Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-16 / 50. szám

SZATMÁR ÉSVIDÉKB. meg, hogy a múlt hét műsorában négy újdonságot szerepeltett, hanem a darabok megválasztásában is, melyeknek szereplői kifogástalan, ' játékukkal a közönség el­ismerésére derekasan rászolgáltak. Ismer­jük az igazgatót, tudjuk mily ambitióval, s a szinügy iránti meleg szeretettel fogott munkájához, melyről erősen hisszük, hogy még ez után is lesz alkalmunk meggyőződni. Kedden Henneguin és Bichand „Szivem“ ez. szellemes vigjátékát adták. A da­rabban a főszerepet Monsureux asszony viszi, ki férjét, a szenvedélyes régiség gyűjtőt megcsalja szeretőivel. Első szere­tője Hubert Grisóles, s hogy a kikapós asszony Huberttet állandóan maga mellett tarthassa, megszerzi neki egy japán váza közvetítésével férje barátságát. S ez nem nehéz dolog, Az uj barátság folytán azon­ban Hubert az asszonyt elhanyagolja, sőt már megcsalni is képtelen s ezért Mon- tureuxné egy más szeretőt keres s ezt meg is találja Maxime de Thorcy szemé­lyében Hubert barátjábari. Ám rhost az első szerető lesz féltékenv s buszúból az nsz- szonyt férje előtt lele-p-’ni készül, az asszony azonban rendkívüli ügyességgel s ravaszsággal győzelmes-n kerül ki a veszedelemből s a mit sem sejtő férjén kí­vül még az első szeretőt is megcsalja. A darab igen szellemesen van meg­írva, az erős pikantéria azonban nagy mértékben jut érvényre, ez azonban már nem meglepő azoktól a franczia íróktól, kiktől ezt már megszoktuk. A könnyű vérü párisi hölgyet Holéczy Ilona kitünően adta, nem különben jó volt Bátosi (Hubert) Krémer (Mánsurent) s hogy az ősz játék is teljes volt, abban érdemük van a többi közreműködőknek. Fodor játékáról sajnos, kedvezőleg ez alkalommal sem nyilatkoz­hatunk. Szerdán Buchbinder darabját a „Pos­tás fiú és húga“ ez. énekes bohózatát mu­tatta be a színtársulat. A darab meséje vajmi kevés s az is unalmas, s ha némi sikert mégis elért, az csakis a czimszere- pet játszó Lónyai Piroskának s Ligetinek köszönhető, különösen ez utóbbi oly ked­ves alakítást nyújtott, s tehetségének oly figyelemreméltó jeleit láttuk, hogy azok idővel a fiatal színészt elsőrangú müvészszé emelik. Lónyai Piroskáról most is, mint minden alkalommal, midőn a színpadon láthattuk, dicsérőleg s elismerőleg emlé­kezünk. Fürge, eleven játékával nagyban hozzájárult a közönség szórakoztatásához. Kitűnő ..volt Szentes a vén báró szere­i-l __ - ­Cs ütörtökön „A bánya mester “-t, Zel­ler elkoptatott operettjét alig negyedház nézte végig a min azonban legkevésbbé sem csudálkozunk. ügy a Madarász, mint a Bányamester rég’ megérett már a zó­nára. El kell azonban ismernünk, hogy á darab előadása kifogástalan volt, sőt Ju­hász Ilona remek énekét s Boda kellemes tenorját is szivesen hallgattuk. Lónyai Piroska szerepét elragadó bájjal és ked­vességgel alakította. A karok is jól mü­III. ... Az évek leperegtek, gyermek­éveimen átfutottam, mint a pillangót haj- kbrászó gyermek a réten. S amint vissza­gondolok a letűnt időre, egy kép ujul meg emlékezetemben. Henriette képe, a kis játszótársamé, aztán a kis ártatlan leányé, a ki avval a barna férfival olyan édesen rajzolták elém a szerelem ábrándos képeit. Hol van vájjon ez a Henriette. Azóta már bizonyára sok apró gyermeknek az édes anyja — olyan kövér, jóképű falusi asszony, amilyeneket a főváros levegője nem tűr meg a maga kebelében . . . Vagy talán még mindig ott van a varrógép mellett a maga ártatlan igaz hitüségével. Hol van hát? Szeretnék menni kíváncsiságom nyomán, hogy megadjam kérdésemre a feleletet.., . . . Kint botorkáltam