Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-02 / 35. szám

SZATMÁR SS 7IDSKE. «alléidét az 1902. évi 35. számhoz. t0r ünnepi isteni tisztelet az ev. ref. templomban, uiánua díszközgyűlés | város- háza nagytermében, molyon Kossuth emlé­két |S Fechtel János főgymn. tanár, törv.- hatósági bizottsági tag fogja méltatni, „oyancsak | közgyűlésen indítvány fog té- t^tni Kossuth Lajos arczképének megfes­tése tárgyában. Délben társas ebéd, melyen városunkban élő 1848—49-es honvédeket B város megvendégeli. Délután népünnepély városháza előtti téren, mely Ozsváth Ele- I mér főgymn. tanár emlékbeszédéből, s a daletryletek énekéből fog állani. Az ünne- pély°rószlete8 programmját jövő számunk­ban hozzuk. — Állami tanítóink eskütétele. Augusztus hé 30-án d. e. 11 órakor tették le a hivatali esküt az ujonnau kinevezett állami tanítók. A ritka ünnepélyesség nagy számú, intelligens közönség jelenlétében a városháza nagy tanácstermében ment végbe. Jelen volt az ünnepélyen Kovács. Béla kir. tanácsos —tanfelügyelő, Bodnár György és Nagy Károly s.-tanfelügyelők, valamint az állami iskolai gondnokság leendő tagjai és mév számosán a városi tisztikarból. A ki­rályi tanfelügyelő elfoglalván az elnöki sző­het felhivja a kinevezett állami tanítókat és tanítónőket az eskü letételére, mire az összes tanítóság jobb kezöket felemelve s babokat szivökre téve nagy vallásos meg­hatottsággal mondották el az előirt esküt, melyet Bodnár György s.-tanfelügyelő mon dott elő. Ennek végeztével Kovács Béla tanfelügyelő mélyen át érzett szavakban kí­vánt uz uj tantestület minden tagjának sze­rencsét és kitartást uj állásukban. Erre Kótai Lajo9 a tanítók Nestora lépett elő, ki a tanítóság nevében a következő szép megható szavakban válaszolt. ,A szatmári volt tanítótestületnek — I úgymond — mely ez ünnepies alkalommal az állami népoktatás zászlója alá felesküdött I' egyik legrégibb tagja én vagyok: méltóztas- sék azért nekem, mint ilyennek megengedni, I hogy Nagyságod becses szavaira, társaim nevében is szivünk őszinte érzelmével válaszoljak. Az eskütétel a magyar nemzet köz­életében a történelem emlékezete óta, az igazságnak, ígéretnek és kötelezettségnek mindig a legszentebb és legÜDnepiesebb ki­jelentése volt; már a honfoglaló ősök nagy és szent eskü kötése után indultak a haza főidének meghódítására; hasonló eskütétel mellett rakta le a pusztaszeri memzetgyülés a magyar alkotmány első alapjait; a király koronázásnak ma is egyik legtueghutóbb jelenete az, midőn az ország feje a nemzet színe előtt esküvel kötelezi magát a haza törvényeinek megtartására; a tisztességes társadalmi életnek legelső biztosítékát, a csuládulapitást is esküvel erősitik meg. Ki néptanítók, a nemzeti közművelődés­nek legszerényebb munkaterére vagyunk hi­vatva; mind a mellett éreztük, hogy sziveink az esküszózat hutása alatt hangos dobogás­sal és a hazaszeretet melegével leltek meg s ez a pillanut eleiünknek egyik legszebb és legkedvesebb emléke leend. Éppen azért hiszem és társaim nevében is ígérem, hogy nem lesz köztünk senki, aki valaha e foga­dalmat elfeledje, annyival inkább, mert mi tanítókká csak lettünk, jó hazafiaknak, ma­gyaroknak pedig születtünk és nem lesz köztünk senki, aki Nagyságod