Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-09 / 36. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE.

is fogták I nem igen alkalmatlankodnak utazási szándékokkal. Egyedül a hegyi va sut hazafelé érkező utasait fogja el leg többször valami érthetlen átszállási láz a közúti hídnál. De van rá kilátás, hogy a villamosnak kitartó ellenállása ezt is megszünteti.

Felépült a városi szálló. Hogy ebből mi kárunk lesz, azt még nem tudjuk, bár holmi sejtelmek gyötörnek is néha. Ellenben annyi haszna elvitázhatatlan, hogy egész biztossággal megtudtuk az építéséből, miszérint a „közóhaj“-nak egyedüli helyes latin fordítása: pium desiderium.

Felépült sok minden, csak azt nem tudjuk, a polgárság mikor épül fel mindebből. Mert nálunk pontosan betartják ama nemzetgazdasági tételt, hogy a köznek háztartásában nem a kiadás igazodik a bevételhez, hanem a bevételnek kell alkalmazkodnia a kiadáshoz. Csak aztán beváljon ez a tétel. Tetszenek ugyanis tudni amaz adomát, hogy mikor az apjával haladó kis zsidó fiúra egy kutya ugatva reárontott, a tapasztalt apa igy intette fiát: ne félj, nem ttitiod, hogy a melyik kutya ugat, az nem harap. Mikor tovább haladtukban aztán az apára rontott ugyancsak ugatva egy nagy kutya, az apa elveinek és fiának hátrahagyásával megfutamodott, mire aztán, mikor nagynehezen utolérte, a fiú biztatta igy az öreget: De papa' miért félsz, hiszen tudod, hogy amelyik kutya j ugat, az nem harap. Jó jó — felelt az apa — én tudom, te is tudod, de az a kérdés, tudja-é a kutya. — Hát azt a fentemlitett nemzetgazdasági tételt Í9 én is tudom, te is tudod, csak az a kérdés, tudja-é a bevétel s nem mondja-é fel egyszer a szolgálatot.

De hát ezek régi dolgok, most pedig uj dolog köti le a figyelmet, az óvoda.

Nagy gond, nehéz feladat ennek megfelelő helyet találni. Sok fáradság pazarlódon el a keresésben, hiába.

Megtudta a miniszter is, hogy nem tudnak alkalmas telket lelni s hogy segítsen rajtunk, Szatmárnak szegzett egy látcsövet s egy szerencsésen ihletett kéz irányítása mellett rögtön talált is egy helyet, amely erősen inclinálva van óvodai rendeltetésre.

Leirt hát a városnak, hogy az alkalmas és pedig kettős óvodának alkalmas telket a régi óvoda helynek közelében kell keresni.

A keresés megindult. Megmozdult az egész bizottság, kérésiek lázakan. Még a járó-kelőket is megkérdezték: Ugyan kérem nem látott erre egy kettős óvodát ? De hasztalan, semmi eredmény. S még közben azon is kellett töprenkedni, miért akar a miniszter kettős óvodát? A kisdedóvás czéljaiból nem tudtak kellő magyarázatot nyerni. Találgattak hát mindenfélét. Leginkább abban történt megállapodás, hogy a kettős óvoda az ikergyermekekre tekintettel szükséges.

A legnagyobb reménytelenségben, mint egy megváltás úgy hatott a következő apró hirdetés: Nagyon jó kis kettős óvoda kapható. Hol ? „Engedjétek hozzám a kisdedeket“ jelige alatt megmondja a gazdasági szakbizottság.

A kiváncsiak serege készült a szak- bizottság ülésére. Épen ezért aztán, hogy az életveszélyes tolongás elkerültessék, nagyon helyesen csak az utolsó perczben adták ki az ülésre szóló meghívókat.

A megjelentek előtt aztán kipattant a titok. Megtudtuk, hol a kettős óvoda.