az~utczákon, gondolataim kergettek magam se tudom hová. Ismeretlen utczáiban bo yongtam a kis falusias városkának, a hol gyermekko­rom napjai játszódtak le. Mentem czéltalanul. S amint egyszer (elnéztem — a temetőt láttam magam előtt. Önkéntelen beléptem a sirhantok közé — itt csend van, nem háborgatja az embert semmi zaj, semmi szennyes gondolat; csak a pusztulást látja maga előtt a rideg, vas- fonatu keresztekkel. Tovább haladtam, nem néztem a felír..sokat, pedig mióta nem jár­tam itt, bizonyára benépesült ez a nyugo­dalmas hely nemcsak az idegenekkel, de a jóismerősökkel is. Lent a temető végén figyelmem akaratlanul is egy utszéli sir- hantra vetődött. Rideg fakereszt volt a friss hant felé verve, rajta e felirat : „Henriette, élt ,19 évet.“ Tehát meghalt 1 Szomorú szívvel hagy­tam el a temetőt s . azóta is gyakran gon­dolok kis játszótársamra, majd a szép le- <nyra és a barna férfira, és találgatom ma­gomban, miliő' vihar lehetett az, mely a szíp- virágorietörte. . i - m, ködtek Kubech Richard karmester veze­tése alatt. Pénteken „Az ördög mátkája“ Géczi nagyhatu népszínműve került színre. A közönség elismeréssel adózott Holéczynek, Ferenczinek, Egrinek, Szentesnek, Étsynek s Bátosinak, kik a darab főbb szerepeit adták, s gyakran tüntette ki őket- zajos tapsokban nyilvánult elismerésével. Csak dicsérettel emlékezketünk meg ^ónyai Verones Juditjáról s jól esik ezt consta- tálnunk ama indokolatlan támadással szem­ben, mely egyik helyi lapban megjelent. A közönség azonban úgy látszik leszámolt ezzel a „szigorú kritikával“ s mely mél­tatlanul érte, mert úgy a szombati, mint a vasárnapi előadás alkalmával zajosan tüntetett mellette. Szombaton Mascagni mester operáját a „Parasztbecsület“-et adták. Volt alkal­munk látni már színpadunkon s örömmel emlékezünk meg ama szép sikerről, me­lyet énekeseink ez alkalommal elértek. — Santuzza szerepében Juhász Ilona ragyog- tatta énektudását I nem csak ebben {gyö­nyörködtünk, mint drámai művésznő is egyik legszebb sikerét aratta. Santuzzája inkább gyűlölködő és gyűlöletes volt, mint szánalmat keltő. A közönség ezt a nagy tehetséget kellően értékelte s nem csak a darab végén hivták, nyílt színen is megtapsolták. Partnerei közül Lónyai Piroska finom és gondos Loláját emelhet- ük ki teljes dicsérettel. Turridu-t Boda meglepő szépen énekelte, énekszámai a magas regiszterekben is sikerrel érvénye­sültek. Ferenczy tömör szép baritonja csak fokozta a szép előadás összhangját. — Kubech karmester derekas munkát vég­zett. A Paraszt becsület előtt ifj. Bokor Józsefnek egy pályanyertes egyfelvonásos, bájos vigjátékát az Almafát játszották. Igen jó volt Vedrődy Gizi Ilonka szere­pében. Bájos, poetikus alakítást nyújtott. Bera Rózsa mint Czenczi néni, nemkülön­ben Krémer, Bátosi, Tordai, Ligeti, vala­mennyien kitünően, a tőlük megszokott művészettel játszottak. Etsy Emilia mint Margit, bájos jelenség volt. Vasárnap Géczi Istvánnak, ennek a tehetséges és sokoldalú szerzőnek „A régi szerető“ ez. népszínműve került bemuta­tóra. Egyik legjobb müve a szerzőnek, kivált eleinte rendkívül kedves, felemelő és jóleső paraszt lyra. A régi szerető, Major Borcsa egyszer eljátszotta a boldog­ságát s ez a történet arról szól, hogy öz- vegy fővel hogyan nyeri azt vissza. Gaz­H '«wg -acviu invail ŐACICTult Wll Vb CL Tv. „T'jL'H dogság, a mely egy ideig elfordult az öz­vegytől s egy szegény árva leány felé hajlott. Az árva leány azonban régi játszó társát a bojtárt szereti, sőt övé is lesz, . mert Tóth István még jókor észre tér s feleségül veszi a türelmes, jóságos régi