szavait emlékezetéből kiejtve, pályafutásában a leg­jobb tehetsége szerint ne igyekezzék, hogy u hazának jó hazafiakat, a társadalomnak pedig vallásos, értelmes és becsületes köz­polgárokat neveljen. Ezzel a hittel, ezzel az ígérettel pálya­futásunk kezdő határánál mindnyájunknak közös imádsága szerint áldást kérek a hazára, melynek szolgálatában álluni nekünk örömünk és büszkeségünk leend; áldást kívánunk a mi szeretett városuukra, annak kormányzó embereire, nugyjaira és kicsinyeire, kiknek körében életemnek legtartalmasabb részét el­költeni szerencsés voltam és társaim ezt szintén eltölteni óhajtják ; és kívánom végre, hogy Nagyságodat a két kezével együtt, kikkel e városban és megyében a nemzeti népnevelés nagy érdekeit oly bölcseD és oly hiven szolgálja, intézi, a Gondviselés a leg- ho sszubb élettel s az életnek legbecsesebb ado­mányaival mindnyájunk örömére áldja meg!“ Ezután a tanítóság tisztelgett a városi hatóság fejénél, kit ez alkalommal Kőrösmezei Antal h. polgármester képviselt. Itt Mihály Ferencz állami isk. igazgató üdvözölte a tani tők nevében a h. polgármestert, mire Kőrös­mezei Antal u váratlanul tisztelgő tanítóknak meleg hangon mondott köszönetét s biztosí­totta a tanítóságot, hogy mindenkor és minden­ben, hol a tanítóság érdeke kívánja, a városi hatóság szivesen fogja támogatni, s csak azt kívánja, hogy az állami tanitók derék, ér­telmes és hazafias polgárokat neveljenek e városnak. — Innen a tanítóság a Kossuth- kertbe vonult, hol a városi kioszkban disz- ebérl volt rendezve. Az ebédre a. városi ha­tóság főbb tisztviselői, valamint városunk társadalmának vezérférfiai s a különféle egy­házuk fejei voltuk hivatalosak. Az.ebéd egy órakor vette kezdetét, hol a 3-ik fogásnál Kovács Béla kir. tuufelügyelő poharat emelt Wlassics miniszterre | azon előkelő férfi- I akra, kik a felállított állami iskola létesí­tésében 8okut fáradoztak, t. i. Halász Fe­rencz osztály-tanácsosra és Chorin Ferencz volt képviselőre. Pulédi Lajos a tisztikarra s annak tábornokára, Kovács Béla tan- felügyelőre. Kótai Lajos a városi hatóság jelenlevő képviselőire. Dr. Vujay Károly tisztiügyész a tantestületre emelt poharat. Rácz István ev. ref. lelkész szintén a taní­tókra. Nyisztor Endre a tanitók támo­gatóira, t. i. a kir. tanfelügyelőség sze­mélyzetére, az állami isk. gondnokságra s az egyházuk fejeire. Dr. Tanó li a tanitói- karra. Biky Károly esperes szintén a tani- tókru. Nagy Károly az egyházi főkre és az uj állami tanítókra. Palády L. Biky espe­resre s még számosán. A kedélyes együtt- lót az esteli órákig tartott. — Államsegély a „Kölcsey-Kör„- nek. A m. kir. vallás - és közoktatásügyi miniszter a szatmári „Kölcsey-Kör“ elnök­ségének múzeuma köuyvtári anyagának gya­rapítására 400 korona államsegélyt utalvá­nyozott. — Egyházmegyei hírek. Meszlé- nyi Gyulu megyés püspök Báthory Endre tanítóképző intézeti tunárt ezen állásától felmentvén, n püspöki és egyházmegyei könyvtárhoz könyvtárossá, helyébe Gopcsa Endre áldozárt nevezte ki, Ékkel Lajos s. lelkészt Felsőbányáról Máramarosszigetre, Boros' Bertalan pálóczi s. lelkészt Felsőbá­nyára, Kompanek Gáspár nagybereznai s. lelkészt Pálóc/.ra, Glazarovits B -rtalan uj- misést Nagy-Bereznara, Kursiuszky