Voltak persze egyesek — akadékos- kodók mindig vannak — akik a közérdek hangoztatásával aggodalmaiknak adtak kifejezést. Régi fegyverükkel azonban sok kárt nem tehettek. S különben is az érveknek nagy gazdagsága hozható fel ellenök. Alább közöljük kivonatosan ezen argumentumokat.

Kiindulási pont az, hogy más telek

megutáljuk, megundorodjunk a múltúnktól, mert akkor már el lesz fásulva ez az agy, a szív pedig lassan, csendesen fog verni... csak élünk gondolatok nélkül. S te erre vársz, mikor már nincs menekvés, az örvény elnyelt. Én legalább igy vagyok vele és mától fogva nem is fogok sokat gondolkodni, mert a ki sokat gondolkodik az elöbb-utóbb belebolondul a gondolataiba.

Csend állott be, a két barát elhallgatott. Oszvald megilletődéssel nézett barátjára — nem hiába kelt részvétet Mar sanne lelki harcza, mert hisz ö tudja legjobban, mit takar Marsanne sötét múltja. Egy szirén karjában leélt élet után mily kinos lehet a szabadulás. Igen, mert ez a szirén már régen megzavarta Marsanne fejét régen, megrabolta a szivét s a pénzét. De azért ö még mindig szereti ezt a szőke leányt s vájjon miért ? nem-e inkább volna joga gyűlölni, nem-e inkább kelthetne benne undort — hisz fiatalsága, koromfekete hajfürtjei mind e lány szerelmén s a pezsgős poharak árjában változik át olyanná, mint a milyen. Szereli, mert rokon sors fűzi hozzá — ő is csalódott, a lány is csalódott a szenvedélyben, a fényben, a márványban, a pezsgós poharak hivó csengésében. Ez összefűzi őket némán, bánatos lánczokkal, egybekapcsolja a csalódott szivek életfoszlányait — a kor, az idő, a tarka hajfürtök szétakarják tépni azokat, de kevesebb ott az erő, a fantasia. Marsanne érzelmei csak fel a valóságot, ilyenkor fékemlékezetei gyötrelmesek, de

l.item oly félelmesek, hogy

nincsen. De ha volna is, nem biztos, adná-é a tulajdonos. Itt pedig több jelből arra lehet következtetni, hogy a tulajdonos hajlandó meghozni a telek átengedésével járó áldozatot.

Aztán a miniszter a régi hely közelében alkalmas helyet keresett. Na hát az igaz, hogy ez nem alkalmas, de legalább közelében van a régi helynek. Tökéletest pedig ne kívánjon a tökéletlen ember.

Egy óvodának nagy, két óvodának kicsiny. Világos tehát, hogy egy kettős óvodának épen elég.

Az épület massiv s szépségével mesz- sze feltűnik. Jó időben ellátszik egészen Nevetlen faluig. Egyesek onnan nézték s akkor kedvelték meg.

Igaz, hogy nagyon drága. De kettős óvodához kettős ár kell, s tisztelni kell a tradicziókat is. Már pedig a városnak mindig elve ellen volt olcsón venni. Olcsó húsnak hig a leve. Az is igaz ugyan, hogy azt inkább a polgárok birálgathatnák, mert a levét ők isszák meg a dolgoknak, de hát már inkább igyanak Ők is jó erős levet.

Az épület igaz, hogy szűk, alkalmatlan. De csak nem akarjuk a kisdedek igényeit is növelni, mikor igy is a túlságos igény öli már a világot. Aztán ez a hiba nem is oly nagy, mint a milyennek látszik. A meg nem felelő helyiségbe oly kevés szülő fogja küldeni a gyermekét, hogy lesz hely a tulságig elég.

Rósz helyen is van az épület. Épen a legforgalmasabb utczának legszűkebb helyén, a hol a villamos is közlekedik. Ám jó edzeni az embert már kicsi korában, így kap erős idegeket a gyermek. Ez pedig nagy kincs. Erős idegekkel — ha megnő — kibír majd nyugodtan akár egy óvoda kérdést is ideges ágálások nélkül.

