Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-11 / 10. szám

Melléklet az 1902. évi 10. számhoz. SZATMÁfí ®S VIDÉKÉ. utjának czéljáról újra a dobzódásoknak adja magát, majd a szép asszony birása vesz erőt rajta. Imreffy a »hű tanácsadó“ kész ebben fejedelmének segítségére lenni s fortélylyal Kornisst és ennek hű barátját Kendit el­távolítja hazulról, elküldve Kőhalom alá Bethlen csapatához. A fejedelem éjjel csakugyan feljön Kornissnéhoz, hogy szerelmét bírja a szép várurnőnek, ki hallani sem akar erről a vakmerő tervről s mikor a fejedelem erre kényszeríteni akarja inkább kész leugrani az ablakon át a mélységbe. De ugyan ekkor e válságos pillanat­ban kivül kürtszó hallatszik, megjön Kor- niss ki bősz haraggal siet fel a lépcsőkön, hogy Imreffyt, kit a Hidy értesítése foly­tán hisz a merénylőnek — összeapritsa. A fejedelem láttára ő is meghökken, de a sértet becsület hangja csakhamar ki­tör belŐlle, a fejedelem a dühöngő Korniss- nak kardját kínálja, hogy vívjon meg vele, melyet Korniss nem fogad el, az amúgy is ingerlékeny természetű Báthory e miatt feltüzelődvén, hajdúival elfogatja a sértegető Kornisst és börtönbe veti. Ezzel végződik a második felvonás és ezzel kezdődik a darabban Báthory foko­zatos sülyedése. A harmadik felvonásban Báthory kivégezteti Kornisst. Megható, erős drámai jelenetek játszódnak itt le Korniss, Kornissné, Báthory és Bethlen között. Van a darabszereplői közt egy kis ártatlan szász leány, Mander Friderika ezzel a nővel szemben a fejedelem igaz szerelemmel látszik viseltetni, sőt nejévé akarja tenni, de a lány mást szeret Wey­rauch Kristófot a hermanyi várparancs­nokot, ki hasonlókép szereti a lányt. A táborban találkozik Friderikával a fejedelem, ki újólag szerelmet vall neki és kész őt magához a trónhoz emelni. A leányt mindeme fényes Ígéret sem képes szerelmessétől elcsábítani s őszinte egyszerűséggel tárja fel 'titkát Friderika Báthory előtt és kegyelemért rimánkodik kedvesse Weyrauch Kristófért. Tagadhatlanul voltak Báthoryban jó és nemes tulajdonságok is, de fájdalom ezek ritkán csillámlottak meg benne, egy ilyen ritka csillámlás ez is, mikor meg­tudja, Hogy a leány kit szeret, a keserű le­mondással szivében, minden utó és rósz gondolat nélkül beleegyezik a leány házas­ságába. A negyedik felvonásban eljön Hidy György deák, mint koldus, akkor a vég­zetes éjjelen, mikor Kornissnéhoz rontott fel a fejedelem, Imreffy az árulást meg­tudva Hidyre sújtott, ki nehéz sebtől, vértől elborítva terült el Imreffy előtt. Mindenki, Imreffy is azt hitte, hogy a deák meghalt, de a nagy zavarban egy cseléd az elalélt embert elrejtette, ki nagy nehezen, mikor már a fejedelem és kísérete eltávozott Radnótról előványszorogva, a- közeli erőben egy anyókánál húzta meg ma­gát, majd súlyos sebeiből fölacsodva és félve hogy Imreffy reá ösmer, koldusként járta be az országot három éven át, ez idő alatt mindig kereste az alkalmat, hogy Imreffyin magát megboszulja, a sors végre elébe küldi Kendit és Géczit, kik mindketten esküdt ellenségei a fejedelemnek s készek őt el­tétetni lábától, csak hogy Erdélyt végre is megszabadítsák zsarnok fejedelmétől, Bát­hory Gábortól. A köztök lefolyt párbeszédet meg­hallja Hidy, felismerteti magát és szövet­szövetséges társnak csap fel, azzal a ki­kötéssel, hogy Imreffyt ő öli meg. A fejedelmet Géczi és társai kicsal­ják a nagyváradi várból azon ürügy alatt, hogy a sereg oda akarja hagyni a tábort, mivel a fejedelem már rég nem mutatta közöttük magát. A fejedelmet hiába intette Imreffy, mit sem