantermeiben s eset­leg bérházakban Az uj iskolai épüle­tek, ha fel is épülnek a nyár folyamán, azoknak a jövő év nyáráig száradniok kell, hogy gyermekeinket egészséges és száraz tantermekbe vezethessük. Ez a fő dolog! Az iskolai telepek helyeinek kije­lölése végett a múlt hóban járt el itt Baumgarten Sándor kultuszminiszteri műszaki tanácsos, a kir. tanfelügyelő­ség bevonásával és egy a városi bi­zottság tagjaiból alakított küldöttséggel egyetemben. Eme bizottság a felépí­tendő állami iskolák helyeiül, a város különböző pontjain több, részint alkal­mas, részint bizony nem alkalmas tel­keket szemelt ki, s tett kilátásba meg­vételre. A város területén létező nagy­számú tanköteles gyermekek arányá­hoz a bizottság négy iskolai telepet tett kilátásba, s mind a négyet a bel­területen óhajtja felépittetni. Éz igen helyes terv, csak valósul­jon! Mert bizony, ha tekintetbe vesz- szük, hogy a vidék is mily nagyszámú növendéket ad, s aztán a létesítendő vasúti internatus is mintegy két három­száz tanulóval fogja szaporítani isko­láinkban a növendékek számát, tehát nagyon is kívánatos, hogy a felállítandó állami iskolák mentül terjedelmesebbek legyenek, s a város több. pontjain ál­líttassanak fel. Ebben fáradozik a kir. tanfelügyelőség is, s hiszszük, hogy si­kerre is vezeti Ezzel szemben mintegy megfeled­kezni látszik a külterületi iskolák felál­lításáról. No de azoknak is jönni kell. Csak előbb a belterülettel legyünk tisz­tába. A külterületeken mintegy 300 tanköteles van, azok nagy része nincs beiskolázva, részint a nagy .távolság, részint az ott uralkodó szegénység mi­att. Tehát a külterületi iskolák sem odázhatók messzire. A belterületen első iskolatelepül a Magos-féle és a szomszédos telek lett kiszemelve. Ez igen zajos és nagy for­galmú helyen van. Ott egy tágas ud­var, hol 600—700 tanuló lenne együtt, nem képzelhető. A tervszerint ez lenne egyike a legnépesebb iskoláknak (12 osztálylyal), tehát a legnagyobb terje­delmű iskolának is kellene lennie, mely nagy és tágas játszó s tornaudvarral bírna. Eme iskola czéljaira már inkább megfelelne az Árpád- és Bocskay-ut- czák sarkán levő Sarkadi-féle telek, hozzávéve a Bocskay-utczából a mel­lette lévő két kisebb telket (22. és 24. sz. alattiakkal.) Itt e helyen egy nyílt, csendes és mi fő, tágas teleken épülő iskola lenne. A Kinizsy-utczán kisze­melt hely szintén nem eléggé megfe­lelő, miután ott az udvar igen mélyen fekvő s ma sem ment a volt fülencsés tó ártalmas kigőzölgéseitől. A többi ki­szemelt helyek már inkább megfele­lőbbek. Bár a Németiben felállítandó III. IV. állami iskolát mindenki inkább óhaj­taná látni az István-téren, miután ez a csinos tér már fekvésénél fogva is Németinek központja és az ott felállí­tandó iskola nagyban emelné a teret. Azonban, ha ez nem kivihető, úgy a Vesselényi-utczai ev. ref. iskolák telkei is nagyon megfelelők a tervezett iskola czéljára. Ha a város eme telkek kisajátítá­sára valamivel több áldozatot hoz is, azt csak városunk kultúrájának eme­lése és a kor igényeinek megfelelőbb iskolák állítása érdekében teszi. Ezzel pedig a város maga-magának adósa. Miután az uj állami iskoláinkban az elemi oktatás, a kultusz Minister ur ígérete szerint tandíjmentes leend, igy ez által a legszegényebb szülő gyer­meke is minden nehézség nélkül ré­szesülhet megfelelő tanítás és nevelés­ben. Ezen körülmény már magában is nagy mértékben fogja vonzani a ta­nulókat az iskolához és fogja azt be­népesíteni kellőleg. Hogy pedig az uj állami iskolá­inkban a megkivántató vallás-erkölcsi és magyar nemzeti oktatás nevelés fog uralkodni, arról a jelenlegi hazafias gondolkodású tanítói kar minden tagja biztosit, mert tanítóinkat egytől-egyig olyanoknak ismerjük, s hiszszük is, hogy e várakozásnak derekasan meg is felelnek. — Színház. A haldokló