Tűzveszélyes is egy kicsit óvodának, ámde e veszélyt minimumra szállítja le bizonyára a pinczehelyiségek nedvessége.

Ezenkívül igen helyes takarékossághoz szoknak a gyermekek, ha gazdálkodni

fog kelleni a szűk telkén még a levegővel is.

Döntő érv végre a telek megvételére, hogy a közvélemény nem akarja. Ideje megrendszabályozni ezt a közvéleményt, amely utóbbi időben már a polgármesteri széket kezdte környékezni.

Az argumentumoknak súlya szétmorzsolta az ellenzéket. Az eredmény nem kétséges többé. A közgyűlésnek nem lehet most mát^ egyéb feladata, mint megvenni a telket, s aztán legfeljebb még — csupa formalitásból — megjelenni az öreg, tehetetlen, sok sebből vérző közérdeknek a végtisztességén.

Eugen.

mint

néha lelik telenek, mindamellett

szárnyait az idő megtudná növeszteni, csak hanyatló erő, rideg fantasia, ködös álomkép az csupán.

A hosszú hallgatás után, mit egy-egy pohárcsengés tett némileg elviselhetővé, Marsanne megszólalt:

— Igen, még holnap felkeresem Va- netta-t, lábai elé borulok, megcsókolom és magammal viszem messze ... távol innen ...

— Jól van — szólt Oszvald — te elmész meglehet, hogy sohasem látjuk többé egymást, még ma mulasd jól ki magad, aztán sok szerencse kisérjen utadon.

Mintha valóra váltak volna Marsanne álmai, már úgy látott maga . előtt mindent, látja Vanetta-t amint, eléje siet a kis kavicsos utón — babos kötőjében szebbnél-szebb virágokkal. Maga előtt képzeli jó öreg szüleit, a kik egészen az ö szegény szüleinek képmásuk. Az öreg .asszony szemébe mennyi jóság, mintha mondaná — milyen szép pár lesz belőlük. És az öreg ur milyen jóságosán fog kezet szoritni vele, bátran, mintha azt gondolná, te derék vagy, becsületes, ilyen férjet álmodtam az én drága Vanetta mnak. S ő ott fog állni büszkén, szerelemtől megitta- sodva s csak annyit fog mondani: szeretem Vanetta, szeretem mindörökre.

így álmodozik Marsanne ur a gős poharak mellett Oszvalddal, a jó kedve már tető pontra hágott, jelent Oszvaldnál a jó kedv — szomorúságot. Ilyenkor eldudol egy-egy szomorú melódiát, de olyan szívvel lélekkel, hogy az meglágyítja mindeti halandó szivét. A melódiák tova terjednek ... a pejsgő kápráztatja a szemet s végtére elhomályosít

pezs- kinek S mit

Apróságok.

Örömmel olvastam a hirt, hogy a horvátok és a szerbek között kitört ribiilió alkalmából Baly Mihály megérkezett Zágrábba. Fájdalom még eddig semmi dolga nem akadt, pedig ha már ott van, fehuz- hatná valamenyit, egyebet úgy sem érdemelnek.

*

Általános rémületet okozott a vendéglősök és kávésok között a hir, hogy a jövőben kasszírnőknek csak olyan vászoncselédek alkalmazhatók, a kik már 40 évesek.

— Gondoltam valamit — mondta egy kávés — hogy a rendeletnek is, az uraknak is eleget tegyek, ezután két 20 évest fogok be ültetni a kasszába.

*

Olvastam a miniszter elismerő levelét, a melyet egyik nyugalomba vonult helybeli tanítóhoz intézett.

Kedves barátom I

Fogadja hosszú tanítói pályáján kifejtett eredményes működéséért méltó elismerésemet. Adja az ég, hogy ékes bariton hangjában Szatmár közönsége, még sokáig gyönyörködhessen.