szeretőt. — Géczi ezúttal csak a derűs, szelid lelkek jellemzését adta s ha rá is botlott egy-egy pillanatra a drámai bo­nyodalom ösvényére, sietett onnan vissza ártatlanul tréfálkozni s népies vidámság­gal kergetni tova. Uj népszínművének ez az egészséges vidámság éltető ereje s ez teszi vonzóvá. A régi szeretőt Tordai Adél adta, abból a kevés bánatból, a mi a tör­ténetben van, az ő szép tehetsége formált néhány megindító jelenétet. Nemcsak ér­zelmes játékával, derűs, jókedvvel énekelt nótái is megérdemelt sikert hoztak szá­mára. Gazdag Tóth Istvánt férfiasán és megnyerőén játszotta Báti. Erős és kedves volt Ferency kis bojtárja, az árva leány szerepében Lónyai P. sok kedvességgel játszott, örömmel látjuk bármikor színpa­dunkon. Nagyszerű számadó csikós volt Szentes s azt kiváló jellemzetességgel ját­szotta. Nagy szerepe volt egy kis ara­nyos csöppségnek, a kis Herman El- lácskának, ki meglepő otthonosságával s szerepe pompás betanulásával valósággal bámulatba ejtette a közönséget, s kapott is csokrot, édességet annyit, hogy alig győzte azt köszöngetni. A szép előadás­ban fél ház gyönyörködött. Hétfőn félhelyárral „Szulamith“ ada­tott. Úgy látszik, hogy ez az agyonját- szo’.t darab még mindég vonzerővel bir, mutatta ezt ama kerülmény, hogy a né­zőtér szinültig megtelt. A közönség sokat tapsolt a darab szereplőinek, mire decsé- retre méltó alakításukkal derekasan rá­szolgáltak. Apróságok. Nagy meglepetést okozott mindenfelé, hogy az écsedi láp lecsapoló társulat viz- rendöri kihágás miatt panaszt adptt be ellenem. No mert eddig titokban tartot­tam, hogy Krassón földbirtokos vagvok. írtam is rögtön a tiszttartómnak, hogy a dolgot rendbehozza, mert különben az ispánnal együtt elcsapom. # — Valamit kellene csinálni, mondja a Friss Újság — hogy nagyobb lendüle­tet- adjunk a lapunknak. Pl. alakíthatnánk mi is egy lapszerkesztő bizottságot. — Az eszme praktikus — szól rá a kiadó — de aligha sikerülne. Az emberek nem szivesen vállalkoznak a balekségre. S ha egyszer megpróbálták, többé nem igen kaphatók. A díszpolgári oklevelet felvivö kül­döttség némely tagjai nem igen szeretnek sokat beszélni az ebédről, a melyet a Hun­gáriában nagyobbréázt végignéztek s mély- ségesen hallgatnak, mikor kérdik tőlük, hogy mi Ízlett nekik a legjobban. A rósz nyelvek azt beszélik, hogy egy közülök az osztrigát a héjával együtt megette, de én határozottan állitom, hogy ez nem igaz, mert én megkérdeztem vala­mennyit, s mindegyik tagadta. * Az egyik küldöttségi tagot, mikor hazajött, erősen faggatta a felesége, hogy mondja el neki apróra, mit ettek ebédre. — Hagyj békét — mordult rá az illető — olyan dolgokat hordtak ott fel, a minek a hírét még a nagyapám se hallotta. Én is megkérdeztem ez irányban a küldöttség egyik előkelő tagját, a ki is imigyen válaszolt. — Hát az igaz, hogy a konyha fran­czia volt, bár a beszéd is mind franczia lett volna I * Az iszonyú hideget beszéli most min­denki, nem csoda, ha erről a kaszinóban is szó esik, s általános a töprengés, hogy mit csinálunk, ha ez sokáig így fog tar­tani. — A színházba fogunk járni — szól közbe Bögre ur — ott mindig fütve van. Demeter. HÍREINK. — Lapunk jelen számához egy egész iv melléklet van csatolva. — A Kölcsey-kör vasárnap délelőtt fél 11 órakor tartja évi közgyűlését a vá­rosháza dísztermében. Az ülésen a kör el­nöke Kende Zsigmond fog elnökölni s részt vesz azon dr. Chorin Ferencz, városunk dísz­polgára is, a ki egy indítványt fog előter­jeszteni Kölcsey Ferencznek a fővárosban emelendő szobrára vonatkozólag. A közgyű­lést matiné fogja követni. Délben