évad utolsó estéit érde­kes színi események élénkítik. Három szerzőnek darabját mutatta be a színtár­sulat az elmúlt hét folyamán. Szinrehoz­ták Majdik Árpádnak „Báthory Gábor8, Sziebenburger Károlynak „Bottyán gene­rális8 ez. történelmi színmüvét s Erdőssy Vilmosnak „Az első zsur“ ez. 1 felv. víg- játékát. A közönség nagy érdeklődést mutatott a szinrekerült uj darabok iránt, s sokat tapsolt azok szerzőinek. Kedden Majdik Árpád történelmi színmüvének „Báthory Gábor“-nak volt bemutatója, melynek tartalmát előző szá­munkban részletesen ismertettük. A szerző tisztességes munkát végzett s ilyen volt sikere is. A darab bővelkedik hatásos és megkapó jelenetekben s technikai ügyes­sége pedig meglepő. A felvonás végeket megrázó és megható jelenetekkel bizto­sítja, ily ügyes csoportosítás az I. felvo­násban a Báthory és Bethlen közötti, a Il-ik felvonásban a Kornis és a fejedelem közötti párbeszéd, a III. felvonásbeli bú­csú jelenet s végül a negyedikben Bát­hory halála. A szereplők csekély kivétel­lel dicsérettel állották meg helyöbet. A czimszerepet Margittay teljes ambitióval alakította, meglátszott játékán, hogy arra nagy gonddal készült s hogy szerepét nagy előszeretettel tanulmányozta. Raskó mint mindig, most is dicsérettel állotta meg helyét Kornisné szerepében, nagy része van a darab sikerre juttatásában. Barna Jolán és Mészáros pompás szerep­hez jutottak, előbbi mint Friderika, Mé­száros mint Weyrauch várparancsuok. Jó volt Ráthonyi Stefi (Tmreffyné). Szilágyi Imreffy szerepét színtelenül és kedvetle­nül játszotta, annál jobb volt Győré (Beth­len), ki nagy ambitiót fejtett ki, hogy a darabot győzelemre segítse. Csáky Kor- nissa szintén figyelemre méltó alakítás. A többi szereplők is igyekeztek hozzá járulni az est sikeréhez. Szerzőt a szereplőkkel sokszor hivták lámpák elé, s tisztelői és jó barátai díszes babérkoszorúval is ki­tüntették. Csütörtökön Szenger karmester juta­lomjátéka alkalmából Erdőssy Vilmos „Első zsur“ ez. 1 felv. vigjátékát adták. Szintén helyi szerző, kit eddig mint ügyes T ARCZ A. Egy csepp víz története. — Irta: Szeöke Barna. — (Folyt, és vége.) Ezen tartományok következők: 1. Csi-li fővárosa Pe-king, 2. Santung fő­városa Czi-man-fu, 3. San-hoszi fővárosa Ta-juen-fu, 4. Ho-man fővárosa Kai-fung-fu 5. Kiang-szu fővárosa Nan-king, 6. Nyán- hoei fővárosa Ngan-King-fu, 7. Kriang hiszi fővárosa Man-Csáng-fu, 8. Tu-Kien fővárosa Ju-Csu fi, 9. Cse-Kiang fővárosa Herng-Csu-fi, 10. Hu-pe fővárosa Vu- Csang-fi, X t. Hu-man fővárosa Csang-sa-fi 12. Ran-hszi fővárosa Hszbugan-fu, 13. Kau-szu fővárosa Lan-csu-fi. i4. Szü- csuai fővárosa Csing-tu-fi, 15. Kuang- tung fővárosa Kuang-tu-fi, vagyis Kanton, 16. Kuang-hszi fővárosa Kuéi-lin fi 17. Fün-;nan fővárosa Fün-man-fi, 18. Knei- cson fővarosa Knei-jang-fi. A fentebbi tartományokon kívül vannak még az úgy nevezett külső tar­tományok, melyek mind Chinát uralják u. m. I. Mandzsu ország három tarto­mánynyal. I. Sin-king melynek fővárosa Mak- den, 2. Kiring fővárosa Kirin ula-botun, 3. He-lung-kiang fővárosa Cziezikar. II. Mongolia. 1. Belső mongolia, 2. Külső mongolia fővárosa Ta-kuren, 3. Uliasztai fővárosa Uliaszutai, 4. Ku-ku- nor a Ku-ku-nor tó vidékén. III. Dzungaria és Keleli Turkesztán 1. Északi rész vagyis Tien-san-pe-ler Kur- Kara-uszu fővárossal, 2. Déli rész v. is Tien-san-nan-ler Kasqár fővárossal. IV. Tibet. 