Hazafias üdvözlettel, W lassíts s k.

*

Ha két ember összeáll az utczán, bizonyos, hogy okvetlenül a kettős óvodáról beszélnek. Ezt tárgyalták a napokban a kaszinóban is s egyik igy a másik úgy nyilatkozott. A Bögre ur véleményére is kiváncsiak voltak.

— Hagyjatok nekem békét—mordult fel az öreg — nem jól érzem magamat. Az a bizonyos ebéd még most is nyomja a gyomromat.

*

Mérges czikket hoztak a hegyi vasút ellen, de kijelentettem, hogy nem közölhetem.

— De hát miért ?

— Mert az igazgató nekem a télen át vasárnaponkint kaláber-pártnerem, s ha még jobban megharagitom, lenyúzza a bőrömet.

Demeter.

mindent. S mi jön most ? Mintha sáska had lepné el a szeparét, fagyasztó női alakok kiváncsi pillantást vetve állnak a függöny redőinél. Selyem ampirrel, kéjes mosolylyal, illatos testtel suhogva rebbennek tova...

....Mi az, hová repülnek, hová szállnak le? — csak tán nem a két férfi mellé, hisz hasztalan, az egyiket védi a szerelem paizsa, a másikat a közöny fegyvere. ... De hamar kiesik a fegyver a gyenge férfi kézből — kiejti azt egy hamis mosoly, egy csalóka tekintet. ... Egy szőke szirén telepedett Marsanne mellé, ampirjével édes zsongitó zenét játszott fülébe.

— Két nap óta nem láttalak — szólt a szirén pezsgős poharát prédája ajkához érintve — te nem szeretsz, elhagysz engem... na szólj, miért oly fagyos tekinteted.

Marsanne feje a pezsgő gőzétől lehanyatlott a selyem ampirra a szirén tovább folytatta.

— Oh szólj mivel engeszteljelek ki, na már látom, hogy képzelődtem, te szeretsz — igyunk a megkötött békéért.

Marsanne reszkető kezében össze kot- czant a pohár s a béke üdvéért fenékig ürítette az aranyszínű italt... S a pohár fáiyolt takart minden gondolatra ... S mig a pezsgő árjában a gondok szétfoszlottak a spaletta nyílásán egy kis világosság ossont be, a mi tudtára adja Marsanne- nak, hogy fejét lehajthatja egy hosszú álomra, a melybpn Vanetta képén a szirén vonagló ajkának csókja üli győze delmét.

M. J.

ora- fog tartatni

híreink.

Erzsébet királyné emlékezete.

Szomorú évfordulóhoz értünk. Levelek hullása, őszi hervadás idején, szeptember tize- dilién szerető királynéjától s jóságos lelkű nagyasszonyától fosztotta meg a magyar nemzetet a kegyetlen végzet. Négy esztendővel ezelőtt gyilkos tőr sebezte át | jóságos királyné szivét és azóta sirva-siratja széles Magyarország a genfi gyásznapot. Áz idén is kegyelettel áldoz az árván maradt ország a maga mártiromságát szenvedett nagyasszonya emlékezetének. A szomorú évforduló alkalmából holnap délelőtt 9 kor gyászünnepi isteni tisztelet a székesegyházban s a misét, molyén a hatóságok, hivatalok testületileg vesznek részt, Meszlényi Gyula megyés püspök mondja.

_ Gyászmise Schlauch bibornokért. Boldogemlékü Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök lelki üdvéért gyászmise tartatott ma délelőtt 9 órakor a székesegyházban, melyet Meszlényi Gyula megyés püspök végzett. A gyászmisén jelenvoltak a róm. kath. iskolák növendékei tanáraik s tanárnőik vezetése alatt.