használt, büszkén minden félelem nélkül megy a táborhoz, hol aztán Géczy, valamint a két hajdú Naányi és Szilassy csakhamar meggyilkolják, Imreffyt Hidy öli meg. Haldokolva egy hordágyon hozzák elő Báthoryt, kit egy kolostor előtt tesz­nek le, megjő Bethlen is Weyrauchkal, hogy megmentsék a fejedelmet, de már későn, csak a haldoklót látják viszont, ki a összegyűlt környezet előtt bűnbánóan bocsánatot kér az ott levő Kornissnétól ki mint Soror Angelika, egy zárdában fejedelem asszony : az özvegyi fátyolt apáczai fátyollal cserélve ki. Megható és drámai részekben szin gazdag ez utolsó felvonás is, különösen a haldoklási jelenete Báthorynak. A darab hatásos jelenetekben bővel­kedik s bizonyára meglesz az óhajtott, szép sikere. A közönség nagy érdeklődést mutat az előadás iránt, mely miként jelezve volt egyszersmind jutalomjátéka lesz a színtár­sulat szorgalmas, tehetséges tagjának Győré Alajosnak. Kérő szavak. Rossz időket élünk. Az ember midőn valami rosszat lát, az első pillanatban önkénytelen az a gon­dolat fut át a lelkén, hogy hátha mindez csak álom, hátha rosszul lát s csak las­sanként törődik bele abba, hogy az amit lát való. így kellett nekem is hozzászoknom valami nagyon rideg valósághoz. Régtől fogva, mondhatni belenevel­tem a lelkem egy gondolatba, s ez az, hogy ez az óriás nagy embertömeg, az emberiség bármily mozaikszerüen alkos- - son is egy egészet, mint egység tör valami nagy czél felé, mert ha az utolsó por­szemnek rendeltetése van, s kirendelt pályáját kénytelen megfutni, annál inkább kell, hogy legyen czélja ennek a felséges valaminek, a földi létnek. Hogy ez a czél mi, arról e helyen felesleges beszélni, különben is minden­kinek más róla a felfogása, minthogy az ember azt úgy is csak félig ismeri, félig pedig sejti, s itt elég annyit említeni, hogy ez a czél, amely igazolja az ember létét önmaga előtt akkor, midőn egy meg- hasonlott pillanatban azt kérdi önmagá­tól, hogy miért is élek én ? S ha ez a czél, amint azt mindenki tudja, az ész által elképzelhető legna­gyobb valami, ahhoz méltó óriás nagyok az eszközök is, melyek a czél felé halad­tában az embert segítik. Nem mondok uj dolgot akkor, mi-, dőn itt felhozom, hogy az ész és szív ál­tal egyaránt áthatott tudomány, vallás és művészet azok az eszközök, azok a szár­nyak, melyek egy-egy csapással viszik az embert az egyik csillagtól a másikig, de csakis akkor, ha azt ami az emberben az anyag, áthatja és könnyűvé teszi a szív, az érzelem, mert ha ez hiányzik, a szárnyaló óriásnak egyik szárnya béna. És ez az a gondolat, amelyhez hoazá Kellett szoknom, hogy az az óriás, mely­nek repülnie kellene, ma összedugott szárnyakkal ül. Hiába szeretném az ellenkezői hinni, nem tudom elvitatni magamtól azt, hogy J a társadalom elmerül a köznapiságba s mindabba, ami azzal jár és alig tud fel­melegedni az iránt, ami az embert egész emberré teszi. Nem veszi észre az ember, hogy ak­kor, midőn csak a tudománynak vagy csak a vagyonszerzésnek, vagy csak a vallásnak él, mindig a saját eszméje el­len vét, mert ő maga gátolja azt, hogy az egész lénye érvényesüljön. Régi nóta az már, de mindig uj marad és nagyon ráillik csaknem minden város társaságára. Hiába olyan messziről hozottak az érvék, nem sok utángondolás kell hozzá s elvezetnek oda, hogy a leg­kisebb korporácziónak is, amelynek va­lami nemes czélja van, egyszersmindt fontos hivatása is van a társadalomban. Csak tekintsünk a szatmári Kölcsey- körre.' Ennek társadalmi, irodalmi és múzeumi osztálya kétségkívül oly hivatást teljesít, mely a