1. Elő Tibet v. is Czien- Czang fővárosa Latsza, 2. Hátsó Tibet v. is Han-Czang föhelyje Tetilumbó. Ezen még külső tartománynak összes lakosa 21 millió 200 ezer s igy Kbina összes lakossága felül jár 379 millión. Minden esetre furcsán esik hallani egy rendkívül szerény eső csepptől, ezen számokkal megspékelt statisztikai adató kát a jámbor olvasónak, — de ha tekin­tetbe veszi, hogy én t. i. eső csepp vagy csepp viz, miólta ez a föld létezik, én is létezem s csepvizböl felleggé változva hány milliószor repültem keresztül-kasul ezt a gömbölyű plánélát s ez utazás alatt mennyit tapasztaltam és láttam, s azt mind mégis tartottam, bizonynyal nem hogy soknak, de tán igen kevésnek és csekélynek s felületesnek fogja felismerni az én geographiai tudományomat. Kántontól csak nem egyenesen észak­nak hajtott benünket a szél s át repül­tünk Kvang-Tung, Hunán, Hu-pé, Honán Csili tartományokon a birodalom főváros- sáig Pekingig. Balra maradtak el tőllünk a Kuang- szi, Kuei-csu, Fünnan, Szü-Csuán tar­tományok, ezeknek mind Kuáng-tung, Hu-nán és Hu-pe, valamint a jobbra el­maradt tartományoknak, mint Tu-Kián, Kiáng-hszi, Csekiang, Aqan-Huéi és Ki- anqszu egy részének csak nem tropikus ki imája és növényzete van, a tél pedig annyira mérsékelt, hogy inkább tavasz­nak mondható. Ezeknek a tartományoknak erdeiben terem meg a Camfor-fa a Cassia, Cinus, Sünensis, -Celtis, három féle tölgy a vitex megundó cserje, szomorú füzek, az egyip­tomi akaczók, rózsa, ligustrum, s egyébb cserjék. Az erdőket vitis (Bignonia) Liánok és parasita kókuszok futják be és lepik el. Pompás gyümölcsöt teremnek itt, mint Banács, Kakó, narancs, terem to­vábbá görög dinye és baraczk, Kánton körül pedig megszámlálhatatlan kertek terülnek el, hol temérdek Kamélia, Aza­lea és Crysatemum virágok és tea rózsák­nak száz meg száz faja termeltetik. Egész Chinában a birtokok Igen el­vannak aprózva, egyedül Hu-nan tar­tomány az a hol hatalmas nagy birtoko­kat remek nagy kastélyokkal lehet találni. Hu-pe tartománynál nem lehet, hogy meg ne emlitsem, hogy egyrésze kopár hegység, másrésze pedig véghetlen ter­mékeny, lapályból áll, melyet Hán és a Fángere Kiáng fut keresztül, meleg folyók a Hoang hó folyammal együtt már több mint 3 ezer év óta hatalmas töltések közzé vannak szorítva, s a mely folyók- nak ágyait idők folytán úgy fel­lettek töltve, hogy a folyam melletti fal­vak pagodáinál is magassabban fekszik azok ágya. És ha az árvíz néha kiszakad, akkor too ezerével pusztulnak el az emberek. Itt gyapot és rizs a főtermény, meg­kell még említenem, hogy a Han folyó­nak a Jang-Czekiángba való torkolatánál a két folyó partján feküsznek Hán-ka, Hán-páu-fu és Vu-Csáng-fu városok, a mint állítják a világ legnépesebb helyei. Itt rengeteg gőzös és vitorlás hajó jár Sáng-haj és Hán-ku között. A balra elmaradt Kan-szuh, Sen hszi, Sán-hszi, valamint a jobbra elmaradt San-Tung tartományok és a hol át repül­tünk Ho-mán és Csi-li tartományok már mind a mérsékeltebb égalj alá tartoznak, annyira, hogy San hszi és Csili tartomány­ban, az egész birodalom fővárosában Pekkingben sokszor nagyon erős telek járnak, nagy hóval és a folyók egy része be is fagy. Sen-hszi tartomány a nagy lősz-vi­dékhez taátozik Kan-Szuhval együtt, völ­gyeikben itt ott még délszaki növények is teremnek, — de különben arról neveze- ■ tesek, hogy e két tartomány Chinának a buzamagtára. Chinának van összesen 1769 fallal körülkerített városa, ezen falaknak magas­sága átlag x5 méter, s a szélesség 15 és 25 méter között változik. A fal vert földből s két oldalt vagy téglából vagy faragott kőből készült, ha­talmas kapukkal ellátva. Sok idő és temérdek emberi erő fo­gyott el, mig ezek a falak felépültek, — hát ha még meggondoljuk, hogy a belső birodalom a külső tartományoktól szintén ilyen óriási falakkal van elválasztva bá­mulnunk kell az erős akarat és ész fölött, melylyel az ember magát a többi teremt­ményektől megkülönbözteti. r szabóüzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjúszövetből csinosan ki- állitott, legjobb szabású tavaszi felöltőinket s öltönyeinket, hol papi öltö- nyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket, Szatmár, ZDeáűs-tér. ’Váiroslxázép-ü.let-

Next

/
Thumbnails
Contents