Ferencz ujmisést Nugy-Bocskóra küldötte segédlel­késznek, végül Szentmihályi F. nagybocskói s. lelkészt püspöki actuáriussá nevezte ki. — Kinevezések. A pénzügy minisz­ter Pfeiffer Károly pozsonyi lakost a hely­beli felmérési felügyelőséghez írnokká, a kassai kir. posta és távirda igazgatóság Germarz Jenőt a munkácsi posta és távirda hivatalhoz gyakornokká nevezte ki. — Áthelyezett tanítónő. A vallás és kö/okt. ügyi miniszter Weissmann Gizella németszentmihályi állami ellemi iskolai ta­nítónőt a szakálházai állami elemi iskolához helyezte át. — Esküvők. Dénes Károly temes­vári s. tanfelügyelő szerdán tartotta esküvő­jét Kassán Szieber Margit kisasezouy- nyal, Szieber Ede kir. tanácsos, tankerületi főigazgató kedves leányával. — Juhász Endre ipolysági kir. törvényszéki aljegyző uug. 26-án vezette oltárhoz Nagy-Károly- buu Kovács Irma kisasszonyt, Kovács Kálmán vármegyei írnok kedves leányát. — Hegyközségi gyűlés. A szat­mári hegyközség 1902. év szeptember hó 7-én d. e. fél 11 órakor Szatmárhegyen a város háza termében közgyűlést tart, melyre a sző 1 lrí birtokosokat tisztelettel meghívja a választmány. Tárgy: 1. uz 1903. évi költség- vetés megállapítása. — 2. folyó ügyek. — Anyakönyvi kinevezések. A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök vármegyénkben koltókatalini anyakönyvi kerületbe Szabó Sándor bánya tisztet, a hiripi anyakönyvi kerületbe pedig, Körmendy György segéd­jegyzőt auyakönyvvezető helyettesekké ne­vezte ki. — Képviselőnk gyásza. Részvét­tel vettük a hirt, hogy Hieronymi Béla kúriai biró aug. 29-én hatvankét évés korá­ban Budapesten meghalt. Temetése aug. 31-én ment végbe nagy részvét mellet az Üllői-ut 95. sz. gyászházból. Az elhunytban Hieronymi Károly országgyűlési képviselőnk testvérét gyászolja. Nyugodjék békében 1 — Halálozás. Bokor Gyula az Ecse- di-láp lecsapoló társulat gátbiztossa e hó 27- én sziv-szélbüdésben hirtelen elhunyt. Halá­láról gyászoló családja s a láptársulat is a- dott ki gyászjelentést. A család által kia­dott jelentés így szól: Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik a szeretett férj. gondos jó apa, nagyapa, testvér, sógor és rokonnak : esztelneki-bereczki Bokor Gyulá­nak, az Ecsedi-láp stb. társulat gátbiztossá- nak folyó hó 27-én délelőtt fél 12 órakor, életének 54 ik. boldog házasságának 10-ik évében szivszélhüdésben történt elhunytát. A megboldogult halott földi maradványai Terem-utcza 7-ik számú házától folyó hó 29- én délután 5 órakor fognak a római kath. egyház szertartása szerint a Mesterrészi sir- kertbe örök 3yugalomra tétetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat folyó évi aug. hó 30- án, reggel 7 órakor fog az egek Urának be- mutattatni. Nagy-Károly, 1902.augusztus 27. Áldás és béke lengjen porai felett! szentmik- lósi és óvári Pongrácz Bella neje, Bokor A- ladár, Ferenc/, Gizella, Elemér Georgina, Gábriella, Katalin és Gyula gyermekei; özv. Bokor Lajosné szül. Csiky Jozefin édes any­ja; özv. Csiky Ferenczné anyósa; szentmik- lósi és óvári Pongrácz Géza apósa; Bokor Endre és neje domahidai Domhidy Jolán, Bokor Ida férjezett Eszláry Elekné, Bokor István és neje Ágoston Erzsébet testvérei; [ Szűcs József veje; Szűcs Gizella. Szűcs Er­zsébet, Szűcs