körnek érdekében áll. Igaz, mindenben lehet gáncsoskodni, kicsi­nyeskedni, de ha ez talán előfordulna abban az esetben, semmi esetre sem szól­hat a kör elé tűzött magasztos eszméknek. Igaz, hogy bármennyit is fáradjon a kör az elébe kitűzött eszmék valósításá­ban, — csak porszemnyi az a már emlí­tett nagy czélhoz, de hiszen évezrek alatt készülő házhoz egy ember csak egy tég­lát tehet, és ha a kör vezetősége fáradva, buzgólkodva a kitűzött czél és egyszers­mind a társaság érdekében segítségül hivja a nagy közönséget oly módon, hogy minél többeket kér fel tagok gyanánt leendő belépésre, azt hiszem, hogy kíván­sága mindenesetre szerény és jogos. 2>. J. Apróságok. Megvagyok elégedve a német csá­szár legutóbbi kijelentésével. Azt mondta ugyanis, hogy minden újságíró az ő sze­mében olyan, mint egy tábornok. Igaz, hogy arra nézve nem nyilatko­zott, miként6 gondolkozik a tábornokokról. * A lapok azt írják, hogy Hegedűs miniszter azért mondott le, mert gyengél­kedik. Ez azonban aligha felel meg a va­lóságnak, mert akkor hogyan lehet meg­érteni, hogy olyan súlyos érdemrenddel tüntették ki, mint a milyen az I. osztályú vaskoronarend. * Erősen igyekszik az ügynök rábe­szélni egy papi embert, hogy lankát vá­sároljon. — Es tetszik látni, még áz az elő­nye is van, hogy X. kanonok urnák szom­szédja lehet. — Mit ér az? Jobb szeretnék én neki a városban szomszédja lenni. Gabányi Miklós bátyánk majd hogy el nem esett a mandátumától. Volt ellen­fele már a markába nevetett, mikor kitör a háború s a vége az, hogy az ítéletet visszaszivják. Ő se hitte volna, hogy valaha mi­atta ilyen ribillió fog kitörni az ország­házban. * Az elmúlt héten két megyei képvi­selő tartotta meg a szűz beszédjét. Böször­ményi Sándor és Domahidy Elemér. A beszéd végeztével az egyiket többen, a má­sikat számosán üdvözölték, a mi azt mu­tatja, hogy mindakettő kitett magáért. — Akárki meglássa — mondta rá valaki — hogy az egyikből főispán lesz. * A tegnapi közgyűlésen nagy disputa folyt a felett, hogy a jeget kinek adják. — No hallod — mondja egyik mé­száros a másiknak — ugyancsak erősen tüzeltek ellenünk. — De a tanács mellettünk volt — szólt rá a másik — s a kinek a tanács barátja, az boldogul. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy féliv melléklet van csatolva. — VáXOSi közgyűlés. A tegnapi városi közgyűlés tárgysorozata kevés érde­kest tartalmazott. Egy kis élénkség csak a vágóhídi műjég bérbeadásánál keletkezett, a hol arról volt szó, hogy Markovits Elek fiai czégnek adják-e oda, mint a mely czég egy évre a jég tábláját 63 fillérért akarta bé­relni, avagy közszempontból a mészáros- ipartársulatnak, mint a mely 3 évre táblá­ját 32 fillérért kivenni ajánlkozott. A köz­gyűlés névszerinti szavazással az utóbbi mellett döntött. Tudomásul vette közgyűlés a polgármester havi jelentését, a melyben fontos, hogy a honvédelmi minisztérium a huszárlaktanya kérdésében a városra kedve- zőleg döntött, nemkülönben a belügyminisz­ter leiratát, melylyel az 1902. évi költség- előirányzatot jóváhagyta. Egyhangúlag meg­választotta II. oszt. végrehajtónak az egye­dül pályázó Bura Sándort. Tudomásul vette az erdészi és a városgazdái anyagszámadás­ról és az erdei termékek f. évre előirány­zott kitermeléséről beterjesztett jelentése-; két, úgyszintén a november és deczember havi adótörléseket. Tudomásul vette Doma­hidy Viktor köszönö levelét az édes atyja halála alkalmából küldött részvétnyilat­kozatért. Kimondta közgyűlés, hogy a Sza- moshid vámszedésijogának meghosszabbításá­ért kérelmez; továbbá, hogy