— Névnapi tisztelgés. A szatmárnémeti jótékony uőegylet elnöknőjét, özv. Hérmán Mihálynét névünnepe alkalmából kiildüttségileg üdvözölte hegyi nyaralójában. A küldöttség szónoka dr. Fechtel János egyleti főtitkár volt, ki meleg szavakbun adott kifejezést a uőegyletnek elnöknője iránt érzett tiszteletének és szeretetének, melyre az ünnepelt elnőknő meleg érzelemtől át hatott hangon válaszolt. A küldöttség tagjai Jákó Sándorné ^alalnöknő, Jékei Károlyné, dr. Wallon Gyuláné, dr. Fechtel János főtitkár s Biki Károly pénztárnok voltak.

— Kossuth ünnep. F. hó 20-án az „Iparos-Othon“-bitn Kossuth ünnepély fog tartatni, az ulkaltni beszedet Biky Károly esperes fogja tartani.

— Közös helyőrségünk tisztikara s legénysége a szepességi hadgyakorlatokról f. hó 15-én reggel 8 ó. 30 perczkor érkezik vissza városunkba.

— Katonai kinevezések. Schreyed Ede, Carmine Gusztáv, Negr'ey Jenő, Tuny Lajos. Weidl Gyulu s Kari József császári s hadupród iskola növendékei az 5-ik gyalogezredhez tiszthelyettesekké neveztettek ki.

— Nyugdíjazás, ő felsége a király rendelete folytán Chintvanu Miklós cs. és kir. százados, ki városunkban is több éven át állomásozott, f. év szept. 1-től nyugalomba helyeztetett.'

— Áthelyezés a honvédségnél. Egry Gyula honvéd kezelő tiszt hasonló minőségben Egerbe helyeztetett át. Helyét Laposi István kezelő tiszti vizsgát tett őrmester foglalja el, ki előbb a törzstiszti tanfolyamon a segédtiszt mellett működött.

— Telekkönyv Erdődön. Említettük már, hogy f. év október 1-vel az erdődi kir. járásbíróságot telekkönyvi hatósággal ruházzák föl s a helybeli kir. törvényszék telekkönyvi osztályától az erdődi járáshoz tartozó községek teíekkönyvei is ott lesznek. A telekkönyvi hatóság létesítésével magi után vonja azt is, hogy Erdődön adóhivatal állíttassák fel.

— Tanári áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Sax Sándor erzsé- bet városi tanárt hasonló minőségben Nagy- Bányára helyezte át.

— Áthelyezett tanítónő. Kleiner Laura nagyterem! állami elemi iskolai tanítónőt a kapnikbányai állatni elemi iskolához jelen minőségében áthelyezte.

— Anyakönyvi kinevezés. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök vármegyénkben — a turvékonyi annyakönyvi kerület székhelyének kőszegremetébe való áthelyezésével —; nevezett kerület nevét „kőszegremetei anyakönyvi kerületire változtatta s oda ölyüs Lajos tanitót anyakönyvvezetővé nevezte ki.

— Eljegyzés.' Csillag Aludár a hő- gyészi népbank főkönyvelője eljegyezte Ru- zitska Lujza' kisasszonyt Burlufaluban. — Flóra Péter szatmárhegyi állami iskolai vezető tanitó eljegyezte Nevetlen faluban özv. Köncs Sándorné úrnő kedves leányát. Klára kisasszonyt.

— Eljegyzés. Politzer Albert Besz- terczéről eljegyezte Lefkovits Lipót, helybeli lakos kedves leányát, Bertát.

— Esküvők. Szemmek János bútorgyári könyvelő budapesti lakos tegnap déli 12 orakor esküdött örök hűséget Bőlcskövy Etelka szatmári lakos tanítónővel. — László József helybeli kerékgyártó iparos szombaton esküdött örökhüséget Törzsök Rozáliának Törzsök István helybeli polgár társunk kedves leányának

Róth Fü lop kárlsbádi czipöraktárát

ajánljuk a t. vevő közönségnek mint a legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a Panonnia szálloda

Szalmái és vidéke legnagyobb czipőraktára.