József unokái; Csiky Gusz- J táv és neje Hamar Erzsébet, Papp Gyulu, ' Paksi Gusztáváé szül. Csiky Emma, Gáspár Lajosné szül. Csiky Mariska, Pongrácz Im­re, Penyigey Imre és neje Pongrácz Erzsé­bet, Szabó Gábor és neje — sógorai és sógornői. ‘ ‘ ~ Gyászhir. Csepcsányi Sándor városi Írnok aug. 27-ón életének 34-ik évé­hen hosszas szenvedés után elhalálozott. Temetése f. hó 28-án ment végbe az ev. rét. egyház szertartása szerint. — Urai Uray János ügyvéd és földbirtokos aug. 22-én életének 77-ik évében Urában jobb létre szenderült. — Lemondás. Szabó Miklós a nagy­károlyi dulegylet karmestere, tanulmányai­nak folytatása érdekében — állásáról le­mondott. A megüresedett karmesteri állást már a napokban betöltik. — Műkedvelő előadás. Már jelez­tük, hogy a bpesti Szatmári Kör pénztára javara műkedvelő előadást rendez a városi színházban. A színre kerülő darab Sardon kitűnő vigjátéka: A jó barátok. A szerep beosztás Dr. Vajai Imre ur rendezősége mellett a következő: Tliolosan: Csomay Győző ur; Marecat: Pap László ur; Caus- sade: Szilágyi Dezső ur; Maurice: Kürti Józseí ur; Vigueux: Hronyecz Gyula ur; Abdallah: Csomay Imre ur; Lancelot: Berky Lajos ur; Richandiere: Kálmán Sámuel ur; Lőrincz: Barabás Ferencz ur; Cecelia: Maróthy Mariska k. a.; Emilia: Hármán Margit k. a.; Vigneuxnó: Gödé Erzsiké k. a.; Kutail: Szilágyi Erzsiké k. a.; Jenny: Lengyel Angela k. a. A városi színházban a próbák napok óta folynak; az előadás folyó hó 4-én csütörtökön lesz, Helyárak: a rendesek. Előadás után a ka­szinó helyiségében tánczmulatsággal egybe­kötött társas összejövetel lesz, melyre ez utón is szives tisztelettel meghívjuk az ér­deklődőket, s azokat, kik egy nemes ügy fellendülését előmozdítani kívánják. — „Tüzet-tüzzel!“ ez lesz a czime annak a tartalmas és szép kiállítású emlék­lapnak, mely az önkénytes tűzoltó egylet tízezredik őrsége alkulmából vasárnap tar­tandó népünnepély alkalmából Thurner Al­bert szerkesztésében fog megjelenni. A dí­szes emléklap most van sajtó alatt s társa­dalmunk kitűnőségeinek dolgozatai gazda­gítják azt. A lap fáradhutlan s buzgó szer­kesztője mindent elkövet, hogy a lap ki­váló szellemi élvezetet nyújtson a közön­ségnek. — Iskolai értesítés. A szatmári rom. kath. fiu-népiskolában az 1902—1903. tanévtől kezdve a tanítás püspök ur ő méltó­ságának rendelkezése folytán teljesen ingye­nes lesz. A tanulók sem beiratási dijat, sem tundijat nem fizetnek. A rom. kath. fíu- ncpiskola igazgatója. — Díszközgyűlés. Az önkéntes tűz­oltó-egyesület jubiláris ünnepségének prog- rammjában nem láttuk, hogy az egyesület egy díszközgyűlést is fogna rendezni. A mennyiben pedig ennek tartása az ünnepség erkölcsi részét és komolyságát nézve nem­csak szükséges, hanem szép is lesz, kérjük, hogy a derék egyesület egy diszközgyülés tartását is vegye föl programmjába. (bk.) — Szőlőbirtok vétel. A Keszler Ferencz hagyatékát képező apahegyi szőlő­birtokot a szombaton megtartott bírói ár­verésen 10,500 koronáért Márkusz Márton megvásárolta. — A debreczeni „Szabadság“ ez. politikai napi lap szerkesztését aug. hó 31-vel Rudnyánszky Gyula az orszá­gos hirü költő s fővárosi újságíró vette át, ki egyizbeu már szerkesztője volt a neve­zett lapnak. — Tűz Fázsit-utczán. Kovács Já­nos Pázsit-utczai lakos házában csütörtökön éjjel tűz ütött ki, mely a lakóházat és az istállót elhamvasztotta. Tűzoltóink gyorsan a helyszínén termettek s nekik köszönhető, hogy nagyobb veszedelem nem történt. A tulajdonos nem is volt odahaza, a pócsi búcsún vett részt, csak onnan visszatérőben értesült a távolléte alatt történt szerencsét­lenségről. — Panaszkodik a közönség. Saj­nálatra méltó jelenet részesei voltak azon szatmárhegyi kirándulók, kik a múlt vasár­nap esti 9 órás vonattal érkeztek vissza városunkba. Az incidens előidézője ezúttal is azon minősíthetetlen figyelmetlenség volt, melyben a szatmár-erdődi h. é. v. üzlet ve­zetősége a közönséget részeltetni meg nem szűnik. Mintegy 50—60-ra tehető ugyanis a városba igyekvő azon utasok száma, ki­ket minden legkisebb figyelmeztetés nélkül a fürésztelepi állomáson a hegyről érkezett s csak a bidon tűiig közlekedő vonalban hagyott az alkalmazott személyzeti akkor, midőn 2 kocsit tüntető gyorsásággal lekap­csolva az abban ülő utasok a villamossal a város felé röpittetett. A visszamaradt uta­sok a vonatból kiszállíttatván a minden te­kintetben provokált jogos méltatlankodás hangján majd a nem talált vonatvezetőt szidták, majd, de ugyancsak sikertelenül a panaszkönyvet követelték. Kisebb részről azt is megtette, hogy a visszatérő villanyos elé sietett de sikertelenül, mert panaszukat vonatvezető és panaezkönyv hiányában itt sem adhatták elő, mintegy másfél órai ké­sedelemmel lakásukra tértek, mindvégig zajosan tárgyalva és elitélve a saját pénzen szerzett s tűrni kötelezett kellemetlenséget. — Vájjon intézkedett-e már s hajlandó-e valamelyes intézkedéseket tenni az üzlet­vezetőség ezen minduntalan felhangzó pana­szok orvoslására s ha igen, már történt-e intézkedés, van-e tudomása a most leirt, de már hosszabb időn ismétlődő esetről? — Ménlóvásár. A földmivelés ügyi miniszter az országos ménló vásárra vonat­kozólag a következő értesítést bocsátotta ki a tenyésztő gazdákhoz: Mindazon méntulaj­donosok, kik eledó ménlovaikat megvétel végett az állami lótenyész-intézetek részére felajánlották, ezennel értesittetnek, miszerint a bejelentett teljes korú mének bizottsági megszemlélésére és esetleg megvásárlása a következő helyeken és napokon fog eszkö­zöltetni és pedig: 1. KÍ9-Kőröson szeptember 10-én. 2. Szolnokon szept. 11-én. 3. Zsibóu szept. 11-én. 4. Szabadkán, szept. 12-én. 5. Bala8sa-Gyarmaton, szept. 13-áti. 6. Nagy- Becskereken, szept. 14-én. 7. Sátoralja-Uj- helyen szept. 15-én. 8. Szegszárdon, szept. 15-én. 9. Temesváron, szept. 16-án. 10. Nyitrán, szept. 17-én. 11. Pécsett szept. 17- én. 12. Nyíregyházán, szept. 17-én. 13. Aradon, szept. 18-án. 14. Kolozsvárott, szept. 18- án. 15. Nagy-Váradon, szept. 19-én. 16. Zalaegerszegen, szept. 19-én. 17. Békés-Csa- bán, szept. 20-án. 18. Fehér-Gyarmaton, szept. 20-án. 19. Szász-Régenben, szept. 20-án. 20. Hódmező-Vásárhelyen, szept. 22-én. 21. Nagy-Szebenben, szept. 22-én. 22. Nagy-La­kon, szept. 24-én s Budapesten október 12. és 13-án Tattersall helyiségben tartandó ménlóvásár alkalmával. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetnek a méntulajdonosok arra is, miszerint szabadságukban áll ménlovaikat a fent irt vásárhelyen bármelyikén elő vezet­tetni ; a Budapesten leendő elővezetésről azonban elől9gesen a Tattersall igazgatósága értesítendő. Az elővezetés helye és ideje iránti kellő tájékoztatást a vásár napján az illető vásárhely hatósága fogja a kérdezős- ködőknek megadni. A megvásárolt ménlovak a helyszínen fognak azonnal átvétetni, vétel­áruk pedig az eladó által megnevezendő ro. kir. adóhivatalnál, esetleg csak 1903. január havában fog folyóvá tétetni. — A katonai jelentkezés. A nem tényleges állományú katonák és honvédek, ba a tényleges szolgálatból kiléptek, 'vagy a fegyvergyakorlatról hazautaztak, a szabad­ságolástól számított huszonnégy óra alatt tartozik illetékes községi elöljáróságuknál jelentkezni. A jelentkezés azonban igen gyakran technikai akadályok miatt sem tör­ténhetett meg a kellő időben. Most a hon­védelmi miniszter, okulva a tapasztalatokon, a jelentkezés idejét meghosszabbította nyolez napra. A honvédelmi miniszter rendelete október 1-én lép életbe, s akik mégis később jelentkeznek, szigorú büntetéssal sújtják. — Hirdetmény. Tudatom e város közönségével, hogy az állami elemi iskolá­nál a beiratások f. évi szeptember 1-től 3-ig fognak megtartatni. — Beiratandók 6—12 évesek a minden napos, a 12—15 évesek az ismétlő iskolába. Ezzel egyidejűleg értesítem az iparos közönséget, hogy az ipariskolai beiratások szeptember 1—10-ig szerda és ünnepnap kivételével délelőtt 11 órától, dé­lután pedig fél 5 órától fognak eszközöltetni. — Köteles lesz minden iparos és szülő az itt kiirt idő alatt gyermekét illetve tanou- czát annyival is inkább beíratni mert az ezen idő utáni beiratások mint mulasztások fognak tekintetni, s a mulasztó szülők és mesterek ellen büntetés fog alkalmaztatni. Tankóczy, b. főkapitány. — Elveszett váltó. Folyó hó 26-án egy drb. 10 filléres kitöltetlen váltó melyen az elfogadó Klein József s a kibocsátó Klein Ignácz volt — elveszett. Felhivatik a megtaláló, hogy a váltót hivatalomhoz haladéktalanul szolgáltassa be. Egyidejűleg megkerestetnek a helybeli pénzintézetek igaz­gatóságai, hogy ha a fent leirt váltót ott valaki leszámítolás végett benyújtaná, azon egyént a legközelebbi rendőr igénybe véte­lével hivatalomhoz kisértetni szíveskedjenek. Tankóczy, h. főkapitány. — Á hegyi vasat miseriái. A he­lyi lapok állandó rovatot nyithatnak már ama sok visszaélésnek, melyek a hegyi vu- sutnál előfordulnak. íme újra egy eset. A múlt héten csütörtökön történt, hogy egy társaság a csillaghegyi megállónál vá­rakozott az onnan este 8 ó. 19 p.-kor Szat- már felé induló vonatra. Feltételes megálló hely lévén, a társaság vezetője megadta a szabályszerű jelzést, mire a vonat a jelzett helyen meg is állott. Egy fél perez sem telt el s a mozdonyvezető a nélkül, hogy a ka­lauz sip jelzését bevárta volna, a vonatot elindította. A véletlen szerencsének köszön­hető csupán, hogy a felszálló nő a vonat kerekei alá nem került, a többiek csak si­etve kapaszkodhattak föl a már elindított vonatra. Ajánljuk az esetett az igazgató fi­gyelmébe, hogy oktassa ki embereit köteles­ségeikre, mert ha ez alkalommal sikerült is a veszedelmes helyzetből megmenekülni, ki tudja hasonló eset alkalmával nem történik-e szerencsétlenség.

Next

/
Thumbnails
Contents