a kör tagjai elnökük tiszteletére társas ebédre jönnek össze a Pannóniában, a melyen kü­lönben más érdeklődők is résztvehetnék. r A közgyűlésen adják ki u diját a pályanyer­tes műnek is, a mely az idei pályázaton arra méltónak találtatott. Két pályadij volt kitűzve. Az egyik egy könnyebb, matinéi felolvasásra alkalmas műre, de erre pályázó nem akudt; a másik pedig arra, hogy Íras­sák meg Szatmár-Németi város fejlődése a múltban s annak teendői a jövőben. Erre két pályamű érkezett be. Az egyiket a „Quid quid agis recipe finem“ jeligéjű a nyertes, míg a másik dicséretet kap. Ugyan­itt megemlítjük, hogy a komolyabb irányú felolvasások e bó 18-án kezdődnek, a mi­kor is a sorozatot dr. Tanódi Márton fel­olvasása nyitja meg. Mint már megírtuk, a felolvasások is a városháza nagytermében lesznek és pedig mindenkor csütörtök d. u. fél 6 órakor. — Közgyűlés és matiné. A Köl­csey-Kör f. ho 2l-én vasárnap d. e. fél 11 órakor turtja évi rendes kö/.gyülésát. A köz­gyűlést matiné követi, melyen a dalegyesű- let két énekszámmal, Maróthy Mariska k. a. szavalattal fog közreműködni. Ferencz Ágos­ton, Havas Miklós, Markos Imre, Veres Lajos vonós négyest adnak elő. A Kölcsey- Kör egy korábbi határozata értelmében ez alkalommal sem sd ki meghívót, az érdek­lődőket a közgyűlésre s a matinéra ez utón hívja meg a kör elnöksége. — Szemle. Scbwärtner Simon ezre­des, az 5. gyalogezred parancsnoka tegnap este körünkbe érkezett s a mai nap folya­mán szemlét tartott a zászlóalj legénysége fölött. — Iskolalátogatás. D ó c z y Imre ev. ref. egyházkerüleii felügyelő a múlt hét folyamán városunkban időzött s ittléte alatt az ev. ref. főgimnáziumban s a felsőbb leányiskolában tett látogatást. — Kinevezés. A kereskedelmi m. kir. miniszter. Kertészffy János okleveles mérnököt városunk fiát, aki a boszniai és herczegovinai kormányzóság szolgálatában a vasúti hálózat kiépítésénél mint segéd mér­nök működik, — a budapesti felső ipari is­kolához ösztöndíjas segéd tanárrá kinevezte. — Tanári kinevesések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Bagossy Ber­talan s Sándor Venczel helybeli kir. kath. fógymnasiumi, Szőke József temesvári s Dr. Koller János nagybányai állami fő- gymnáeiumi tanárokat a IX. fiz. oszt. 2-ik fokozatába ideiglenes rendes tanárokká ne­vezte ki. A helybeli kir. kath. főgymnasiuin előléptetett tanárai a hivatalos esküt pénte­ken d. e. már le is tették Ratkovszkv Pál főgymriásiutni igazgató jelenlétében. — Előléptetett aljegyző. Az' ságügyminiszter Oláh Miklós helybeli törvényszéki aljegyzőt f. óv. október 1«.' kezdődő érvénynyel a XI. fiz. osztói,, "!ö1 fokozatába előléptette. y e|'® — Esküvő. P a p p Zoltán kir r vényszéki elbíró s szilágymegyei földbirtok a napokban kötött házasságot Szeged'8 L ó v ay Ferencz volt kultuszminis/.teri 0 ^ tanácsos leányával, Sárikával. Lév - Sárika, a ki mint énekesnő snnpadunkou ^ működött s kedvencze volt a szatmári k”* zönségnek, most végkép viszavonult a szi pádtól. — Kandel Ödön tasnádi lakó vasárnap tartotta esküvőjét Alsószonoro* Straszer Irénnel, S t rá szer Vilmos als'1* szopori földbirtokos leányával. — A nőegylet bálja, mely janu4r 10-én tartatik meg, egyik legszebb mulat- sága lesz ez idei farsangnak. Hogy sikerűin" fog, az biztosra vehető, mert a leikos ren dezősóg lázas tevékenységet fejt ki, hojry egy olyan érdekes programmot ál 1 i teon össze, a minő még nem igen volt Szatmá- ron. S a miben a hölgyek buzgólkodnak uz rendesen sikerülui is szokott. Egyelőre any- nyit árulunk el a programúiból, hogy az év tizenkét hónapja is személyesítve lesz 