a budapesti poliklinika egyesület rendes tagjai közé lép évi 10 K tagdíjjal. Elfogadta az 1902. évre felvett városi kisebb épületjavitások és mun­kálatokra nézve javasolt tervezetet, mely szerint ezen munkálatokat részben házilag, részben pedig vállalat utján fogja végrehaj­tani. Kimondta elvileg, hogy a mennyiben az állam 4 iskolát hajlandó építeni, ha a 4-ik részére telket a város vesz, hogy ezen telket megveszi. Végül az Arpád-utczai árok részbeni betömése, részben betoncsator­nával való ellátása czéljából szükséges költ­ségek fedezetéül az erdőalupból u megfelelő összeget kijelölte. Ezzel a közgyűlés valami­vel 4 óra után véget ért. — A közigazgatási bizottság e havi ülését tegnap d. e. 10 órukor tartotta a főispán elnöklete alatt. Jelen voltak még: Pap Géza főjegyző, dr. Vajay Károly tiszti főügyész, Békéssy Géza árvaszéki tanácsos, dr. Jéger Kálmán főorvos, Vári Antal al­jegyző, Kovács Béla tanfelügyelő, Kemény Alajos pénzügyigazgató, Kacsi Károly kir. főmérnök, Nyárády László a kir. folyam- mérnökség főnöke, Dénes Lajos kir. ügyész Antal Dániel, Korányi János, Jákó Mihály, Jákó Sándor, Losonczy József, Keresztszeghy Lajos, dr. Fejes István, dr. Tanódy Márton, dr. Kölcsey Ferencz, bizottsági tagok. Több­nyire folyó ügyek voltak, a melyeket a bi­zottság az előadási javaslathoz képest inté­zett el. Érdekes a törvényhatóság múlt 'évi j működéséről szóló jelentés, melynek kereté- I ben többrendbeli javuslat is foglaltatik, mint a törvényhatóságoknak az állami funkczió- . kért való dotálása, dologházak felállítása, adózás reformja, a birtokrendezés köfelezővé ( tétele, a kereskedelmi és iparkamara helye- \ sebb területi beosztása stb. melyek mind az illető szakminiszterek figyelmébe ajánhatnak. A bizottság még pótlólag felvette az őrlési forgalom fentartása és az amerikai heremag kitiltása, valamint a bortermés megvédési czéljából a lejáró szerződések megnem hosz- szabbitása iránti kérelmet. Tudomásul vette bizottság a főorvos jelentését, a melyből ar­ról is értesült, hogy a kassai hadtest pa­rancsnokság átirata szerint a helybeli hely­őrség katonái közül 149 van bujakórba s a melyben arra hivatik fel a hatóság, hogy a helyzet javítása érdekében sürgősen' intéz­kedjék. Az ülés egy négyed 12 órakor vé­get ért. — A püspök a királynál. Mesz- lényi Gyula megyés püspököt ő felsége a király udvari ebédre hivta s ez alkalomból csütörtökön kihallgatáson fogadta. A püs­pököt ő felsége hosszabb megszólítással tün­tette ki az ebéd utáni cer.cle alatt. — Főigazgatói látogatás. Mint emlitettük Szieber Ede lovag, kir. tanácsos, , tankerületi főigazgató múlt hétfőn váro­sunkba érkezett a két főgymn. ügymeneté­nek s a növendékeknek a tanügy terén tör­tént előhaladásu megvizsgálása végett. Kedd­től kezdődőleg végezte látogatását, mely szombaton nyert befejezést s a vasárnap délelőtt turtott tanácskozáson örömének és elismerésének adott kifejezést az ifjaknak tanulmányaikban történt előmenetele s szor­galma fölött s a hétfői napra főigazgatói szünnapot engedélyezett. Jelenleg N.-Bányán végzi a hivatásos látogatást. — Hálaadó istentisztelet turtatott vasárnap d. e. 9 órakor a székesegyházban, melyet Meszlényi Gyula püspök végzett fé­nyes segédlettel. A hálaadó ünnepi sz. mi­sén jelen voltak az állami tisztviselők, vá­rosi hatóság, közös és honvéd tisztikar s az iskolák növendékei. Á jubileum alkal­mából az egyházi épületek, tanintézetek magyar nemzeti és pápai zászlókkal voltak egész nap fellobogózva. — Jubileumi ünnep. XIII. Leo pápa uralkodásának negyedszázados jubileuma al­kalmából a Czeczil-egyet által vasárnap este 6 órakor rendezett diszünnepség méltóan sorakozott ama ünnepélyekhez, melyek az öriimünnep alkalmával városunkban ren- deztettek. A Czeczilegylet villamfénytől ra- gyogó díszterme telve volt fényes előkelő közönséggel s élvezettel hallgatta a Prog­ramm sikerült számait, melyeknek mindegyike magas színvonalon állott. Az ünnepséget a vegyeskar sikerült énekszáma vezette be, mely után Bodnár Gáspár képzőintézeti tanár lépett az emelvényre s XIII. Leo pápa éle­téből tartott rendkivül érdekes, lelkes tap­sokkal jutalmazott előadást, hű képet nyújtva a pápa sokágú tevékenységéről, bölcsészeié­ről, s megemlékezett róla mint királyról, mint atyáról s mint legfőbb tapitóról. A remek, magas színvonalon álló előadást a közönség * feszült figyelemmel hallgatta, ragyogó ékesszóllásában a közönség a leg­magasabb szellemi élvezetet találta. Újra a vegyeskar éneke csendült föl azután s Hús­véti sonett czimmel XIII. Leo zenésitett költeményét énekelték el. Nitech József sikerült ünnepi indulóját Méder Mihály adta elő a tőle megszokott művészettel. Papp Gizella s Hronyecz Irénke kedves pár­beszéde hasonló tetszésben részesült. Igen sikerült száma volt az ünnepélynek Szenger Gusztáv színházi karmester gyönyörű cselló játéka, melynek szépségével a nagy számú közönség alig volt képes betelni. Volt is el­ismerés, taps, éljenzés bőven. A vegyeskar által előadott VII. századbeli zarándok ének s a férfikar által énekelt Leo hymnusz után a szépen sikerült ünnepély véget ért. Az ünnepség után társas összejövetel volt a kath. kaszinóban. — Hazafias ünnepély. A szatmári kir. kath. főgimnázium Kazinczy-Onképző- köre folyó hó 15-én. délután 5 és fél óra­kor Hazafias Ünnepséget rendez, igen érdekes műsor keretében. Az ünne­pélyre meghívók is lettek kibocsátva a mű­sor ismertetésével. — Római zarándok ut. A közelgő húsvéti ünnepek alkalmából tömegesen ké­szülnek hazánkból Rómábu zarándokolni, különösen érdekes ama mozgalom, mely a róm. kath. iíjak körében indult meg, kik szintén részt óhajtanak venni a zarándok­i menetben. A helybeli kir. kath. főgymná- sium növendékei közül 30-an jelentkeztek a zarándoklatban való részvétel végett, kiket utjokban u tanári kar négy tagja kisér. Az ifjak rendkivül nagy kedvezményben része­sülnek, amennyiben a részvétel díjjá 110 koronában van megállapítva. A jelentkező ifjak márcz. 24-én vasárnap indulnak el városunkból s a fővárosban csatlakoznak a zarándok menethez. — A Lorántffy Zsuzaánna egye­sülőt f- hó 9-én vasárnap este. 6 órakor tartotta harmadik felolvasó estélyét a Szat­márnémeti ev. ref. elemi iskola nagytermé­ben. A műsort a szatmárnémeti-i dalárda alkalmi éneke nyitotta meg, melyet Osváth Elemér ev. ref. főgymn. tanár felolvasása követett a hazai protestáns leányiskolák és tanitónőképezdék szükséges voltáról. — Bőd Sándor ev. ref. főgymn. tanár olvasott fel ezután nagy tetszés között, melyet Maasz Margit k. a. szavalata követett, kinek a termet zsúfolásig megtöltő közönség lelke­sen tapsolt. Végül a műsort ismét a dalárda éneke zárta be. . E helyen említjük meg, hogy uz egyesület negyedik felolvasó esté­lyét e hó 22-én szombaton tartja a szat­mári felsőbb leányiskola nagytermében. — A Szatmári-Kör f. hó 8-án este- 8 órakor Mensa Akademika bizottsági tér- mében rendes közgyűlést tartott. E közgyű­lésen a márczius 15-iki ünnepély rendezésére kiküldött bizottság bejelentette eddigi mű­ködésének eredményét. E szerint a bizottság-

Next

/
Thumbnails
Contents