12 bájos leány által, a mihez a megfelelő szó- repet több helybeli iró ember most készíti. — Ifjúsági bál. Szatmár város és Szatmárvármegye fiatalsága január hó 17 én fogja nagyszabású bálját a „Pannónia“ ögZ. SZ68 termeiben megtartani. A rendező-bizott­ság 120 taggal alakult meg • benne van a vármegye ós város egész fiatalsága. A tisz­tikar a következőkép lett megalakítva: El­nök: Bartha Kálmán. Alelnökök: Szeöko Ödön, Koós György, Jeney Sándor és Vet- zák Ede. háznagy : Dr. Komaromy Zoltán. Pénztáros: Dr. Joanovits Ernő. Ellenőr: Glatz József. Jegyzők: Galgóczy István, ifj. Helmeczy József, ifj* Kölcsey Ferencz, Schick Elemér és Veréczy Ernő. A bál mint az előjelek mutatják, nemcsak a sasion legfényesebb, leglátogatottabb bálja lesz hanem olyan mulatság, a milyen évtizedek óta sem városunkban, sem a megyében nem volt tartva. A sikert biztosítja a nagyszámú rendezőség, mely mindent el­követ, hogy a bál minél látogutottabb le­gyen. És a fényes siker el sem maradhat, mert a hölgyeknek jobb kilátásuk a muta­tásra mint ezen, uz ifjúság bálján, — nem is lehet e igy bizonynyal számiihat a ren­dezőség nrra, hogy a bálozó leányok vala­mennyien részt fognak benne venni, any- nyival is inkább, mert ez lesz az idei far­sang s legszebb ' — mulatsága. A meghívók a napokban már szét lesznek küldve, melyekre előjegyezhetni Bartha Kálmán elnöknél és Dr. Komáromy Zoltán háznagynál. — A hölgy tánezrend, mely valóságos műremek, kellemes meglepetést fog szerezni. A mulatságon a katona banda és Oláh Feri czigány zenéje fog játszani. — Felolvasó estély. A kath. ka­szinó nagy népszerűségnek örvendő felolvasó estélyeinek sorozatát jan. 11-én kezdi meg. A programm összeállításán most fáradozik a kaszinó elnöksége. A részletes programm még nincs összeállítva, annyit azonban már is jelezhetünk, hogy Bagossy Bertalan kath. főgymn. tanár komoly s Abaffy Jenő ka­taszteri főmérnök humoros felolvasással, h honvédzenekur két számmal fog köz^mű- ködoi. — A nagykárolyi dalegyesület 1902. deczember hó 20 áu szombatén a Pol­gári olvasókör dísztermében dalestélyt tart a következő műmrráj: 1. „Magyar dalsoro- zut“, férfikar; Hoppé Rezsőtől. .2. „Felol­vasás“, tartja főtiszt. Haunstädter József ur főgymn. tanár. 3. „Nemzeti fohász*, férfikar, Gaál Ferencztől. 4. „Liszt-rapsodia“, zongo­rán négy kézre előadjak: Réthy Janka k. a. és Réthy László dalegyleti karnagy. 5. „Dal a dalról“, férfikar, König Pétertől; első díjjal koszoruzott pályamű; az 1903. évben tar­tandó országos dalosünnepély kötött verseny darabja. Nem egyleti tagok belépődíja 1 kor. Kezdete pont 8 órakor. — Hangverseny. A szatmárnémeti! énekkar 1902. deczember hó 26-án karácsony másodnapján szükségleteinek fedezésére -ti „Vigadó“ összestermeiben hangverseny nyel egybekötött zártkörű táuczmulatságot rendez. Műsor: 1. Dalegyveleg. Előadja a szalmtlr- németii énekkar. 2. Czimbalom játék hegedű kísérettel. Előadja : Félegyházy Mariska k. a. Hegedűn kiséri: Ferencz Ágoston ur. 3. Felolvusás. Tartja: Szabados Ede főgymn. tanár ur. 4. Fuvola szóló. Fantasia del cantó. Lukácsy L. Mátyás tói. Előadja a szerző. Zongorán kiséri: 8aja Viktor ur. 3. Szavalat. Tartja Ineczédi Márton s. lelkész ur. 6. Magyar népdulok. Előadja: a szat­márnémetit énekkar. Belépő díj személyen- kint 1 kor. Kezdete fél 8 órakor. Felülfize- tesek köszönettel fogadtatnak s a helyi la* pókban nyugtáztatnak. — Áthelyezés. Az igazságügyminisz- t r Bene Karoly szatmári kir. törvényszék! Írnokot a szatmári kir. járásbírósághoz he­lyezte át. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents